Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-25 / 97. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1995. Április 25., Kedd TÉKA A jövendőmondás nagykönyve Brackó István Miskolc (ÉM)- Ismét egy Nostradamus- könyv, de ez más, mint a többi. Ha a kiadó biztosra akar menni (jelen esetben az igényes kivitelű köteteket produkáló Magyar Könyvklub), akkor piacra dobja a XVI. században élt asztrológus próféciáit. Csakhogy — s erre éppen a szerző, az angol Francis X. King mutatott rá - a félezer éve élt tudós roppant műveltségű ember lehetett, s aki arra vállalkozik, hogy szimbolikus négysorosait kihüvelyezze, annak a francián kívül járatosnak kell lennie a latinban, a görögben s a keleti nyelvekben, ismernie kell a mitológiai és a bibliai összefüggéseket, s nem árt, ha a fordító a hétköznapi ésszel szinte felfoghatatlan, összemérhetetlen asszociációs készséggel rendelkezik. King nem egyszerűen értelmezi a jövőlátó verseket, hanem makacs kételkedéssel fogadja azok valóságtartalmát; ezzel bizonyítva - nyilván akarva, de akaratlanul is - a polihisztor páratlan készségét és képességét. A szerző az előző fordítóknál szerencsésebb helyzetben van, hiszen a lábjegyzetekkel, kapcsolódó történetekkel és legendákkal fűszerezett műve 1993-ban íródott, s így például új értelmezést kapott az iszlám újjáéledése (Palesztinától Bosznián át a volt szovjet birodalom déli, muzulmán országokig teijedő vallási alapú „szentháborúra” tessék gondolni). Nostradamus annak idején sikeres orvos volt, de értett a matematikához és az alkímiához, járatos volt a művészetekben, s bár csillagjósnak tituláltatott, kora alighanem legjobb csillagászának számított. Jövendölései közül - saját életében, éppen az idő rövidsége miatt - csak néhány ,jött be”, mert századoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy víziói érthetővé váljanak és beteljesedjenek. Évszámokat, neveket nagyon ritkán vetett papírra. Rébu- szokban mesélt. Ez nemcsak a mindenkori futurológusok módszeréből eredeztethető, hanem önvédelemből is. A tudóst ugyanis egyszer eretnekség vádjával egyházi bíróság elé állították, és csak nagy szerencsével úszta meg az inkvizíció aligha kétséges büntetését, de az affér után vagy tizenöt esztendeig bolyongott Franciaországban és a mediterrán országokban.,/, A már idézett könyv tételesen felsorolja Nostradamus megvalósulatlan vágy megfejthetetlen (?) ópuszait. Ám a legnagyobb titok mégis az, hogy egy ötszáz esztendővel ezelőtt élt ember hogyan jövendölte meg a két világháborút, Marx szellemi örökségét, a Szovjetunió megalakulását és annak összeomlását, a magyarországi (pannóniai) 1956-ot, továbbá az űrutazást és az Öböl-háborút?! A titok: titok marad; még ebben a pökhendi, a „természetet uralma alá hajtó”, tudományosan racionális XX. században is. Nem visz közelebb a megoldáshoz az a feltételezés sem, hogy a halála időpontját pontosan megjövendölő francia látnok kábítószert fogyasztott, hogy transzba essen, s üzenjen a jövőnek. A sanzon védelmezője Eric Vincentet, a francia sanzon védelmezőjét mintegy 120 ország közönsége a legjobb énekesek egyikeként tartja számon. A francia művész az Ifjúsági és Szabadidő Ház szervezésében április 28-án, pénteken este 7 órától a miskolci Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) színháztermében lép fel. Eric Vincent - aki egyben gitárművész is - nemcsak a hagyományos sanzonokat, de brazil, karib, afrikai vagy éppen folk dallamokat is megszólaltat a színpadon. Méghozzá olyan átéléssel, karizmatikus egyéniségének teljes odaadásával, hogy a francia nyelvet nem ismerő hallgatóság körében is képes ledönteni a nyelvi korlátok építette falakat. Az estre jegyek az Ifjúsági és Szabadidő Házban, az ITC-ben és a színház jegyirodájában válthatók. Mivel a művész a Alliance Francaise meghívására érkezett Miskolcra, az AF tagjai, illetve a diákok feláron vehetik meg a belépőt. A D osztályok negyedszázada Lezárult az óvónőképzés története a tokaji gimnáziumban Búcsú az óvónőképzéstől Fotó: Dobos Klára Tokaj (EM - DK) - Igazából még a negyedszázadot sem érte meg a tokaji óvónőképzés. Két évük hiányzott ehhez. De közben megjelent a közoktatási törvény, mely szerint csak főiskolai végzettséggel lehet óvónőként elhelyezkedni. Sokan a szakemberek közül őszintén szólva butaságnak tartják ezt a döntést. De a tény attól még tény marad: az elmúlt pénteken elbúcsúzott a Tokaji Ferenc Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola huszadik - s egyben utolsó - osztálya.- Szívesen emlékszem az itt töltött évekre, azért is, mert nagyon jó felkészítést kaptunk az óvónői munkára - mondja Lénárt Jánosné, aki az 1972-ben indult, legelső osztályban végzett. S hogy tényleg jó iskola volt, arra bizonyíték, hogy lánya, Lénárt Krisztina is itt tanul. Míg a mama az elsőkkel, lánya az utolsó végzős óvónőkkel búcsúzik a tokaji alma matertől.- Sokat jártam be anyához, láttam, mennyire szereti a munkáját, és én is nagyon kötődöm a kicsikhez. Úgyhogy az ő példájára választottam ezt az iskolát... - mondja Krisztina De mint utólag kiderült, ez nem volt túl szerencsés választás. Vagyis nem annyira, mint gondolták. Hiszen Krisztina arra készült, hogy az iskola befejezése után rögtön dolgozni kezdhet. Talán édesanyja munkahelyén, a szerencsi I-es óvodában (ahol a munkatársak hetven százaléka Tokajban végzett) vagy talán máshol. Mindegy, csak végre gyerekek között lehessen, hasznosíthassa az itt tanultakat. De ahhoz, hogy óvónők lehessenek, a most végző negyven diáknak ’97. szeptember 1-jéig meg kell kezdeniük a főiskolai tanulmányaikat. Hiszen az érettségi bizonyítvánnyal és középfokú óvónői képesítésükkel már csak szakképzett gondozóként helyezkedhetnek el.- Legalább át kellett volna fogalmazni a beírást, mert ez így már nevetséges - mondja szomorúan az anyuka. - Mint édesanya és mint óvónő egyaránt sajnálom a lányokat, és egy kicsit rosszul is esik, hiszen én tudom, mennyit tanultunk itt pedagógiából, pszichológiából, sőt mennyivel több gyakorlatunk is volt. És még az sincs, hogy az itt végzetteknek valami előnyük lenne a felvételinél -, hiszen nem szakmai tárgyakból mérettetnek meg. Ha bekerülnek, persze már könnyebb lesz nekik. Ha bekerülnek... Déváid István igazgató beszédében - felidézve a huszonhárom évet igyekezett a tényéknél maradni, de azért az ő szavaiban is sok a szomorúság, a meghatottság. Pláne, mikor a szakképzést segítő óvónő- és tanárkollégáinak átadja az iskola történelmének egy részét is lezáró emlékplaketteket. Az iskola igazgatója talán még elfogult is a D osztályosokkal. Mint mondja, az iskola vezetése mindig külön gondot fordított osztályfőnökeik kiválasztására, s megkülönböztetett figyelemmel kísérte sorsukat. Úgy érzi, a D osztályok tanulói mindig érettebbek voltak a párhuzamos gimnáziumi osztályoknál, mert a közös munka, az egymásért érzett felelősség jól összekovácsolta az óvónőjelölteket. S hogy mi lesz a D osztályokkal? Jövőre itt már pedagógiai asszisztensek végeznek. De hogy kik is ők, és mi lesz a feladatuk, az már egy másik „történelem” története. Több a hely - és a jelentkező is Az egyetemekre, főiskolákra jelentkezett diákok esélyei Budapest (MTI) - A tavalyinál mintegy 3 ezerrel több fiatal adta be jelentkezését az egyetemekre, főiskolákra. Ez derült ki a jelentkezési lapok feldolgozása után. A 3,6 százalékos emelkedés 86 ezer 200 jelöltet takar. Az érintettek számára kétségkívül fontosabb, hogy a tavalyi felvételi tényszámokhoz képest mintegy 5 százalékkal többen juthatnak be a megcélzott intézménybe. Neuwirth Gábor, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda főtanácsadója részletes tájékoztatót adott az intézmények jelentkezési adatairól. Ebből kitűnik, továbbra is tartják a magas arányszámot a művészeti főiskolák és egyetemek: 10 százalék feletti az emelkedés a tavalyi jelentkezőkhöz képest. Igaz, meghaladja a 10 százalékot a műszaki intézménycsoportba jelentkezők számának emelkedése is, emögött azonban a tavalyi realitás húzódik meg: igen alacsony volt a jelentkezési arány, így idén csak a felvehetők másfélszerese jelentkezett. Művészek, bölcsészek... A művészeti intézmények 7 és félszeres túljelentkezéssel vezetnek. A keretszám ötszörösét is meghaladó arányban jelentkeztek a jogi karokra és jogi főiskolákra. A bölcsészkarokra négyszeres, a gazdasági felső- oktatás intézményeibe háromszoros, a természettudományi karokra 2 és félszeres a túljelentkezés. A 2,2 és fél közötti csoportba tartoznak a tanárképző, a tanító- és óvóképző főiskolák, az egészségügyi egyetemek és főiskolák, valamint a katonai intézmények és az agrár felső- oktatás intézményei. Meglepő adat, hogy a legnagyobb érdeklődés - 14 és félszeres túljelentkezéssel - a rendőrtiszti főiskola iránt nyilvánult meg. 90 helyre 1300 fiatal pályázik. Ä Színművészeti Főiskolára 14-szer, a Képzőművészetire 13,5- ször, az Iparművészetire 9-szer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolába, Budapestre 6-szor többen szeretnének bejutni. Hatszoros a túljelentkezés az Állatorvostudományi Egyetemen. Öt intézmény állapíthatta meg, hogy a betölthető helyekre 5-ször többen igyekeznek: az ÉLTE Szociológiai Intézete, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémiája, az ELTE Jogi kara és az Államigazgatási Főiskola tartozik ide. Bár az ELTE bölcsészkarán 4,98-szoros a túljelentkezés, a legnagyobb érdeklődés középpontjában ez az intézmény áll, ide jelentkeztek a legtöbben. Á 7200 pályázóból, várhatóan, 1500- nál többen nem juthatnak be. Ami az ország többi bölcsészkarát illeti, Pécsett 3,5-szörös a túljelentkezés a Janus Pannonius Egyetemre. Érdekes, hogy a Miskolci Bölcsészettudományi Intézet is majdnem ilyen népszerű, ám feltehetően azért előzi meg a debreceni és a szegedi nagy bölcsészkarokat, mert Miskolcra már a középiskolai eredmény alapján is felvettek jelentkezőket. Háromszoros a túljelentkezés a Veszprémi Egyetem tanárképző szakára. A lehetségesnél kevesebben Bármilyen különös, de a számítógép kimutatta, hogy 9 olyan felsőoktatási intézménye is van az országnak, ahová nem jelentkeztek annyian, mint amennyit felvehetnének. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gazdaságtudományi Kara, a Miskolci Műszaki Egyetem bányász, kohász szakja, a dunaújvárosi főiskola tartozik ide. A felvehetőknél kevesebben jelentkeztek a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészkarára - még nem eléggé ismert az intézmény - és ugyanez mondható el a Pázmány Egyetem Bölcsészkaráról is. A jogi intézmények közül az ELTE és az Államigazgatási Főiskola iránt nyilvánult meg a nagyobb érdeklődés, a túljelentkezés meghaladja az ötszöröst. (Az utóbbin 100 helyet már betöltötték a középiskolai eredmény alapján, és ez azt is jelenti, hogy a fennmaradt 100 helyre 900 fiatal törekszik.) Négyszeres a túljelentkezés Miskolcon. A TTK-ra, Budapesten, a felvehetők több mint 3-szorosa, Pécsett 2 és félszerese, Szegeden és Debrecenben 1,88-1,89-szerese jelentkezett. A pedagógusképzők Akik a tanárképzés iránt érdeklődnek, azoknak tudniuk kell, hogy a legtöbben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára szeretnének bejutni; 4 és félszer többen a felvehetőknél. Nyíregyháza, Eger, Szeged főiskolájára, valamint a TTK-ra 2-2,8-szeres a túljelentkezés. Meg kell jegyezni, hogy az ELTE Tanárképző Főiskolájára, Budapesten kevesebben pályáznak - 2,1-szeres a túljelentkezés. Ennek az a magyarázata, hogy a jelölteknek két tárgyból kell vizsgázni, míg a többi intézményben egy vizsgatárgy is választható. Elképzelhető lenne, hogy a tanító- és óvónőképzők azonos feltételeket állítanak a jelentkezők elé, a 16 intézményben azonban nem azonos a felvételi eljárás, és ez befolyásolja a jelentkezési arányokat. A legtöbben a Pető Intézetbe szeretnének bejutni - 3,4-szeres a túljelentkezés- és sokan jelentkeztek Győrbe is (2,7). A jászberényi, sárospataki tanító- valamint a hajdúböszörményi óvónőképző, a Körösi Csorna Főiskola 2-szeres körüli túljelentkezést regisztrált. Nem érte el ezt a számot- a 2-szerest - a Csokonai, az Eötvös Főiskola és az Illyés Pedagógiai Főiskola. Ugyanez a helyzet a kecskeméti intézményben is. Orvosképzés - vidéken Az egészségügyi felsőoktatásban, úgy tűnik, szóródik a jelentkezés. A legmagasabb az arány - és ez meglepő - a Debreceni Orvostudományi Egyetem főiskolai szakain, 4,4-sze- res. Ugyanitt, az általános orvoskaron 3,94-szeres a túljelentkezés. Vagyis a korábbi évek budapesti fölénye megszűnt. Egyébiránt a fővárosban a fogorvosi kar iránt nyilvánul meg a nagyobb arányú érdeklődés; közel 4-szeres, míg az általános orvoskar átlaga 3,1-szeres. Továbbra is nagy az érdeklődés a gazdasági felsőoktatás iránt. Meglepő azonban, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátó Főiskola vezet 4,1- szeres túljelentkezéssel, míg a Közgazdaság-tudományi Egyetemre, „csak” 3,9-szer többen szeretnének bejutni a lehetségesnél. Meghaladja vagy elérte a felvehetők 3-szorosát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, a Külkereskedelmi Főiskolára és a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karára jelentkezők száma. A pécsi Közgazdasági Karra 2,5-sze- res, Debrecenbe és Szolnokra 2-sze- res a túljelentkezés. Szathmáry-képek Encs (ÉM) - Szathmáry István festő- és grafikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 4 órakor az encsi Városi Galériában. A tárlatot Borsos István gimnáziumigazgató, képzőművész ajánlja a közönség figyelmébe. A békéscsabai születésű - jelenleg a Dunántúlon, Iregszemcsén élő - Szathmáry István hosszú ideig En- csen dolgozott. A II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ képzőművészeti szakreferenseként 1977-ben képzőművészeti alkotótábort szervezett Telkibányán. A művésztelep munkáját 7 évig irányította. Jelenleg is tagja a borsodi amatőr képzőművészeket tömörítő BAK Stúdiónak, és tervek szerint ezen a nyáron újra találkozhatunk vele az abaúji művésztelepen. Oktatás és tandíj Miskolc (ÉM) - A magyar felsőoktatás strukturális reformja a tandíj bevezetése kapcsán címmel fórumot szervez április 26-án, szerdán délután 2 órától a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének hallgatósága az intézet (a volt TÜ- KI) földszinti, XXVIII-as előadójában. Meghívott vendégeik - Fábry György egyetemi tanár, Papp Lajos megbízott helyettes államtitkár, Pokol Béla tanszékvezető és Pokor- ni Zoltán a Fidesz alelnöke - vitaindító előadásait követően a rendezők reményei szerint vitára is sor kerül majd, amely egyben fórumot jelentene az egyetemi ifjúság véleményének kinyilvánítására, esetleges kérdéseinek megválaszolására, valamint a meghívottak elképzeléseinek ütköztetésére. Továbbtanulóknak Miskolc (ÉM) - A Földes Ferenc Gimnázium igazgatósága április 27- éndélután 5 órától az iskola nagytermében tájékoztatót tart a 6 osztályos gimnáziumba jelentkező tanulók és szüleik számára. Páros tárlat Kaposvár, Kaposfüred (ÉM) - Urbán Tibor Szikszón élő festőművész alkotásai láthatók május 10-ig — hétfő kivételével naponta délután 2-től este 8 óráig - a Kaposfüredi Galériában (Kisközi u. 63.). Ugyancsak ebben a magángalériában tekinthetik meg az érdeklődők Pantl Mihály festményeit. Nyári ajánlat Miskolc (ÉM) - A miskolci Vörösmarty Művelődési Ház munkatársai tíznapos szlovákiai üdülést szerveznek 10-14 évesek részére. A június 20-án kezdődő program keretében a diákok felkeresik Kraszna- horka várát, a betléri kastélyt, a bajnóci állatkertet, a Dobsinai-jég- barlangot, érdekes programnak ígérkezik a dunajeci tutajozás. Bővebb információt a 46/357-421-es telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. „Ovisó” Miskolcon Miskolc (ÉM) - A megyei és városi ANTSZ-szel közösen az Egészséges életmód rendezvénysorozat kereteben négy miskolci intézmény - a Vörösmarty u. 26. szám alatti, illetve a Lévay, a Görgey és az Lo- rántffy utcai óvodák több mint háromszáz növendéke és szüleik részvételével - „ovisót” rendez április 26-án, szerdán délelőtt 10 órától a városi sportcsarnokban. Az óvodások tornabemutatója után a szülők részvételével lesz csapatverseny, s a nézők bevonásával aerobik. A nap további programjaként a csarnok előtt rendőrségi bemutatót szerveznek a rendezők. Biblia és a csillagok Miskolc (ÉM) - A vatikáni obszervatórium története és munkája, Kopernikusz, Kepler és Galilei tétele és a Biblia a 17. században címmel Teres Ágoston S. J., a Vatikáni Csillagvizsgáló társasztronómusa tart videoíilmes előadást április 25-én, kedden délután 5 órától a Miskolci Egyetem B/2-es épületének XVlI-as előadójában. A Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium által szervezett nyilvános rendezvény ingyenes.
