Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 5. szám

1995. Tanuár 6., PÉNTEK Világpolitika ÉSZAK-Magyarország 9 Csecsenföld - három hét krónikája A grozniji bombatámadások után temetetlenül hevernek a holttestek. A helybeliek járványok kitörésétől tartanak Fotók: AP Lengyel botrány Varsó (MTI) - A mindennap ál- és valódi botrányoktól zajos lengyel közéletben is ritka skandalum rob­bant ki Krzysztof Baszniak munka­ügyi miniszterhelyettes körül. A mi­niszterhelyettes ellen az ügyészség vádat emelt betörésért. A vádirat szerint Baszniak behatolt a Secom PL társaság irodájába, ahonnan mintegy 100 millió zloty (kb. 5000 dollár) értékű irodafelszerelést vitt el. A hír megjelenése után a lap fo­tóriportere kedden délután a mi­nisztérium épületében várta a - posztjára a parasztpórt által dele­gált - miniszterhelyettest, és ahogy az megjelent a folyosón, több fény­képet készített róla. A felháborodott kormánytisztviselő dühében neki­esett a riporternek, és összeverte. A lengyel sajtótörvény értelmében a riporternek joga volt a miniszterhe­lyettesről fényképeket készíteni an­nak munkahelyén. Texasi kivégzés Huntsville (MTI) - Az egyesült ál­lamokbeli Texas államban szerdán végrehajtották az 1995-ös év első halálos ítéletét-jelentette a Reuter hírügynökség. Jesse Dewayne Ja- cobsot egy 1986-ban elkövetett gyil­kosságért ítélték halálra, és szer­dán egy injekcióval örökre „elaltat­ták”. A kivégzést néhány órával azután hajtották végre, hogy mind a Legfelsőbb Bíróság, mind pedig Texas állam kormányzója elutasí­totta a férfi kegyelmi kérvényét. A 44 évesen kivégzett Jacobsot egy ki­lenc évvel ezelőtti gyilkosság elkö­vetéséért ítélték halálra. Az áldozat Jacobs húga kedvesének egykori felesége volt. A bűntény előtt nem sokkal helyezték feltételes szabad­lábra Jacobsot, aki egy 1973-ban el­követett gyilkosságért 50 éves bör­tönbüntetését töltötte. Jacobs először azt vallotta a bírósá­gon, hogy húga 500 dollárt ajánlott neki, ha megöli barátjának volt fele­ségét, aki nem tudott megegyezni a férfival gyermekük elhelyezéséről. Később Jacobs visszavonta vallo­mását. Jacobs sohasem ismerte be, hogy elkövette a bűntényt. A végső szó jogán is ártatlanságát hangsúlyozta, és kijelentette: kivégzésével Texas állam követ el előre megfontolt szándékkal emberölést. Börtönre vágyott Pietermaritzburg (MTI) - Egy bolti tolvajlással vádolt diák azt ál­lította, hogy szándékosan fogatta el magát, mert börtönélményeket akart gyűjteni könyvírás végett. A 22 éves diák az első meghallgatáson még azt állította, hogy azért lopott édességet karácsony előtt, mert bör­tönbe akart kerülni, hogy könyvet írhasson az élményeiről. Megiri­gyelte ugyanis Nelson Mandela el­nököt, aki a tévében a múlt óv vé­gén megjelent „Hosszú út a szabad­ságig” című könyvéről beszélt. Ked­den azonban, amikor a börtönben eltöltött néhány kemény nap után a második meghallgatásra került sor, már nem tiltakozott az ellen, hogy „rendőri felügyelettel” szabadlábra helyezzék. Maoista étterem Peking (MTI) - Étterem-különle­gesség nyílt Pekingben: maoista restaurant. A falakat a nagy vezér életéről és tetteiről szóló képek és versek díszítik, az ételeket illetően pedig elsősorban Mao Ce-tung szü­lőföldjének, Hunan tartománynak a specialitásai kerülnek terítékre. A Tienhua nevű étterem külön ked­vezményt nyújt az idős forradalmá­roknak: azok, akik a II. világháború előtti Kínai Vörös Hadseregben harcoltak, ingyen étkezhetnek. Moszkva (MTI) - Az orosz csapa­tok a jelek szerint nehéz hely­zetbe kerültek a Grozny ellen­őrzéséért folyó harcokban. Erő­ik december 11-én léptek Cse- csenfoldre miután Jelcin orosz elnök december 9-én utasítást adott, tegyenek meg minden szükséges lépést a szakadár csecsen kormányzat ellen, a fegyveres csoportok lefegyver­zése érdekében. Az azóta eltelt három hétben a következő ese­mények zajlottak Csecsenföl- dön.- december 11. - Az orosz csapa­tok Csecsenföldre léptek. A katonai műveletben, amely Észak-Oszétia, Ingusföld és Dagesztán felől indult 20-30 ezer orosz katona, több száz harckocsi és páncélozott jármű vett részt. Jelcin elnök ekkor még kife­jezte reményét a „politikai megol­dásban” és amnesztiát ígért azok­nak a csecseneknek, akik december 15-e előtt leteszik a fegyvert.- december 12. - A csecsen fővá­ros, Groznij környékén jelentős összetűzések robbantak ki, majd az észak-oszétiai Vlagyikavkázban orosz-csecsen tárgyalások kezdőd­tek.- december 13. - Viktor Csemo- mirgyin kormányfő figyelmeztetett, hogy Oroszország december 15-e után nem hajlandó „eltűrni” a cse­csen lázadást.- december 15. - Jelcin elnök va­sárnap éjfélig, újabb 48 órát adott a fegyverletételre. Első ízben ma­gasszintű tárgyalásokat javasolt a szakadár csecsen vezetőknek. Du­dajev elnök azonban a tárgyalások előfeltételéül az orosz csapatok ki­vonását szabta.- december 17. - Az orosz kor­mány felszólította Dudajevet egy utolsó találkozóra december 18-án valamint arra, hogy tegye le a fegy­vert. Ennek elutasítása esetén bár burkolt formában, de az erő alkal­mazását helyezte kilátásba. Duda- jev tábornok azonban elutasította az utolsó orosz ultimátumot is.- december 18. - Ezúttal a Kreml utasította el Dudajev elnök utolsó tárgyalási javaslatát, miszerint haj­landó találkozni Jelcin megbízottjá­val.- december 19-20. - Megélénkül­tek a Groznij és környéke elleni orosz légitámadások, sok száz pol­gári lakos elmenekült a városból, az orosz szárazföldi erőknek északke­letről előrenyomulva sikerült hat kilométerre megközelíteniük a cse­csen fővároshoz.- december 20. - Oroszország le­zárta kaukázusi határait Grúzia és Azerbajdzsán felől, lehetetlenné té­ve, hogy bármiféle külső segítség ér­kezzen a csecsen függetlenségért küzdő harcosoknak. Az „Orvosok határok nélkül” nevet viselő huma­nitárius szervezet szerint Groznij- ban közel ezren sérültek meg.- december 21. - Jelcin elnök a csecsének „szabadságának és jogai­nak garantálását” ígérte az orosz al­kotmány keretein belül, kizárva a kaukázusi köztársaság elszakadá­sát.- december 22. - Az orosz légierő több hullámban is támadta Groz- nijt. A támadások következtében mintegy harmincán vesztették éle­tüket, köztük egy amerikai fotóri­porter. A Csecsenföld elleni orosz támadás tizenegyedik napján az orosz hadsereg soraiban válságjelei mutatkoztak. Eduard Vorobjev tá­bornok, a szárazföldi erők parancs­nokhelyettese a lemondást válasz­totta, minthogy vállalja a csecsen- földi katonai akció vezetését. Köz­vetlen felettese Vlagyimir Szeme- nov tábornok azonban nem fogadta el azt. Dudajev elnök szerint viszont jobb egy „szent háborúban” meghal­ni, mint rabszolgaságban élni, ezért felszólította a kaukázusi népeket lázadjanak fel Oroszország „sátáni módszerei” ellen.- december 23. - Az éjszaka folya­mán az újabb légitámadásokban hatan vesztették életüket Groznij- ban. Ugyanakkor súlyos harcok dúltak a fővárostól keletre és észak­keletre, ahol az orosz erők megkísé­relték bezárni az ostromgyúrűt. Moszkva elismerte, hogy december 11-e óta a harcokban 44 orosz kato­na esett el, 116-an pedig megsebe­sültek. Az orosz parlament alsóhá­za felszólította Jelcint, függessze fel a katonai műveleteket, és kezdjen tárgyalásokat.- december 24. - Folytatódtak a tüzérségi és légitámadások. Sok százan dél felé, a hegyekbe mene­kültek. Az orosz nehéztüzérség Ar­gun környékét lőtte, hogy megtörje a városba kelet felől való bejutást akadályozó csecsen erők ellenállá­sát. Megérkeznek az első bírálatok Moszkva címére. Az Egyesült. Álla­mok, Franciaország és Nagy-Bri- tannia bírálja a moszkvai vezetés által alkalmazott módszereket, melyekkel vissza akarja téríteni Csecsenföldet a föderációba. Sáli városában százan haltak meg a bombatámadások következtében- december 25. - A számban és fegyverzetben jóval gyengébb cse­csen erők a Groznijtól nem messze lévő Argunnál megpróbálják feltar­tóztatni az orosz előrenyomulást. Az orosz bombázások is folytatód­nak. A csecsen kormány szóvivője szerint az orosz erők behatolása óta a bombázások és a harcok következ­tében 2500 polgári személy vesztet­te életét. Ugyanakkor cáfolta azt a moszkvai állítást, miszerint Argun körüli harcokban a csecsen erők ezer embert vesztettek volna. — december 26. - Jelcin elnök a ka­tonai műveletek felfüggesztését he­lyezte kilátásba, ugyanakkor azon­ban megerősítette eltökéltségét, hogy a csecsen köztársaságot visszakényszerítse Oroszországhoz. Az orosz kormányzat bejelenti, hogy Csecsenföldön „nemzeti újjá­születés” kormánya alakult a Duda- jewel szembenálló demokratikus ellenzék erőiből. Az orosz nemzet- biztonsági tanács ülése után viszont bejelentették, hogy a tárgyalásokat, amelyeknek még aznap meg kellett volna kezdődniük az orosz parla­ment felsőházának alelnöke és a csecsen parlament elnöke között, bizonytalan időre elnapolták.- december 27. - Dudajev szerint még mindig van idő a orosz csapa­tok azonnali visszavonására. Jelcin ehiök televíziós beszédében közli, hogy Groznijt a lehető leghamarabb be kell venni, Csecsenföldet pedig, amely az orosz föderáció integráns része meg kell szabadítani „ezektől a bűnözőktől”. Ugyanakkor kizárta a sok polgári áldozatot követelő bombázásokat. Az orosz hadsereg megkezdte az előkészületeket egy általános támadásra.- december 28. - Az orosz légierő az éjszaka folyamán Groznij egyik kerületét bombázta és eltalált egy árvaházát is, amelynek lakói azon­ban csodával határos módon túlél­ték a támadást. Hajnalban az orosz légierő ismét Groznij támadta. Az orosz egységek pedig támadásba lendültek, hogy behatoljanak a vá­rosba. Különösen elkeseredett har­cok színhelye volt Hankala, ahol egy katonai légitámaszpontért folyt a harc.- december 29. - Súlyos bombázá­sok érték Groznij környékét. A cse­csen erők azt állították Hankalánál visszavetették a támadó orosz elü­ket. Dudajev elnök ismét Jelcinnel való találkozóra szólított fel.- december 30. - Miközben Duda­jev tűzszünetre szólított fel Jelcin elnök bejelentette: megkezdődött a csecsenföldi hadművelet második szakasza.- december 31. - Az orosz erők hat irányból hatoltak be Groznijba, a csecsen fegyveresek jelentős ellen­állást tanúsítottak. Estére elkesere­dett harcok színhelye volt az elnöki palota környéke Groznij központjá­ban. A csecsen televízió ugyanakkor azt állította, hogy az orosz erők visszavonultak a városból miután súlyos veszteségeket szenvedtek. (Orosz források szerint december 11-e óta 61 orosz katona esett el a harcokban.)-január 1. - A harcok tovább foly­tak Groznijban az orosz egységek és a csecsen erők között, akik arról számoltak be, hogy elvágták egy­mástól az ostromló orosz harckocsi­kat és több tucatot ezekből sikerült harcképtelenné tenniük. Hivatalos orosz források viszont azt állították az orosz csapatok elfoglalták az el­nöki palotát és a város stratégiai fontosságú pontjait. A csecsének a város néhány körzetében viszont to­vábbra is ellenállnak.- január 2. - Hétfő estére bebizo­nyosodott, hogy kudarcot vallott a csecsen főváros bevételére újévkor indított ostrom. Hivatalos moszkvai nyilatkozatok szerint az orosz kato­nák továbbra is ellenőrzik Groznij főbb kerületeit, az elnöki palotát to­vábbra is körülzárva tartják és túz- párbajt vívnak Dudajev fegyverese­ivel. Ä Groznijból visszatért orosz parlamenti képviselők viszont egye­nesen azt állították az orosz egysé­gek csapdába estek. Helyszíni jelen­tések sem erősítették meg az orosz hadisikerek hírét. Hétfőn este Du­dajev elnök a grozniji tv-ben el­hangzott felhívásában tárgyaláso­kat ajánlott Moszkvának a tűzszü­netről.- január 3. - Heves harcok dúltak Groznijban. Az orosz nehéztüzérség több ízben is lőtte a tizenegy emele­tes elnöki palotát, amelynek tetejé­ről az egyik lövedék levitte a cse­csen nemzeti lobogót is. A tüzérségi tűz Groznij északkeleti részéből zú­dult az elnöki palotára. Ebben a tér­ségben az oroszok megtartották ál­lásaikat, miután a Groznij elleni hétvégi támadásuk a jelek szerint kudarcot vallott. Csecsen asszonyok vándorolnak ivóvízért. A jelek szerint a háború vége legalább olyan messze van, mint a tiszta ivóvíz. Algíri kálvária Párizs (MTI) - Az Air France francia légitár­saság Algírban eltérített gépének karácsonyi kálváriájáról, az utasok és a személyzet vi­szontagságairól, a négytagú kommandó visel­kedéséről közölt részleteket szerdai számában a Libération című párizsi napilap a repülőgép egyik stewardessének elbeszélését ismertetve. A hölgy szerint a gépeltérítés 54 órája alatt a négy géprablónál a fegyverek mellett robba­nóanyag is volt, azzal sétáltak a repülő folyo­sóján, sőt: még az utasokat is arra biztatták, hogy nyugodtan érintsék meg a csomagokat. Ugyanakkor nem nagyon tudták, hogy hová is kellene helyezni a robbanószert: a stewardess például rá tudta beszélni őket, hogy ne a piló­takabin műszerfalához tegyék, és hallgattak is a szavára. A géprablók figyeltek az utasok egészségé­re (például engedélyezték a vérnyomás-mé­rést), és segítettek a személyzetnek az embe­rek megnyugtatásában. Hagyták mozogni, WC-re járni az utasokat; ugyanakkor igyekez­tek „átnevelni” őket, azaz megtiltották a ciga- rettázást, fátylat tettek a nők fejére, és a kár­tyajátékokat is cenzúrázták, mert az iszlám tiltja a hazárdjátékot. Sokat imádkoztak, és ha éppen nem imáikat mondták, akkor a Ko­ránt olvasták. A személyzet, illetve az utasok igyekeztek nem nyugtalanítani a géprablókat, és ez hamarosan bizalmat keltett bennük. - Csak az az egy vágyunk volt, hogy mielőbb el­hagyjuk Algírt, és igazi megkönnyebbülést je­lentett, amikor Marseille-be értünk. Az utasok kezdték összeszedni dolgaikat, mintha mind­járt kiszállhatnának: mi bíztunk a francia biz­tonsági szervekben, a géprablók pedig ben­nünk - mondta a stewardess. Ami a kivégzéseket illeti, a kommandó mindig igyekezett valamilyen magyarázatot adni a lépésre (az algériai rendőr például - núnt mondták - megkínozta testvéreiket, a vi­etnami diplomata pedig „külföldi volt, budd­hista, és sok diplomával rendelkezett”). A francia alakulat támadásánál a négy terroris­ta közül kettő azonnal meghalt, a legfiatalabb, és mindvégig igen izgatott „Bili” viszont - me­sélte a stewardess - még ki tudta üríteni gép­pisztolyának tárát, és noha eközben egyfolytá­ban a parancsnokot illetve a fedélzeti mérnö­köt nézte, végül nem lőtt rájuk... Éhínség Phenjanban Szöul (MTI) - Egy tál rizs és húsleves az új­évi kívánsága a legtöbb észak-koreainak, még­ha mindez csak napi egyszeri kiadós étkezést jelent is számukra. Erről egy dél-koreai lap munkatársa számolt be, aki titokban tett uta­zást a kommunista hatalom irányította kelet­ázsiai országban. Pusztán az éhség szóval nem lehet jellemezni azt az ijesztő mértékű élelmi­szerhiányt, amellyel az észak-koreaiak kény­telenek szembenézni - írta Li Csan Szám, aki maga is szemtanúja volt az országot sújtó éhínségnek. Mint Li elmondta, útja során ren­geteg kicsi, rosszul táplált, püffedt hasú, de csontsovány gyereket látott. A dél-koreai újságíró decemberben kínai kereskedőnek álcázva érkezett Észak-Koreá- ba. Az útra „feleségként” magával vitt egy kí­nai nőt, a házaspárok ugyanis kisebb feltűnést keltenek a gyakorlatilag teljesen elszigetelő­dött országban. „Sokan cipó nélkül járnak, és lábukat rongyokba bugyolálják” - írta Li, utal­va arra, hogy nem csak élelmiszerből van hi­ány Észak-Koreaban. A cikk szerint az észak­koreaiak csak külön engedéllyel utazhatnak el városukból. A vonatok ablakán üveg helyett műanyagfólia ektelenkedik, az ajtót pedig nem lehet becsukni - ugyanis nincs. Li 1988-ban és 1990-ben már járt Észak- Korcában, ám akkor a kormány megbízásából folyamatosan kísérgették, és csak turista-lát­ványosságokat, valamint Patyomkin-városo- kat látogathatott meg. Per Kucsma ellen Kijev (MTI) - Bírósági keresetet nyújtottak be Leonyid Kucsma ellen: az ukrán államfőt azzal vádolják, hogy' megszegte elnöki esküjét, megsértette az alkotmányt, és nem váltotta be az eskü után mondott beszédében foglalt ígé­reteit. A felperes Leonyid Genuas, az Ukrán Kommunista Párt egyik tagja, parlamenti képviselő. A honatya szerint Kucsma még mindig nem nyilvánította hivatalos nyelvnek az oroszt, holott ezt választási kampányában többször nyilvánosan megígérte, és megvá­lasztása óta is sokszor hangoztatta. További vád, hogy az elnök sohasem válaszolt időben a képviselő interpellációira, és tudatosan elhúz­za az alkotmánybíróság megválasztását, ne­hogy felülbírálhassák egyes döntéseit. Jogi szempontból nem sok jövő vár az ügy­re, de legalábbis nem lesz sima a kereset útja. A dokumentumot ugyanis az egyik kijevi ke­rületi bíróság vette át, ám elméletileg az alkot­mánybíróságnak kellene megvizsgálni, de ilyen testület még nem létezik. Genuas egyéb­ként rendkívül következetes, az illetőket saját zsebből fizette (képviselőként erre nem köte­lezhető), és azt is a kerületi bíróság tudomásá­ra hozta, hogy az ügyet csakis az elnök jelenlé­tében hajlandó tárgyalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom