Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-18 / 66. szám

BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Csak elbocsátással növelhetnék a bért A Diósgyőri Kórház dolgozói ügy érzik, hogy lehetetlen a helyzetük, hiszen a kezdő nő­vér bére tizenháromezer, a nyugdíjba vonuló orvosé negyvenezer forint. (4. oldal) 1 1 z HÉTVÉGE ÉM-hétvége Heti mellékletünkben riport, interjú, tudósítás, irodalmi összeállítás, rejtvények, hét­végi programok és heti ese­ményösszefoglaló olvasható. (9-16. oldal) Kiszámíthatóbb a gazdasági helyzet A hazánkban lévő külföldi vállalatok képviselői úgy lát­ják, a vasárnapi kormány- döntést követően kiszámít­hatóbbá vált a gazdasági helyzet. (5. oldal) Likviditási gondok a költségvetésben Budapest, (MTI) - Időszakos likvi­ditási gondok jelentkeztek a köz­ponti költségvetés finanszírozásá­ban. Ez azt jelenti, hogy a kiadások folyamatosak, a bevételek viszont nem. A költségvetésnek ilyen körül­mények között sürgős hitelre van szüksége. A Pénzügyminisztérium megbízta a Magyar Nemzeti Ban­kot, hogy szervezze meg 400 millió dollár értékű hitel felvételét Ma­gyarországon működő kereskedel­mi bankoktól. Eddig 040 millió dol­lár értékű kölcsönnyújtásra érke­zett ajánlat. A kölcsön lejárata való­színűleg egy fél év lesz. A Pénzügy­minisztérium ezt a finanszírozást át­menetinek szánja - jelentette be pénteken Bokros Lajos pénzügymi­niszter. Emelkedni fognak a húsárak Budapest (MTI) - A közeljövőben várhatóan 8-10 százalékkal növe­kednek a hús-nagykereskedelmi árak az importanyagok drágulása, és a 8 százalékos pótvám bevezetésé miatt. Mike Imre, a Húsipari Szö­vetség titkára szerint az áremelke­dés csak akkor lenne elkerülhető, ha csökkennének a jelenleg igen magas felvásárlási árak. Ezt a mér­séklődést a szakember legalább 8-10 forintos - mintegy 5 százalék­nyi - mértékben tartaná reálisnak. A Húsipari Szövetség képviselője je- ^ lenlég még nem tudja megmondani, hogy a nagykereskedelmi árak ténylegesen miként változnak egyes cégeiméi. A konkrét számítá­sok még csak most folynak a válla­latoknál. Miniszterelnöki nyilatkozat a tv-ben Budapest (MTI) - Horn Gyula mi­niszterelnök szombat este 20 óra 15 Perckor nyilatkozatot tesz a Magyar Televízió 1-es programjában. Csák Elemér kormányszóvivő tájékoz­tatása szerint a nyilatkozatban Horn Gyula a kormány közelmúlt­ban hozott pénzügyi-gazdasági in­tézkedéseiről, valamint a kabinet legújabb diplomáciai lépéseiről szól niajd. Csintalan Sándor niiniszter lehet Budapest (MTI) - Csintalan Sán­dor elvállalja, hogy ő legyen a polgá­ri titkosszolgálatokat felügyelő tár­ra nélküli miniszter. A Magyar Szo- eialista Párt ügyvezető aleinöke ezt Pénteken több sajtónyilatkozatában ls megerősítette. Ugyanakkor még Pines hír arról, hogy Horn Gyula pPniszterelnök ez ügyben előter­jesztést tett volna a koalíciós part- Pernek. Kovács Pált felmentették Budapest (MTI) - Göncz Árpád köztársasági elnök a miniszterel­nök javaslatára Kovács Pál népjólé- i 1 minisztert e tisztségéből saját ké- f®főre, érdemeinek elismerése mel- ei-t március 17-i hatállyal felmen- ptte. A Magyar Távirati Iroda a Mi- P'szterelnöki Hivataltól úgy érte- j.pp hogy Katona Béla, a polgári .kPsszolgálatokat felügyelő tárca elküli miniszter felmentésére implore nem készültei a miniszter- nöki indítvány. Finisben: a határidő március 20. Még ötvenezren nem adták postára adóbevallásukat A tumultusok elkerülése érdekében jobb, ha postán adjuk te! bevallásainkat Fotó: Laczó lózset Miskolc (ÉM - ME) - Finiséhez érkezett a személyi jövedelem- adó bevallása, március 20-án éj­félig tehetünk eleget ennek a kötelezettségünknek. Az adóha­tóság összesen 130 ezer beval­lást vár a megyéből. Sasváriné Veres Évától, az APEH megyei igazgatóságának osztályvezető­jétől a jelenlegi helyzetről ér­deklődtünk, illetve arról, mire kell ügyelniük azoknak, akik a hétvégére halasztották ezt a te­endőt.- Eddig 81 ezer szemelyijövede- lemadó-bevallás érkezett hivata­lunkhoz, ezek feldolgozottsági foka jelenleg 70 százalékos - mondja az osztályvezető. - Összességében azonban 130 ezer nyomtatványt vá­runk, ami valamivel meghaladja a tavalyi számot. A szakemberek ta­pasztalata szerint elsősorban azok igyekeztek az adócsomag beküldé­sével, akiknek visszaigénylésük volt, a többiek - mintegy 50 ezren - az utolsó napokra halasztották a bevallást. A visszatérítés összege megyénkben - 27 ezer adóalanyra vetítve - átlagosan 23 350 forint személyenként. Csak viszonyítás­ként: a fővárosban ez az érték 48 000 forint. Arra a kérdésre válaszolva, hogy melyek az ivek kitöltése során elő­forduló leggyakoribb hibák, Sasva- riné elmondta: az azonosító adatok sokszor hiányosan szerepelnek, több esetben nincs aláírva a beval­lás, nincsenek kitöltve az összesen, részösszesen sorok. Pedig a szak­ember szerint az útmutató segítsé­gével kiküszöbölhetők ezek az apró, mégis időt húzó hibák. Hiszen ilyen esetekben javításra kell felkérni az ügyfelet, és ha visszatérítésiül van szó, a harmincnapos határidőt a korrigálás dátumától kezdik újra számolni. Egyébként a hibásan ki­töltött bevallások aránya megha­ladja az 50 százalékot. Nem csoda tehát, hogy az utóbbi időben napon­ta 100-160-an fordultak meg a limi­tál ügyfélszolgálatánál csupán emi­att. Azok akik beadtak az adócso­magot, és időközben rájöttek, hogy a kitöltésnél tévedtek, mar csak az önellenőrzésre van lehetőségük, amelyet a 35-ös nyomtatványon te­hetnek meg. Megtudtuk azt is, hogy akik március 20-ig valamilyen ok­nál fogva nem teljesítik adóbevallá­si kötelezettségüket, határidőn túli bevallások címszóval a 36-os nyom­tatványon megtehetik azt. Vasárnap aláírják az alapszerződést Kis jelentőségű ügyekben születtek kölcsönös engedmények Budapest (MTI) - A magyar kor­mány pénteki rendkívüli ülésén egyhangülag egyetértett azzal, hogy vasárnap aláírják a ma­gyar-szlovák alapszerződést. A dokumentumot vasárnap dél­után fél ötkor Párizsban látja el kézjegyével a két ország minisz­terelnöke, Horn Gyula és Vladi­mír Meciar. Kovács László külügyminiszter saj­tókonferenciáján az újságíróknak elmondta: az aláírást az a megálla­podás teszi lehetővé, amely csütör­tök éjszaka született Horn Gyula és Vladimír Meciar kozott. Az alap- szerződés erősíti a bizalmat a két ország között; jobb politikai feltéte­leket teremt a magyar-szlovák vi­szony javítására, és minden fontos területen megteremti a kél ország együttműködésének kereteit. Igen fontos, hogy az alapszerződés meg­kötése elhárít egy nagy akadályt Magyarország euro-atlanti integrá­lódásának, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásának űt- jából; hiszen bizonyítja, hogy képes európai módon rendezni szomszé­daival a vitás kérdéseket. Az alap­szerződés lényegesen javítja a szlo­vákiai magyarság helyzetét is, mi­vel rögzíti a kisebbségi jogok érvé­nyesítésének garanciáit is. Kovács László külön kiemelte, hogy a belső jog forrásaiként megje­lölt európai normák „gyűjteményé­be” bekerült az Európa Tanács par­lamenti közgyűlésének 1201-es szá­mú ajánlása. Emellett a kisebbség­védelmi normatár része lett az ENSZ kisebbségi jogokkal foglalko­zó nyilatkozata és az EBEE koppen­hágai találkozójának okmánya is. E három dokumentum politikai köte­lezettségvállalást jelent az aláíró ál­lamok számára; és az alapszerződés megfogalmazása szerint a felek ezen politikai vállalásokat a megál­lapodás érvénybe lépését követően kötelező jogi normaként fogják al­kalmazni. Kovács László utalt arra is, hogy kölcsönös engedmények születtek kisebb jelentőségű ügyekben. Bár a szerződés szövege az aláírás előtt nem publikus, példaként megemlí­tette: a gazdasági együttműködést taglaló fejezetben Magyarország elállt attól a tervezettől, amely a ha­tár menti területek mellett az ezek­hez kapcsolódé területekre is kiter­jesztette volna a kooperációt. Csere­be Szlovákia nem kifogásolta többe a regionális együttműködés belefog­lalását a szerződésbe. A bős-nagymarosi vízlépcső ügyében Hágában folyó perrel kap­csolatban a felek arra törekedtek, hogy a szerződés megfogalmazásai egyik fel pozícióit se prejudikálják a nemzetközi bíróság előtt. Ezért ab­ban maradtak, hogy elhagyjak az alapszerződésből a Dunával kapcso­latos együttműködés kérdéseit tar­talmazó passzust, és ezt a problé­makört egy külön szerződésben rög­zítik. Külön egyezmény rendelkezik majd a magyar- szlovák viszonyban az egykori Csehszlovákiával kötött szerződések jogutódlásáról is. Az ellenőrzést tekintve egyéb­kent a tárgyalások végső szakaszá­ban a ket tárgyalófél a kétoldalú kontroli-mechanizmus működteté­sében egyetértett, ez azt jelenti, hogy a szerződésben foglaltak betar­tását egy kisebbségi vegyes bizott­ság ellenőrizze. Véleménykülönbség a nemzetközi mechanizmusokat il­letően volt, a szlovákok ugyanis fenntartásaikat hangoz!attak. .KOMMENTÁR Az 1201-es ajánlás Bánhegyi Gabor Az 7 201 -es számú ajánlás csak egy azon dokumentumok közül, amelyet az Euró­pa Tanács parlamenti közgyűlése készített és fogadott el két évvel ezelőtt. Olyan nor­matívákat fogalmazott meg, amelyek min­den gyakorló demokráciában evidencia­ként jelen vannak, nevezetesen a nemze­ti kisebbségek alapvető jogait rögzítette pontokba. Az 1201-es számú ajánlásról azonban a közelmúltban szinte gyakrabban hallot­tunk, mint a forintleértékelésről. Már sen­ki sem emlegette teljes nevén, jelentése annyira bevonulta köztudatba, hogy elég volt csak kiejteni a bűvös számot, és már tudtuk, tudni véltük, hogy ez az a fránya dokumentum, ami miatt nem sikerül zöld ágra vergődni alapszerződés-ügyben északi és keleti szomszédunkkal. Mert­hogy a magyar fél mindenáron szerepel­tetni kívánta az 1201 -est az alapszerző­désekben, a szlovák és a román fél pedig egyenesen megrettent a nevezetes doku­mentum emlegetésétől. Van is mitől félni. Mert az 1201-es szá­nni ajánlás olyan „abszurd" dolgokat tar­talmaz, bogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van magukat kisebbségeknek tekin­teni, joguk van anyanyelvűk használatá­hoz, anyanyelvi oktatáshoz, ahhoz, hogy a törvény előtt egyenlőnek tekintessenek. Van azonban egy olyan pontja, amely va­lóban elrettentő hatással lehet a „na- gyobbság" képviselőire. Nevezetesen a 11. cikk, amely kimondja, hogy ha egy adott területen a nemzeti kisebbség kép­viselői élnek többségben, ott ezen szemé­lyeknek joguk van az állam belső törvé­nyeivel összhangban álló helyi vagy au­tonóm közigazgatásra. Nem lehetőségük, hanem joguk, ha az összhangban áll az adott állam belső törvényeivel. Márpedig összhangban kell állniuk, ha az adott ál­lamok csatlakozni kívánnak az Európai Unióhoz. És ha ez az 1201-es ajánlás be­vétetik az alapszerződésekbe, akkor az ed­digi odébb tologatott lehetőségek jogok­ká válhatnak. A román fél nem, a szlovákok pedig a hí­rek szerint hajlandóak ezt a dokumentu­mot is beilleszteni az alapszerződésbe, amelyen tegnap már csak kisebb techni­kai változtatásokat eszközöltek. Hogy ezek a változtatások mit takarnak, jelen pillanatban még nem tudni. Akárhogy is, azzal, hogy az utolsó pilla­natban születeti meg a két kormányfő kö­zött a megállapodás, azt „is" elérték: a szerződést Párizsban, reflektorfényben ír­ják majd alá. Ami kétségkívül használ mindkét politikus európai tekintélyének. Az EBESZ-trojka Budapesten Budapest (MTI) - Ülést tartott pénteken Bu­dapesten az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet trojkája; vagyis az elnöki tisztségből tavaly távozott Olaszország diplo­máciájának képviselője, az elnöki tisztséget az idén betöltő magyar diplomácia irányítója, va­lamint a jövőre hivatalba lépő Svájc külügymi­nisztere. Flavin Cotti svájci külügyminiszter a esecsenfoldi válsággal kapcsolatban hangoz­tatta: a svájci kormány nagyra értékeli azt az erőfeszítést, amelyet a magyar kormány tett a konfliktus ügyében. Ez egyben az EBÉSZ te­kintélyének a növekedéséhez is hozzájárult. Elmondta azt is: Svájc nagyra értékeli, hogy Közép-Európa egyik fontos kisebbségi kérdé­sét illetően Magyarország és Szlovákia meg­egyezésre tudott jutni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom