Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-28 / 50. szám

A SZELLEM VILÁGA Az Észak-Mag yarország keddi melléklete • 1995. Február 28. Tudomány Új protein Budapest (MTI) - Amerikai kuta­tók a közelmúltban egy új proteint fedeztek fel. A neve pl6, és fontos szerepe van a sejtek növekedésében és osztódásában. Amerikai biológu­sok kimutatták, hogy ez a peptid az emberi tumorok feléből hiányzik. A Pl6 jelentősége a rák kialakulásá­nál még nagyobb, mint a tavaly az év molekulájának minősített p53-é. Mindkét vegyület fékezi a sejtek osztódásának első enzimatikus sza­kaszát. A rákkutatók azonban óva­tosak: még hosszas kutatómunkára van szükség, mire esetleg az új is­meretek alapján a ráksejtek gátlás­talan szaporodását fékező gyógy­szert sikerül kidolgozni. Űrrepülésről Miskolc (ÉM) - A Magyar Asztro­nautikai Társaság miskolci csoport­ja szervezésében március 1-jén, Szerdán délután 3 órától a Tudo­mány és Technika Háza Il-es elő­adójában A nemzetközi űrrepülé­sektől a nemzetközi űrállomásig (műméi hallgathatnak előadást az érdeklődők. Szív-kamera j^udapest (MTI) - Egy katonai cé- °kra kifejlesztett infravörös nokto- vizor - éjszaka is „látható készülék” "T> amely tíz kilométer körzetben fel­deríti az ellenséges páncélosokat, tüzérségi eszközöket vagy pedig a terroristákat, hatékony segítséget gyújthat a szívsebészeknek. A rend­kívüli érzékeny készüléket a műtő­asztal fölé szerelik, ahol 15 millimé- ter mélységig pontosan megméri a beteg testszöveteinek hőmérsékle- !®t. Adataiból egy hozzá kapcsolt Komputer ernyőjén megjeleníti a ''.er áramlását és eloszlását az arté- jaákban és a szívizombabn. A se­bésznek ezáltal lehetősége nyílik ?rra> hogy például műtét alatt el- eűórizze a beültetett új érszaka- ,^°k működését - hangsúlyozza /Jeiiachem Zucker izraeli kutató- mérnök, aki háromévi munkával ojlesztette ld a haditechnikai esz­éből a szív-kamerát, amelyet e.mrég mutattak be egy jeruzsále- _á^orvostechnikai kiállításon. Charlie, a robothal j^dapest (MTI) - Másfél méter osszú, van farokuszonya, „hátge- v 40 „bordája”, és Charlie a ne- Iwtt 3 miág első robothala, „aldt” a rp * 1 (Massachussets Intstitute of t.pH i °l°gy; USA) mérnökei fejlesz- ^mk ki. Az eddigi vízirobotok v aKuem kivétel nélkül hajtócsa- eayral (propellerrel) működtek, ésG m ~elePeik energiája csak térben ülőben szűkre szabott kutató- j. VnKát tett lehetővé. Nagyobb tele- r .ml' helyhiány miatt nem lehetett dsr uk elhelyezni. Ezért határoztak Viy a, Adósok, hogy javítani kell a ‘robotok meghajtórendszerét és válm- * mklóképességét. A meg­ég, m azuIán jutott a mérnökök lak ' ’ órákig figyelték a ha- ^jm^kálását egy akváriumban. ^lotor a kerékben ^dapest (]VITI) - A kaliforniai P^mmben, egy elektroautó-szim- tno,sUni°n ,mutafták be az elektro- Eáln -l^rművek meghajtására szói­mé , legldsebb súrlódású elektro- A üajtóművet. A kanadai Hydro- léséK 6C aramellátó vállalat elképze- tásáríala kerekek a jármű meghaj- üiozrl i mtegráns részei. A motor dan umtlan része (sztator) szilár- röLr>íja kerókfelfüggesztéshez van ség A kereket, mint a gépegy- haitiáiZg0 reszét (rotor) közvetlenül «che 1Ä Az elv Ferdinand Por- »kerét- JU4'hen szabadalmaztatott győzönagymot:or”'ján alapul. A meg­bán n„n egyszerű találmány akkori­óriási 7, tuck)tt elterjedni, mert az tómű ° .iátónyomaték, ami a haj- túllpi.p'l0 , en<l áttételénél fellép, hé^égo,GShez vezetett Ezt a ne‘ melletf ne^y motor alkalmazása VeZér‘”' Földgázkitörések a képernyőn Federer Imre a 48 ezer dolláros készülék mellett, amellyel mélyfúrást, olaj- és gáztermelést, kitörésvédelmet, kútkiképzést, kútjavítást egyaránt lehet oktatni Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Ötven év alatt közel hetven gázkitörés volt Magyarországon. Az utóbbi pár évben „csöndesebbek” az olajmezők. Nem azért, mert nin­csenek, hanem azért, mert sok­kal képzettebb szakemberek kerülnek ki a fúrótornyokhoz. A Miskolci Egyetem munkatár­sai remélik, ennek oka az okta­tás fejlődése is. Nemrég vettek például egy új kőolaj- és föld­gázkitörési szimulátort... Szepesi József (olajmémök, egyete­mi docens) és Federer Imre (olaj­mérnök, egyetemi adjunktus) mu­tatták be lapunknak az új műszert, illetve az Olajtermelési Tanszék munkáját. Hazánkban csak itt ké­peznek olaj- és gázmérnököket. Évente 8-10 mérnök végez, ők rész­ben a hazai olajipar utánpótlását adják, részben külföldön találnak állást. (Ez az oka annak, hogy az ok­tatás részben már most is angol nyelven folyik.) A tanagyag fontos része a mélyfúrás elmélete, ez Szepesi József szakterülete:- Fontos annak az oktatása, ho­gyan lehet biztonságosan fúrni több ezer méteres mélységben, hogy ne legyen kitörés, mert az veszé­lyezteti az embert, a környezetet, az energiát. Hogy ezt minél jobban megértessük a hallgatókkal, minél kézzelfoghatóbb legyen számukra, elkezdtünk szimulátorokat fejlesz­teni. Használtuk is a „házit” egy da­rabig, ám ma már múzeumi tárgy az Olajipari Múzeumban. Új fejezet kezdődött az oktatásban, mikor 1986-ban először volt annyi pén­zünk, hogy Amerikából szimulátort vegyünk. Ezt ma is használjuk, de mégiscsak tíz évvel korábbi fejlesz­tési szinten van. Tíz év pedig nagy idő. Ezért a múlt évben FEFA pá­lyázati pénzből egy korszerűbb szi­mulátort vásároltunk egy amerikai cégtől. Jelenleg ennék csak egy ré­sze van nálunk, amint lesz rá anya­gi lehetőségünk, tovább bővítjük. Tavaly jártak kint az USA-ban megnézni ezt az új fejlesztést. Mondják, nagyon drága ugyan, de feltétlenül szükség van rá. Hiszen a szimulátor olyan eszköz, amivel minden felelősség nélkül lehet ta­nulni. Nem hiába használják példá­ul a repülőgép-vezetők oktatására. Ahhoz, hogy áz itt végzett hall­gatók számos országban (Líbia, Tu­nézia) találhassanak állást, szük­ség van arra, hogy magas fokon ért­senek a munkájukhoz. Ez a műszer annyiban tud többet a régebbinél, hogy már nem csak kitörési, de kút- javítási feladatokat is meg lehet ve­le oldani. A,játék” lényege, hogy a hallgató meg tudja-e fékezni a kitö­rést, észreveszi-e, ha a gáz belép a kútba. Aki ezen tanul, ugyanolyan karokat mozgat, mint az igazin, ugyanolyan zajokat hall, mintha tényleg terepen lenne. Nem is kell olyan nagy elvonatkoztatás, igen valósághű a rendszer, valóságos időben is tud dolgozni. Minden ve­szélyhelyzetet lehet vele szimulál­ni, s fontos, hogy a hallgató azonnal reagáljon a történtekre. Itt is a fel­színi jelek alapján tudja követni a változást, de ha a megértéshez szükséges, a számítógép képernyő­jén bele is láthat a kútba. Ami a valóságban természetesen nem lehetséges. Egészen más szemléle­tet ad a leendő mérnöknek, mintha csak előadáson hallana erről. Je­lenleg a világon nyolc ilyen számí­tógép-vezérlésű szerkezet áll az ok­tatás szolgálatában, amely tartal­mazza a kitörésvédelmi fúvókaegy- séget, a „fúróspanelt”, a karácsony­fát (termelőkút kútfej szerelvénye). S lesz még hozzá kitörésgátló mű­ködtető és emelőműegység is - amint összejön rá a pénz. Az ufókutatás (határ)tudománya Budapest (MTI) - Sokan merő agyrémnek tartják az ufókat. Az 1969-es amerikai Condon-jelentést összeállító tudósok véleménye ugyan nem volt egységes, de a jelen­tés konklúziója egyértelmű: értel­metlen dolog ufókutatással foglal­kozni. Ennek ellenére az ufók újra és újra megjelennek, az ufókat nem lehet legyőzni! A németországi Freiburgban működik a Pszichológia és Pszicho- higiénia Határterületeinek Intéze­te. A szó legszélesebb értelmében vett határtudományokat felölelő könyvtárában az ufóirodalom széles skálája is megtalálható. A mérték­telen, túlzó és nyilvánvalóan szen- zációhajhászó könyveken és cikke­ken kívül azonban a téma komoly, tudományos irodalma is fellelhető itt. Ilyen például az amerikai Soci­ety for Scientific Exploration folyói­rata is. Ebben a legkülönbözőbb tu­dományágak szakemberei számol­nak be az általuk megfigyelt ano- máliás jelenségekről. Fontos tudni, hogy megjelenésük előtt a folyóirat cikkeit egy tudományos véleménye­ző bizottság vizsgálatának vetik alá. Egyes személyektől és magán- szervezetektől évente több száz ufó­megfigyelésről szóló jelentés érke­zik az intézetbe. Ezek zöme konven­cionálisán magyarázható, ám min­dig van köztük 10-20 százaléknyi, ami kétes. Éppen ezért szükséges lenne egy hivatalosan támogatott bizottság felállítása, amelyben csil­lagászok, meteorológusok, orvosok, klinikai pszichológusok, geofiziku­sok és kultúrtörténészek multidisz­ciplináris munkacsoportja osztá­lyozná ezeket a megfigyeléseket. A csoport tagjainak teljesen elfogulat­lannak kellene lenniük, tehát nem tarthatnák eleve tévedésnek vagy csalásnak, de okvetlenül földönkí­vüli járműveknek sem az ufókat. Plozzá kellene tudni férniük a rend­őrség, valamint a civil és katonai re­pülés archívumaihoz, mert ezekben is sok ufótudósítás található. Azzal is tisztában kell lenni, hogy nem mindenki elmebeteg, aki a valóságban át nem élt élményeiről számol be. Vannak orvosi és neu- ropszichológiai módszerek az ilyen beszámolók kiszűrésére és magya­rázatára. Gyakran egyszerűen csak olyan személyről származnak, aki­nek túlságosan erős a fantáziája. Sokan amiatt is aggódnak, hogy az ufók tudományos vizsgálata az ilyen jelenségek pszichikai táptala­jává válhat, és túlzott valóságtar­talmat kölcsönözhet az ufóknak. Et­től azonban nem kell tartani, ha a kutatást elég kritikával végzik. A tudományos kutatás olyan önmagát korrigáló rendszer, amely számára nagy kihívást jelent ez a téma. Azonkívül sokkal hasznosabb, ha szemérmes félrefordulás helyett a tudomány valóban foglalkozik az ufójelenségekkel. A tudomány félre- állása teljesen átengedné ezt a terü­letet az üzletelőknek, meg a szélhá­mosoknak, és olyan senki földjévé tenné, ahol szabadon burjánzik minden irracionalitás. Hiába az egészség, ha nő a betegség Budapest (MTI) - Néhány hete kapható Magyarországon egy haté­kony gyógyszer az impotencia keze­lésére. A szexuális zavarok különfé­le okokból jönnek létre: hormonális okokból, bizonyos fajta gátlásokból, fejlődési rendellenességekből adó­dóan, gyógyszerek mellékhatása­ként, alkohol- és drogfüggőség kö­vetkeztében, cigarettázás eredmé­nyeként (vagyis a dohányosoknál gyakrabban fordulnak elő ilyen jel­legű panaszok). Az új gyógyszerkeveréknek három komponense van. Van egy szoron­gásgátló komponense, egy szexuális tevékenységet javitó komponense, és található benne E-vitamin, ame­lyet szexuál-vitaminnak szoktak nevezni. Ez a rendkívül szerencsés gyógyszerkeverék elsősorban pszi­chés eredetű szexuális zavarok ke­zelésére alkalmas. Koppenhága (MTI) - Világhírű tu­dósok, akik Koppenhágában ren­deztek nyolcnapos zárt konferenci­át, aggodalmukat fejezték ki a férfi sterilitás növekedése miatt, amely­nek katasztrofális következményei lehetnek a népesség alakulására. A tudósok kijelentették, sürgősen ten­ni kell valamit a sterilitás növeke­désének megállítására, amelynek fő oka a sperma tulajdonságainak vál­tozása. 1940-ben a sperma egy bizo­nyos mennyisége 113 millió sper- matozoidát tartalmazott, ötven év­vel később ez a szám 66 millióra csökkent az iparilag fejlett orszá­gokban, állítja a kutatócsoport ve­zetője. Állatokon végzett laboratóri­umi kísérletek azt mutatták, hogy bizonyos kémiai készítmények vál­toztatják meg a sperma tulajdonsá­gait. Richard Sharpe, az edinburghi egyetem biológia professzora szerint bizonyos kémiai vegyületek csök­kentik a férfiak és a hím állatok rep- rodukációs képességét. A Koppen­hágában összegyűlt, tudósok jelen­tették: az Európai Uniónak sürgő­sen foglalkozni kell a problémával, mindenekelőtt meg kell állapítani, melyek azok a kémiai készítmé­nyek, amelyek felelősek a sterilitás növekedéséért. Pierre Jouannet, a párizsi egyetem professzora hangoz­tatta, gyorsan kell cselekedni, mert még az azonnali intézkedések hatá­sa is csak 20-40 év múlva mutatko­zik. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a szó­ban forgó vegyszereket kiiktassuk. IT KA Lexikonügyek (ÉM - DK) - A népességcsökkenés várható hatása, a Szinkrotron sugárforrások vagy a Szarvasmarha „lombikborjú”-program mellett a magyar Tudomány című folyóirat februári számában több cikket is olvashatunk különbö­ző lexikonokról. Kezdődik a téma mindjárt egy jegyzettel, a Magyar Életrajzi Lexikon leg­újabb (1978-1991) kötetéről. A szerző, Horá- nyi György, a kémiai tudományok doktora át­nézte a szakterületéhez tartozó neveket. Nem egy esetben találkozott azzal a kissé morbid je­lenséggel, hogy még éló és alkotó kollégái neve mellett szerepel az elhalálozásuk pontos dátu­ma és helye. És ráadásul nem elég a szerkesz­tőknek, hogy korán sírba küldik a tudóst, de pályájuk utolsó tíz-tizenöt évéről is elfelejtkez­nek. Persze a jegyzet szerzője nem nevezi meg, kikről van szó, hiszen ízléstelenség volna ez a szereplőkkel szemben. Elég nekik, ha a kötet­ben látják a kellemetlen dátumot. Persze mondják, akinek halálhúét keltik, hosszú életű lesz. Csak hát ez nem vigasz... Vannak viszont, akik mái- nincsenek közöttünk, így nem védhe­tik meg magukat. Mégis az életrajzi adataikkal kapcsolatban rendkívüli hanyagságot lehet a lexikonban felfedezni. Elsikkad hosszú évtize­dek munkássága, és akik egyetemi tanárként haltak meg, az életrajz szerint legfeljebb tanár- segédségig, illetve docensségig vitték... A Könyvszemle rovatban a Magyar Nagyle­xikon társadalomtudományi és természettu­dományi szócikkeinek recenzióját olvashat­juk. Az első részt Köpeczi Béla írta. Egyetemes szemléletű lexikonról beszél, amely a világ minden táját, múltját és jelenét igyekszik be­mutatni. Van egy kritikai megjegyzése is: egyes címszavaknál a lexikonszerkesztőség­nek az elve, hogy „távolságtartással” ítéljen eszményekről és emberekről, néhol nem érvé­nyesül. írja: „Nem sok ilyen tétel van, de ezek­re sem lenne szükség.” Vekerdi László pedig egyenesen „isteníti” a természettudományi ré­szét a lexikonnak. Pedig mondja: „Magára adó recenzensnek lexikonban illik minél több hi­bát kikutatni és felhánytorgatni, ám jelen re­cenzens még sajtóhibát is alig talált.” Szerinte ahogy Karácsony Benő Baltazár ura, a derék vidéki szerkesztő cikkszűkében a Nagy Pallas egy-egy szócikkét adta le olykor a nyomdába, a Nagy Pallas óta a Magyar Nagylexikon az el­ső, amelyikből ugyanez megtehető lenne. Nekünk nincs más választásunk, el kell fo­gadnunk a recenzensek véleményét. De oly mindegy, mert sem a rossz, sem a jó kritika nem tud másik lexikont a kezünkbe adni... Lárvazajok Budapest (MTI) - A Mississippi Egyetem akusztikai kutatói rendkívül érzékeny mikro­fonokat fejlesztettek ki. Ezek arra is képesek, hogy meghallják a gyapotmagvak belsejében fickándozó, rágcsáló lárvák-keltette rendkívül halk zajokat. Véleményük szerint ez nemcsak akusztikai bravúr, hanem eddig a legérzéke­nyebb módszer arra, hogy idejében felderítsék a növényi kártevők megjelenését. A farmerek eddig sűrűn és gyakran szétvagdalták az el­lenőrzés céljából leszedett, fejlődő magvakat, és megnézték, vannak-e bennük lárvák, her­nyók. Most viszont csak egy kis készülékbe kell helyezni a mintákat, és máris felhangza- nak a lárvák okozta neszek. Furcsa Föld-fotó Bár ma már igen kevés ember akadhat, aki Földünket laposnak véli, alakja ezen a képen mégis meglehetősen eltér attól, amilyennek sokan képzelik. A Földnek ez a képe, amely az Európai Űrkutatási Ügynökség ÉRS-1 nevű távérzékelő műholdján elhelyezett radaros magasságmérő műszer adatai alapján készült, több mint négy hónapos számítógépes feldol­gozás eredménye. (New Scientist)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom