Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-04 / 80. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995. Április 4*, Kedd TÉKA Mozgó Világ 95/3. Horpácsi Sándor Keserves dolog a csődöt elemezni, de ha ki akarunk kászálódni a gödörből, elkerülhetet­len. A válság halmozott, azaz egyszerre gazda­sági, erkölcsi, intellektuális és politikai, s mindez együttesen a mögöttünk hagyott rend­szer eredménye. Ügy tűnik, hogy a politizáló értelmiségi elitet is felkészületlenül érte a rendszer összerogyása, a választópolgár (aki szintén tájékozatlan) pedig az életkörülmé­nyek drasztikus romlása miatt nosztalgiku­san felértékeli a mögöttünk hagyott múltat, amikor ez a csőd keletkezett. Nem is lehet másként, hiszen még ma sem írta le senki té­telesen, hogy hova lett az a többmilliárdos köl­csön, amit Kádárék, majd Antallék vettek fel. A kérdés - az adósságtörlesztés - vissza­visszatérő vitatéma közgazdász berkekben is. A Mozgó Világ legutóbbi számában Er- hardt László (Adósságegyenleg) dobja be a ka­vicsot a pocsolyába, és Antal László (Ki fizet a végén? Néhány megjegyezés Erhardt László írásához) válaszol rá: Erhardt László (ő a fia­talabb) fogalmaz keményebben. Gondolatme­nete emlékeztet Bogár Lászlóéra, aki már a nyolcvanas években megírta, hogy a rendszer hogyan merítette, ki, élte föl gazdasági és em­beri erőtartalékait, veszélyeztetve a populáció újratermelését, tehát a jövőt is. A korábbi poli­tikai, hatalmi függőséget most, a gazdasági váltja fel. Magyarán még a gyerekeink is ki lesznek szolgáltatva a nemzetközi finánctőké­nek, amely csupán piacot és olcsó munkaerőt keres és lát Magyarországon. A dolgot valaho­gyan a talpára kellene állítani, de a szerző sem a korábbi, sem a mai kormánypártokban nem lát erre akaratot, elszántságot. A nép - az is­tenadta - pedig egyszerűen kimerült az állan­dó nadrágszíjszorításban, jövőígérgetésben, il­letve a jövőkép hiányában. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy egyálta­lán van-e kitörési lehetőség ebből a helyzet­ből? Nyíri Pál (A Távol-Kelet mint külpoliti­kai prioritás: mit tehet Magyarország?) vála­sza sajátos ma, amikor már a csapból is Euró­pa, az európaiság folyik. Vigyázó szemünket Pekingre, Kelet-Ázsiára, a Csendes-óceán térségére kell vetnünk, javasolja a szerző. Ott a jövő, a dinamikus fejlődés. Példaként Perut említi, amely Ázsia felé nyitott, s most áram­lik oda a tőke, az addig elmaradott ország ki- lábalóban van a válságból. Ehhez persze az kell, hogy a tudomány és az oktatás is át/ráhangolódjon Keletre. Szemléletváltozás kell és nyitottság. A közvéleményt joggal foglalkoztatja, hogy mennyibe is kerül nekünk a politika, azaz a pártok. Éppen a fentebb említett csőd, illetve a hatékonyság miatt. Pikáns és tanulságos ol­vasmány a Mozgó Világban Juhász Gábor ta­nulmánya: a Kampányfinanszírozás Magyar- országon. Tekerősök a konzervdobozban Koncert után a nyenyeréről egy francia-magyar zenésszel Megyénk több településén is bemutatkozott a francia Viellistic Orchestra Dobos Kiára Miskolc (ÉM) - Nobel-díjasok ta­lálkoznak, az elsőként megszó­laló felteszi a kérdést: marad­junk az angolnál, vagy beszél­jünk inkább magyarul?... Kicsit távoli ugyan a párhuzam, de en­nek az alapviccnek az ismereté­ben már egyáltalán nem csodál­kozhatunk azon, ha például a legnagyobb franciaországi te- kerősegyüttes egyik tagja anya­nyelvi szinten beszéli a ma­gyart. A Viellistic Orchestra a hét végén Miskolcon adott kon­certet. Vigh Andrással az előadás után beszélgettünk. • Tizenegy éves koromban, 1956- ban vittek ki a szüleim Hollandiá­ba, majd onnan Franciaországba költöztem. Többször jártam azóta Magyarországon, de ehhez mindig okot kellett találnom. Turistáskod­ni nem akarok, és már rokonaim sem nagyon élnek itt. Ezért is java­soltam a zenekarnak, hogy adjunk itt koncerteket. Nem ismertem a magyar közönséget, pedig nagyon érdekelt, mennyiben különbözik a hollandtól vagy a némettől. □ És milyen a magyar közönség? • Úgy éreztem, akik itt voltak, azok szívesen hallgatták a zenénket. De nem is annyira a közönség megis­merése volt a fő tanulság számom­ra, hanem hogy jobban megismer­hettem a zenekart. Furcsa volt, mennyire félnek az ismeretlentől. Mikor megérkeztünk, a kollégák azt kérték, hogy ne menjenek seho­vá, egész nap gyakorolhassanak. Mintha konzervdobozban érkeztek volna, és szerettek volna benne is maradni. De ezt a hozzáállást a szí­ves vendéglátás lassan feloldotta. Pedig a tekerős „fajtáról” elmondha­tó, hogy nem beszélnek másról, mint a tekerőről. □ Lehet is miről, „kitartó” a téma. Hiszen - mint a koncerten is bemu­tatták -egészen különleges hangzás- világot alakítottak ki... • A csapat négy évvel ezelőtt olyan népzenészekből alakult, akik tágí­tani szerették volna a zenei lehető­ségeket. Csak zenélni akartunk, megpróbálni, milyen hangokat le­het kicsalni a hangszerből. Azt hi­szem, sikerült egy olyan zenei szó­kincset előállítanunk, ami már nemcsak nekünk érdekes, hanem a közönségnek is. □ Még mindig találhatnak újabb motívumokat? ® Úgy érezzük, ez még csak a kez­det, mindig van újdonság. Például annak idején akusztikus hangsze­ren kezdtünk játszani, ma már elektroakusztikusak a tekerőink, mert az erősítés folyamatában a hangot meg lehet másítani. így olyan, mintha egy új hangszeren játszanánk. Viszont zenei anyag még nincs sok. De egyre inkább fe­dezik fel a zeneszerzők is ezt a lehe­tőséget. Például Kurtág György is foglalkozik a gondolattal, hogy komponál nekünk. □ Ön szerint jó az, hogy egy népi hangszer klasszikussá válik? • Szó nincs népi hangszerről. A te­kerő pont annyira nem népi, mint a hegedű. Leginkább a barokk korban volt divatos. □ És miért kell az együtteshez 14 te- kerős? (Bár Miskolcra csak nyolcán jöttek). • Mert a hangmassza is nagyon fon­tos az elképzelésünkben. Ha az em­ber egyénileg tekerőn játszik, a hang­zás valahogy megrezegteti, keresz­tülmegy rajta. A kérdés az volt, hogy lehet ezt az élményt a közönséghez is eljuttatni. Hát úgy, ha a hang­masszában „megfürdetjük” őket. □ A tekerőlant kicsit magyar hang­szer, vagy legalábbis annak hisszük. Nem lehet, hogy ez is motiválta önt a hangszerválasztásban ? • Magyarországon általános, hogy a nyenyerét magyar hangszernek tekintik. Pedig nem az. Az első nyo­mok Spanyolországból származnak, mégpedig all. századból... Tízéves koromban szüleim még azt hihet­ték, hogy kis Mozart leszek, sorra nyertem a díjakat a zongoraverse­nyeken. De abbahagytam. Har­mincévesen kezdtem újra zenével foglalkozni, ez már a nyenyere volt. Aminek nagyon is motivált a „ma­gyarsága”, hiszen akkor határoz­tam el, hogy megtanulok játszani rajta, mikor Sebő Ferencnek hallot­tam egy koncertjét Hollandiában. Először csak valami dorombolást érzékeltem, nem tudtam, honnan jön a hang, aztán énekelt is, meg az ütemet is elővarázsolta valahon­nan. Nagyon tetszett. Később rá­akadtam egy ilyen hangszerre. Kez­detben magyar népzenét próbálgat­tam rajta játszani... □ A magyar zenei anyanyelve tehát megvan. De hol gyakorolja a nyel­vet, hogy ilyen szépen beszél? 9 Én teljesen magyarnak érzem magam, ezen nem is kell gondolkod­nom. A nyelvet nem nagyon tudom gyakorolni Franciaországban, de ez az anyanyelvem. Úgy látszik, úgy tapasztalom, hogy belül él. Gömöri „forrás” Kiállítás öt év anyagából Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Öt év telt el azóta, hogy Má- ger Ágnes festőművész vezetésével - E. Ko­vács László segítségével - egy kis csapat felfe­dezte Gömörszőlőst. Azóta minden nyáron visszatérnek oda, hogy képzőművészeti alko­tásokba rögzítsék a falut. Ezekből az alkotá­sokból nyílt kiállítás tegnap délután a Mini Galériában. — Gömörszőlős még igazi tiszta forrás - mondta Végvári Lajos művészettörténész megnyitójában. - Pedig tiszta forrás manap­ság már alig van. De ez a 120 lelket számláló kistelepülés megőrizte eredeti népi építésze­tét, arculatát, s az ott élő emberek is közvetle­nek, kedvesek, elfogadták a fiatalokat. Á Gömöri Műhely sajátossága, hogy szlová­kiai, erdélyi alkotókat is meghív a tábor veze­tője ebbe a nagyjából érintetlenül megmaradt sajátos világba, amelynek élményei kifejeződ­nek a munkákban. De sajátos gyűjtőmunka is ez, hiszen a fiatalok megismerkednek az öre­gekkel, a népi hagyományokkal, sőt, meg is örökítik az embereket, tájakat. S mert így a tá­bornak kicsit néprajzi jellege is van, a tegnapi megnyitón a Borókás népzenei együttes mu­zsikált. Számítógéppel segített oktatás Miskolc (ÉM - M.L.) - A műszaki szakközépiskolákban ma még sok helyen a hagyományos ok­tatástechnikai eszközöket hasz­nálják a műszaki alapismere­tek, az ábrázoló geometria, a műszaki rajz, a gépelemek és géptan oktatásában. A táblai rajzvázlat, az írásvetítő, a tan­könyvi ábrák illetve a tanár szó­beli magyarázata ma már alig­ha elegendő az egyre növekvő ismeretanyag átadásához. Mindezt felválthatja azonban az a CADdy számítógépes rendszer, amellyel adott idő - egy iskolai óra - alatt több ismeret közölhe­tő a diákokkal, mint az eddig használatos módszerekkel.- A CADdy Didaktik Teamben, amely a számítógéppel segített ok­tatási módszert kidolgozta, az isko­lák és az üzleti érdekek szerencsé­sen találkoztak egymással - hallot­tuk Visnyovszky Józseftől, a CADdy oktatási rendszer gazdájától. - Ä CADdy oktatási csoportnak, amely ’92-ben alakult, Szegedtől Oroshá­záig mintegy ötven középfokú mű­szaki szakközépiskola, a tagja, köz­tük a miskolci Gábor Áron Műszaki Középiskola. Ez az önkéntes fejlesz­tő közösség a műszaki jellegű tan­tárgyak oktatásában kihasználja a CAD szoftverben rejlő lehetősége­ket. így rövid idő alatt lehet vele műszaki rajzokat elkészíteni és megjeleníteni. Erre a tervező alapra épülnek a szakmacsoportokra bon­tott oktatási programcsomagok. Itt azok a középiskolai szakmai tár­gyak állnak előtérben, amelyeknek nagy ábraanyagot kell feldolgozni­uk. A CADdy grafikus rendszer se­gítségével ezek megtanítása egysze­rűbbé válik. A tanár számítógépes program támogatásával szervezi meg a feldolgozandó tantárgy téma­körökre bontott egységeit, az ehhez szükséges grafikus ábrákat pedig monitoron keresztül kivetíti tanít­ványainak. Az oktatás így intenzí­vebbé tehető, kevesebb idő alatt több hasznos információt képes a tanár diákjainak átadni, mint a ha­gyományos módszerekkel. A lát­vány, a megjelenített képi informá­ció pedig többet jelent, mint a róla szóló magyarázat. A CADdy-rendszer gyakorlati működését a Gábor Áron Műszaki Középiskolában láthattuk, ahol a számítógép monitorán keresztül ép­pen a kötőelemek rejtelmeibe vezet­te be a diákokat Kondás Miklós mű­szaki tanár.- A rendszernek ez a része a táblai rajz gépi átültetése. Csak­hogy míg ezeknek az ábráknak a megrajzolása a táblánál hosszú percekig tartana, a számítógép mo­nitorán mindez néhány billentyű lenyomása után megjelenik. Lehe­tőség van az ábra egyes részletei­nek kinagyítására, így a kiemelé­sekkel a diákok figyelmét köny- nyebb a megfelelő helyre irányíta­ni. A számítógép azonban arra is módot ad, hogy azokat a gépeleme­ket, kapcsolási rajzokat, amiket a tanulók papíron megrajzolnak, egy szimulációs rendszer segítségével működés, mozgás közben is láthas­sák a képernyőn. A számítógép adatbázisában tá­rolt ábrák és rajzok mennyisége egyébként tovább bővíthető a tanár saját készítésű programjaival, il­lusztrációival, a szakkönyvek ábrái­val, fényképekkel. Az oktató prog­ramcsomag mindezek mellett alkal­mas automatizált oktatási terv fut­tatására, a diákok felkészültségé­nek, ismereteinek ellenőrzésére is. Á számítógéppel segített oktatá­si rendszer fejlesztőcsoportja, a CADdy Didaktik Team egyébként nyitott, munkájukhoz bármely isko­la csatlakozhat. A hagyományos és a korszerű oktatási módszer találkozása Fotó: Bojtárt László Pedagógiai szolgálat Miskolc (ÉM) - Április 1-jétől pe­dagógiai szakszolgálati feladatok­kal bővült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelő­dési Intézet (3534 Miskolc, And- rássy út 96., telefon: 46/350-433) pe­dagógiai és közművelődési szakmai szolgáltató tevékenysége. A pedagógiai szakszolgálat feladat­körébe tartozik: a tanulási képessé­get vizsgáló szakértői és rehabilitá­ciós tevékenység; a gyógypedagó­giai tanácsadás, szűrés, korai fej­lesztés; a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyer­mekek problémáinak feltárása, re­habilitációs célú foglalkoztatása; a beszédhibák javítása; a továbbtanu­lási, pályaválasztási tanácsadás. Az átszervezés értelmében a Tanu­lási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a Gyer­mek- és Ifjúságvédelmi Intézet épü­letéből az Andrássy útra költözött. Az áthelyezési és szűrővizsgálatok, a korai fejlesztés április 10-től zök­kenőmentesen folytatódik, az előze­tes berendelés alapján. A nyári szü­net ideje alatt ügyeleti szolgálatot tartanak minden héten szerdán reggel 8 és délután 1 óra között. Román költő halála Budapest (MTI) - Gelu Pateanu román költő, műfordító temetése április 6-án, csütörtökön délután 2 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Az 1990 óta Magyarországon élő művész március 25-én, életének 70. évében rövid betegség után hunyt el. Pateanu az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen és a Miskolci Egyetemen megbízott előadóként dolgozott, több mint félszáz magyar művet fordított románra. Pa-Dö-Dö-fesztivál Miskolc (ÉM) - M. Kiss Csaba Csúcstalálkozó című műsorának premierét április 14-én, pénteken este 6 órától tartják a Mindszent té­ri Nemzetközi Kereskedelmi Köz­pont színháztermében. Az est ven­dége a Pa-Dö-Dö együttes, Lang Györgyi és Falus Mariann lesz. Va­lamint a lányok által megénekelt Szabó János, sőt, Szabó Jánosok. A 411-520-as miskolci telefonszámon még ma is jelentkezhetnek azok a játékos kedvű Jánosok, akik szíve­sen részt vennének a műsorvezető és az együttes tagjai által szervezett vetélkedőn. A résztvevők - az A1 Car Kft., az IBUSZ, az Észak-Piért és a Mayer Telematika által fel­ajánlott - értékes nyereményekért versenghetnek. Az előadásra jegyek válthatók a Miskolci Nemzeti Szín­ház jegyirodájában és az előadás előtt a helyszínen. Szobabelsők Edelény (ÉM) - Borsodi szobabelső — Az edelényi díszítőművészeti kör legszebb darabjai címmel a B.-A.-Z. Megyei Népművészeti Egyesület fa­faragóinak, hímző- és szövőasszo­nyainak tárgyegyütteséből nyílik kiállítás ma, kedden délután 5 órá­tól Edelényben a Rendezvények Háza dísztermében. A kiállítást Ko­vács Istvánné, a Megyei Népművésze­ti Egyesület elnöke nyitja meg. Közre­működik a Hagyományőrző Népdal­kor Dobi Zoltánná vezetésével. Kineziológia Miskolc (ÉM) - A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Varjú Márta ki- neziológus közreműködésével tan­folyamokat szervez. Érdeklődni és jelentkezni a 340-657- es vagy a 342-740-es telefonon lehet. Európa-újdonságok Budapest (MTI) - Klasszikusnak számító kötetek új kiadása, vala­mint Magyarországon első ízben napvilágot látó művek egyaránt szerepelnek az Európa Kiadó áprili­si újdonságai között. Winston Chur­chill második világháborúról írt me­moárjaiból ad gazdag válogatást az a könyv, amelyet immár másodízben jelentet meg a kiadó. A latin-ameri­kai irodalom egyik szenzációja volt az utóbbi években Carlos Fuentes mexi­kói író A hadjárat című regénye. Hazánkban a televíziós filmsorozat révén vált ismertté Colleen McCul­lough Tövismadarak című műve, amely nagyívű családregény.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom