Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-04 / 80. szám
8 M Itt-Hon 1995. Április 4., Kedd „MISKOLCI PORTRÉ A polgármester Bükkszentkereszt (ÉM - NJ) - Szlovák anyanyelvű családban született 1938-ban, akinek az édesanyja pedagógus volt és mint családi hagyományokat ápoló szülő, úgy találta helyesnek, ha a fia tanulmányait a szlovák nyelvű iskolában folytatja Sátoraljaújhelyen. Egyedüli gyermekként nőtt fel, de a szereteten, a gondoskodáson kívül más kényeztetésben a kor szabta körülmények miatt sem nagyon volt része. Nem lehetett könnyű a család helyzete, ugyanis édesapja nem tért vissza a háborúból. Bodnár Tibor az újhelyi évek után a Kilián Gimnázium felé vette útját, majd - ahogy arra ma nosztalgiával emlékezik - protekcióval került be a nagy múltú Digépbe munkásnak. Hat- százan jártak be annak idején naponta a két nagyüzembe a faluból, olykor gyalogosan is. Mégis ezek az évek azok az életében, amelyekre a. legszívesebben emlékezik. Aztán hazahívta a faluja, kérték, képviselje őket az elöljáróságon. S nem volt ez másként a rendszerváltozás után sem. Bodnár Tibort már két turnusban is polgármesterüknek jelölték és választották Bükkszentkereszten, amit nagyon jólesően nyugtázott először is, másodszor is. Feleségének, mint ahogy az édesanyjának, a tanítás a hivatása. Két gyermeket neveltek fel, már mindkettő önálló családban él, sőt a Bodnár nagyszülők már két szép unokának is örülhetnek. A polgármester középiskolás korában jól futballozott, és emellett jó röp- labdásként is ismert volt a neve a megyei első osztályban. Most a helyi focisuli szervezésében éli ki sportszenvedélyét a legkisebbek körében, de rajta tartja szemét a nagyobbak lábán is, hogy azok hogyan rúgják a labdát. Bodnár Tibort nemrégen nagy tisztesség érte, március 15-én eddig végzett közigazgatási tevékenységéért a Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapta. Mai miskolci zenekarok (23.) A Lagz együttes tagjai nem szeretik a beskatulyázást Ők négyen alkotják a jó nevű bandát Fotó: Laczó József Varga Zoltán 1993 márciusában alakult a stílusában szintetizátoros rockzenét játszó együttes. Ezzel a műfaji meghatározással azonban nem szeretnék beskatu- lyázni magukat, hiszen elsősorban olyan zenét akarnak létrehozni, megvalósítani, amely maguknak és a közönségnek is egyaránt tetszik, és szakmailag különbözik az e stílusként meghatározott muzsikáktól. Többirányú tehát a céljuk, csakúgy mint az együttes nevének meghatározása, hiszen egyrészt a bandatagok keresztnevei, másrészt egy amerikai gitármárka, harmadrészt pedig az angol szó magyar megfelelője a börtöntöltelék befolyásolta őket a Lagz név melletti választásban. Azonban ha börtöntöltelékeknek nem is nevezhetjük őket, de eddigi szerepléseik alapján házibuli zenekarnak mindenféleképpen, hiszen eddig a Hámán Kató-beli szereplésüktől eltekintve főleg partikon, baráti köröknek játszottak olyan egzotikus helyeken, mint például a Vadaspark. Hogyha jobban belegondolunk, ez sem egy mindennapi dolog, hiszen nem sok zenekar mondhatja el magáról, hogy vadállatok szomszédságában adták elő műsorukat. Az előzőeket megcáfolni véli a legközelebbi nyilvános szereplésük, április 28-án Miskolcon, amely az Egyetemi Napok keretében lesz, és ami után az együttes tagjai, név szerint: Mészáros László gitáros, Orosz Sándor billentyűs, Kövessy Gábor basszusgitáros, Mátyás Imre énekes és Krempaszky Zoltán dobos bevonulnak a stúdióba, a napjainkban íródott számaikat felveszik egy hangszalagra, és demókazetta formájában piacra dobják, amelynek ha sikere lesz, egy szponzor segítségével egy nagylemezt is szeretnének készíteni. Talán a jelenleg bennük lappangó érzéseket fogalmazzák meg happy számaikban, amelyek elenyésző számban fordulnak elő az érzésekről, érzelmekről szóló, többségében magyar nyelvű számok mellett. Angol nyelvű dalokat csak elvétve találni a közeljövőben stúdióba vonuló miskolci Lagz együttesnél. Gyerekek honi rajzasztala Farsang volt az óvodában Papp Ildikó, ötéves miskolci kislány rajza- ft 5á-MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE • 1995. április 4. • III. évf. 14. szám Megkezdődtek a kátyúzások az utakon Ahol ezt a táblacsokrot látjuk, váltsunk óvatosabbra Fotó: Laczó József Varga Zoltán Miskolc (ÉM) - Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 2460 kilométer úthálózatot kezel a Közúti Igazgatóság, ezek az utak bonyolítják le a gépjárműforgalom nagy részét. A községeket összekötő és a településeken átvezető aszfaltcsíkokat egyaránt az igazgatóság munkatársai gondozzák. Tavasz jöttével elérkezettnek látszik az idő a kátyúzások és a burkolati felfestések megkezdésére, melyek idei körülményeiről a Miskolci Közúti Igazgatóság vezetője, Stoll Gábor tájékoztat.- A kátyúzásokat, vagy szakmai nyelven a lokális burkolathibák javítását már elkezdtük, pontosabban ezeket a téli időszakban is végezzük, hiszen kötelességünk a burkolat közlekedési biztonságát minden időjárási körülmények között fenntartani. Természetesen mi tudjuk a legjobban, hogy bizonyos negatív hőmérsékleti különbségek esetén az aszfalton keletkező lyukban nem marad meg az anyag, ezért nevezzük a fagyosabb körülmények közötti javításokat ideiglenes kátyúzásoknak. A burkolatok végleges javítását csak kedvező időjárás esetén tudjuk elvégezni. Ebben a hónapban lényegesen nagyobb erőkkel és végleges kátyúzásokat végzünk, pontosabban mivel idegen kivitelezőkkel dolgoztatunk, végeztetünk. A kátyúzások mellett májusban és júniusban úgynevezett nagy felületű beavatkozások is várhatók a Tiszaújváros felé vezető 35-ös számú, a Kazincbarcika felé vezető 26-os számú, és a 3-as számú főutakon. A munkák ideje alatt félpályás lezárásra és jelzőlámpás irányításra lehet majd számítani. Bükk- ábrányban és Vattán egy kapaszkodósáv kiépítését szeretnénk megvalósítani, és tervezzük a 3-as és a 35-ös út teljes rehabilitációját.- Mikor és hol kezdik el a burkolati felfestéseket?- Március végén, április elején kezdtük el a burkolati felfestéseket, mivel'plusz öt Cel- sius-fok hőmérséklet szükséges ahhoz, hogy megfelelő minőségben lehessen festeni. Vannak az úthálózatnak olyan részei, ahol egy évben kétszer festünk, tavasszal és ősszel, ez elsősorban a főúthálózat, a nagy forgalmú részeken és csomóponti és gyalogátkelőhelyeken történik. Az alsóbbrendű utakon egy évben általában egyszer fújjuk fel a festékanyagot, jellemzően tavasszal. Mint minden évben, az idén is a városokon belüli festésekkel fogjuk elkezdeni a munkát, amelyet a kátyúzáshoz hasonlóan idegen kivitelezővel végeztetünk.- Mennyi pénzt fordítanak az idén a burkolatok rehabilitációjára?- Az éves másfél milliárd forintos gazdálkodásunkból az idén 500 millió forintot fordítunk a burkolatokra, amelyből a jelenlegi csomagtervre 300 millió forintot költünk, és 24 millió forintot az aszfaltok festésére. Ezek mellett természetesen a jelzőlámpák és a közlekedési táblák kihelyezése is jelentős összeget elvesz költség- vetésünkből. Dilemmák a vízórák hitelesítése előtt A vízművek igazgatója után szót kértek a közös képviselők (3. oldal) „A TARTALOMBÓL Az idén pénzszűkében vannak Kisgyőrben is A költségvetés, mint több más bükkal- jai községben, itt is forráshiányos. Az alapellátást garantáló intézmények működtetésére is csak fogcsikorgatva lehet biztosítani a szükséges anyagi fedezetet. Meg‘kell gondolni minden elköltésre váró forint helyét, hiszen még az alkalmazottak bérére is csak nehezen jön össze a pénz. Eközben viszont folyamatosan emelkedik a község támogatására szorulók száma, azoké, akik kiszorulnak mindenféle más ellátásból. (2. oldal) Tonnákban mérhető a kiszórt kőzúzalék Alig volt valamirevaló telünk, havat is csak mindössze néhány napig láttunk, ám a közlekedés biztonsága azokban a havas, síkos napokban azt követelte az illetékesektől, hogy alaposan szórják meg az utak felületét valamilyen, a kerekek tapadását biztosító anyaggal. Ez ma már jobbára nálunk is kőzúzalék, és nem só vagy magnéziumklo- rid-permet. (2. oldal) Falunézőben jártunk Mocsolyás-telepen Nemrégiben még ebben a községben éltek Nemesük Károly színész szülei, akik rendszeres ápolásra szorulván mostantól már csak egészségügyi intézetekben tölthetik hátralévő napjaikat. Őket kerestük Mocsolyáson, miközben a település ifjú lakói vállalták a kalauzolást, az alig kétszáz lakosú falu bemutatását. (4. oldal)