Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-22 / 69. szám

1995. Március 22», Szerda Megyei Körkép ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 5 Rendet akar Miskolc (ÉM) - A Rendőri Ezred Zászlóalját kereste fel tegnap dél­előtt Kobold Tamás, Miskolc polgár­mestere. Lukács Ferenc alezredes, a zászlóalj parancsnoka tájékoztat­ta a rendőri ezred sajátos feladatai­ról. Elmondta, milyen kapcsolatban fannak a városi rendőrkapitány­sággal, miként működnek közre Miskolc közrendjének, közbiztonsá­gának javításában. A jó együttmű­ködésnek köszönhetően - mondta a parancsnok - javult például a hely­zet a Zsamain és a Búza téren. Si­került csökkenteni a lopások szá­mát, és több zsebes került rendőr­kézre. Kobold Tamás elismerte a rendőrök erőfeszítéseit, de még határozot­tabb, erőteljesebb fellépésüket sür­gette, mert - mint egyebek között elmondta - a város egész területén rendnek kell lenni. Holnap... ~ Vargáné Kerékgyártó Ildikó a 8. sz. választókerület szocialista or­szággyűlési képviselője március 23- án délután fél négykor Rakacán a könyvtárban tart fogadóórát. Más­nap, március 24-én, pénteken hat órától falugyűlésen vesz részt Han­gácson, ahol ezt követően ugyan­csak fogadóórát tart az érdeklődők számára. ~ Molnár Pál, a miskolci 5. számú választókerület önkormányzati képviselője március 23-án délután 5 órától fogadóórát tart Tapolcán, a Győri u. 17. szám alatt található volt pártházban. ~ A Miskolci Területi Gondozó- szolgálat 13. számú Gondozási Központjában (Kacsóh Pongrác u. 8 ) Csoport Csaba képzőművész ki­állítását nyitják meg március 23-án délelőtt 11 órakor. A tárlat április 4- jg, naponta 9-től délután 4 óráig te­kinthető meg.- „Keleti Végeken” címmel ren­deznek immár negyedik alkalom­mal konferenciát Miskolcon márci­us 23-24-én a Tudomány és Techni­ka Házában azzal a céllal, hogy fel­hívják a figyelmet a leszakadó kele­ti régió súlyos problémáira. A kon­ferencián központi kérdésként sze­melnek majd a hátrányos helyzetű térségek valamint a kisebbségek Problémái, illetve a munkanélküli­ség. Az első nap plenáris előadások­kal kezdődik délelőtt fél 10-kor, dél­után kettőtől szekcióülések lesznek, Űrig a második napon múhelyprog- ramokon vehetnek részt a meghí­vottak.- Fogadóórát tart Hámori Zol- tén, a miskolci 17. számú választó- körzet önkormányzati képviselője délután 5 és 7 óra között a Mátyás király utcai iskolában. Öt órától a Korrásvölgy - Árok u. - Bábonyi- uérc térségével, körülbelül három­negyed 6-tól a Kőporos és a Pacsir- té u. közötti terület fejlesztésével kíván foglalkozni, este 6 óra után Pedig az egyéb jellegű kérdésekkel, észrevételekkel. "" Továbbra is nagy sikerrel műkö­dik a megyei TIT és kiadónk által életre hívott Utazók Klubja. Holnap délután 5 órától ismét karosszék- oen ülve utazhatnak azok, akik sze­detnek világot látni, szeretik a szép diafelvételeket. A Széchenyi utca M. sz. alatti TIT Kazinczy Klubban ezúttal Breitenbach József tunéziai élményéiről számol be. A ldub min­den.érdeklődőt szeretettel vár, abe- épés díjtalan. Nem „megéri, vagy nem éri meg”-kérdés Támogatás reményében adnák át intézményeiket a megyének Gyakorlati foglalkozás a sátoraljaújhelyi mezőgazdasági szakközépiskolá­ban. Az intézményt a város - öt másikkal - át kívánja adni a megyei ön- kormányzatnak. Fotó: Farkas Maya Kovács Judit-Mészáros István Toki«, Sátoraljaújhely (ÉM) - A városi intézmények megyei kéz­be adásáról megoszlanak a véle­mények. Van olyan település, ahol erkölcsi kérdésnek is te­kintik a döntést, míg máshol a város gazdálkodásának egyik alapvető feltételének tartják. A parlament 4,2 milliárd forintos alapot hozott létre az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok megsegítésére. Az alapra pályázatot nyújthatnak be a megszorult települések. A pályázat egyik feltétele, hogy a térségi fel­adatokat ellátó intézményeiket ad­ják át a megyei önkormányzatnak. Erkölcsi kérdés is Tokaj polgármestere, Májer János nem tartja megoldásnak, hogy a te­lepülések adják le intézményeiket a megyének. Mint mondta, egy város még képes a legrejtettebb tartalé­kait is feltárni annak érdekében, hogy intézményeit megőrizze, mű­ködésképességüket biztosítsa, mun­kahelyeit megtartsa. A megyei ön- kormányzat viszont, amely szintén a tartalékai határán működik, előbb vagy utóbb olyan tragikus in­tézkedések meghozatalára kénysze­rülhet, amelyek a helyi szociálpoli­tikára nem lennének tekintettel.- Ha átadnánk például az egész­ségügyi gyermekotthont - mondja -, jelentős vagyonától esne el a vá­ros, másrészt esetleg száz-százhúsz ember kezébe nyomnák a munka­könyvét. Akkor nem 40 százalékos lenne a munkanélküliség, hanem 60, amelynek a kezelése már nem a megye, hanem a város feladata len­ne. Többek között ezért vitatom e dolog jogszerűségét. Arról nem be­szélve, hogy a megyei önkormány­zat nem függ úgy a választóktól, mint egy képviselő-testület, vagy egy polgármester, a megye egzakt és rideg számítások alapján bezár­hat egy intézményt egy településen, s azt mondhatja, átszervezi az ellá­tottakat. Meg kell tehát nézni, meg­éri-e a csere. Becslésem szerint az országosan rendelkezésre álló alap­ra - amelyet egyébként tudomásom szerint 1 milliárddal megkurtítot­tak a csődbe került önkormányza­tok megsegítésére - ma a Magyar- országon működő mintegy 3000 ön- kormányzat be fogja nyújtani a pá­lyázatát. Kíváncsi vagyok, mennyi jut majd egy-egy önkormányzatra. Mi tehát nem mondunk le az intéz­ményeinkről mindaddig, amíg olyan prés alá nem kerülünk, ami miatt szükséges lesz ezt megtenni. A fenntartó neve változik Sátoraljaújhely jegyzője, Fedorné Fráter Zsófia szerint az intézmé­nyek leadása nem akarat vagy érze­lem kérdése, jóllehet nagyon sokan így közelítik meg.- Csak akkor van esélyünk pá­lyázni erre az alapra, s ezáltal akár­hány forintot is elnyerni, ha ezeket a feladatokat leadjuk. A város kép- viselő-testülete csütörtökön tárgyal hat intézményünk átadásáról.- Ennek fejében mennyi támoga­tásra számítanak az alapból? Meg­éri a csere?- Ez nem „megéri, vagy nem éri meg”-kérdés, közel 170 millió forint a város hiánya. Természetesen tud­juk, hogy ezt az összeget nem fogjuk megkapni, de akármennyit kapunk, annyival kevesebb hitelt kell fölven­nünk 30 százalékos kamatra. Ha most nem pályázunk, nem kapunk semmit, s akkor jövőre már nem 170 millió forint fog hiányozni, ha­nem több mint 400 millió, ugyanis ezt a 170 milliót kamataival együtt 1 éven belül vissza kell fizetnünk. S akkor még jövőre is fenn kell tarta­nunk az intézményhálózatot.- Mi a garancia, hogy a megye nem „nyúl bele” az intézményekbe?- Nekik kötelező ellátni ezeket a feladatokat. Egyébként jártunk a megyei közgyűlés elnökénél, a fő­jegyzőnél is, és abban maradtunk, hogy gyakorlatilag feladatmegszün­tetésről szó sem lehet. Ezek az in­tézmények továbbra is a városban funkcionálnak, egyedül a fenntartó­nak változik meg az elnevezése. Mi mindenképpen arra törekszünk, hogy a megyével majd olyan megál­lapodást kössünk az intézmények leadása során, amely a város és az intézményben dolgozók érdekét szem előtt tartja, és természetesen azokét is, akiket ezek az intézmé­nyek ellátnak. * A helyi önkormányzat holnapi ülése előtt arról kérdeztük néhány újhe­lyi oktatási intézmény vezetőjét: tartanak-e a tervezett intézkedé­sektől, s ha igen, miért? Hogyan lát­ják az általuk irányított intézmény jövőjét? Sajátjának érzi Brandhuber János, a Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója:- Szerintem semmi sem változik az iskolánkat illetően, a megye sem tudna jobban megszorongatni min­ket, mint a város. Észérvek alapján azt mondhatom: nem fájdalmas a várható intézkedés. Nem úgy érzel­mi alapon: ezt az iskolát a város ala­pította 1911-ben, kereskedelmi kép­zés céljából, így aztán nem csoda, ha a sajátjának is érzi. Azt remélem, hogy a gyerekeknél, az idejáró diá­koknál a változás semmilyen for­mában nem lesz érezhető. Fontos­nak tartom megjegyezni, hogy ná­lunk öt éven keresztül nem volt ju­talomosztás, viszont mintegy húsz­milliót fordítottunk fejlesztésre. Eb­ből ötmilliót pályázaton nyertünk, tízet a térség cégeitől kaptunk szak­képzési támogatás címen, míg öt­milliót saját bevételeinkből biztosí­tottunk ilyen célra. Ugyanakkor a városi önkormányzattól nem kellett igénybe venni támogatást, úgyhogy azt hiszem a megyei önkormányzat legolcsóbb iskolája leszünk. Gondok inkább azoknál az intézményeknél lesznek, ahol magas volt a városi önkormányzati támogatás összege. Daragó Ferenc, a Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója:- Nem teljesen új dolog ez, hi­szen volt már rá példa, hogy az in­tézményeink megyei fenntartásúak és irányításúak voltak. A megye ezeket 1979-81 között „adta le” úgy, hogy a szakmai felügyelet ott ma­radt. Mi lesz velünk most? - kérdez­ték akkor az igazgatók. Most sokan ismét kétségbe estek, s kérdezik: mi lesz? Az igaz, hogy a megyei önkor­mányzat sincs erre az új feladatra felkészülve, bizonyára ott is létszá­mot kell fejleszteni. Szerintem nem lesz olcsóbb a működtetés, hiszen elég, ha csak arra gondolunk, hogy bármilyen kérdésben most már a megyére kell majd telefonálni, ami önmagában is jelentős tételt tesz majd ki. Nem beszélve arról, hogy az újhelyi intézményeket - főleg az utóbbi években - anyagilag támo­gatni kellett. Adódik a kérdés: ha ez nem lesz meg a későbbiekben, való­ban, mi lesz? Két eset lehetséges. Az egyik, hogy finanszíroz a megye, a másik, hogy nem - mert esetleg nem lesz miből -, s akkor követke­zik majd a karcsúsítás, az összevo­nás, a profiltisztítás. S akkor eldől majd, hogy kellünk avagy sem. Mi lesz a kollégiummal? Istenes Judit, az újhelyi Középisko­lai Leánykollégium igazgatója:- Megértjük, hogy a város kény­szerhelyzetben van, de a mi kollégi­umunk is nehéz helyzetben van: megkezdődött az épület felújítása, melyhez a pénz felét a városi önkor­mányzat biztosítja. A másik felét pályázaton nyert összeg teszi ki. Ha most átveszi az intézményünket a megyei önkormányzat, nem tudjuk, mi lesz az épülettel, hiszen a fele szét van szedve, s a rekonstrukció decemberben leállt, a fővállalkozó csődbe ment. Az elképzelés szerint a városi vezetés pályázatot akart ki­írni új kivitelezőre, ám most nem tudjuk mi lesz. Jelenleg se kivitele­ző, s a munkálatokhoz szükséges pénz is bizonytalanná vált, ugyan­akkor az épület fele szétbontott ál­lapotban van... Nem tudom, a me­gyei önkormányzat ebben a helyzet­ben mit tud majd tenni. Mindezért nagy feszültségben élünk, és azt sem tudjuk, hogy a megyei önkor­mányzat tudja-e biztosítani azt a támogatást, amit eddig a város adott. Véleményem szerint ez az átadás így nem valódi megoldás. Az igazi az lenne, ha az állami norma­tíva összegét felemelnék. Megáll a gyárnál Miskolc (ÉM) - A Miskolc Városi Közlekedési Részvénytársaság tájé­koztatása szerint a 101-es autóbu- ®?°k - kísérleti jelleggel március 27- tél április 9-ig - megállnak a papír- l^ári megállókban is. Kofezsváry Istvántól, az MVK for- j&lmi, műszaki igazgatóhelyettesé­téi megtudtuk, a Papírgyárban dol­gozók kérésére áll meg a gyorsjárat az üzem megállóiban is. Egyelőre j?zért csak kísérleti jelleggel, hogy elmérjék, hány embert érint ez a Mtoztatás, azaz hányán veszik Jténybe a 101-est munkába illetve Jtazafelé menet a papírgyáriak kö- , A forgalomszámlálás eredmé­nyétől teszik függővé, érdemes-e a ßsöbbiekben is megszakítani a Sy°rsjárat útját, s ezzel megnövelni r® menetidejét. HÍRHÁTTÉR: a közalkalmazotti tanácsok megválasztásáról Budapest (ISB - L.V.F.) - A szakszervezeti tisztségvise­lőknek, közalkalmazotti ta­nácstagoknak március végéig az üzemi és közalkalmazotti- tanács-választásra készülve létre kell hozniuk a választási bizottságokat. Az üzemi és a közalkalmazotti ta­nácsok működéséről tartottak konferenciát a hét elején a MTESZ-székházban. A tanácsko­zás egyik fő célja az volt, hogy az 1993-ban megválasztott üzemi és közalkalmazotti tanácsok eddigi tapasztalatait elemezzék. Ezzel kapcsolatban Vámos István szoci­ológus az Érdekvédelmi Tanács­adó Szolgálat Egyesülés (ÉTOSZ) szakértője megjegyezte: ,A taná­csok egy része megtalálta saját szerepét, funkcióját, más része tu­lajdonképpen megalakulása óta vár arra, hogy valaki megmondja: mit kell csinálni.” A konferencia második részé­ben a tavasszal sorra kerülő üze­mi- és közalkalmazottitanács-vá- lasztás előkészületeit és szabálya­it ismertették. A választás követ­kezményei nemcsak azzal járnak, hogy lesz-e üzemi tanács, hanem idekötődik a szakszervezeti va­gyon végleges felosztása is. Ha egy szervezet nem taija meg május 19-26. között a válasz­tást, akkor annak az eredménye nem fog beleszámítani a vagyon- osztozkodásba. A másik következ­mény, hogy az a szakszervezet köthet kollektív szerződést, közal­kalmazotti területen pedig az a szakszervezet vehet részt az ön- kormányzati ágazati és országos érdekegyeztetésben, amelyik az üzemi- és közalkalmazottitanács- választáson reprezentatív ered­ményt ér el. Ä konferenciára érkezett több mint kétszáz üzemi és közalkalma­zotti tanácstagnak, szakszervezeti tisztségviselőnek legsürgetőbb fel­adata, hogy régióikban nyolc héttel a választás előtt (március végéig) létrehozzák a kötelezően előírt vá­lasztási bizottságokat. „INNEN SZÓLVA A kis kommandós Udvardy József A kábelvégről egy bizonyos tévécsator­nán mostanában kommandósfilmeket ve­títenek. Sűrűn. Többet kapunk, kapnak be­lőle, mint annak idején a cowboytörténe- tekből. A kisiskolás gyermek ül a készü­lék előtt, és szájtátva bámul, csak néha kortyol egyet a keze ügyébe helyezett kó- lásüvegből. Ez egyrészt rossz, mert a család roppant kellemetlen helyzetben van. Szeretné, ha a gyermek mással is foglalkozna, mint a tévézéssel. Lehetne például beszélgetni, könyvet olvasgatni, rajzolni, vagy éppen kicserélni a teknőcre már rázavarosodott vizet az akváriumban. Ám a fiú a füle bot­ját sem mozgatja. A testi fenyítés eszkö­zével élni (magyarul: megverni) nem iga­zán a korhoz illő. Másrészt jó is lehet, mert a gyermek ha­sonlítani kíván a kommandósokhoz. Reg­gel például nem kéreti magát, hanem gu­milabdaként pattan ki az ágyból, légző­gyakorlatokat végez, és indulásra készen elsőként ő várakozik az ajtóban. Délután, amikor még nem megy a film a kábelvé­gen, arról érdeklődik, miként faraghatna Uzzi géppisztoly egy darab fából, késsel, baltával. Nem heverészik lustán az ágyon, hanem mozogni akar. Mégpedig komo­lyan. Végigfutja az utcát, de úgy, hogy mé­reti az időt, amíg a távot megteszi. Fára mászik, igyekezete szerint halkan, macs­kaügyességgel. Kisebbfajta akadálypályát pakol üres faládákból az udvaron, és úgy ugrál át rajtuk, ahogyan a kommandósfil­mekben látta. Persze megtörténik a baj. A gyakorlatozó lába egy akadályugrás közben megbotlik, teste a földre zuhan. A térdek és a könyö­kök megütődnek. Előbb csak sírás lesz a dologból, aztán segítségkérő kiáltás. A kis kommandósból szipogó gyermek lesz az anyja ölében, akinek a fejét simogatják. Feltehető, hogy a valóságos csatamező­kön is ugyanez történik a harc csitultával, ha megsérül az igazi kommandós. Mert ez az élet rendje. Az áldozatokon is segítenek Miskolc (ÉM - FJ) - Holland rendőrök de­legációja érkezett Miskolcra. A küldött­ség vezetőjét, A. M. M. Peer ezredest kér­deztük a látogatás apropójáról. □ Immár harmadik esztendeje látogatnak rendszeresen Magyarországra, Borsod-Abaúj- Zemplénbe. Ezúttal mi járatban van nak ? • Elsősorban a magyar rendőrség és a lakos­ság kapcsolatára vagyunk kíváncsiak, hogy milyen módon próbálnak az itteni kollégák kö­zelebb kerülni az állampolgárokhoz. Vélemé­nyem szerint nálunk nyitottabbak az emberek a rendőrséggel szemben. Ügymond segítőké­szebbek, sokkal nagyobb bizalommal viseltet­nek az egyenruhásokkal szemben. Biztos va­gyok benne: Magyarországon is közeledni fog­nak egymáshoz az álláspontok, ám ez egy hosszabb folyamat. Vitathatatlan, valami már elkezdődött, de az igazi eredményekig évek fognak eltelni. □ A rendőr-állampolgár kapcsolat javítására tippekkel is tud szolgálni? • Már hogyne! Nálunk, Hollandiában például alapelv, hogy a rendőrség ne csupán az elköve­tő kézre kerítéséért tegyen meg mindent, ha­nem a bűncselekmény áldozatául esett embe­reken is segítsen. Tehát a rendőrség szerepe nem csak a bűnüldözésre szorítkozik, igenis foglalkozik a sértettel is. Többek között a bűn- megelőzés eszközeivel. Mert a lakosságnak el kell mondani: mit és hogyan tegyen, hogy ne váljon potenciális áldozattá. Holland rendőrök a megyei főkapitányságon. Az asztalfőn Peer ezredes. Fotó: Fojtán László

Next

/
Oldalképek
Tartalom