Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-20 / 17. szám

1995. Január 20„ Péntek Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Ismét eladó a húskombinát Miskolc (ÉM) - Információink sze­rint ismételten dobra verik az utób­bi időkben különböző ügyeiről las­san elhíresült, felszámolás alatt álló megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalatot, vagy ahogy a céget a leg­többen ismerik, a miskolci húskom­binátot. A legutóbbi meghirdetés­kor a kombinát vételi ajánlata 600 millió forint volt, most ez nem isme­retes. Aki többet kíván megtudni a vállalatról, s aki netalán pályázna is érte, az 15 ezer forint + áfáért vá­sárolhatja meg a tenderfüzetet. A cég felszámolásával megbízott Takarék Csődmenedzser és Felszá­moló Részvénytársaság március ha- todikáig várja a pályázatok beérke­zését. Értesüléseink szerint, aki vagy amely cég jelentkezni kíván a négyszáz embert foglalkoztató és napi 200-250 mázsa húskészít­ményt előállító húskombinátért, az tulajdonképpen jó üzletet is csinál­hat, hiszen a cég alkalmas az Euró­pai Unió országaiban történő hús­ipari exportra, egyetlen telephelyen található, teljes infrastruktúrával rendelkezik. Egyébként a legutóbbi értékesítési kísérlet kudarccal járt, hiszen ak­kor mindössze egy pályázat érke­zett, ám az sem felelt meg az alaki követelményeknek. Igaz, több érdeklődő volt a vállalat­ra, hazaiak és külföldiek, németek, ukránok, oroszok, de csak egy mis­kolci konzorcium, a MIÉT adta be pályázatát. Áfa nélkül 250 millió fo­rintot ígértek a cégért, pályázatu­kat azonban akkor alaki hiba núatt nem fogadták el. Új utakon a geleji szövetkezet Gelej (ÉM) - A korábban elsősor­ban halászatáról illetve juhászaié­ról ismert Geleji Mezőgazdasági Szövetkezet, tevékenységét kiegé­szítve, a minőségi tejtermelést is előtérbe kívánja helyezni. E célból nagyszabású beruházásba kezdett, majd kiváló minőségű vem­hes üszőket importált külföldről. A több mint háromszáz üsző megérke­zett Hollandiából, s az ellések, im­már magyar környezetben, a na­pokban megkezdődtek. A fogyasztói árak alakulása Budapest (MTI) - A fogyasztói árak az elmúlt esztendő utolsó hó­napjában a novemberihez képest 1,5 százalékkal, a megelőző 12 hó­nap alatt pedig 21,2 százalékkal nö­vekedtek. Az év egészét tekintve a fogyasztói árak átlagosan 18,8 szá­zalékkal voltak magasabbak, mint 1993-ban, szemben az 1991. évi 35, az 1992. évi 23 és az 1993. évi 22,5 százalékos növekedéssel. A tizenkét hónapot figyelembe véve igen jelentős volt az élelmiszeripari termékek drágulása. Tavaly decem­berben a tőkehúsok csaknem 50 százalékkal, a húskészítmények 35 százalékkal, az étolajak 54 száza­lékkal, a sertészsírok és szalonnák 42-45 százalékkal, a kávék a boltok­ban 111 százalékkal, a vendéglátó- helyeken pedig 65 százalékkal ke­rültek többe mint egy évvel koráb­ban. A tojás 47 százalékkal, a bur­gonya 56 százalékkal drágult egy év alatt. A cukor viszont mindössze 7 százalékkal került többe 1994-ben mint egy évvel korábban, s a rizs­árak is alig változtak. A létminimum a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban 1994 decemberé­ben 58 200 forintot tett ki, s a nö­vekedése egy hónap alatt 900 fo­rint volt.-Röviden Az elmúlt év októberében Agro- rom néven új szövetkezet alakult az Ózd melletti Hangony község­ben. A helyi roma tagság ma, pénte­ken délelőtt sajtótájékoztatón is­merteti az alakulás körülményeit, bemutatja a már megválasztott ve­zetőséget, valamint felvázolja a szö­vetkezet célkitűzéseit. Szakmai fórumot rendez a hegy­községi törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről a tokaji ön- kormányzat az MDF megyei szerve­zetével közösen. A tanácskozás ja­nuár 21-én 14 órakor kezdődik a to­kaji polgármesteri hivatal tanács­termében. Oltásra vár a kövesdi matyó rózsa Befektetőt keresnek, aki finanszírozná a tevékenységet Mezőkövesd (ÉM - LGY) - Télen, amikor szünetel az idegenfor­galom, nincs elég megrendelés népművészeti tárgyakból. Nyá­ron