Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-12 / 87. szám

ELETMOD Az Eszak-Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE ■■■■■■■■■■■ 1995. Április 12. Éretlen Paradicsom” - A fiatalok oldala ÉP-slágerlisták Az Éretlen Paradicsom továbbra is várja a Top-10-eket. Tehát ne feled­jétek: mindenki slágerlistáját vár­juk! Küldhetitek egyedül, vagy töb­ben is; névvel, címmel, jeligével vagy fotóval. Címünk: 3501 Mis­kolc, Észak-Magyarország szer­kesztősége, Pf: 351. A levelezőlapra vagy borítékra íijátok rá: Éretlen Paradicsom! Egyet azonban kér­nénk: ne küldjétek „renitens”, nem tíz, hanem több számot tartalmazó listákat, mert azt nem tudjuk közöl­ni. Ha két külön listát írtok, azzal még boldogulunk... „Első ízben írok levelet és listát az „Éretlen Paradicsomba”. Nagyon szeretem a zenét, a különböző mű­fajokat. 14 éves vagyok és szeretem az ÉM-nek ezt a részét. így hát kez­désképpen két listát írok a lap olva­sóinak. Egyébként dédestapolcsá- nyi vagyok. A jeligém: „NK”. 1. Perplexer: Acid Folk 2. Scooter: Move Your Ass 3. Scooter: Hyper Hyper (maxi) 4. Amokfutók: Mr. Casanova 5. Sing Sing: Halál a májra 6. Alvajárók: Törd szét! 7. IceMc: It's a Christmas Day 8. Mark'oh: Never Stop That Feeling 9. 2 Unlimited: Flere I Go 10. U 96: Club Bizarre +1. Soho Party: Elz, petz, kimehetsz 1. Sípos F. Tamás: Ez nem semmi 2. E-rotick: Maxx sexi ex... 3. West Bam Hands: On Yello Bostich 4. Marusha: Raveland 5. Corona: Baby, Baby 6. Mauro Pilato: Gamgam 7. D.J. Hooligan: Rave Nation 8. Blue Syste: Mr. Mabuse 9. Scatman John: Scatman 10. Centory: Take Tothe Limit +1. Mo-Do: Lieben Tango „Judit vagyok Miskolcról. Szere­tem a változatos zenét, egyaránt a technot és a lassút.” 1. Scatman John: Scatman 2. The Cramberries: Zombie 3. D.). Bobo: Love Is All Around 4. Mark'oh: Tears Don't Lie 5. Take That: Sure 6. Madonna: Take a Bowe 7. Scooter: Move Your Ass 8. Bon )ovi: Always 9. Rednex: Cotton Eye )oe 10. Rednex: Old Pop In An Oak Játék angol nyelven A legutóbbi forduló mondatainak fordítása: (Természetesen több jó megoldás is elfogadható.) A televízió arra való, hogy sze­repeljünk benne, nem arra, hogy nézzük. Sajnálom Kipling úr, de ön nem tudja használni az angol nyelvet. A mai első mondat azoknak szól, akik túlzsúfolt hivatást válasz­tottak: There is always room at the top. A második mondat egy arany­ásó-közmondás: Gold is where you find it. Ennek a két mondatnak a magyar nyelvű fordítását kell leadni (illetve levélben eljuttatni) a játék megjele­nése utáni 8 napon belül a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár első emeletén az idegen nyelvi rész­legben Némethné Orbán Máriának. Csak 15 éven aluliaktól várunk megoldásokat. A miskolci Angol Nyelvi Klub, a já­ték meghirdetője, a legjobb és leg­szorgalmasabb megoldók között négyhetenkónt egy angol nyelvű könyvet sorsol ki. Ezért kéijük, hogy a megoldás után a leadott lap­ra írjátok rá a neveteket, korotokat, lakcímeteket vagy a telefonszámot, amelyen keresztül elérhetünk ben­neteket, valamint iskolátokat is, mert az esztendő végén külön jutal­mat kapnak a legügyesebb gyere­kek és iskolák. A legutóbbi forduló megoldói közül Ballók Tamás, a nyékládházi általános iskola és Szénégető Orsolya a szinnabesenyői általános iskola tanulója nyert könyvjutalmat. „Nem kell ennyi rockzenész” Alapi István a rockzenész-utánpótlásról és az Eddáról Fotó: Dobos Klára ZSIDAl PÉTER Alapi István, az Edda gitárosa há­rom éven át foglalkozott a tokaji rocktáborban pályakezdő kollégái­val. Róluk, a zeneművelés egyéb dolgairól és a jubileumát ünneplő zenekarról nyilatkozott lapunknak. □ Milyen ma a kezdő rockzenészek tudása? • Csak a gitárosokról tudok beszél­ni: nem túl jó. Túl kellene már ha­ladni azon az állapoton, hogy húsz év körüli zenészek olyan alapvető hibákkal érkeznek ide, amelyeket tizenhárom-tizennégy éves koruk­ban illene leküzdeni. Arról nem is beszélve, hogy magukat már-már profinak tartó zenészek nem isme­rik a dúr vagy a moll skálát. Vala­mennyire tudnak ugyan gitározni, a fülüktől függően ki jobban, ki ke­vésbé talál bele bizonyos dolgokba. □ Mi lehet ennek az oka? • Az egyik az, hogy ma Magyaror­szágon ennek a zenének semmiféle iskolarendszere, írott tananyaga nem létezik. Ha valaki itthon rock­zenész akar lenni, akkor magára van hagyatva. Nekünk nincs G.I.P. vagy Berkeley-iskolánk, ahol a gye­rek fejébe tizennégy éves korában beleverik a zenélés tudományát. So­kan mégsem veszik tudomásul, hogy ezt is meg kell tanulni. A má­sik oka a helyzetünkből adódik. Amikor én kezdtem, a hetvenes évek közepén, még nem volt video: az ember sokkal inkább rá volt utal­va, hogy a zenéléssel foglalkozzon, nem pedig a külsőségekkel. Most vi­szont előbb foglalkoznak a tetová­lással, a ruhával, a hangszer szülé­vel - megy-e a szemük színéhez -, a terpeszbe állás nagyságával, mint azzal, hogy a hangszerrel egyálta­lán mit is lehetne kezdeni. □ Ez a showbusinessnek köszön­hető? • Sajnos annak. Volt egy tizenhat éves tanítványom, aki egy alkalom­mal, amikor kimentem éppen a szo­bából, megkérdezte a barátnőmtől, mennyi pénzt kapok egy lemezfel­vételért. Mint elmondta, nem az ér­dekli, hogy mennyit keresek, ha­nem csak az, hogy egyáltalán érde- mes-e zenélni. Erre mondom én, hogy akinek tizenhat évesen ez jár a fejében, annak nem érdemes! Én huszonhárom éves koromig egy ár­va fillért sem kaptam a zenélésért, csak költöttem rá, de egy percig sem volt kétséges, hogy folytatnom kell- e. A mai gyerekek elfelejtik, hogy a zenét azért kell csinálni, mert jó do­log, még akkor is, ha csak saját ma­gamnak zenélek egy szobában. Ha senki sem hallgatja, és ha semmit se kapok érte, akkor is élmény. Alapi István: A zenét azért kell csi­nálni, mert jó dolog ÉM-repró □ Neked hogy sikerült előrelépni? • Ügy, ahogy a mai napig mindenki csinálja: „lekagylóztunk” nótákat, és megpróbáltuk eljátszani őket. Szerencsésebb is voltam, mint a mai generáció, mert akkoriban sok­kal népszerűbb volt ez a zene. Nem léteztek ezek az ipari szemétnek ne­vezhető műfajok. □ Melyekre gondolsz? • Nem akarok mélyebben belemen­ni. A hangsúly - véleményem sze­rint - az abszolút zenei igénytelen­ségre irányuló törekvéseken van, Edda-emlék, Miskolc ahol a primitívség a cél. Az ember bekapcsolja az Music Televisiont (MTV) és a Headbanger’s Ball kere­tében lát három behangolatlan gi­tárral artikulálatlanul üvöltöző csá­vót, akiknek ez valamiféle önkifeje­zési módot vagy hangulatmegnyil­vánulási formát jelent. Ennek azon­ban a zenéhez semmi köze sincs, csupán szélsőséges módon fölhasz­nálják érzés-, illetve gondolatvilá­guk kifejezésére. Az MTV-t egyéb­ként már nem is érdemes nézni. Vagy rap van egész nap, vagy igény­telen produkciók. Hányszor látod például a Van Halent, a Dream Theatre-t? - Tíz évente egyszer. El­lenben látod az Ugly Kid Joe-t, meg ezeket a seattle-i bandákat... □ Térjünk vissza a kezdetekhez... • Akkoriban a művészeti megköze­lítést előtérbe helyező úgynevezett fúziós zenék élték virágkorukat. Ti­zenöt évesen meghatározó élmé­nyem volt a Magyar Televízió „Mu- sicladen” adásában egy élő Chick Corea-hangverseny. Akkor fertő­zött meg engem ez az irányzat, sőt még ma is a legérzékenyebb pon­tom. Jóllehet nincs sok időm csinál­ni, de mondjuk azt, hogy ez a hob­bim. A rockban is azokat a zeneka­rokat szeretem, amelyek a zene ol­daláról közelítik meg a műfajt. Ér­tem ezalatt az ötvözött dolgokat - például jazzból, klasszikus zenékből felépített hangzásokat. □ Az Eddában lehetőséged nyílik ilyen zenék készítésére? • Szerencsére az együttes tagjai mind ezeken a zenéken nevelked­tek. Nálunk úgy alakult ki, hogy Gömöri Zsolt úja a legtöbb nótát, mert ó határozottan zeneszerző tí­pus; neki ez a legfontosabb feladata. Én inkább a játékban élem ki ma­gam. Csak akkor írok zenét, ha olyasvalami születik meg a fejem­ben, amit mindenképpen meg sze­retnék valósítani. Sokszor hosszú ideig nem történik meg velem, de ez egyáltalán nem izgat. □Az Edda alapítása óta eltelt 15 év. Az első lemez zenei világa 1980-ban közel állt hozzád? • A Slamó-féle Edda a maga korá­ban igen érdekes volt. Negyedikes gimnazistaként hallottunk először róluk, és tudtuk, hogy valami törté­nik itt, ami az eddigiektől elüt. Most már nehéz erről beszélni, mert az adott kort figyelembe kell venni, de volt benne valami más. Mai szem­mel nézve nem lehet pontosan meg­ítélni azoknak a zenei megoldások­nak a helyességét. □ És a mai csapat? Könnyű volt a visszatérés az Eddába ? • Nem mondhatnám, de végül is jobbra sikerült, mint amilyenre szá­mítottam. Ha annak idején Attilá­val (értsd Pataky Attila) olyan lett volna a kapcsolatunk, mint most, nem következett volna be a szakí­tás. Az idők folyamán azonban min­denki változik, és előbb-utóbb belát­ja a hibás lépéseit. Teljesen problé­mamentesen zajlott le a visszatérés, bár mindkettőnkben volt félelem. □ Sok pályakezdő zenekarral talál­koztál. Milyenek az esélyeik? • A helyzet visszás. Egyrészt sokkal több esélyük van eg}' hanghordozó megjelentetésre, mint tizenöt évvel ezelőtt. Ugyanakkor ez ma már nem ugyanazt jelenti. Akkoriban ha valakinek megjelent egy nagyleme­ze, az egyenlő volt a karrierrel. Most egy évben megjelenik száz ki­advány, de annak a hatvanöt száza­léka sem jut el a haliga tőkhöz, csak a haverok ismerik meg, minimális példányszámban. Nagyon nincs pénz a szakmában. Ma sokkal nehe­zebb sztárnak lenni. Egy ezerfős fa­luban alakul három rockzenekar, nagyvárosokban még több, és mind­egyik azt reméli, hogy majd őket föl­fedezi valaki, holott nem is találkoz­nak a közönséggel. A drágaság mi­att a technikai feltételeket sem tud­ják megteremteni: csörögnek-zörög- nek valami cuccal a nem megfelelő helyen és módon. Amikor az egész gazdaság ilyen nehéz helyzetben van, akkor a rockzene ügye kilenc- százhuszonhatod rendű probléma. Nem kell ennek az országnak ennyi rockzenész - még komolyzenész se. A négy végzős hárfás vendéglátóhe­lyeken hárfázik és üldözi ki a ven­dégeket, mert nem biztos, hogy az eszpresszóban arra kíváncsiak. Nonszensz dolgok történnek szerte a világon. Klasszikus lemezek úgy jelennek meg, hogy a hárfaművész- nök félmeztelenül vannak a borítón. Hát nem röhej? Háromórás bulira készül az Edda Váradi Ferenc A Budapest Sportcsarnokban ünnepli április 29-én az Edda zenekar 15 éves születésnapját. A koncertre az Edda olyan show és technikai megoldásokat ígér, amely a világ bármelyik pontján megállná a helyét. A látvány mellett zeneileg is számos meglepetésre készül Pa­taky Attila és csapata - közölték beharangozó sajtótájékoztatójukon. A több mint háromórás koncerten (melyen belül lesz egy akusztikus blokk is) 37 vagy 38 dalt játszik a zenekar és a meghívott zenész­vendégek. Az már biztos, hogy az ős-Eddás Slamovits István és Zselencz László is együtt zenél „új” kollégáival. Arról, hogy kik lépnek még színpadra, illetve mely politikusokat hív­ják meg tiszteletbeli vendégnek a monstre bu­lira, az Edda (a legnagyobb kérlelések árán sem) nyilatkozott. Előlegként a sajtótájékoztató további ré­szében a szokatlanul nagy számban megjelent újságírókat és zenészeket a Gerendás Péterrel kiegészült Edda egy mini akusztikus koncert­tel is meglepte. Az elhangzott Edda evergree- nek (Elhagyom a várost, Hűtlen, Érzés, A lány akire nézel) a toliforgatókat is lázba hozták, s a nagy többségük Patakyval énekelte a tizenöt éves dalokat. Ezek után elképzelhető, mi lesz a szülinapon. Világsztárok Magyarországon A Multimédia Iroda jóvoltából ebben az évben sem lesz hiány a hazánkba látogató rock vi­lágsztárokból. Az év végéig szinte már nem is lesz olyan hónap, hogy egy-egy nagyágyú tisz­teletét ne tegye. A márciusra tervezett, és mint ismeretes, betegség miatt elmaradt Hel- loween - Bruce Dickinson koncert április 25- én este fél nyolckor lesz a Budapest Sportcsar­nokban. Ugyancsak a BS-ben lép közönség elé május 22-én a Magic Affair és a Music Televi­sion jóvoltából hetek alatt világhírűvé vált Rednex. A countryt és a technot egyesítő Rednex (egyik nagy slágerük a Cotton eye Joe) és a fő­ként akusztikus hangszereket előnyben része­sítő Magic Affair, előzenekara a soproni Erik és a Viking lesz. Az első féléves tervek között szerepel még a woodstockot is megjárt smirgli­hangú veterán Joe Cocker júniusi, és a különö­sen tizenéves lányok köreiben népszerű EAST 17 júliusi fellépése is. A koncertek koncertje azonban augusztus­ban lenne, amennyiben sikerrel végződnének a hónapok óta folytatott tárgyalások a Rolling Stones zenekarral. Pozitív sokkterápia: Hungária rock’n roll 1995. szeptember 16-án a Népstadionban lép fel az 1980-tól három éven át együtt zenélő Hungária együttes. A rock and rollt Magyaror­szágon meghonosító hatosfogat tagjai: Fenyő Miklós, Dolly, Szikora Róbert., Novai Gábor, Kékesi Zoltán és Fekete Gyula. A régóta tervezett közös fellépés utolsó aka­dálya akkor hárult el, amikor Friderikusz Sándor televíziós békítő show-jában Dolly és Fenyő Miklós ismét szóba állt egymással. A sajtótájékoztatón mái' egymás mellett ültek, s együtt tájékoztatták az újságírókat az „Ev bu- li”-járól - már ahogy' ők nevezik a szeptemberi koncertet. Mint hallottuk: az 1995-ös esztendő ismét a Hungária éve lesz, hiszen az egyszeri koncert- fellépés mellett még további meglepetésekre is készül a rock and roll zenekar. Május 24-én egy új lemezt adnak ki, és a koncertről készü­lő korong is megjelenik november első felében. Reményeik szerint talán sikerül egy pozitív sokkterápiát nyújtaniuk a jelenlegi igen rossz hangulatú Magyarországon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom