Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-11 / 86. szám
A SZELLEM VILAGA GYARŰRSZÁG KEDDI MELLÉKLETE • 1995. ÁPRILIS 11. Tudomány Egy egyezmény, amely gumiból van A berlini légköri konferencia kapcsán - beszélgetés a globális felmelegedésről Globális felmelegedés Szén-dioxid és más gázok elnyelik az infravörös sugárzást a troposzférában és így melegítik a Földet S~Áfii Hozzájárulás az üvegházhatáshoz Európai közösség 14% Kína 7% Brazília India WW / Napfény |:;g / Bi ltlÁ§Á( , í: t 4 1 Infravörös Z3W \ sug^zás ^ Á • V \ ' \ 1 \ - ' N Sztratoszféra Föld0.6 Troposzféra fe|ü|et i * : rt--------; i forrás: H. Wilson & J. Hansen 2000 Forrás: NASA AP Dobos Klára Miskolc, Berlin (ÉM) - Talán, ha nem használnánk akkor is az autónkat, ha csak a szomszédba megyünk. Talán, ha néha ültetnénk egy-egy fát. Talán, ha jobban szigetelnénk a házakat, hogy kevesebbet kelljen fűteni. Talán, ha mind több környezetbarát technológiával készült környezetbarát terméket vásárolnánk... Talán. De akkor sem ma... Az utóbbi néhány évben mind többet hallhatunk az üvegházhatásról, a globális felmelegedésről. ’92-ben Rio de Janeiróban tartottak légköri konferenciát, ahol egy egyezményt is aláírt 159 ország, mely szerint a vállalt szinten csökkentik szén-di- oxid-kibocsátásukat. A résztvevő országok az elmúlt héten Berlinben „folytatták” a riói találkozót. Üvegházgázok A légkörön keresztül a Nap rövi- debb hullámhosszú (látható) sugárzása jelentősebb veszteség nélkül lejut a Föld felszínére, de az onnan kiinduló, nagyobb hullámhosszú (infravörös) sugárzási energia egy részét bizonyos légköri gázok elnyelik, illetve visszasugározzák a felszín irányába, így melegítve az alsóbb rétegeket. Ezeket a gázokat nevezik üvegházgázoknak. E gázok mennyisége hosszú időn keresztül viszonylag állandó volt. Éghajlati szempontból meghatározó jelentőségű, hogy az üvegházgázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, halogénezett szénhidrogének és az ózon) légköri mennyisége rohamosan növekszik. Ennek oka leginkább a szén és a szénhidrogének növekvő elhasználása, elégetése, aminek következtében nagy mennyiségű szén-dioxid keletkezik. Jelenleg közel egynegyedével nagyobb a légkör szén-dioxid tartalma, mint az ipari forradalmat megelőzően. Az emberi tevékenység következtében tehát a természetes egyensúly felborult, a nem természetes úton légkörbe kerülő szén-dioxid- többletet a természetes szén-di- oxid-nyelők már nem képesek felvenni. Eközben az egyre intenzívebb erdőpusztítás következtében csökken az egyik fontos szén-di- oxid-nyelő kapacitása is. Nem csak beszélni... Norman Beddington környezetvédelmi konzultáns Londonból érkezett Berlinbe - majd Gyulai Iván ökológus vendégeként Miskolcra. Nem a „nagy” konferencián vett részt, hanem egy másikon, amelyet a Klíma Szövetség szérvezett. • Mintegy háromszáz nyugat-európai város vett részt ezen a konferencián, amely végeredményben az amazonasi esőerdők megmentéséhez kapcsolódott. Mégpedig úgy, hogy ezek a városok vállalták a szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentését, nagyobb mértékben, mint azt a kormányuk vállalta. □ Direkt szervezték egy időben a másikkal? • Nem. Bár az igaz, hogy a városok szerették volna megmutatni, hogyan lehet segíteni egy ilyen egyezmény végrehajtását a gyakorlatban. Kisebb a felhajtás, kevesebb a beszéd, sokkal inkább a cselekvés dominál. □ Mondana konkrét példákat ? • Berlin azt vállalta, hogy 2000-ig 25 százalékkal csökkenti a szén-di- oxid-kibocsátását. De van más jellegű példa is, Amazóniából: egy osztrák város és őslakók, kolumbiai emberek között van egy project, arról szól, hogy korábban úgy szereztek új mezőgazdasági területeket, hogy felégettek egy darab erdőt. De itt az erózió általában hamar elviszi a nagyon sekély humuszt a felszínről. Most ezeknek az osztrák városoknak a segítségével fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot honosítanak meg, a meglévő mezőgazdasági területeket művelik, tehát megvédik a talajt az eróziótól, és nem nyúlnak az erdőhöz. Aztán szó volt arról, hogyan lehetne a szén-dioxi- dot csökkenteni: hogy lehet jobban szigetelni a házakat, kiváltani a tradicionális nyersanyagokat, fűtőanyagokat alternatív, megújuló energiaforrásokkal, milyen új építészeti technológiák vannak, amelyek biztosítják a maximális energiahatékonyságot. A Gaia „határai” □ Ha több szén-dioxid termelődik, a természet elvben több szén-dioxidot von el, több a párologtatás, az óceánok többet nyelnek el... • Ez részben van így - mondja Gyulai Iván. - A szén-dioxid egyik nagy „süllyesztője” az óceán, a tengerek, ahol a mélytengeri áramlások elviszik a szén-dioxid egy részét, és az végül is mészkő formájában kiválik valahol. Igen ám, de ehhez intenzív tengeri élet kell, hiszen ennek a mészkővé való megkötését a kagylók, csigák mészvázas élőlények végzik. De a tengerek szennyezettsége miatt veszélyeztetett a tengeri élet... Elméletileg úgyis képes lenne ezt megoldani a rendszer, hogy növelné a lombfelületet, a tengeri élőlények mennyiségét, csak hogy az ember napi 25 ezer hektár erdőt eltüntet a föld színéről, szennyezi a vizeket, s a bioszférának vagy a Gaia- nak a védekező lehetőségei ezáltal csökkennek, képtelen kompenzálni ezt a terhelést. □ Mit tart a globális felmelegedés legnagyobb veszélyének? • A legnagyobb veszély abban van, hogy akár az emberi társadalmakat vesszük, akár az élő közösségeket, ezek mind hosszú évezredeken keresztül alkalmazkodtak az ökoszisztémának a normál paramétereihez, amik természetesen állandóan változnak, de ezek lassú változások. Most meg egy meglehetősen gyors radikális változás előtt állunk, ami gyors alkalmazkodást igényelne. Az emberi társadalom, vagy egy mezőgazdasági rendszer képtelen ilyen gyors átállásra. Sem a társadalom, sem az élővilág nem tud adaptálódni. És ez meglehetősen nagy szelekciót indít el. □ Képesek vagyunk ezt megállítani? • Nem. Azért nem, mert ha most ebben a pillanatban elvégeznénk azokat a szükséges csökkentéseket, amelyek az éghajlat stabilizálódásához vezetnének, akkor is a most elindult hatásoknak kellene 30-50 év, amíg érzékelhető lesz az eredmény. De itt szó nincs arról, hogy a kívánt mértékben csökkentjük a szén-di- oxid-kibocsátást. Itt csak stabilizálásról van szó, arról hogy amely országok vállalták, egy bizonyos szinten stabilizálják a szén-dioxid-kibo- csátásukat. De ez további növekedést jelent, Íriszen a fejlődő országok még nem vették ki a részüket a globális szennyezésből. Azt mondják, hogy nekik joguk van fejlődni, és ha a fejlődés együtt jár a légterületek szennyezésével, akkor joguk van a légterületeket szennyezni. Sajnos, a világ nem abba az irányban tart, hogy megtegye ezeket a sürgős intézkedéseket. Jelenleg 1,5 és 5 Celsius- fok hőmérséklet-emelkedés között mozog az ötvenéves prognózis. Tények ellen... □ De legalább lassan komolyan veszik a kormányok és az emberek a veszélyt? • Régóta folyik egy politikai indíttatású vita. A politikusok megpróbálják a tudományt felhasználni arra, hogy bebizonyítsák, itt csak a környezetvédők fenyegetődzéséről van szó. Gyakorlatilag ettől az évtől mérésekkel tudományosan bebizonyított tény, hogy a föld éghajlata felmelegedett. Az elmúlt harminc évből ennek nagyon pontos regisztrált adatai vannak, pontosan kiszámítható, globális mértékben mennyi a felmelegedés. El kellene felejtem, hogy a politikusok arra használják fel ezt a tudományos bizonytalanságot, hogy elodázzanak minden fontos és azonnal megteendő intézkedést. Az az igazság, hogy az egyének nem látják, mennyme érintettek. Rosszabbul érzik magukat, mert meleg van, kiszárad a kukoricájuk, de azt nem tudják megmondani, hogy ez a globális felmelegedésnek a hatá- sa-e, vagy csak ilyen szeszélyes az időjárás. Ráadásul hiába kapnának ma észbe, hogy mától semmit nem csinálok, ami károsítja a légkört, akkor sincs semmi. Egyelőre. A jövőnket rendesen megterheltük. A csak a mi napjainkban, a mi jólétünkben, a mi nemzedékünkben való gondolkodás teljesen lehetetlenné teszi a hosszú távú célokat. □ Az 1980-as évek végén jelent meg az ENSZ Környezet és Fejlesztés Vi- lágbizottságá jelentése. Az éghajlat- változással kapcsolatban összehangolt stratégiát sürgetett, melynek egyik eleme a jelenségek eredetének, hatásainak alaposabb vizsgálata. Megvalósult ez? • Globális mértékben igen. De nálunk nem. Magyarországon éppen az ellenkezője ment végbe. Volt több olyan tradicionális érzékelési rendszer - meteorológiai, mezőgazdasági -, amely most megszűnt. Világméretben viszont sokkal komolyabb lett, nagy nemzetközi kutatási programok indultak el. □ Szintén ennek a része az üvegházhatást előidéző gázok csökkentését szolgáló nemzetközileg egyeztetett irányelvek kialakítása... • Ez Rióban megtörtént, csak éppen nincs sok jelentősége, annyira gumiból van az egyezmény. A kormányok által vállalt csökkentési szintek nem haladják meg az egyébként, is történő intézkedések szintjét. És egy ilyen aláírt nemzetközi szerződés nem inspirálja jobban a kormányt, hogy többet tegyen, mint amit amúgy is csinálnia kell. Vannak megszorító intézkedések, amelyek sokkal jobban működnek. Például az ózonkárosító anyagoknál konkrétan megmondták, hogy ’96- ra ezeket ki kell vonni. És akkor nincs mese. Ezt nézik, ellenőrzik, még nálunk is. Bár a klímánál is minden ország vállalt egy konkrét határt, de mi például elvállaltuk azt a szintet, mielőtt a gazdasági recesz- szió következtében leállt a nehéziparunk. Utána jött a recesszió, a nehézipar tönkrement, s mi egyből elértük a kívánt szintet. De nem azért, mert intézkedtünk. így ez elég sajátos dolog. A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS HATÁSA A SARKI JÉGTÁBLA A legtöbb tudós egyetért abban, hogy a Föld melegszik, és ez a melegedés néhány tíz év alatt olyan változásokat idéz elő, mint ami természetes körülmények között több ezer év alatt következne be. AZ ÜVEGHÁZHATÁS 1. Szén-dioxidot bocsát ki a légi közlekedés, a gyárak, az elégetett tüzelőanyagok és a közlekedés 2. A napsugárzást (hő) elnyeli a Föld 'NAP 3. A Föld felületéről hővisszasugárzás az atmoszféra felé 4. A többlet szén dioxid által visszavert hő mennyisége Ahogy a Föld melegszik, úgy emelkedik a tengerek szintje, mert a hő megolvasztja a sarki jégtakarót illetve a gleccsereket, és az ebből keletkező vizek növelik az óceánok víz- mennyiségét A tengerszint növekedése a következő száz évben meghaladhatja az 1 métert A Déli-sark ® jégsapkájáé^, lokalizált v : A Föld teljes vízkészlete 326 millió köbmértöld ^ \ R-j ESS ..'w-v* É, J Északi-mk : ' tóiKMnkAiÉhan Magyar vállalások A szén-dioxid-kibocsátásról A Magyar Köztársaság kormánya kinyilvánítja, hogy - gazdasági átalakulási folyamataink sajátosságainak figyelembevételével - csatlakozva az EK-EFTA állásfoglaláshoz azzal az eltéréssel, hogy a hazai energiafelhasználással kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás viszonyítási időszakának a jelenlegi gazdasági visszaesés előtti, szén-dioxid-kibocsátási szempontból mértékadónak tekinthető 1985-1987 közötti időszakot tekinti, vállalja, hogy a hazai gazdasági tevékenységekből eredő fajlagos szén-dioxid-kibocsátás 2000-ben és azt követően nem fogja meghaladni a bázisidőszaknak tekintett évek átlagos kibocsátásának szintjét; de hangsúlyozza, hogy' e ten' hatékony végrehajtása, valamint az esetleges további kibocsátáscsökkentés jelentős mértékben annak függvénye, hogy az ország milyen ütemben lesz képes megszilárdítani, megújítani gazdaságát, hogy ezzel összefüggésben milyen mértékben javul az energiahatékonyság, továbbá attól is, hogy miként alakul a fejlett országokkal való gazdasági, technológiai együttműködés. Az erdőtelepítésről A Magyar Köztársaság kormánya figyelembe véve a környezetvédelmi szempontokat és ezek sorában az erdőknek a szén megkötésében jelentkező fontos szerepét is, megerősíti azt az 1991-es kormányhatározatban foglalt tervet, amely 2000-ig 150 ezer hektár új erdő telepítését tűzi ki célul, hosszabb távon pedig összesen mintegy egy millió hektár- erdősítésének lehetőségével számol; ez a megoldás - egyéb kedvező hatásai mellett - a hazai nettó szén-dioxid-kibocsátást évente 5-6 millió tonnával csökkentené. Az éghajlati keretegyezményről A Magyar Köztársaság kormánya kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az ENSZ Közgyűlés 1990. évi 45/212 számú határozatának alapján kidolgozott éghajlati keretegyezménynek, és kinyilvánítja érdekeltségét abban, hogy a földi éghajlat megóvása érdekében megfelelően hatékony egyezmény kerüljön elfogadásra az 1992. júniusi ENSZ-értekezleten, mely figyelembe veszi az egyes országcsoportok felelősségét és helyzetét. Budapest, 1992. április 16. Klímakonferencia — csekély eredménnyel Berlin (MTI) - A berlini klíma-világkonferencián a részt vevő több mint 160 államnak csupán abban sikerült megállapodnia, hogy' az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának további mérséklésére van szükség, de a csökkentés kötelező mértékében nem sikerült egyezségre jutni. A Rio de Janeiróban 1992-ben elfogadott klímavédelmi szerződés aláíró tagállamai két héten át tárgyaltak az eddigi tapasztalatokról és a jövőben végrehajtandó feladatokról. A tanácskozás utolsó napján elfogadott határozatban a résztvevők vállalták, hogy 1997-ig kidolgozzák azt a jegyzőkönyvet, amely kötelező ér- vénny'el előírja majd a államoknak az üvegházhatást kiváltó gázok, különösen a szén-dioxid csökkentésének mértékét a 2000. esztendő utáni időszakra. A riói tanácskozáson az ipari államok ugyanis vállalták, hogy 2000-ig az 1990-es szintre mérsékelik az üvegházhatást legfőképpen okozó szén-dioxid mennyiségét. Ezentúl minden évben tartanak klímavilágkonferenciát, így jövőre várhatóan Urug- uayban, míg 1997-ben Japánban. Határoztak arról is, hogy a konferencia állandó titkárságának Bonn lesz a székhelye. A berlini konferencián elsősorban az USA, Japán, Kanada és az olajexportáló országok akadályozták meg, hogy már- most megszabják a 2000 utáni csökkentés mértékét. A fejlett ipari államok elutasították azt is, hogy’ csak ők vállaljanak csökkentési kötelezettséget, a fejlődő országok nem. A kis szigetállamokat tömörítő csoport rendkívül csalódottan fogadta, hogy az ipari országok elutasították javaslataikat. Ha az üvegházhatás miatt folytatódik a Föld további általános felmelegedése, és emelkedik az óceánok vízszintje, ez a kis szigetállamokat létükben fenyegeti, ezért ók 2005-ig a kibocsátott szén-dioxid mennyiségének 20 százalékos csökkentését indítványozták. A környezetvédelmi szervezetek is csalódással nyilatkoztak a konferencia eredményéről, de reményűket fejezték ki, hogy' sikerült némileg ráirányítani a figyelmet a klíma problémáira és annak egyre súlyosabb következményeire, így bizonyos területek elsivatagoso- dására, az időjárás szélsőségesebbé válására. Az utolsó napon környezetvédők egy csoportja „megrohamozta” az üléstermet, de a biztonsági őrök kivezették őket.
