Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-23 / 46. szám

1995« Február 23«, Csütörtök : ..~....................Megyei Körkép É SZAK-Magyarország 5 Emelték a vízdíjat Putnok, Mezőkövesd (ÉM) - Teg­napi ülésén a putnoki képviselő-tes­tület elfogadta az önkormányzat idei költségvetését. A bevételeket és a kiadásokat egyaránt 432 millió 376 ezer forintban állapították meg. A korábbi fejlesztések folytatását csak átvett pénzeszközökből, vagy fejlesztési hitelből biztosíthatják. Az önhibáján kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányzatok cí­mén beadható pályázatuktól remél­hetik, hogy 1995-ben legalább a szinten tartásra elegendő lesz a pénzük. A testület március 1-től a vízdíjat 116 forintra (plusz 12 szá­zalék áz áfa), a csatornadíjat 122 fo­rintra (itt is 12 százalékos a forgal­mi adó) emelte. Még az ősszel újra foglalkoznak azzal, miként csök­kenthetők a Borsodvíz Rt. érvei alapján most megállapított díjak. Mezőkövesd képviselő-testülete el­fogadta a Máltai Szeretetszolgálat munkájáról szóló beszámolót, pénz­ügyi elképzeléseiről majd a város költségvetésével egy időben dönte­nek. Kisebb módosításokkal elfo­gadták az önkormányzati ingatla­nok éves kezelési és karbantartási tervét és a korábbi gyakorlattól el­térően április 10-től 18-ig jelölték ki a nevelési-oktatási intézményekben a tavaszi szünet időpontját. Jogásznap bállal Miskolc (ÉM) - Jogásznapot, este pedig jogászbált tart pénteken a Magyar Jogász Egylet Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Szervezete. A rendezvényre Miskolcra látogat Vastagh Pál igazságügy-miniszter is, aki délután két órakor a megyei bíróság dísztermében előadást tart. Ezt megelőzően, tizenegy órakor Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán „Igazságszol­gáltatás a mai Magyarországon” címmel osztja meg gondolatait az érdeklődőkkel. Ezzel egy időben kez­dődik a megyei főügyészségen Györ­gyi Kálmán legfőbb ügyész a bünte­tőeljárás részleges megújításának szükségességéről szóló előadása. Á jogászegylet felkérésére az ORFK közbiztonsági főigazgatója, Túrós András vezérőrnagy a Miskolci Rendőrkapitányságon a közterületi bűnözés és a rendőrség viszonyát demzi. A jogásznap utolsó hivatalos Programjaként Sárközi Tamásnak, a Magyar Jogász Egylet elnökének «Privatizáció ma, holnap” című ér­tekezését hallgathatják meg dél­után három órakor a megyei bíró­ság dísztermében a meghívottak. A jogászbál délután hét órakor kez­dődik a lillafüredi Palotaszállóban. A jelenlévők kellemes szórakozását biztosítja majd a két zenekar, a di­vatbemutató, a joghallgatók zenés­humoros előadásai, a tombola, vala­mint a bálkirálynő megválasztása. Aranyos kár Miskolc (ÉM - FJ) - Fiatal kora dacára nagy szakértelemről tett ta­núbizonyságot H. Tibor, amikor de- Cember derekán hengerzártöréses módszerrel behatolt egy Középszer Utcai magánlakásba. A szimata sem *ehet utolsó a 17 éves suhancnak 'már ha ő volt az értelmi szerző), hi­szen olyan lakásba tört be, ahol cir­ka 310 ezer forint értékű készpénzt, uletve arany ékszert talált. S a csin­talan tett óta ugyan eltelt két hó­nap, büntetlenül nem úszhatta meg aranyos kalandját: a miskolci zsa- fuk szívós munkájának eredménye­képpen kedden őrizetbe került - ér­tesültünk Óvári András őrnagytól, a Miskolci Rendőrkapitányság saj- mreferensétől. A Mindszent téren parkolt le autó- java] egy német állampolgár teg­napelőtt. Egy szemfüles szemtelen mßgragadta az alkalmat, és min- ■ én mozdíthatót kilopott a jármű- ék Az óvatlan német kára negyed­eié forint. A2 Egyetemvárosban lévő ABC mellett parkírozott egy áruszállító bérautó. Míg a gépkocsivezető a olgait intézte, itt is megjelent egy rcátlan ismeretlen, s a fülkében Syebként masszívan rögzített le- ézkazettát felfeszítve „lenyúlta” ,aznapi bevételt: 95 ezer forintot, éltehetően erős dohányos az a ól , virág, aki az Andrássy utcai a f nusizerboltot látogatta meg ked- tp.’l éjjék Fáradtságos munkája (a az - j^égbontva jutott be, illetve le üzlettérbe) dacára ugyanis sem- e niúsk nem lopott el, „csak” száz- v r lorint értékű cigarettát. Mély vízben és csődközeiben Söpörni kell. Az önkormányzatokat terheli a legalapvetőbb szolgáltatások finanszírozása. Fotó: Laczó József Tiszaúj város (ÉM - KJ) - Az erőn felüli beruházások, a nem ter­vezhető pluszkiadások és az ál­lami normatív támogatás cse­kély mértéke is szerepet játszik abban, hogy csődközeli helyzet alakulhat ki egyes önkormány­zatoknál - véli a lapunknak nyi­latkozó pénzügyi szakember. Fizetésképtelenné vált a bakonsze- gi önkormányzat. A hír kapcsán a szakértők arról vitáznak, hogy egyáltalán csődbe mehet-e egy ma­gyar önkormányzat. Érdekes hely­zetek persze máshol is kialakul­hatnak: nemrégiben a borsod-aba- új-zempléni Bodrogolasziban a közalkalmazottak csak úgy kap­hattak volna időben fizetést, ha hi­telt vesz fel a helyi önkormányzat. Sajószentpéteren egyebek között a szűkös büdzsével magyarázzák, hogy nem foglalkoztatnak alpol­gármestert. Megpróbáltuk kideríteni, hogy a megyében kerülhetnek-e csődkö­zeli helyzetbe önkormányzatok. Érdeklődésünkre Kerezsi Lóránt, a Területi Államháztartási és Köz- igazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) igazgatója elmondta: nincs információjuk arról, hogy ve­szélybe kerültek-e borsod-abaúj- zempléni önkormányzatok, vagy sem, ezek még csak most készítik költségvetéseiket. Lapunk egy gyakorló önkor­mányzati-pénzügyi szakember véle­ményére is kíváncsi volt: a Tiszaúj- városi Polgármesteri Hivatal pénz­ügyi osztályvezetőjét, Balázs Ta- másnét kérdeztük. • Szerencsére Tiszaújvárost nem fenyegeti a csőd - mondta az osz­tályvezető - mert a normatív támo­gatást a helyi adókkal kiegészítve biztosítani tudjuk a város ellátását. De úgy gondolom, a legtöbb önkor­mányzat belecsöppent a mély vízbe. Nagy önállóságot kaptak, s a fel­adatok ellátásához szükséges anya­gi fedezet nem állt a rendelkezésük­re. A normatív állami támogatások már évek óta nem igazodnak az inf­lációhoz, sem bér, sem dologi auto­matizmust nem tartalmaznak. □ Ennek ellenére a településeken rég nem látott fejlesztések indultak... • Ezekből a fejlesztésekből a lakos­ság is óriási terheket vállalt. Az ön- kormányzatok nagy része azonban nem mérte fel kellően az anyagi le­hetőségeit. Nem számolt a folya­matos inflációval, amely - ha a be­ruházás elhúzódott - jócskán meg­emelte az eredetileg kalkulált összeget, s a kiadásokat. Ezeket „kigazdálkodni” már nem tudták, hiszen a normatív támogatások összegszerűen nem emelkedtek, helyi forrásuk pedig nincs, nem volt. Többen erejükön felül is vál­lalkoztak bizonyos fejlesztésekre, hogy a polgárok elégedettek legye­nek a megválasztott vezetőkkel. Előre nem látható tényezők is ne­hezítik az önkormányzatok műkö­dését. Most például az Émász kül­dött egy körlevelet, hogy a közvilá­gítás karbantartási költségét to­vább nem vállalja, tehát a települé­seknek kell ezt biztosítani. Vagy például: eddig az állam fedezte a munkanélküliek jövedelempótló támogatását, most 50 százalékban az önkormányzatokat terheli ez a költség. □ Előfordulhat, hogy hiába érkezik meg az állami normatíva az önkor­mányzat bankszámlájára, a telepü­lés nem tudja felhasználni, mert a pénzintézet lecsap rá. • Sok önkormányzat vagyona már teljes egészében jelzáloggal terhelt. Az önkormányzatok számláit keze­lő pénzintézet pedig - amint a számlára megérkezik az állami tá­mogatás -, rögtön levonja a törlesz­tőrészleteket, meg minden adóssá­got, ami létezik. Gyakorlatilag elő­fordulhat olyan helyzet, hogy hiába jön meg a pénz, az önkormányzat mégsem tudja működtetni az isko­láját, vagy nem tud bért fizetni a pe­dagógusoknak, mert a pénzintézet - a sorbaállás szerint- eleget tesz a fizetési kötelezettségeknek. A nor­matív támogatás ugyan általában a feladatokhoz kapcsolódva érkezik, de az önkormányzatnak nincs olyan kötelezettsége, hogy amit normatí- vaként kap, teljes egészében arra az ágazatra fordítsa, adott esetben át­csoportosíthatja a pénzeket a fonto­sabb feladatokra. Áz éves költségve­tésben természetesen még a leg­gyengébb önkormányzatoknak is meg kell határozni azt a minimum­szintet (bérben, dologi kiadásban), amit mindenképpen ki kell tudnia fizetni. □ Nagyon megkell tehátgondolni a testületeknek a döntéseit. • Igen. De az államnak is felül kel­lene vizsgálni azokat a feltételeket, amelyekhez a települések önállósá­gát kötik. Olyan kritériumokat kel­lene megállapítani, amelyek meglé­te biztosítékot adna arra, hogy egy település hosszú távon is működő­képes tudjon maradni - önállóan is. „Mondjanak le a képviselői díjukról!” Költségvetési koncepció miatt tiltakoznak a szikszói MSZP-sek Szikszó (ÉM) - A Magyar Szocia­lista Párt Szikszói Álapszerve- zete a nyilvánossághoz fordult, hogy tiltakozzék a helyi önkor­mányzat idei költségvetési kon­cepciója ellen. Tiltakozó jegyzékükben azt állítják: idén januárban, mint derült égből a villámcsapás, úgy tagiózta le a helyi polgárokat a város anyagi helyzeté­nek feltárása. A tavaly jóváhagyott költségvetési koncepció módosítása meglepő és kedélyeket borzoló, ér­dekeket sértő, tehetetlen kapkodást tükröző intézkedések sorát helyezte kilátásba. A javaslat nem nevez meg prioritásokat, olyan alapellátá­sokat, amelyeket feltétlenül támo­gatni kell a lakosság érdekében. Az alapellátást - például az oktatási intézmények működtetését - degra­dálja, míg az olyan, nem alapellá­táshoz tartozó területeket, mint a labdarúgás, vagy a karolai üdülő, fi­nanszírozni kívánja. A szocialisták szerint a város ve­zetése nem számol be arról, miért kell a városnak majdnem 50 millió forintos forráshiánnyal megküzde­nie 1995-ben, mennyi a tavalyi kifi­zetetlen számlák összege, milyen adósságállományt halmozott föl ed­dig az önkormányzat. Érthetetlen­nek tartják az intézmények - óvo­da, általános iskola, gimnázium - összevonását, nemcsak gazdasági, gazdálkodási szempontból, hanem szakmai nézőpontból is. „Nem len­ne ez visszalépés, visszafejlődés?” - teszik fel a kérdést, majd így foly­tatják: „Ebben a helyzetben etikátlan­nak tartjuk, hogy az önkormányzati képviselők havi húszezer forint tisz­teletdíjat, bizottsági tagságukért pedig hatezer forintot vegyenek föl. Azonnal mondjanak le erről a jutta­tásról, így négymillió forint marad­hatna városunk kasszájában. Szün­tessék meg a közterület-felügyelő őrséget! Egy önmagát fenntartani nem tudó szervezetet a költségve­tésből működtetni szükségtelen. Vagy talán polgármesterünk részé­re elengedhetetlen a testőrség léte? Változtassanak a sport támogatási rendszerén! A ’’zsoldos” labdarúgók foglalkoztatását nem bírja el a vá­ros! Határozottan tiltakozunk a közkifolyók leszerelése ellen. Az emberi élethez való jog magába fog­lalja az egészséges ivóvízhez való jo­got is. Valóban magas a tavalyi egy­millió forintos vízszámla, amit a közkutakra kellett kifizetni. Ha megvizsgálnánk az összetevőket, talán kiderülne, hogy igen sokba kerülhetett ’94 nyarán a sportpálya vízágyúkkal történő locsolása.” Jegyzékükben követelik, hogy a költségvetésből az alapellátást szem előtt tartva tartsák fenn az önkormányzati intézményeket, dol­gozzák ki munkahelyteremtő prog­ramjaikat, hozzák nyilvánosságra a veszteségesen működtetett terüle­teket, ezek támogatását szüntessék meg, kerüljön végre nyilvánosság elé a kissé gigantikusra méretezett tornacsarnok építési költsége. Adja­nak számot arról, valójában mennyibe kerül a szikszói labdarú­gás finanszírozása. Tisztázzák a vá­rosi televízió tulajdoni viszonyait. Adjanak'számot arról is, miért kö­töttek a városlakók érdekeit semmi­be vevő szerződéseket, miért emel­ték föl visszamenőlegesen a kábel­televízió előfizetési díját. Adjanak tájékoztatást arról is, hogy az ön- kormányzati tulajdonú lakásokat, üzlethelyiségeket mennyiért érté­kesítették. (Á legutóbbi önkormány­zati ülésen feltették a kérdést: a 24 millió forint értékű önkormányzati tulajdonú építmények eladásából az idén miért csak 4 millió forintot ter­veznek költségvetési bevételként?) Az MSZP szikszói alapszerveze­te a kérdésekre a választ nyilváno­san, lakossági fórumon szeretné megkapni, lehetőleg márciusban - olvasható jegyzékükben. Természetesen kíváncsiak vol­tunk rá, hogy a dokumentumban foglaltakról mi a véleménye a város polgármesterének. Panyik József azonban nem kívánt élni a lehető­séggel, nem nyilatkozott ebben az ügyben munkatársunknak. A Szikszón tervezett intézmény-összevonást szakmai szempontból is ért­hetetlennek tartják a helyi szocialisták Fotó: Farkas Maya INNEN SZÓLVA Keret Kovács Judit Miskolc nem biztosít külön szociális ke­retet a márciusban - várhatóan jócskán- megemelkedő szolgáltatási díjak lakos­sági ellentételezésére. A hír hallatán jog­gal háboroghatnának az amúgy is válság- helyzetben lévő megyeszékhely lakói, s gondolhatnák: mily érzéketlen a hivatal, hogy csak a saját zsebével (bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban tartásával) törődik. A látszat azonban - mint oly sok esetben- ezúttal is csal. Az igaz, hogy valóban nem biztosítanak külön keretet a szociá­lisan rászorulók megsegítésére, de nem azért, mert szőrös szívűek lévén csak a sa­ját boldogulásukkal, saját anyagi helyze­tük megszilárdításával törődnének. Mind­össze arról van szó, hogy egy ilyen keret létrehozása teljesen felesleges, merthogy már létezik. Tavaly2500miskolci családot sikerült va­lamelyest kihúzni e keret révén a csává­ból: a fűtés-, a villany-, a gázszámla kifi­zetésénél, a lakbér, a közös költség, a la­kásvásárlási hitelek törlesztésénél. Ebben az esztendőben 35 millió forint az az ösz- szeg, amelyet hasonló segítségnyújtásra kíván fordítani az önkormányzat, s amely­nek lakásfenntartási támogatás a neve. A támogatás a fűtési idényre adható, azaz a november 7-tői az április 30-ig terjedő idő­szakban, illetve ezen belül a kérelem be­nyújtását követő hónap első napjától. Per­sze nem készpénzt kap a rászoruló. A tá­mogatást-amelynek mértéke a lakás kom­fortfokozatától, illetve nagyságától függ - annak a szolgáltató vállalatnak küldi el a hivatal, amelyiket a kérelmező megjelöl. A keret tehát él és funkcionál, ráadásul az idén - ismerve a szolgáltatási díjak eme­lésének tervezetét és a jövedelmi viszo­nyokat - sajnos egyre többen vehetik igénybe, ugyanis egyre többen válnak majd jogosulttá e támogatásra. Nevezete­sen azon családok, akiknek lakásrezsije eléri a családi nettó összjövedelem 30 szá­zalékát. A KDNP támogatta Budapest (ISB - D.Á.) - Kedden a késő dél­utáni órákban a parlament egyhangúlag meg­szavazta a nyugdíjemelést. A részszavazások során azonban Deutsch Tamás (Fidesz) módo­sító indítványáról a Fidesz, az MDF és a KDNP név szerinti szavazást kért. Emlékeztetőül: a parlament 11 százalékos nyugdíjemelést fogadott el, ahol az emelés leg­alább 900 és legfeljebb 3850 forintos. A Fidesz módosító indítványa 12,5 százalé­kos emelést javasolt. Azaz a növekedésnek leg­alább az 1000 forintot el kellene érnie és legfel­jebb 3500 forint lehetett volna. Az MSZP és az SZDSZ forrás hiányában a módosító indít­ványt nem támogatta és ezt formailag úgy fe­jezték ki, hogy tartózkodtak a szavazásnál. Borsod-Abaúj-Zemplén képviselői a követke­zőképpen voksoltak: A magasabb nyugdíjemelésre szavazott: Isépy Tamás és Rusznák Miklós (KDNP). Tartózkodott: Fedor Vilmos, Koleszár La­jos, Korinthus Katalin, Kovács Tibor, Lippai Lajos, Mező István, Nagy Sándor, Olasz Já­nos, Rádóné Gyárfás Ildikó, Soós Győző, Szabó György, Tóth Pál, Vargáné Kerékgyártó Ildikó (mind MSZP) és Matyi László (SZDSZ). Távol volt a szavazástól: Benedek Mihály, Faragó Péter, Koscsó Lajos, Tompa Sándor és Vadász István (mind MSZP), Bogár László (MDF), Hatvani Zoltán (SZDSZ) és Wachsler Tamás (Fidesz). G. Nagyné Maczó Ágnes (FKGP) éppen elnökölt, s ezért nem vett részt a szavazáson. Az elóteijesztést mindössze 82-en támogatták. 230-an elvetették, közülük 225-en tartózkodással és 5-en nem-szavazattal. Romlott- Nagyon leromlott a ketteske állapota, főor- vos úr! Senkije nincs, aki behozna neki egy kis levest és husikát... Rajz: Balázs-Piri Balázs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom