Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-11 / 86. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Hitélet 1995, Április 11., Kedd HúsVétajándéka SZATHMÁRY SÁNDOR Mit használ nekünk Krisztus feltámadása? A Heidelbergi Káté a református egyház legfontosabb hitvallása teszi fel ezt a kérdést, és ezzel azt akarja mondani, hogy Krisztus feltámadásának meg kell keresni a szellemilelki hasznát, mert a hit sohasem üres hittételek elfogadását jelenti, hanem olyan lelki meggazdagodást, amiről ki-ki számot is tud adni. Mit használ nekünk Krisztus feltámadása, emberlétünk jelenlegi pontján, vagyis a történelem aktualitásában ?Az emberéletvágya és szomjúsága arra irányul, hogy ebben a töredékes emberi létben felfedezzen valami teljességet, jézusnak van egy szép példázata, melyben azt mondja: Isten országa olyan, mint a szántóföldben elrejtett kincs, melyet az ember amikor megtalál, elmegy, eladja mindenét örömmel, hogy megvegye a szántóföldet. Vagyis az ember ebben a szürke létben, a történelem szürke, sáros, olykor szennyes és véres földjében talál valamit, ami nem is ebből a világból való. A feltámadott Jézus az embernek elhozta ezt a nagy „kincset". Az életet beöltözteti a mennyei világ erőibe és gazdagságába. Az életet ünnepi fénnyel és örömmel tölti be. Athanasius egyházatya azt mondta, hogy a feltámadott Krisztus az életet végnélküli ünneppé teszi. Lehet mindennap ünnepelni a létezést, mert Krisztus képes az embert új élettartalommal megtölteni. Nem az vagyok, aki voltam, hanem az vagyok, aki lehetek, amivé átalakulhatok. Van az életnek növekedése, bővel kedése, nem sejtett boldogsága, végtelen öröme. A lét egyszerre kitágul, és magába fogadja az örökkévalóság lehetőségeit, ajándékait. Ez a táguló és gazdagodó lét elűzi az ember leikéből a boldogtalanságot, és válasza nagy magyar költő szavaira: „a bűn, a betegség, a mindennapi szörnyű szürkeség tömlöcé- ből nincsen, nincsen menekvés" (Reményik Sándor). íme, van menekvés. Az ember szomorúsága abból ered, hogy az ember az életben kevesebbet talál, mint amit az élettől vár. Most viszont ennek az ellenkezője lesz igaz: az ember Istentől többet kap annál, mint amit várt volna. Ez az isteni többlet. Ez a nem sejtett meglepetés, az a felfedezett kincs, ez lesz Krisztus feltámadása által az ember mindennapos tapasztalata. Ez lesz az ember vallomása. Hiszen több az élet! Több annál, amit az ember Istentől vagy másoktól vagy önmagától remélt. Ilyen meglepetések várnak a feltámadott Krisztus jelenlétében. Nem is vallásos esemény ez igazában, hanem a létezés dimenziójában átélhető túláradó boldogság. A boldogság kék madara, melyet az emberegész életében hajszol, most ajándékképpen, mint a feltárna-. dőlt Krisztus ajándéka, a mienk lehet. Krisztus feltámadásának haszna a jövendőbe is mutat. A világban annyi energia van, amennyi reménység, mondotta Schweitzer Albert, és igaza volt. Reménység nélkül nem lehet megragadni az életet, hiszen az ember alapvető kérdése, és meg nem oldott dilemmája a halál. Pál apostol azt mondja: „Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban minden embernél szánalomraméltóbbak vagyunk" (1 Kor 15,7 9). Vagyis ha Krisztus csak ebben a világban jelent valamit, nem is érdemes hinni. De Krisztus feltámadása szétfeszíti a létezésnek ezt a szűk keretét, amit a halálig tervezünk, és az életnek elmúlha- tatlan titkát és szépségét robbantja be a jelen élet szegény és szűkös kereteibe. Krisztus nem egyszerűen azt mondja, hogy az embernek halhatatlan lelke van, hiszen ezt jóformán minden korban és minden filozófiában tanították. Ennél sokkal többet hozott a földre a feltámadott Krisztus. Arról van szó, hogy Krisztus az embert átalakítja, az Isten fiává teszi, és ugyanazt a létet és sorsot adja neki, ami az övé lett. Krisztus nem magának támadott fel, hanem amit ő elért és megnyert, azt nekünk adja át. Én is olyan lehetek, mint ő. „Én élek és ti is élni fogtok" mondja a szo- morkodó tanítványoknak. Odaviszlek, ahol én vagyok, azt a dicsőséget adom nektek, amit én kaptam. Ha ez igaz, akkor ennek a földnek és ennek a létnek minden szegénysége és szürkesége, de minden szenvedése is eltörpül e hatalmas ígéret mellett. De hogy az örök élet ne maradjon ígéret, a Szentlélek már előleget is ad ebből az embernek a jövendő világ szépségéből és igazságából, erejéből és hatalmából. Mennyei polgárok vagyunk, miközben ennek a világnak a sáros utcáin járunk. Ez valóban felséges ígéret és dinamikus reménység. És az összetörhe- tetlen reménység. A feltámadott és élő Krisztus a záloga annak, hogy ez beteljesedik. A halált jól megélni, az életet megnyerni, más szóval boldogan élni és boldogan meghalni: ez a nagy ajándéka húsvétnak, Krisztus feltámadásának. A „kiskeresztes” professzor Szathmáry Sándor, a Református Zsinati iroda osztályvezetője Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Magyar Köz- társasági Érdemrend Kis- keresztje kitüntetést kapott Szathmáry Sándor Miskolcon élő teológiai professzor, a Református Zsinati Iroda tanulmányi osztályának vezetője eddigi - az ország határain is túlterjedő - tudományos munkásságának elismeréseként. Az általa szerkesztett „Nemzetközi theologiai könyv” sorozatban az elmúlt hét év alatt húsz kötet látott napvilágot. □ Hogy került kapcsolatba a sorozatot anyagilag is támogató Galube in der 2. Welt nevű Szathmáry Sándor svájci intézettel1 - kérdeztük a professzort. • Még 1987-ben történt, hogy egy ösztöndíjjal Svájcba utazhattam. Akkor ismerkedtem meg a G2W- vel. Ez a szervezet a keleti országokban elkövetett vallássértések felkutatására, leleplezésére specializálódott. Fogadott a társaság igazgatója, a Nyugat-Európában nagytekintélynek örvendő politikus, Eugen Voss. Hosszas beszélgetés után felvetette, hogy mit szólnék egy teológiai sorozathoz. Nagyon megörültem a lehetőségnek, hiszen az elmúlt negyven évben alig jelenhettek meg ilyen jellegű tudományos művek. Ok vállalták az anyagi támogatást, én pedig a szerkesztést. A következő lépés az volt, hogy 1988 őszén előadást tartottam a készülő sorozatról a Helsinki Záróokmányt aláíró országok diplomatáit tömörítő „Bécsi Kör” közgyűlésén. Erre azért volt szükség, mert ezek az orfiókomban volt a Keresztség az Újszövetségben, a Theologiai antropológia dióhéjban, és A reménység etikája című kötetek kézirata. Az utóbbi egyébként a doktori disszertációm sűrített változata. De a Bibliaismeret két kötetével sem volt már sok munkám, hiszen kiindulási alapnak ott voltak a teljes alapossággal elkészített bibliaisko- lai jegyzeteim. □ A kitüntetés tehát ennek a könyvsorozatnak szól. • Végül is ebben a sorozatban testesül meg eddigi tudományos munkám. De egyébként ez a kitüntetés túlmegy az egyház és az ország határain. Két évvel ezelőtt Párizsban tartottam egy előadást, ott találkoztam Ravasz Fotó: Dobos Klára Altossal, a berni nagykövetség főtanácsosával. O is elismeréssel nyilatkozott erről a nemzetközi összefogásról, ennek köszönhetően a svájci partnereink is megkapták ezért a munkáért a kitüntetést, majd pedig az idén én is. □ Jelenleg a Református Zsinati Iroda tanulmányi osztályát vezeti, szerkeszti ezt a könyvsorozatot, lelkipásztori szolgálatot is végez, de még marad ideje a tanításra is... • Előbb csak protestáns bibliatudományt tanítottam a Miskolci Bölcsész Egyesületben, de később lett egy pszichológiai szemináriumom is. Mindig is érdekelt a thanatoló- gia, és a pszichológia szakra járó diákok közül kialakult egy rendkívül érdeklődő csoport, akiket szintén foglalkoztat ez a téma. így most már harmadik éve foglalkozunk a teológia és a pszichológia határterületeivel. Annyi kérdésük van, annyi problémát vetnek fel, hogy a másfél óra sohasem elég. szágok támogatják anyagilag a G2W munkáját. Már ekkor bemutattam az első 10 könyv tervezetét. □ Honnan lett hirtelenjében ennyi kiadásra váró kézirat? • Egyrészt voltak a fiókokban kéziratok, másrészt azt kérték, hogy fordítsunk minél több nemzetközileg elismert szakkönyvet, és jelentessünk meg a magyarországi igényeknek megfelelő önálló műveket. □ A szerkesztői muiikán és a fordításon túl önálló kötetek megírására is vállalkozott. • A sorozat eddig megjelent húsz kötetéből hatot én írtam, hármat fordítottam, és a többit is szerkesztettem. 1987-ben már a Tiszáninne- ni Református Egyházkerület tudományos munkatársa voltam, de korábban is - mondhatom, hogy egész életemben - tanulmányi illetve tudományos munkával foglalkoztam, így a sorozat megindításakor már a A katonák igénylik a lelki gondozást Beszélgetés a tábori lelkészi szolgálat eddigi tapasztalatairól Nagy Tünde Budapest (HBM) - A katolikus, protestáns és zsidó tábori lelkészek nemrégiben foglalták el szolgálati helyeiket. Az előzetes elképzelésekről és az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Kovács Zoltán ezredessel, a Honvédelmi Minisztérium vallásügyi főmunkatársával. A tábori lelkész tevékenységét az elmúlt évtizedekben csupán Svejk, a kedves cseh antihadfi szemszögéből ismerhettük. Nem csoda, ha 1991- ben egy szociológiai felmérés során a megkérdezett négyezer katonának csak 21,3 százaléka vélte úgy: szükséges a tábori lelkészi szolgálat felállítása - 39 százalékuk viszont határozott nemmel felelt, a többiek pedig nem tudtak dönteni. Tavaly mintegy 5 százalékkal többen voksoltak a tábori lelkészek mellett, de 3 százalékkal nőtt az ellenzők csoportja is. • Nem ismerik a szolgálat lényegét - magyarázza a számadatokat Kovács Zoltán. - Katonáink többségének ateista neveltetéséből adódik, hogy fenntartásokkal fogadják a papokat a seregben. De felelősséggel állíthatom: ma jóval többen állnának a tábori lelkészek mellé, mert a néhány hónapos személyes tapasztalatok meggyőzték tisztjeinket, honvédeinket. □ Milyen hagyományokkal bír a tábori lelkészi szolgálat Magyarországon? • Mivel a 300-as évektől tevékenykedtek papok a hadak mellett, így természetesen az Osztrák-Magyar Monarchiában is létezett a szolgálat. Az első világháború után, 1923- ban szervezték újjá a katolikus, majd a protestáns és a zsidó tábori lelkészi szolgálatot. Meghökkentő, hogy még 1943-ban is képeztek rabbikat tartalékos tisztnek. Újraindult 1945-ben a szolgálat, de a lelkészek életét alaposan megkeserítették, helyzetüket lehetetlenné tették, gyakorlatilag elüldözték őket, majd státusaikat megszüntették - így 1951-re a szolgálat elsorvadt. Pap, lelkész, rabbi A rendszerváltozáskor ismét napirendre került a téma. Az Apostoli Szentszékkel, a magyar református és evangélikus egyházzal, valamint Mise a katonai főiskolán - a fiatal papot hamar megkedvelték a hallgatók Fotó: Nagy Gábor (ISB) a zsidó felekezettel 1993 januárjában írta alá a megállapodást a kormány, és április 20-án már ki is adta rendeletét a tábori lelkészi szolgálatról - ezt végül a honvédelmi miniszter 1994. május 1-jén hozta létre. A katolikus tábori püspökség 14 lelkészt alkalmaz, csakúgy, mint a reformátusokat és evangélikusokat tömörítő protestáns szolgálati ág, a zsidókhoz pedig egy vezető tábori rabbit neveztek ki. □ Milyen feladatok várnak a tábori lelkészekre? • A hadseregben szolgálókat segítik hitük gyakorlásában, életismereti, erkölcsi oktatást tartanak. Vállalnak egyéni és közösségi lelkigondozást, szociális és karitatív tevékenységet. Ez utóbbiakra mutatkozik leginkább igény, a honvédek csaknem fele úgy vélte: felkeresné a lelkészt. A magyar hadsereg létszáma napjainkban kevesebb mint 100 ezer ember, mintegy 50 ezer tartozik a sorállományhoz, a másik csoportot a hivatásos tisztek, tiszthelyettesek, közalkalmazottak alkotják. Felméréseinkben 9-14 százalékuk vallja magát kifejezetten vallásosnak, de 10-30 százalék kívánja igénybe venni a tábori lelkészi szolgálatot istentiszteletek, misék alkalmával vagy hitoktatásra, gyónásra. □ A történelmi egyházait mellett nyílik-e lehetőségük a többi felekezetiek is bekapcsolódni a tábori lelkészi szolgálatba? • Magyarországon 58 bejegyzett felekezet van, az említett ’91-es felmérésünkben a katonák 61,6 százaléka vallotta magát római illetve görög katolikusnak, 14,8 százaléka reformátusnak, 3 százaléka evangélikusnak, 1 százaléka zsidónak és 0,2 százaléka egyéb felekezethez tartozónak. Ha nem zavarja a kiképzést, természetesen bármelyik felekezet lelkipásztora felkeresheti híveit kérésükre a laktanyákban, és a katona is elmehet gyülekezetébe eltávozáskor. De a 0,2 százalék nem indokolja, hogy a kisegyházak hivatásos tábori szolgálatot létesítsenek! Ne gyilkolj! □ Sokan mosolyognak azon, hogy a frissen kinevezett tábori püspököket dandártábornokokká léptették elő? • Élénk vita zajlott azzal kapcsolatosan, hogy civilek vagy katonák legyenek-e a tábori lelkészek. Logikus, hogy ha a katonák között, velük sorsközösségben élnek a papok, akkor hivatalosan is közéjük tartozzanak. Ennél is fontosabb azonban: egy honvédő háborúra fel kell készíteni a lelkészeket, és praktikus, ha egy hivatásos szűk mag megszervezi társainak hadba állítását. Németország kivételével világszerte ez az általános gyakorlat. Lelkészeink egyébként nagyobb részt letöltötték katonaidejüket, de most márciusban egy általános kiképzésen is részt vesznék. □ A tízparancsolatban ez áll: ne ölj! Hogyan magyarázzák a fegyver- használat jogosságát a tábori lelkészek? • A ne ölj azt jelenti: ne gyilkolj! A Biblia megköveteli, hogy népét, jószágát mindenki megvédje. Keresztény etikáról legutóbb Budapesten tartottak előadásokat a NATO tisztjei. Felvetődött a kérdés: hogyan döntenének, ha az ellenfél harcosainak elővédjeként polgári lakosságot vonultatna fel. Órákig keményen vitatkoztak, míg a Varsói Szerződés mentalitásán nevelkedett magyarok közül néhányan hamar döntöttek. Nem csak az Észak-atlanti Szövetség modern fegyverzetét, de gondolkodásmódját, a legkisebb veszteség elvét sem ártana átvennünk. Húsvéti oratórium Miskolc (ÉM) - A mindszenti Magnificat Ifjúsági Énekkar Király Péter: Kezetekbe tüzet kaptatok című húsvéti oratóriumát mutatja be a mindszenti templomban április 16- án, vasárnap délután 5 órától. Passió-sorozat Miskolc (ÉM) - Hagyományos nagyheti körútra indultak a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia hallgatói. Különböző helyszíneken -- összesen 18 alkalommal — mutatják be Jézus szenvedéstörténetét megjelenítő műsorukat. Megyénk több településén is tartanak előadásokat. így ma délután 3 órától Tállyán, 5 órától Abaújszántón, este fél 7-től Fancsalban. Holnap, április 12-én, szerdán délután 3 órától Sajó- kazán, este 6 órától Amóton lépnek fel. Csütörtökön délután 5 órától a diósgyőri evangélikus templomban mutatják be a Passiót. Nagypénteken délelőtt 11-kor még Miskolcon vendégszerepeinek, de délután 4 órakor már Égerben lesznek. Láttam az urat! Miskolc (ÉM) - A miskolci Szent Anna-templom kórusa virágvasárnap délutánján nagysikerrel mutatta be a Láttam az urat! című passiójátékot. Az előadást április 14-én, nagypénteken délután 3 órától is láthatják az érdeklődők a Szent An- na-templomban. Húsvéti találkozó Gyula (HBN1 - Az ötödik magyar ökumenikus találkozó egyben a 37. magyar pax romana kongresszus i§, amelyet április 17-e és 23-a között rendeznek Gyulán, az Erkel Hotelben. Az eseményre magyar és külföldi hívő értelmiségiek látogatnak el, hogy beszélgessenek a keresztények mindennapi felelősségvállalásáról, és hitük elmélyítésén munkálkodjanak. Az 1921-ben alapított katolikus Pax Romana szervezet céljai között szerepel például, hogy párbeszédet kezdeményezzen a különféle vallások közösségei között, és támogassa a kritikai gondolkodású csoportokat, hogy összhangba hozzák az evangéliumhoz való hűségüket intellektuális és morális kötelességükkel. A szervezők, az Európai Protestáns Magyar Szabad Egyetem, az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia, a Magyar Pax Romana Fórum és a Katolikus Értelmiségi Mozgalom tagjai remélik, hogy a hét során sikerül alaposan megvitatni a választott témákat, és válaszolni az időszerű kérdésre: „Megbékélés a magyar társadalomban - politikai jelszó vagy életforma?”. A húsvéthétfőjén kezdődő találkozó programjában számos istentisztelet, mise is szerepel, amelyet református, evangélikus, római és görög katolikus, ortodox, zsidó és unitárius lelkészek tartanak. Nyírségi egyetem Nyíregyháza (KM) - Mérföldkő ez az év Nyíregyháza történetében: egyetem nyílik a nyírségi megye- székhelyen. A város főiskolái között is elsőként adták át a görög katolikus hittudományi főiskolát, és a jövendő egyetemek sorában is élen jár a görög katolikus egyház. Róma segítségével szeptember 1-jétől nappali tagozatos egyetemet alapítanak, a hallgatók egyetemi diplomát kapnak hat év múlva. A felvételit még a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola hirdette meg. Tizenöt előfelvé- telis a papnövendék-előkészítőn tanul jelenleg, közöttük három külföldi. Az intézménybe május 15-ig vesznek fel papnövendék és laikus hallgatókat. A hittudományi főiskola levelező tagozatára azok jelentkezését várják, akik tudományos szinten kívánnak jártasságot szerezni a hittudományban. Itt harminc hallgató felvételére lesz lehetőség. A képzési idő öt év, a felvételi kérelmeket május 15-ig a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola címére (Nyíregyháza, Bethlen Gábor utca 5. Pf. 60) várják. A felvételi kérelemhez önéletrajzot, keresztlevelet, érettségi bizonyítvány fénymásolatát, a hittanár vagy a lelkipásztor ajánlását kell csatolni, és szükséges egy európai nyelv ismerete legalább olvasási szinten.