bezzeg akkora a kereslet, hogy képtelenség eleget tenni neki. Dolgozhatnának raktárra, de nem tudják előteremteni az anyag árát. Egyébként kereset­tek a matyó népművészeti ter­mékek a nagyvilágban. Ameri­kából, Chiléből, Franciaország­ból, Norvégiából, Dél-Koreából, Angliából remélnek megrende­lést az idén. Japánba éppen most varrnak többszínű matyó szoknyákat, mellényeket, sur- cokat, lityákat (népviseleti blú­zok). Jó lenne látni, hogyan fes­tenek benne a távol-keleti lányok. ****** Matyó szoknyát varrnak japán megrendelésre Októbertől új elnöke van a 167 ta­got számláló Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnek. Kol- láthné Szabó Erzsébet egészségi okok miatt nyugdíjba kényszerült. Utódjának, Fügedi Istvánnénak megválasztása után részvétüket fe­jezték ki ismerősei. Befektetőt keresnek • Hiteladósságunk, valamint adó- és tb-tartozásunk van. Tavaly a ter­melői átlagbér bruttó 12 ezer forint volt, és nem is tudtuk mindenkor pontosan kifizetni. A babakészítők két alkalommal is négy-négy havi munkanélküliségre kényszerültek. Befektetőt keresünk, áld finanszí­rozná a szövetkezet tevékenységét. Első lépésben 15 millió forintra len­ne szükségünk, ez kihúzna bennün­ket a kátyúból. Akkor tiszta lappal kft-vé, vagy részvénytársasággá alakulnánk át. A szövetkezetekért nemigen kapkodnak a befektetők - mondja. □ Valamikor a megye legjobban prosperáló vállalata volt az önöké. • A ’70-es években, amikor 3400 embert foglalkoztattunk. Ezt hozta az élet. Népművészeti vonalon igen Havonta 3 ezer női és férfiköntös készül Fotók: Farkas Maya nagy a konkurencia, árat évek óta nem emelhettünk. Saját anyagos textilruházati megrendelésünk ré­gen nincs, a bérmunkáért pedig nem sokat fizetnek a külföldi divat­cégek. Kötöttünk egy igen előnyte­len, 10 évre szóló keretszerződést az olasz Trudi játékkereskedővel, gyártottunk mindenféle szőrmeál- latkát. Iszonyúan nehéz munka volt, sokan allergiát kaptak a tömő­anyagtól, egyebektől és elmentek tőlünk. Hál’ isten kaptunk egy faxot három év után az ősszel, hogy a Trudi piacai beszűkültek, köszönik, nem kell több játék. Ennek a visszalépésnek köszönhetjük, hogy kapcsolatba kerültünk a Modens Kft.-vel, amely bizományosi formá­ban hosszú távon biztosít számunk­ra nagyszériás megrendeléseket. Es ami fontos, jobban is fizet. A játék­gyártók textilruházati szalaggá ala­kultak. A másik gépes szalag az osztrák Gössl cégnek dolgozik már majd’ egy évtizede. Nagyon sok a textiles megrendelésünk, legalább ötven varrónőre vagy betanított varrónőre lenne szükségünk. Muiikásfelvétel van □ Azt mondja, munkásfelvétel van a Matyóházban ? • Igen. Forródróton tartjuk a kap­csolatot a munkaügyi központtal, egyelőre nem sok eredménnyel. Alig van jelentkező. □ Mi lehet az érdektelenség oka? • Tartok tőle, hogy nem a legjobb a szövetkezet híre. Kevés a bér (bár most 20 százalékot emeltünk), nem pontos a kifizetés, dolgozni pedig so­kat és jól kell nálunk. A külföldi partnert nem érdekli, hogy a leg­több gépünk lassú és elavult Texti- ma, a határidőt és a minőséget ga­rantálni kell. Emiatt sok a túlóra. □ Milyen a népművészeti tárgyak piaca? • Télen nincs megrendelés. Nyáron, az idegenforgalmi szezon idején töb­bet el tudnánk adni, mint amennyit gyártani tudunk. Ha volna tőkénk az anyagok megvásárlásához, előre dolgozhatnánk... Az export viszont biztató. Az amerikai Karvazy cég­nek sok, dúsan hímzett mikuláspa­lástot készítettünk, a szintén ame­rikai Gay Ellisnek ruhadíszeket, sapkára, kesztyűre, gallérra, man­dzsettára... Rengeteg mintakollek­ciót küldtünk ki a világba Japántól Nagy-Britanniáig. Népművészeti babák, terítési garnitúrák, zsebken­dők, tűpárnák, dobozok, abroszok iránt mutatkozik érdeklődés. Egy amerikai úr, John Schwarz hímzett női blúzokat rendelt, egy Dél-Afri­kai vevő sablonált kézimunkát... Játékbabáink régen is voltak, de nem túl szerencsések, mert tűket használtunk az öltöztetéshez, most biobabát kínálunk. Természetes anyagokból készítjük, könnyű, pu­ha, nincs benne semmi olyan, amely balesetet okozhatna. És persze gyö­nyörű, kedves valamennyi modell. Nemcsak külföldre szánjuk a ját­szóbabáinkat, felajánljuk a Folkart- nak, a Népművészeti Vállalat utód­cégének is. □ Most milyen áron tudják exportál­ni a népművészeti tárgyakat? • Konkrét idei ajánlatunk csak az angol Fair Partnerchipstól van, az összeg maradjon üzleti titok, de annyit elárulhatok, hogy elégedet­tek vagyunk vele. Világhírűvé tették Mezőkövesdnek szüksége van a Ma­tyóházra és nem csak a foglalkozta­tás miatt. A matyó népművészetet ez a szövetkezet tette világhírűvé, nem sok helyen tudnának Kis Jan­kó Bori és a matyó asszonyok tehet­ségéről, ha nem kezd el exportálni évtizedekkel ezelőtt a Matyóház. Tisztában van ezzel a város önkor­mányzata és melléjük állt, együtt keresik azt, vagy azokat az üzlet­embereket, akik kisegítenék remél­hetően átmeneti gazdasági bajából a szövetkezetei. Termelőszövetkezet volt, holding lett Balogh Andrea , Sárospatak (ÉM) - Az elmúlt évek alatt a hajdani mezőgazda- sági termelőszövetkezetek - ele­get téve a törvénynek - új és ön­kéntes alapon, sokféle formá­tum szerint szövetkeztek újjá. Ebben az átalakulásban a sá­rospatakiak olyan megoldást választottak, amely egyedülálló az egész országban. • Egyedülálló? Ez talán túlzás. Ma­radjunk annyiban, hogy én - jól le­het helyzetemnél fogva szinte az egész ország agrárágazatára rálátá­som van - nem tudok hasonlóról - kezdi a beszélgetést Szaniszló Sán­dor, a sárospataki holding vezetője, ü Hogyan lett a Kossuth Termelő- szövetkezetből holding? • Közgazdasági helyzetünket ele­mezve 1989-ben olyan utat keres­tünk, amely az akkor már harminc­három százalékban eladósodott szö­vetkezetünknek új távlatokat nyújt. □ Ezt tette akkor minden hasonló sorsú szövetkezeti vezető... • Természetesen, de a legtöbben to­vábbra is csak a régi beidegződések alapján dolgozták ki programjukat. Persze, mi is azt irányoztuk elő, hogy a folyamatos működés fenn­tartása mellett végrehajtjuk a köte­lezően előírt átalakulást. Szorított ugyanakkor az eladósodottság mér­téke. A másik oldalon pedig az, hogy tudtuk, sok a könyvelésileg nullára leírt eszközünk, ami azért értékben mégsem nulla, s nem is száz forint eszmei értékű. A követ­kezők szerint gondolkodtunk: ha eladjuk értékeinket, tagjainknak nem marad semmije, igaz adóssága sem. Ha viszont megmentjük érté­keinket, hogyan tudjuk kifizetni adósságainkat, vetődött fel a kérdés. □ Végül mire jutottak? • Úgy döntöttünk, hogy úgyneve­zett működő társaságokat hozunk létre a termelési egységeinkből, s ezáltal tőkét vonunk be. Közgyűlési határozat értelmében ugyanakkor ezek a társaságok épületet, épít­ményt, jószágot a szövetkezeti va­gyonból nem vehettek meg, csupán bérelhetik azokat. □ Ez miért volt fontos? • Azért, mert elértük, hogy ezek a társaságok, amelyek egyébként tel­jes mértékig magántulajdonon ala­pulnak szövetkezeti, tulajdonnal nem rendelkeznek. Úgy is mond­hatnám, hogy a társaságokban egy fillérnyi szövetkezeti vagyon sincs. □ Gépek, eszközök sem? • Legelőször is egy független és pár­tatlan szervezettel a teljes vagyo­núnkat felértékeltettük. Aztán a társaságok egy része, kihasználva a reorganizációs hitel lehetőségét, megvásárolta azt, amire szüksége volt a működéshez. Tudni kell ugyanakkor azt is, hogy reorganizá­ciós hitelt ipari tevékenységre nem lehetett felvenni, ezért azoknak, akik ilyen munkát folytatnak a hol­ding adott hosszú lejáratú és ked­vezményes kamatozású kölcsönt. Ezen túlmenően pedig azokat a gé­peket és eszközöket, amelyek nem keltek el, kívülállóknak adtuk bérbe. □ Mindebből az tűnik ki, hogy egye­nesbe jöttek. • Kétségtelen tény, hogy a társasá­gok megalakulásával közel negy­venkétmillió forintot tudtunk be­vonni. Ebből kifizettük az adóssá­gunkat, úgyhogy amikor a bírósági bejegyzés megtörtént, tiszta lappal indultunk. S egyáltalán nem utolsó szempont, hogy a szövetkezeti va­gyont száz százalékban meg tudtuk őrizni, s így nevesíteni. □ Mennyien dolgoznak a holdingban? • Meglehetősen kevesen. Szinte minden hajdani tagunk és alkal­mazottunk a társaságokban talált munkát. Ezzel a megoldással azt is elértük, hogy tőlünk nem kellett elküldeni embereket, persze vol­tak, akik időközben nyugdíjba mentek, vagy más munkahelyet találtak maguknak, de nem ez volt a jellemző. QElégedett az átalakulás eredmé­nyével? • Igen, de ennél többet jelent, hogy az emberek is azok, s ebben az eset­ben ez a legfontosabb. Vasútjukat féltik a polgármesterek Szendrő (ÉM) - A Bódva völgyében talál­ható negyvenhárom település képvisele­tével megbízott polgármesterek - Ede- lény: Szilágyi Adolf, Szendrő: Mester Ár­pád, Perkupa: Falucskai Gusztáv, Raka- ca: Juhász István, Bódvaszilas: Tóth Sán­dor - a héten Szendrőben egyeztető tár­gyalást folytattak a Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezetével, a MÁV-nak a vas­úti közlekedés racionalizálási terveiről. Az ülésen nyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyet eljuttattak szerkesztőségünkbe. Eb­ben kifejtik, a MÁV által adott korábbi infor­mációkat nem látják teljes körűnek, és ezért a tervezett vasút-átszervezés ellen a korábbinál is határozottabban tiltakoznak. Úgy vélik, a tervezett intézkedések bevezetése a vasúti személy- és teherforgalom elsorvasztásához fog vezetni, és a régió leszakadását felgyorsít­ja, felzárkózását a későbbiekben is lehetetlen­né teszi. A vasúti közlekedésben érintett pol­gármesterek novemberben a megyei közgyű­lés elnökének részvételével folytatott tárgya­láson jóhiszeműen tett nyilatkozatukat visz- szavonják, illetőleg azt nem tekintik a vasút most már nyilvánosságra került átszervezésé­hez történő hozzájárulásnak. E/ nyilatkozat ismeretében kérdeztük meg a MÁV miskolci üzletigazgatóságának vezető­jét, Dudás Józsefet, mondja el véleményét: - Sajnálom, hogy így döntöttek a polgármeste­rek, de szeretném kiemelni, mi nem a hozzájá­rulásukat kértük, az együttgondolkodást kez­deményeztük. Most sem tudok mást mondani, mint korábban. A vasútnak nem szándéka a sínek feltépése, pusztán a gazdaságos üzemel­tetést szeretnénk megvalósítani. Nem tervez­zük az áru- és személyszállítás megszünteté­sét a szóban forgó vonalon, ugyanis ezek bevé­telére szüksége van a MÁV-nak, de még egy­szer mondom, a racionalizálás elkerülhetet­len. A célunk a minél gazdaságosabb üzemel­tetés, ha nem tudunk takarékosabban szállí­tani, esetleg megfontolás tárgyát képezheti a vonal bezárása. A költségek csökkentése érde­kében viszont kénytelenek leszünk a szolgál­tatások területén visszalépni. Több tízmillió forint megtakarítást remélünk a tervezett in­tézkedésektől. Azt szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy számítunk az érintett ön- kormányzatok segítségére. Szeretnék, hogyha az állomásépületek őrzését, védését - hogy szét ne hordják -, a várótermek fűtését a fal­vak, községek magukra vállalnák. ÁRFOLYAMOK Budapest - A kis tételben folyó kereskedéstől eltekintve 347 üzletben összesen 119,481850 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapes­ti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfo­lyamértéken. A részvények forgalma (312 kötés) névértéken 48,79240 millió forintot, árfo­lyamértéken számolva pedig 107,043840 millió forintot tett ki. Összesen 75 193 darab részvény cserélt gazdát. Kárpótlási jegy i Tó'zsde M Index: jan 19. 1300,43-6,81 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1995. január 19. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font int 173,79 177.27 175.40 1 dollár 84 35 85,95 85.35 Finn márka 23,33 23,79 aBgsggf' 23,57 Holland forint (»-1,33 (55.59 (H.íM Japán y en^' ^' 1 1Ö!b2 113*02 X i i2,1Ö ^ Kanadai dt>mú 77,76 79.84 76,3®! Kuvaiti dinár 369,94 377,18 373.56 Norvég korona 16,48 16,80 16,65-«w m;u Osztrák scliili. 10,25 • 10,45 10,35 ECU (KP) 14,76 15.06 14,91 1,70'. ”112,84 'Mimii 186,54 139.26 137,91 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom