Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-04 / 80. szám

8 M Itt-Hon 1995. Április 4., Kedd „MISKOLCI PORTRÉ A polgármester Bükkszentkereszt (ÉM - NJ) - Szlo­vák anyanyelvű családban született 1938-ban, akinek az édesanyja peda­gógus volt és mint családi hagyomá­nyokat ápoló szülő, úgy találta helyes­nek, ha a fia tanulmányait a szlovák nyelvű iskolában folytatja Sátoraljaúj­helyen. Egyedüli gyermekként nőtt fel, de a szereteten, a gondoskodáson kívül más kényeztetésben a kor szabta kö­rülmények miatt sem nagyon volt ré­sze. Nem lehetett könnyű a család helyzete, ugyanis édesapja nem tért vissza a háborúból. Bodnár Tibor az újhelyi évek után a Kilián Gimnázium felé vette útját, majd - ahogy arra ma nosztalgiával emlékezik - protekcióval került be a nagy múltú Digépbe munkásnak. Hat- százan jártak be annak idején napon­ta a két nagyüzembe a faluból, olykor gyalogosan is. Mégis ezek az évek azok az életében, amelyekre a. legszíveseb­ben emlékezik. Aztán hazahívta a faluja, kérték, képviselje őket az elöljáróságon. S nem volt ez másként a rendszerváltozás után sem. Bodnár Tibort már két tur­nusban is polgármesterüknek jelölték és választották Bükkszentkereszten, amit nagyon jólesően nyugtázott elő­ször is, másodszor is. Feleségének, mint ahogy az édes­anyjának, a tanítás a hivatása. Két gyermeket neveltek fel, már mindket­tő önálló családban él, sőt a Bodnár nagyszülők már két szép unokának is örülhetnek. A polgármester középiskolás korá­ban jól futballozott, és emellett jó röp- labdásként is ismert volt a neve a me­gyei első osztályban. Most a helyi focisuli szervezésében éli ki sportszenvedélyét a legkisebbek körében, de rajta tartja szemét a na­gyobbak lábán is, hogy azok hogyan rúgják a labdát. Bodnár Tibort nemrégen nagy tisz­tesség érte, március 15-én eddig vég­zett közigazgatási tevékenységéért a Köztársaság Arany Érdemkeresztje ki­tüntetést kapta. Mai miskolci zenekarok (23.) A Lagz együttes tagjai nem szeretik a beskatulyázást Ők négyen alkotják a jó nevű bandát Fotó: Laczó József Varga Zoltán 1993 márciusában alakult a stílusában szintetizátoros rock­zenét játszó együttes. Ezzel a műfaji meghatározással azon­ban nem szeretnék beskatu- lyázni magukat, hiszen elsősor­ban olyan zenét akarnak lét­rehozni, megvalósítani, amely maguknak és a közönségnek is egyaránt tetszik, és szakmailag különbözik az e stílusként meg­határozott muzsikáktól. Többirányú tehát a céljuk, csakúgy mint az együttes nevé­nek meghatározása, hiszen egyrészt a bandatagok kereszt­nevei, másrészt egy amerikai gitármárka, harmadrészt pedig az angol szó magyar megfelelő­je a börtöntöltelék befolyásol­ta őket a Lagz név melletti vá­lasztásban. Azonban ha börtöntöltelé­keknek nem is nevezhetjük őket, de eddigi szerepléseik alapján házibuli zenekarnak mindenféleképpen, hiszen ed­dig a Hámán Kató-beli szerep­lésüktől eltekintve főleg parti­kon, baráti köröknek játszottak olyan egzotikus helyeken, mint például a Vadaspark. Hogyha jobban belegondolunk, ez sem egy mindennapi dolog, hiszen nem sok zenekar mondhatja el magáról, hogy vadállatok szom­szédságában adták elő mű­sorukat. Az előzőeket megcáfolni vé­li a legközelebbi nyilvános sze­replésük, április 28-án Miskol­con, amely az Egyetemi Napok keretében lesz, és ami után az együttes tagjai, név szerint: Mészáros László gitáros, Orosz Sándor billentyűs, Kövessy Gá­bor basszusgitáros, Mátyás Im­re énekes és Krempaszky Zol­tán dobos bevonulnak a stúdi­óba, a napjainkban íródott szá­maikat felveszik egy hangsza­lagra, és demókazetta formájá­ban piacra dobják, amelynek ha sikere lesz, egy szponzor se­gítségével egy nagylemezt is szeretnének készíteni. Talán a jelenleg bennük lap­pangó érzéseket fogalmazzák meg happy számaikban, ame­lyek elenyésző számban fordul­nak elő az érzésekről, érzel­mekről szóló, többségében ma­gyar nyelvű számok mellett. Angol nyelvű dalokat csak el­vétve találni a közeljövőben stúdióba vonuló miskolci Lagz együttesnél. Gyerekek honi rajzasztala Farsang volt az óvodában Papp Ildikó, ötéves miskolci kislány rajza- ft 5á-MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE • 1995. április 4. • III. évf. 14. szám Megkezdődtek a kátyúzások az utakon Ahol ezt a táblacsokrot látjuk, váltsunk óvatosabbra Fotó: Laczó József Varga Zoltán Miskolc (ÉM) - Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 2460 kilo­méter úthálózatot kezel a Köz­úti Igazgatóság, ezek az utak bonyolítják le a gépjárműforga­lom nagy részét. A községeket összekötő és a településeken át­vezető aszfaltcsíkokat egyaránt az igazgatóság munkatársai gondozzák. Tavasz jöttével elér­kezettnek látszik az idő a ká­tyúzások és a burkolati felfes­tések megkezdésére, melyek idei körülményeiről a Miskolci Közúti Igazgatóság vezetője, Stoll Gábor tájékoztat.- A kátyúzásokat, vagy szakmai nyelven a lokális bur­kolathibák javítását már el­kezdtük, pontosabban ezeket a téli időszakban is végezzük, hiszen kötelességünk a burko­lat közlekedési biztonságát minden időjárási körülmények között fenntartani. Természe­tesen mi tudjuk a legjobban, hogy bizonyos negatív hőmér­sékleti különbségek esetén az aszfalton keletkező lyukban nem marad meg az anyag, ezért nevezzük a fagyosabb kö­rülmények közötti javításokat ideiglenes kátyúzásoknak. A burkolatok végleges javí­tását csak kedvező időjárás ese­tén tudjuk elvégezni. Ebben a hónapban lényegesen nagyobb erőkkel és végleges kátyúzáso­kat végzünk, pontosabban mi­vel idegen kivitelezőkkel dol­goztatunk, végeztetünk. A ká­tyúzások mellett májusban és júniusban úgynevezett nagy felületű beavatkozások is vár­hatók a Tiszaújváros felé ve­zető 35-ös számú, a Kazincbar­cika felé vezető 26-os számú, és a 3-as számú főutakon. A mun­kák ideje alatt félpályás lezá­rásra és jelzőlámpás irányítás­ra lehet majd számítani. Bükk- ábrányban és Vattán egy ka­paszkodósáv kiépítését szeret­nénk megvalósítani, és tervez­zük a 3-as és a 35-ös út teljes rehabilitációját.- Mikor és hol kezdik el a burkolati felfestéseket?- Március végén, április ele­jén kezdtük el a burkolati fel­festéseket, mivel'plusz öt Cel- sius-fok hőmérséklet szükséges ahhoz, hogy megfelelő minőség­ben lehessen festeni. Vannak az úthálózatnak olyan részei, ahol egy évben kétszer festünk, tavasszal és ősszel, ez elsősor­ban a főúthálózat, a nagy for­galmú részeken és csomóponti és gyalogátkelőhelyeken törté­nik. Az alsóbbrendű utakon egy évben általában egyszer fújjuk fel a festékanyagot, jellemzően tavasszal. Mint minden évben, az idén is a városokon belüli festésekkel fogjuk elkezdeni a munkát, amelyet a kátyúzás­hoz hasonlóan idegen kivitele­zővel végeztetünk.- Mennyi pénzt fordítanak az idén a burkolatok rehabili­tációjára?- Az éves másfél milliárd fo­rintos gazdálkodásunkból az idén 500 millió forintot fordí­tunk a burkolatokra, amelyből a jelenlegi csomagtervre 300 millió forintot költünk, és 24 millió forintot az aszfaltok fes­tésére. Ezek mellett természe­tesen a jelzőlámpák és a köz­lekedési táblák kihelyezése is jelentős összeget elvesz költség- vetésünkből. Dilemmák a vízórák hitelesítése előtt A vízművek igazgatója után szót kértek a közös képviselők (3. oldal) „A TARTALOMBÓL Az idén pénzszűkében vannak Kisgyőrben is A költségvetés, mint több más bükkal- jai községben, itt is forráshiányos. Az alapellátást garantáló intézmények működtetésére is csak fogcsikorgatva lehet biztosítani a szükséges anyagi fe­dezetet. Meg‘kell gondolni minden el­költésre váró forint helyét, hiszen még az alkalmazottak bérére is csak nehe­zen jön össze a pénz. Eközben viszont folyamatosan emelkedik a község tá­mogatására szorulók száma, azoké, akik kiszorulnak mindenféle más ellá­tásból. (2. oldal) Tonnákban mérhető a kiszórt kőzúzalék Alig volt valamirevaló telünk, havat is csak mindössze néhány napig láttunk, ám a közlekedés biztonsága azokban a havas, síkos napokban azt követelte az illetékesektől, hogy alaposan szórják meg az utak felületét valamilyen, a ke­rekek tapadását biztosító anyaggal. Ez ma már jobbára nálunk is kőzúza­lék, és nem só vagy magnéziumklo- rid-permet. (2. oldal) Falunézőben jártunk Mocsolyás-telepen Nemrégiben még ebben a községben éltek Nemesük Károly színész szülei, akik rendszeres ápolásra szorulván mostantól már csak egészségügyi inté­zetekben tölthetik hátralévő napjaikat. Őket kerestük Mocsolyáson, miközben a település ifjú lakói vállalták a kala­uzolást, az alig kétszáz lakosú falu be­mutatását. (4. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom