Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 5. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995« Tanuár 6., PÉNTEK TÉKA Orpheus és az apák Horpácsi Sándor Vérig sértődtem - kamasz voltam amikor néhai nagybátyám azt mondta, hogy „tudod az a baj, hogy a mai fiúk nem születtek apának”. Később - már apaként - sokszor eszembe ju­tott, s igazat adtam neki azzal a kiegészítéssel, hogy nem minden mai lány alkalmas anyának és feleségnek. Minden gyerek úgy szereti az apját, ahogy az anyjától látja, tanulja - mond­ta egyik (nő) ismerősöm ifjú apa koromban. Ez is igaz, mint ahogyan az is, hogy a család és a nevelés terhe a nők nyakába szakadt még a jól működő házasságokban is. Csakhogy a házas­ságok, családok nem működnek jól, s emiatt (is) hirtelen probléma, téma lett az apa szere­pe - „mint olyan”. Ezt a témát járja körül az Orpheus leg­újabb száma. Gisela Bleibren-Ehrenberg: Fér- figyermekágy, nőapák, machisma, Apaszere­pek a különböző kultúrákban című tanulmá­nya az európai, patriarchális modellt hasonlít­ja össze más kultúrákéval. Sem minősíteni, sem vitatni nem kívánom a német antropoló­gus észrevételeit, amelyek mintha a nagybá­tyámat, ismerősömet is igazolnák. Civilizáci­ónk, kultúránk válságban van. Összezava­rodtak, felcserélődtek a nemi szerepek, s ez megnehezíti a gyerekek szocializációját. Az apa akár ki is iktatható a családból - mondja a szerző. Érdekes lenne erről a szociológus, a pszichológus és a pedagógus véleményét is hallani. Annál is inkább, mivel a folyóirat töb­bi írása az apa-fiú kapcsolatot elemzi. Freud óta ismerjük a fiúk lázadásának okát, az Oidi- pus-komplexust. Ahhoz, hogy meg tudjuk fo­galmazni, valósítani önmagunkat - le kell győzni, meg kell haladni az apákat, az előt­tünk járó nemzedéket. A Biblia óta téma ez, mintahogyan a parancs is, hogy „tiszteld apá­dat és anyádat”. A modern kor tragédiája az, hogy megszűnt a kommunikáció az egyes nemzedékek között, s így a fiatalok és az öre­gek egyaránt kiszolgáltatottá váltak, maguk­ra maradtak. Pedig az egyes nemzedékek ta­pasztalatait még akkor is üdvös lenne meg­hallgatni, ha (már) rögtön nem hasznosítha­tók. A kapitalista szervezési szisztéma egysze­rűen leselejtezi az apákat, az idősebbeket. Má­sik véglet ez a korábbi évszázadok férfi ural­ma, patriarchális terrorja után. Az Orpheus című folyóirat legfrissebb száma több estére szóló olvasmány. Nem vidám, szív­derítő, de igen hasznos, mert gondolatébresztő. Tojásdíszítők Kecskemét (MTI) - Áz ünnepekhez fűződő népszokások feltárását, felelevenítését is fel­adatai közé soroló kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum és Kézműves Alkotóműhely munkatársai karácsony elmúltával már a hús- vétra gondolnak. Január 17-én rendezik meg a magyar nyelvterület hagyományos tojásdíszít­ményeit gyűjtő, -kutató illetve alkalmazó szakemberek országos találkozóját, amelyre az előzetes jelzések szerint Erdélyből is érkez­nek előadók. A Magyar Néprajzi Társaság és a Lakatos Demeter Egyesület támogatásával tartandó rendezvény célja: bemutatni, hogy néhány emberöltővel ezelőtt a magyarság kö­rében milyen sokféle hagyományos díszítő mo­tívum, minta volt közismert. A találkozó ideje alatt a házigazda-intéz­ményben alkalmi hímestojás-kiállítást ren­deznek, s gyakorlati bemutatón népszerűsítik a kizárólag természetes anyagokon alapuló to­jásfestés módozatait. A játékmúzeum számít népművelők, pedagógusok, szakkörvezetők, kézműves műhelyek részvételére is. Az érdek­lődők január 13-ig jelentkezhetnek, a Szóraka­ténusz Játékmúzeum (6000 Kecskemét, Gás­pár András u. 11.) címén levélben vagy a 76/481-469-es telefonszámon. Versmondóknak Budapest (MTI) - Országos vers- és próza­mondó versenyt hirdet az,Alapítvány a dado- gókért Öze Lajos színjátékos emlékére”. A ne­ves színész ugyanis, bár ez kevéssé közismert, dadogással küszködött. Az elmúlt év augusz­tusában létrejött alapítvány célja, hogy előse­gítse a beszédzavarban szenvedő hazai gyer­mek- és felnőttkorú állampolgárok beilleszke­dését a társadalomba. A versengésre 14-20 év közötti, beszédza­varban nem szenvedő fiatalok is jelentkez­hetnek. A pályázóknak nyolcperces szabadon választott műsort kell összeállítaniuk, amelyben elsősorban magyar szerzők műveit tolmácsolják. Az érdeklődők január végéig je­lentkezhetnek: Őze Lajos-verseny, JózsefVá- rosi Művelődési Ház (1088 Budapest, József krt. 70.) címen. Az elődöntőket március 15. és 19. között rendezik meg a Budapesten, illető­leg vidéki településeken, ezek helyszíneiről írásban kapnak tájékoztatást a résztvevők. A döntőt április 27-én - Őze Lajos születésének 60. évfordulóján - tartják meg a Merlin Szín­házban. Az azt követő gálaműsorban együtt lépnek fel az Őze Lajos vers- és prózamondó verseny díjazottal, valamint neves előadómű­vészek. Straussokkal - meg nélkülük Fotó: Dobos Klára Miskolc (EM - DK) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar újévi hangversenyét január 9-én, hét­főn este fél 8 órától hallhatja a közönség a Miskolci Nemzeti Színházban. Ebből az alkalom­ból beszélgettünk Kovács Lász­lóval, az est karnagyával. □ A műsorfüzetben nagyon szűk­szavú a program: „híres operaáriák, kettősök, polkák, keritigők”... 0 Ez minden évben így van, a végle­ges műsor csak a legutolsó pillanat­ban alakul ki, elsősorban a fellépő vendégektől függ. Miután Miller Lajos és Kertesi Ingrid egyaránt na­gyon elfoglalt művészek, sokáig nem volt biztos, hogy el tudnak-e jönni. Most már az. Egyébként a koncert Strauss Cigánybáró ope­rettjének nyitányával kezdődik, utána operaáriák csendülnek fel. Ez nálunk tradíció, hogy nemcsak az operettet illetve a könnyebb mű­fajba tartozó műveket szólaltatjuk meg, hanem komolyabb operamű­veket is elénekelnek a szólisták, hogy megmutassák, mire képesek. De operettből sem csak Strauss lesz, hanem például Suppé is, aki szintén nagyon jó nyitányokat írt, bemutatásuk szép feladat egy szim­fonikus zenekarnak. □ Ha nem is olyan régi a miskolci újévi koncertek története, mint a bécsi újévi hangversenyeké, de azért már van hagyománya. Me­sélne erről? • Ha minden igaz, ez a kilencedik ilyen hangverseny. Én ugyanis tíz éve vezetem a zenekart, s ittlétem első évében még nem voít, de a má­sodikban már igen. Akkor a Rónai­ban rendeztük. Az első alkalomtól én dirigálom ezeket a koncerteket, amelyek egyre népszerűbbé váltak. A harmadik után már alig lehetett jegyet szerezni. Nekünk nagyon jó érzés, hogy koncert előtt pár nappal Kovács László karnagy már minden jegy elkelt. Ez a kon­cert már egy kicsit társadalmi ese­mény is. Sokan eljönnek, akik egyébként nem járnak hangver­senyre. □ De ez érdeklődés kicsit talán az újévnek, illetve a könnyedebb zené­nek szól, nem a zenekarnak. Nem bántja éz önöket? 0 Mi mindig összeforrunk a zené­vel, a kettőt nem lehet különválasz­tani. De talán nem csak a Strauss- muzsika vonzza az embereket, hi­szen az igazán nagy attrakciók, amelyek hangos sikert arattak, nem Strauss-darabok voltak, ha­nem az énekesek kitűnő szereplése, vagy tavaly például a Balogh Sán­dor a zenekarunk számára hang­szerelt ragtime előadása. A közön­ségnek talán sok is lenne önmagá­ban a Strauss-muzsika. A bécsi koncert az egészen más, ott a húsz­ezer schillinges jegyért érzi jól ma­gát a közönség... De a második ke­ringő után már sok lehet hallgatni a harmadikat, amikor táncolni nem lehet, és kimenni sem lehet közben. □ Szokta nézni a bécsi újévi hang­versenyeket? 0 Szilveszter után olyankor ébre­dünk föl, bekapcsoljuk a televíziót, és végighallgatjuk a koncertet. De előtte két héttel általában már van egy élményem a koncerttel kapcso­latban, akkor adják ki ugyanis a mű­sort. Sokáig szórakoztam, vajon hány darab hangzik el ott is, amelyik szerepel a mi összeállításunkban. Előfordult, hogy négy is egyezett. □ Nem irigyli néha a bécsi koncert dirigenseit? 0 Örömmel vállalnám a feladatot, ha felkérnének, hiszen ez óriási le­hetőség. De Bécs elég „nehéz” hely, a közönség és a zenekar nehezen fo­gadja be a kívülről jövőt. Nagyon erős hagyományaik vannak. Es az újévi koncert dirigálásában benne van a kudarc lehetősége, hiszen mindenkit Willi Boskovskyhoz, az első koncertek karnagyához mér­nek. Ezért igazi dicséret ritkán hangzik el. Inkább csak úgy, hogy: jó volt, jó volt, de mégsem olyan, mint Boskovsky... Központban a közoktatási törvény Budapest (MTI) - A Pedagógu­sok Szakszervezete úgy véli, hogy az iskolaszerkezet módosí­tását nem lehet a Nemzeti alap­tanterv bevezetéséhez kötni. Hosszabb időre van szükség a 8 plusz 4-es szerkezet 6 plusz 4 plusz 2 évfolyammá módosítá­sára. Ezt Szöllősi Istvánná főtit­kár jelentette ki csütörtöki saj- tótáj ékoztatój án. A közoktatási törvény módosításá­ról szóló tervezetet bírálva a főtit­kár elmondta: a szakszervezet nem ért egyet azzal, hogy a helyi önkor­mányzatok döntsék el, hány osztá­lyos legyen az általános iskola. Sze­rintük pedagógiai, nem pedig anya­gi szempontokat kellene figyelembe venni a főként kistelepülések lakóit érintő döntésnél. A szakszervezet azt is hiányolja, hogy nem készült háttérszámítás arról, mennyibe ke­rülne a tervezett átalakítás. A módosítás finanszírozással foglalkozó részeinek ugyanakkor sok pozitívuma van - tette hozzá Szöllősiné. Többek között az, hogy.a pedagógusok, az oktatásban részt­vevő adminisztratív és technikai dolgozók bérét, a járulékokat és a pótlékokat központi forrásból finan­szírozzák. A tervezet viszont azt is megfogalmazza, hogy a dolgozókat az országos átlag szintjén kell meg­fizetni. A szakszervezet szerint ez alkalom lehet arra, hogy béreket csökkentsenek. Szöllősiné szerint: foglalkoztatá­si bizonytalanságot okozhat a felső- középfokú intézményekben oktató pedagógusok körében, hogy a diá­kok választhatnák ki, mely tan­tárgyból tesznek érettségit. Hoffmann Ferenc es Ephraim Kishon A magyar származású héber író Volt szerencsém című könyvéről Miskolc (ÉM - FG) - Hogyan lett Hoffmann Ferikéből Kishont Ferenc, majd Ephraim Kishon? Mi kell ahhoz, hogy valaki any- nyi megpróbáltatás, deportálás, menekülés, bujkálás, otthonta- lanság után képes legyen köny- nyed iróniával úgy összegezni élete történetét: Volt szeren­csém. „Be kell vallanom, soha nem akar­tam önéletrajzot írni. Egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogyan le­hetséges az életemet valósághűen elmondani, és abban is kételked­tem, hogy olvasóimat valóban érde­kelheti, hol ringott a bölcsőm” - írja a szerző Volt szerencsém című köte­tének bevezetőjében. Gyermekei és felesége unszolása ellenére hajtha­tatlan maradt, végül Járón London, Izrael legismertebb televíziós sze­mélyisége vette rá, hogy mondja el neki élete történetét. Távol a világtól, a svájci hegyek magányában, Ephraim Kishon ap- penzelli házában 1992 nyarának elején kapcsolta be magnóját az új­ságíró. A napokig tartó beszélgeté­sek eredményeként nem szigorúan az időrendhez ragaszkodó, és nem - az életrajzi kötetek esetében szoká­sos - komolykodó visszaemlékezést vehet kezébe az olvasó, sokkal in­kább képzettársítások mentén ha­ladó élvezetes, fanyar humorral fű­szerezett olvasmányt. Gyermekkori önmagát, a mozi­ért bolonduló vézna kisfi út követke­zetesen Ferikének nevezi az Izrael­ben Ephraimra változott, Hoff­Kishont Ferenc maimból a magyarosabb Kishonttá, majd Kishonná lett Ferenc. De az önironikus hangvételből könnyedén vált át komorabb témákra az író. „Ferike improvizációs készségét nem tudom mással magyarázni, mint hogy ez volt az írói talentum csírája. Teljesen hamis lenne azon­ban az a feltételezés, hogy akár egyetlen európai zsidó is pusztán ravaszsággal, diplomáciával, vagy ördög tudja mivel, megmenthető lett volna. A szerencse, a mindent eldöntő aprócska szerencse válasz­totta külön a zsidóság megégetett többségét a túlélők kisebbségétől.” Igen, Ephraim Kishon hisz a sze­rencsében. A kérdező újságíró sü­gallmazása ellenére sem hajlandó azt mondani, hogy a Mindenható mentette meg az életét. „Nem, ő nem avatkozott be - állítja teljes határozottsággal. - Akik vallásosak voltak, mind az elsők között estek áldozatul. A hitetlenek, mint én, életben maradtak.” Erre Járón London így reagál: „Isten nem bo- csájtja meg, amit mondott.” Mire az író: „Az a kérdés, hogy mi megbo­csáthatunk-e Istennek. Egyetlen csoda különben sem elegendő ah­hoz, hogy egy zsidó szökevény meg­meneküljön, ehhez csodák sorozatá­ra volt szükség.” A zsidóüldözés, a magyarországi és az európai antiszemitizmus csak egy téma a sok közül. Az író szívesen és színesen beszél a hobbijairól, a sakkról, a biliárdról, az első írásairól, a Ludas Matyinál töltött időszakról, családjáról, gyermekeiről, a férfi és nő kapcsolatáról, olvasóihoz fűződő viszonyáról, sikerről, kudarcról, hű­ségről, hazugságról és persze az igaz­ságot fülöncsípő humorról. Kedvcsinálónak a könyvhöz, és ízelítőnek Ephraim Kishon humo­rából következzék egy rövid részlet a Volt szerencsém című kötetből. „...Vettem néhány évvel ezelőtt Párizsban egy méregdrága dákót. Amir fiam tiltakozott ellene: Tapa, te teljesen megőrültél, annyi pénzt kiadni egy botért, amivel három go­lyót lehet tologatni.’ Mire én: ’Ide fi­gyelj, kedvesem, ha az én pénzem lett volna, talán meggondolom a dolgot. Minthogy azonban a te örök­ségedről van szó, egy percig sem ha­boztam.” Pályaválasztóknak Miskolc (ÉM) - A Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szak- középiskola (Miskolc, Rácz Ádám u. 54-56.) január 9-én, hétfőn délután 3 órától pályaválasztási szülőérte­kezletet tart. Azokat a szülőket és gyermekeiket váiják, akik a gépjár- műtechnikai szerelő, gépjárműtech­nikus; gépjárműüzemi technikus; egységes közlekedési; postaforgalmi szakok iránt érdeklődnek. A szülői értekezlet résztvevői tájékoztatást kapnak az iskola képzési rendszeré­ről, szakjairól, a felvétel módjairól és a követelményekről. TIT-programok Miskolc (ÉM) - A TIT Borsod-Aba- új-Zemplén megyei szervezete (Mis­kolc, Széchenyi u. 14.) a következő programokra várja az érdeklődőket. Január 10-én, kedden délután 5 órától Hogyan tudsz eredményes lenni? címmel a Thomas Gordon-fé­le módszerről tartanak tájékoztató előadást. Január közepétől pénte­kenként este 6-tól 8-ig Szülői gon­dok válás előtt és után címmel szak­emberrel beszélhetik meg problé­máikat az érintettek. Az első alka­lommal, január 13-án este 6 órától váija az érdeklődőket Sasvári Jó- zsefné pszichológus. Január 14-én, szombaton délelőtt 10 órától A ho­meopátia szerepe a mai világban címmel tart tájékoztató előadást Zöld Károly. Január 23. és 27. kö­zött Simonton-terápiás tréninget szerveznek - nem csak rákbetegek­nek. Január 28-án és 29-én látásja­vító szemtréninget tartanak. A 15- 20 fős csoportba előjelentkezés szükséges. Bővebb felvilágosítást a 354-011-es miskolci telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. Régésztechnikusok Szombathely (MTI) - Első alka­lommal vizsgáznak azok a történe­lemszakos hallgatók a szombathe­lyi tanárképző főiskolán, akik ta­nári diplomájuk mellé régésztech­nikusi képzettséget is szereznek. Az országban egyedülálló, 4 féléves szakot tavaly szeptemberben indí­tották azzal a céllal, hogy a régé­szek szakképzett segítséget kapja­nak. Az ásatásoknál és a különböző feltárásoknál eddig nem álltak rendelkezésre olyan középszintű szakemberek, akik értő segítői le­hettek volna a régészek munkájá­nak. A Berzsenyi Dániel Tanár­képző Főiskolán nagy érdeklődés előzte meg az új szakot, ezért az el­ső évfolyamot végzett hallgatók fel­vételi vizsga után kerülhettek a ré­gésztechnikusi kurzusra. A tantár­gyak között antropológia, zoológia, kormeghatározás és pollenvizsgá­lat is szerepel. Régészeti leletek Addisz Abeba (MTI) - Az Akszúm Birodalomból származó, III. század­beli kincsekre bukkantak a Sába ki­rálynőjének palotájában ásatásokat végző régészek. Az angol David Phi- lipson professzor vezetése alatt dol­gozó 20 régész kerámiaedényeket, bronz- és ezüstpoharakat, elefánt­csont-tárgyakat és a birodalom 33 uralkodója által veretett pénzérmé­ket talált. Napvilágra került az ola­szok által az ország 1935-41-es meg­szállása idején elhurcolt sztélé alap­zata is. Az ásatások előreláthatólag még három évet vesznek igénybe. A leleteket Aksum város múzeumában lehet majd megtekinteni. Az Akszúm Birodalom a mai Eritreában, a Tana- tó és a Vörös-tenger közötti területen volt az I. és a IX. század között. AIV. században a kopt kereszténységet vette fel. Az akszúmi uralkodók címe volt a „négus” (nagasa nagast - kirá­lyok királya). Dokumentumfilmek Budapest (MTI) - A február 4-től 8- ig megrendezendő 26. Magyar Film­szemlére nevezett 160 dokumentum­filmből az előzsűri döntése alapján 40 alkotás vesz részt a szemle verseny­programjában - tájékoztatta a film­szemle sajtóirodája az MTl-t. Az elő- zsűrihez - amelynek tagjai Ardai Zol­tán, Pintér Judit és Simó György filmkritikusok voltak — a nevezési határidő (1994. november 1.) lejárta után kerültek az alkotások. A ver­senyben maradt dokumentumfilme­ket a Művész moziban vetítik majd a filmszemle idején.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom