Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-22 / 69. szám
4 ESZAK-Magyarország i_z. . Megyei Körkép 1995, Március 22Szerda _NOTESZ Kategóriák M. Szabó Zsuzsa A kormány március 7 2-ei intézkedési csomagjáról sokan és sok mindent elmondtak már. Hogy nem tetszik, hogy tiltakoznak, és így tovább... Nem öröm persze, ha az embertől elveszik azt, amit már megszokott, amit a sajátjának hitt. Itt van például a családi pótlék. Most fennen hangoztatják, hogy a szociális juttatások kategóriájába tartozik. Közben pedig napvilágot látnak a kimutatások, hogy az egészet a társadalombiztosítás fizette. A tb pénze pedig a tb-járulék- ból származik, amit minden munkavállaló megfizet: közvetlenül a saját bérének tíz százalékát utalja át, munkaadója pedig a bruttó bér 44 százalékát. Meg különben is: szociális juttatáson úgy általában azt értjük, hogy valaki rászorultsági alapon kapja. A családi pótlékra igaz, hogy kapta mindenki, akinek gyereke van, tehát: alanyi jogon járt. Egy másik kategória: alanyi jogon. Eddig azt jelentette, hogy az is kapta, aki leper- kálta a világméretekben is óriási tb-járu- lékot, most pedig az fogja kapni, aki nem, vagy alig fizet érte. Mert ha 15 ezer forintban szabják meg a jogosultság határát, ez azt jelenti, hogy a viszonylag kis keresetű emberek gyerekei előnyt élveznek, míg az, aki százezreket fizet a társadalombiztosításnak, nem lát vissza a pénzéből semmit, így kerül helyére egy korábbi elnevezés, a családi pótlék valóban szociális juttatás lesz. (Vajon továbbra is a betegbiztosítás pénzből fizetik majd, borzolva ezzel a mind kevesebb táppénzt kapók idegeit?) Gazdagok. Bokros Lajos pénzügyminiszter szombaton, a rádió 16 óra című műsorában megmagyarázta, ahol egy főre több mint 15 ezer forint nettó jövedelem jut, azok nem szegények, sőt: a tehetősek közé tartoznak. Ismét született egy új kategória, megszűnt a társadalom tagoltsága. Tizenötezer felett mindenki gazdag, alatta elesett, támogatásra szoruló. Bokros úrnak köszönhetően vége az irigylett felső tízezernek, két pólusú társadalom lettünk. Kimondva mindez milyen egyszerű. Borsodi fórum a hadigondozásról Miskolc (ÉM) - A Magyar Politikai Üldözöttek Szövetségének hadigondozottak tagozata március 24-én, pénteken délelőtt fél 10-től tartja Borsod-Abaúj-Zemplén megyei fórumát a megyeháza dísztermében. Az összejövetelen — amelyre minden hadigondozottat várnak - a hadigondozási törvény módosításának lehetőségeiről, kilátásairól lesz szó. Stílustanfolyam Miskolc (ÉM) - A megyeszékhelyen is több alkalommal szerveztek már fővárosi szakemberek „Átváltoztatjuk” tanfolyamot, hamarosan a helybeli vállalkozók is szakképzett átváltoz- tatóvá válhatnak. A Miskolcon is nagy sikert aratott Stílus és siker című könyv szerzője, Silvia Rippert úgy tervezi, hogy április 18-19-én személyesen adja át ezen á téren szerzett tapasztalatait egy tanfolyamon. Érdeklődni a miskolci 341-366-os telefonszámán lehet. Rubrika- A sírba visz a férjem... Rajzolt az adóívre egy külön rubrikát, és beírta, hogy talált ezer forintot... Rajz: Szmodis Imre Július 1-től szabad lesz a vásár Július 1 -tői jelentősen bővül a vásárt tartók köre Fotók: Farkas Maya Miskolc (ÉM - U.J.) - A feketekereskedelem visszaszorítása az új piacszabályozással sem lesz egyszerű feladat. Az illegális árusításnak ugyanis társadalmi (szegénységi) okai is vannak, emellett anyagi indokok is szerepet játszanak fennmaradásában. Petri Jánosnét, a miskolci Piac és Vásárcsarnok Felügyelőség intézményvezetőjét a témában alkotott kormányrendelet kapcsán kérdeztük meg. A rendelet szerint idén július 1-től bármely gazdálkodó szervezet, ideértve az egyéni vállalkozókat is, rendezhet vásárt, és tarthat fenn piacot, ha az illetékes jegyző ezt nyilvántartásba vette. Rendfenntartás, ellenőrzés A bejegyzést azonban számos feltételhez kötik. A kereskedőnek megfelelő területtel kell rendelkeznie, és be kell szereznie a szükséges szak- hatósági engedélyeket. A rendelet enyhíti a korábbi, bonyolult engedélyezési rendszert, a vállalkozók részére csupán a szabályozás részeként felsorolt normatív feltételek teljesítését úja elő - a jogalkotók szándéka szerint az esélyegyenlőség biztosítására. A szabályozás tartalmazza a vásárrendezésre és piacfenntartásra jogosultak meghatározását, a nyilvántartásba vételükre vonatkozó szabályokat. Meghatározza, milyen tevékenység folytatható a vásárokon és piacokon. Tisztázza az egyes termékek forgalomba hozataü tilalmát, az árusításra jogosultak körét. Végül belefoglalták a rendfenntartásra, az ellenőrzésre, az esetlegesen szükséges szankciókra vonatkozó előírásokat. Az Ipari Minisztérium indoklása szerint a vásár és piactartással összefüggő szabályok hiányt pótolnak. Az intézkedés tiszteletben tartja a helyi önkormányzatok autonómiáját és rendeletalkotási jogát. Lényeges szabály, hogy a helyi önkormányzatoknak, amennyiben e témában korábban rendeletet alkottak, azt összhangba kell hozmuk az új előírásokkal. A tevékenység helye szerint illetékes települések jegyzőinek a működő vásárok rendezőit, piacok fenntartóit záros határidőn belül, a rendeletnek megfelelően nyilvántartásba kell venniük. Az indoklásban megjegyzik: az illegális kereskedelem visszaszorításában is szerepet játszhat az új rendelet. Vajon miben segíthet a szabályozás a feketé- zés leküzdésében - kérdeztük Roncsé Tamásné, ipari minisztériumi főosztályvezetőtől.-A vásározónak érdeke lesz a piaci rend fenntartása, mert ellenkező esetben visszavonhatják az engedélyét. Az utcai árusítás pedig egyébként is tilos, tehát a feketekereskedelemnek egyszerűen nem lesz tere az árusításra. A kiszorítás eredménye természetesen függ az ellenőrzés hatékonyságától. Jogosítvány kell Petri Jánosné véleménye szerint minél több ponton lesz piac, vagy vásár mondjuk Miskolcon, annál nehezebb lesz az ellenőrzés. Á kereskedőnek, a vállalkozónak egyetlen szempontja van, hogy területére beengedjen mindenkit, hiszen a helypénzt tőle is beszedik. Ma számtalan ember seftel, ad-vesz, mert más megélhetési forrása nincs. Adót nem fizet, áruja bizonytalan eredetű. Ha a rendőrség megjelenik, kámforrá válnak. Körbekerített piacokra, számos jogosítvánnyal felruházott ellenőrre, összefogásra, közös szándékra van szükség a feketézés megszüntetésére. Kérdés, van-e hozzá a városnak anyagi ereje, és bátorsága. Visszaállítanák a Szovjetuniót Ukrajnában képviselte a Munkáspártot Teszárovics Miklós Miskolc (ÉM - B.A.) - Az ukrán kommunisták célja a Szovjetunió visszaállítása. Erről Teszárovics Miklós, a Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a borsod-abaúj-zempléni koordinációs bizottság elnöke nyilatkozott lapunknak. A politikus egyedül képviselte pártját az Ukrán Kommunista Párt II. kongresszusán. A 145 ezer tagot számláló ukrán politikai szervezetet korábban hazája többi kommunista pártjához hasonlóan betiltot-"" ták, de vállalják a jogfolytonosságot. Március 11-12-én Kijevben tartott tanácskozásukon is jelezték, hogy elvileg ez lenne a harmincadik kongresszusuk. Az ukrán KP saját hazájában a legjelentősebb ellenzéki erő, a törvényhozás mintegy 400 képviselői helyéből 98 az övék. A kongresszuson megfogalmazódott, hogy válságos helyzetbe jutott az ország gazdasága, s ez az állapot együtt jár a társadalmi válsággal is. A gyárak jelentős része egy hónapban csak 7-8 napot termel, a dolgozók természetesen ennyi nap után kapják a fizetséget is. Az ukrán kommunisták dolgozóellenesnek tartják az ottani magánosítás gyakorlatát, a parlamenti demokráciáról pedig azt állítják, hogy nem ad lehetőséget a népnek saját sorsa alakítására — számolt be a tanácskozáson elhangzottakról érdeklődésünkre Teszárovics Miklós. A céljukként a szocializmus visszaállítását megjelölő ukrán kommunisták a gazdaságban a kollektív tulajdoni formát tartják elfogadhatónak. Programjuk fontos pontja a szociális ellehetetlenülés megakadályozása. A volt szövetségi köztársaságok együttműködésének folyamatos visszaállításával pedig szeretnék elérni a Szovjetunió visszaállítását is. A tanácskozáson arról nem esett szó, ezt mikor tartják elképzelhetőnek. Mindenesetre optimisták: „A 70 év nem múlt el nyomtalanul” - fogalmazott Teszárovics Miklós, aki megbeszélést folytatott az ukrán KP első titkárával, Szimonyenkóval. A négyszemközti eszmecserén arról esett szó, hogy mind a két fél fontosnak tartaná a kölcsönös információcserét. A kétnapos rendezvényen a magyar politikus tájékoztatta a küldötteket a Munkáspárt helyzetéről, arról, hogy a legutóbbi választások után is a párt maradt a legjelentősebb parlamenten kívüli erő, s hogy az önkormányzatokban sikerült megőriznie, helyenként megerősítenie pozícióit. ■AZ OLVASÓ: a tandíj bevezetése elleni mai demonstrációról. Urbán Ferencné (42), hivatalsegéd:- Gondolom, a mostani főiskolások, egyetemisták többségét sem veti fel a pénz. Két gyermekem van, öt- és kétévesek, és egyedül nevelem őket. Szeretném, ha majd tovább tanulnának, de ennek anyagi feltételeit a mostani kilátások szerint nemigen tudom vállalni. Nem tudom, mire használja fel a kormányzat a tandíjakat. Ha arra, hogy a szerényebb családi háttérrel rendelkezőket segítsék belőle, akkor egyetértek vele. De ez eddig még nem derült ki. így támogatom a demonstrációt. Bora Bernadett (21), egyetemi hallgató:- Ott leszek a demonstráción. A szüleim aktív dolgozók, mégis nehéz időszak előtt állunk. Az egyetem nappali és levelező tagozatán is tanulok. Mindkét helyre kell majd fizetnem? És ha a kétezer forintra az egyetem még ráteszi a saját, méltányosnak tartott összegét? Fel lehet-e objektiven mérni a családi hátteret. Nem tudom, sikerül-e biztosítani a tandíjak célszerűbb fel- használását és tényleg a legrászorultabbak részére biztosítani az ösztöndíjakat. Tövis Jánosné (33), könyvelő:- Két gyermekünk van, tizenkettő és hétévesek. Szeretném majd továbbtaníttatni őket, de ha a felsőoktatási intézményekben a tandíjat bevezetik, nemigen lesz erre lehetőségünk. Sőt, elképzelhetőnek tartom, hogy már a középiskolai tanulásért is pénzt kérnek. És akkor döntenünk kell, hogy vagy az OTP- tartozásunkat fizessük vagy a gyerekeinket taníttassuk. Egyetértek a demonstrációval, mert a kétezer forintos tandíjból lehet akár 6-8 ezres is. Sóhalmy Péter (22), egyetemi hallgató:- Egyetértek a demonstrációval, mert úgy tudom, hogy a tandíjbevételek majdan kizárólag a kormány kasszáját töltik fel, és nem az egyetem bevételeit növelik. Pedig a felsőoktatási intézmények tanárai alulfizetettek, elavultak az oktatási eszközök. Végzős vagyok, angol tanári szakon tanulok, és vannak magántanítványaim. így kiegészíthetem a szüleimtől kapott pénzt. De aki más szakon tanul, hol találhat a maga számára a tandíj megkereséséhez munkát? Miskolci városháza Miskolc (ÉM) - A város közgyűlése következő ülését március 29-én tartja. A szenátorok várhatóan ismét számos, a miskolci polgárok életét befolyásoló döntést hoznak. Emelik a normát Az 1993-as szociális törvényből adódó kötelességük a képviselő-testület tagjainak, hogy évente egyszer megállapítsák az önkormányzati intézmények élelmezési normáit, a fizetendő térítési díjakat. Ennek március 31-éig kell megtörténnie. A tavalyi térítésidíj-emelés óta jelentősen emelkedtek az árak - olvashatjuk a közgyűlési előterjesztés indokló részében -, így az ellátottak élettani sajátosságainak megfelelő élelmezést az adott keretek között már nem lehet biztosítani. Az előterjesztő polgármester ezért azt javasolja, hogy április 1-jétől 30 százalékos norma- és térítésidíj-eme- lést szavazzon meg a közgyűlés. A bölcsődékben a napi ellátás 85 forint, a napközi otthonos óvodákban 74, az általános iskolák napközijében 94 forint, az általános iskolai menza 61, a középiskolai 66 forint lesz, a szociális otthonokban napi 143 forint fedezi az élelmezési nyersanyag-költségeket - természetesen, ha a javaslatot elfogadja a közgyűlés. Két keresztelő A miskolci szenátoroknak legközelebb arról kell határozniuk: egyet értenek-e azzal, hogy a korábbi 8- as Számú Általános Iskola a (Selyemréti Általános Iskola, a 49-e.S pedig a Komlóstetői Általános Is-* kola nevet vegye fel. Ha igen, akkor a keresztelővel egy időben módosítani kell a két intézmény alapító okiratát. Plusz félmilliárd bevétel Elkészült Miskolc múlt évi gazdálkodásának zárszámadása. A város tavaly 12,1 milliárd forintos bevétellel és 1,3 milliárd forintos hitellel számolt. Végül is 13,5 milliárd forint bevételhez jutott a város, és 1,8 milliárd forint hitelt vett fel. Á bevételek félmilliárd forintos túlteljesítése főként az önkormányzati bérlakások értékesítéséből és intézményi bevételek növeléséből származott. A városnak a múlt évről több mint 528 millió forint szabad pénzmaradványa maradt, ennek jelentős részét az idei költségvetési évben használják fel. A többlet hitelt beruházásokra vette fel Miskolc, közülük legjelentősebbnek a Herman Ottó Gimnázium sportkomplexumának építését és a villamos sínek cseréjét nevezhetjük. Büdzsé - reform előtt A város idei költségvetését második fordulóban tárgyalják a képviselők, és valószínű hogy el is fogadják. Nemcsak azért, mert ezt kell tenniük március utolsó napjáig, hanem mert a módosított változatba beépítették azokat az észrevételeket, amelyek az első olvasat tárgyalásánál elhangzottak. Miskolcon is meg kell kezdeni a költségvetés reformját, ennek kidolgozására bizottságot hoz létre a közgyűlés. Előkészületeket kell tenni a költségvetés új módszer szerinti tervezésére: a középtávú időszakot átfogó gördülő tervezésre. Racionalizálni kell az önkormányzat feladatellátását, a város intézményeinek működését - eldönteni azt, hogy melyek költségeit tudja és akaija fedezni a város, és melyekét nem. Át kell vizsgálni a közszolgáltatási szervek gazdálkodását, külöy nős tekintettel az önkormányzati támogatás igényére. Új alapokra kell helyezni az önkormányzat vagyongazdálkodását, a hatékonyabb munka érdekében áttekinteni a polgármesteri hivatal működését.
