Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-10 / 85. szám

1995. Április IQ., Hétfő Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 Büntetőeljárás a Kordax ellen Budapest (MTI) - A Vám- és Pénz­ügyőrség Fővárosi Nyomozó Hiva­tala büntetőeljárást indított csem­pészet és adócsalás bűntett alapos gyanúja miatt a Kordax Rt. eddig még be nem azonosított eljáró kép­viselői ellen - tájékoztatta közle­ményben a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az MTI- t. A közlemény szerint adatok van­nak arra, hogy a Kordax 1,993-ban és 1994-ben, miközben nagy meny-' nyiségben importált kőolajterméke­ket Szlovákiából, egyes esetekben nem fizette meg az importárura ki­vetett adót. Zoltai az ügyvezető, Schweitzer a főrabbi Budapest (MTI) - A Magyarorszá­gi Zsidó Hitközségek Szövetségének vasárnapi közgyűlése ismét Feld- májer Péter kecskeméti ügyvédet választotta a Mazsihisz elnökévé, és újraválasztotta a szervezet ügy­vezető igazgatóját, Zoltai Gusztávot is. A közgyűlés megerősítette tiszt­ségében Schweitzer József országos főrabbit. Tudományos tagozat az MSZP-ben Budapest (MTI) - Tudósok, kuta­tók, oktatók és politológusok egy csoportja Budapesten szombaton megalakította az MSZP tudomá­nyos tagozatát, és azt követelte Horn Gyula kormányától, hogy he­lyezze vissza jogaiba a tudományos kutatómunkát, a műszaki fejlesz­tést, a nemzeti haladást szolgáló alapkutatásokat. Kiss Dezső fizikus akadémikus felszólalásában abnor­málisnak tartotta, hogy négyévi tes- pedés után a jelenlegi kormánynak sincs tudománypolitikája. Tüdős Ferenc akadémikus szerint az el­múlt öt évben 30 milliárd forintról 4,5 milliárdra csökkent a műszaki fejlesztési kutatásokra szánt összeg, a bruttó nemzeti termék 3 százalékról 0,6 százalékra, Fekete- Afrika szintjére. Az ipari kutatóbá­zis 80 százalékban megsemmisült a privatizáció közepette - mondta. Konferencia a hajról Miskolcon Bár több mint egyórás késéssel, de mégis megtartotta szombati előadá­sát az első miskolci Rising-konfe- rencián Enzo Formentini profesz- szor, a Rising termékcsalád megal­kotója. A szakmai tanácskozáson bőr- és bajgyógyászok, fodrászok vettek részt - ugyanis a Rising egy olyan hajgyógyászati (trichológiai) termék, amely ezt a tudományágat forradalmasíthatja. A trichológia egy olyan új ága a tudománynak, amely a fejbőrrel, a hajnak a bőr alatti és feletti részével, annak az egészségével, bajainak orvoslásá­val foglalkozik. Emlékezés Csengey Dénesre Budapest (MTI) - Csengey Dénes­re, a Magyar Demokrat,a Fórum alapítójára, az íróra emlékeztek va­sárnap, halálának 4. évfordulóján barátai, politikustársai. Csengey Dénes egykori budapesti lakóhelyé­nél Juhász Judit, Horváth Balázs és Für Lajos mondtak beszédet, és he­lyezték el az emlékezés koszorúit a ház falán lévő emléktáblánál. Für Lajos Csengey 1987-ben megfogal­mazott programját idézte, amely­ben a nemzeti függetlenség, a nem­zeti értelmiség, a nemzeti nyilvá­nosság és szervezkedés, a nemzeti kultúra és a nemzeti közigazgatás megteremtésének fontosságát hangsúlyozta az érzékeny lelkű író. Küzdött a társadalmi igazságossá­gért, amelyik az európai emberi gondolat egyik legnagyszerűbbike - mondta Für Lajos. Nem bizalmat, hanem türelmet kér Horn szerint sem az MSZP, sem ő nem szegte meg ígéreteit Budapest (MTI) - Horn Gyula az ország érdekének nevezte, hogy a stabilizációs intézkedések el­leni tiltakozások ne lépjék át azt a határt, amely már károkat okoz, s további szigorító intéz­kedésekhez vezet. Erről a rádió 16 óra című műsorának szom­bati adásában nyilatkozott a miniszterelnök, akit a szerdai parlamenti politikai vitanap előtt szembesítettek a kor­mányintézkedések ellenzéki bí­rálatával, valamint a legutóbbi közvélemény-kutatási eredmé­nyekkel. Horn Gyula reméli, hogy sikerül megegyezni a vasutasokkal, és nem kerül sor 72 órás munkabeszünte­tésre, miként más érdekcsoportok tiltakozása sem csap át komoly kö­vetkezményekkel járó akciókba. Visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint az MSZP és ő maga megszegte választási ígéreteit. Em­lékeztetett, hogy még az ország va­lós helyzetének ismerete nélkül is arról beszélt, hogy 1994 és 1995 a rendbetétel időszaka lesz. - Itt tar­tunk most, a rendbetétel kezdetén - fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint 1996 végére alakulhat ki olyan helyzet, hogy az ország elin­dul felfelé. - Akkor a népszerűsé­gem is javulni fog-tette hozzá. Az ország helyzetének súlyossá­gát igazolandó, a miniszterelnök el­mondta: ebben az évben csaknem 500 milliárd forint a belső állam- adósság kamatterhe, miközben a kormány a költségvetési hiány 170 milliárdos lefaragásáért harcol... Horn Gyula nem bizalmat, hanem türelmet kért, hangsúlyozva, hogy a kormány hónapok óta dolgozik pél­dául azokon a jogszabályokon, ame­lyek nélkülözhetetlenek a feketegaz­daság elleni harc megkezdéséhez. A stabilizációs intézkedések kapcsán a miniszterelnök hangsú­lyozta: a kormány sem a 170 milli­árdos összegből, sem pedig a rászo­rultsági elv érvényesítéséből nem engedett az egyeztető tárgyalások során. Ami a várható parlamenti fo­gadtatást illeti: Hóm Gyula szerint a program nemcsak a két koalíciós párt, hanem - néhány képviselő ki­vételével - a koalíciós frakciók tá­mogatását is bírja. Hétfőn egyéb­ként maga a miniszterelnök indo­kolja meg a lépéseket az MSZP kép­viselőcsoportjának várhatóan hosszúra nyúló ülésén. Hóm Gyula egy kérdésre vála­szolva elismerte, hogy a kormány foglalkozik a Magyar Televízió 2-es csatornájának koncesszióba, illető­leg haszonbérbe adásával, ez ügy­ben készülnek a szakértői elemzé­sek. A csatorna közszolgálati jellege megmaradna, a kisebbségi, egyhá­zi, politikai műsorok továbbra is he­lyet kapnának. Miskolci Tavaszi Diáknapok ’95 Az elmúlt évhez hasonlóan az idén is megrendezik - Miskolc város ünne­péhez szervesen kapcsolódva - a Miskolci Tavaszi Diáknapokat. A hét vé­gén az Ifjúsági és Szabadidő Házban három kategóriában - mozgásművé­szeti (.32 jelentkező - hat továbbjutó produkció), előadó-művészeti (a vers- és prózamondó alkategóriában 39 jelentkező - 12 továbbjutó, a dí- ákszínpad alkategóriában 18 jelentkező 4 továbbjutó) és zenei (50 jelent­kező - 15 továbbjutó) - tartottak selejtezőket. A későbbi döntő legjobbjai részt vesznek a városünnep május 11-i főrendezvényén, a Miskolci Nem­zeti Színházban. Fotók: Laczó József A Fidesz új programot fogalmaz Budapest (MTI) - Üj programnyi­latkozatot fogad el közelgő kong­resszusán a Fidesz, melyben önma­gát is világosan és offenzíven hatá­rozza meg - mondta Szájer József, a fiataldemokraták parlamenti veze­tője szombaton Salgótarjánban, a Nógrád megyei küldöttgyűlés szü­netében tartott sajtótájékoztatóján. Mint aláhúzta, a Fidesz olyan sza­badelvű polgári párt, mely nagyon sok érték - a többi közt a közösség, a család, a társadalnű szolidaritás - felé nyitott. Az öndefiníció igen fon­tos eleme az ökologizmus. Szájer Jó­zsef fontosnak tartotta hangsúlyoz­ni: az új programnyilatkozat a Fi­desz önálló politizálásának jegyé­ben fogant. Bár lényeges a más pár­tokkal való szövetség, a program- nyilatkozat hosszabb időre határoz­za meg a Fidesz politikáját, a doku­mentumot az önálló politizálás fun­damentumául szánja a párt. A kongresszuson sorra kerülő tisztují- tásról szólva tudtul adta: úgy tűnik, a jelenlegi elnökkel szemben nincs különösebb kihívás, Orbánnak nem kell komoly versenyre számítania. Adósságcsapda - a Civil Parlament fórumán Budapest (MTI) - A Civil Parla­ment Magyarország adósság- helyzete címmel rendezett fóru­mot szombaton. Az ország gaz­dasági helyzetéről, az adósság kérdéséről, a gazdasági fellen­dülés lehetőségeiről Kopácsy Sándor és Tardos Márton köz­gazdász tartott előadást. Kopácsy Sándor kifejtette: Magyar- ország ma a nyugati pénzvilág gyar­mata. Míg korábbi gyarmati helyze­teiben - osztrák, német, szovjet - az ország gazdagodott, addig jelenleg a világbanki tisztviselők tanácsaira csak az ország adósságállománya növekszik. Az adósság visszafize­tésére kapott hitel vagy kölcsön nem jelent fizetőképességet - hang­súlyozta Kopácsy Sándor. Tardos Márton közgazdász azt hangsúlyozta, hogy egyetlenegy közgazdasági iskola sem készült fel a kelet-közép-európai összeomlás kezelésére. A megváltozott társa­dalmi viszonyoknak, a posztkom­munista fejlődés átalakulásának előre nem látható következményei lettek: összeomlott a nemzeti jöve­delemtermelés, a banki rendszer. Az átalakulás átkaival meg kell bir­kózni - hangsúlyozta Tardos Már­ton. Az adósságállományról kifejtet­te: a Magyarországgal szemben al­kalmazott hitelpolitika amerikai trükk, politikai befektetés volt, hogy az országot elszakítsák a szov­jet blokktól. Indokolt lenne a felvett hitelek kamatainak elengedése, mert a törlesztés Magyarország gazdasági elnyomorodósához vezet. Nem tékozló fiúként térünk vissza Európába Háromnapos konferencia Magyarország és Európa viszonyáról Laki telek (MTI) - Nekünk nem ez az egységesülni készülő Európa kell, hanem az, ami ezer éven át fennállt; amelynek ezer év óta mi is részei vagyunk nem azért, mert csatlakozunk hozzá, hanem azért, mert mi is formál­tuk - szögezte le Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, volt kultuszminiszter szombaton a lakiteleki népfőiskolán, a Ma­gyarország és Európa című há­romnapos nemzetközi konfe­rencia második napján. Álprobléma a magyarság európai­ságának megkérdőjelezése - szö­gezte le Szabad György akadémi­kus. Az előző parlament elnöke tör­ténészként a honfoglalás óta eltelt időszakot felvázolva rámutatott: Magyarország nemcsak hazát te­remtett a Kárpát-medencében, de következetes védőbástyája volt a kereszténységnek, védte a nyugati civilizációt a keleti veszélyektől. Szabad György hangsúlyozta: mi nem tékozló fiúként térünk vissza Európába, mi mindig is európaiak voltunk, csak nem élhettünk euró­paiságunkkal, mert külső hatalmak mesterségesen kirekesztettek ben­nünket Európából. Emiatt Európa lelkiismeretét fel kell ébresztenünk. Ám világosan kell látnunk, nem jár­hat azzal a kompromisszummal be­fogadásunk az unióba, hogy a kö­zépkorhoz hasonlóan határórvi- déki helyzetbe kerüljünk - figyel­meztetett. Az előző naphoz hasonlóan szombaton is éjfélig tartó vitában csaknem 60-an, hazai és külföldi résztvevők (köztük Svájc külgazda­sági államtitkára, Japán magyaror­szági nagykövete és Duray Miidós, a szlovákiai Együttélés elnöke) szó­laltak fel. Kifejtették véleményűket Magyarország európai integrálódá­sának lehetőségeiről, feltételeiről és nem utolsósorban az ezzel kapcso­latban felmerült kételyekről, kérdé­sekről. Az MDF, a KDNP, a Fidesz vezető politikusai közül többen - jo­gászok, történészek, politológusok, művészek, újságunk, különböző kul­turális, művelődési intézmények ve­zetői - elemezték a magyar társadal­mi közélet, politika számos teiületét csatlakozásunk szempontjából. Vasárnap vállalkozói fórummal zárult a háromnapos tanácskozás. Andorka Rudolf, a Budapesti Köz­gazdaság-tudományi Egyetem rek­tora előadásában arról beszélt, hogy a magyar történelem utóbbi két év­százada a modernizációs kísérletek kudarca volt. A külső tényezők mel­lett a bajok legfőbb forrása az volt, hogy egyik kísérletben sem volt je­len az igazi demokrácia, és hiány­zott a polgárság léte. Kádár Béla, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke arról szólt, hogy a magyar költség- vetési deficit nem ok, hanem tünet. Megítélése szerint nem igaz, hogy az egyensúly hiányát csak a belső fogyasztás visszafogásával lehet helyreállítani. Tudomása szerint hazánkban évente 2 ezer milliárd forint nem adózó jövedelem a feke­tegazdaságban képződik. Szabó Iván, a Magyar Demokra­ta Fórum ügyvezető elnöke arról be­szélt, hogy hazánkban a rendszer- váltás után a piacgazdasághoz kellő két elem, azaz a tőke és a tőkés nem volt jelen. Mint elmondta: a tőke­szegény országokba mindenképpen kívánatos a külföldi tóke beáramlá­sa. Magyarországon az 1993 végéig folyamatos növekedés 1994-ben megszakadt, az előző évinek a felére esett vissza. Az összes külföldi tóké­nek mindössze 10 százaléka irányul az alföldi és a keleti országrészekbe, ami hosszú távon determinálhatja ezen térségek elmaradottságát. Stabilizációs törvényj avaslat Budapest (MTI) - A képviselők már kéz­hez kapták, és hétfőn terjeszti az Or­szággyűlés elé a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot Bokros Lajos pénzügyminiszter. Növekvő illetékek A szükséges törvénymódosításokat hat cso­portba foglalja a törvényjavaslat. Az első a gazdasági folyamatok befolyásolásával kap­csolatos törvénymódosításokat, a második a szociális ellátórendszer változtatását, a har­madik a társadalombiztosítási jogszabályok átalakítását, a negyedik a köztisztviselői és közalkalmazotti jogszabályok módosítását, az ötödik az önkormányzatok működésére vonat­kozó indítványokat tartalmazza. A hatodik csomagba az egyéb szükséges törvénymódosí­tások kerültek. A gazdasági folyamatok befolyásolásával kapcsolatos törvénymódosításokban kapott helyet az adótörvények megváltoztatása. Mentes lesz a személyi jövedelemadó alól az úgynevezett anyasági támogatás. A szintén újonnan bevezetendő gyermekgondozási se­gély esetében, habár- az összjövedelem részévé válik, a rá jutó adót nem kell megfizetni. A javaslat pontosítja az illetékfizetési köte­lezettség szabályait. Számos eljárás után emelkedik a fizetendő összeg. A visszterhes vagyonátruházási illeték 8-ról 10 százalékra nő, miközben a lakástulajdon szerzését sújtó illeték mértéke változatlanul kedvezményes marad. Az öröklés illetve ajándékozási illeték általános mértéke 10-ról 11 százalékra nő, és 1-1 százalékkal csökken a második illetve har­madik csoportba tartozó örökösöket sújtó ille­ték. Növekszik a gépjármű átírásának illetéke - köbcentiméterenként 8 forintra. Az útlevél általában 3000 forintba kerül majd, de ha an­nak érvényessége az öt évet meghaladja, akkor 6000 fölült lesz. A18 év alatti illetve 70 év felet­ti polgárok 1000 forintot fizetnek az útlevélért. A családi pótlékról A szociális ellátórendszer megváltoztatásában első helyen a családi pótlék szabályainak mó­dosítása áll. A kormány javaslata szerint e szociális ellátásra azok a családok lesznek jo­gosultak, amelyekben az egy főre jutó havi jö­vedelem az előző évben nem haladta meg a bruttó 25 ezer forintot. Kizáró ok lesz az is, ha a családnak 10 millió forintot meghaladó in­gatlan-, illetve 2 millió forintot meghaladó gépkocsivagyona van. A jövedelem számításá­nál többek között figyelembe kell venni az ér­tékpapírból származó jövedelmeket is. Nem minősülne jövedelemnek azonban a gyermek- tartási díj, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres nevelési segély és a családi pótlék sem. Általában az egygyermekes családok a gyermek hatodik életévéig, a két- vagy több gyermekes családok pedig a gyermek 16. életé­véig lennének jogosultak családi pótlékra. Ha a gyermek alap- vagy középfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán tanul, akkor a kor­határ 20 évig tolódhat ki. A gyermek három­éves koráig gyermekgondozási segély illeti meg a családok közül azokat, akik megfelel­nek a családi pótlékra való jogosultság feltéte­leinek. A segély összege a gyermekek számától függetlenül az öregségi nyugdíj minimuma. A szülés utáni anyasági támogatás összege gyer­mekenként 10 000 forint. A javaslat úgy ren­delkezik, hogy a családi pótlékot 1995. június 1-tól már ezek szerint kell megállapít ani. A je­lenleg családi pótlékban részesülök, ha nem kérelmezik a pótlék új feltételek szerinti meg­állapítását, akkor legkésőbb 1995. december 31-ig kaphatják azt az eddigiek szerint. Változások a tb-törvényben Jelentős változásokat irányoz elő a csomag a társadalombiztosítási törvényben is. Egyes ki­vételektől eltekintve megszűnik a fogorvosi el­látás és a betegszállítás téritésidij-mentessége és a szanatóriumi ellátás kikerül a társada­lombiztosítás rendszeréből. Akiknek nem jár betegszabadság, azok a jövőben táppénzre csak keresőképtelenségük 25. napját követően lesznek jogosultak, a táppénz kiszámítását pe­dig a kormány szabályozza. Módosul a táp­pénzjogosultság szabályozása. Két év folyama­tos biztosítás esetén a táppénz az átlagkereset 70, ennél rövidebb biztosítási idő, illetve kór­házi ápolás esetén pedig 60 százaléka. A gyer­mekápolási táppénz is ennek megfelelően jár az első félévben. A második félévben azonban már az átlagkereset 50 százalékára csökken. Szélesedik a társadalombiztosítási járulékfi­zetés alapja. Tb-járulékot kell fizetni a jövőben a végkielégítés, a természetben nyújtott étkez­tetés, az étel vásárlására feljogosító ingyenes vagy kedvezményes utalvány és a ruhapénz után is. Társadalombiztosítási járulékot kíván bevezetni a javaslat a szerzői jogvédelem alá tartozó szerzői díjakra is akár megbízási, akár vállalkozási jellegű jogviszony alapján fizetik ki azt. A csomag lehetővé teszi a felsőoktatási tandíj szeptemberi bevezetését az eredetileg megkövetelt hitelkonstrukció kidolgozása nél­kül is - ehhez a felsőoktatási törvényt kell megváltoztatni. A személyi adatok nyilvántar­tását és felhasználhatóságát érintő módosító javaslat. Ezt elsősorban a feketegazdaság visszaszorítására kívánja felhasználni a kor­mányzat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom