Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-20 / 17. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995, Tanuár 20«, PÉNTEK _TÉKA Magyar Műhely Miskolc (ÉM - V.T.)—A performanszok újabb történetében (az 1980-as évektől kezdve) a ko­rábbi fő motívum, az agresszió ábrázolása hát­térbe szorul, a polgárpukkasztás és a világ- megváltó szándék sem olyan fontos már. Ek­korra az akcióművészet első generációja (Op­penheim, Acconci, Neuman) már feltűnő visszavonultságban él, az új nemzedék jelen­tős szemléletváltozásával a lazább, szórakoz­tatóbb elemek kaptak egyre nagyobb szerepet. Vigyázva persze arra, hogy a hang, a látvány és a mozgások sajátos összművészeti törekvé­sei ne vesszenek bele a popularitás (giccs) ka­tegóriájába. A Párizsi Magyar Műhely legutóbbi számá­ban Bárdosi József fotókkal illusztrált írásá­ban a litván Green Leaf performercsoport újabb törekvéseit elemzi. Tevékenységük ter­mészetesen a Baltikumban a legismertebb, de jártak már Romániában, Franciaországban és hazánkban is. Rituális előadásaikban nem a klasszikus avantgárd (rombolva építő) mecha­nizmusát képviselik, „hanem egy újfajta épít­kezését, melynek szálai a descartes-i, guten- bergi világ fölött ívelnek át a racionalitás előt­ti idők erőtereit tapogatva”. Munkájuk hol szertartásra, hol különös meditációs gyakorlatra emlékeztet: például zsákba kötve lógnak egy múzeum aulájában, vagy éppen egy zúgó folyó felett. Szerepük gyakran a nézőkkel végrehajtott mozdulatok­ban, vagy csupán az asszisztálásban lesz fon­tos. Ezzel az alkotói passzivitással érik el, hogy a bámészkodók is irányító részesei lesz­nek a műnek, amely így kiszámíthatatlansá­gával a csoportos rituálé újszerű izgalmát érezteti meg: a mitikus és lelki meghatározott­ságú emberi lényt „prófétái, felfuvalkodott kreátori” szerepéből visszavezeti korábbi ter­mészetes magatartásához. A litvánok perfor- manszai könnyen dekódolhatnak, tehát mi is „beleavatkozhatunk”. Szándékuk nem új világ teremtése, vagy a múlt eltörlése, nem átalakí­tani, hanem megérte(t)ni akarnak, visszave­zetni a természet rendjébe. Talán ez az irány­zat lesz a későbbi műelemzók szerint a biokör- nyezet-szobrászat. Mindegy, mi a neve, a fon­tos az, hogy motiváltsága elsősorban nem a mesterkélt szimbólumkeresés, hanem a gyö­kerekig letisztult, természetesen átlényegített önkifejezés. Babavetélkedő Alsózsolca (ÉM) - Nem mindennapos pályá­zatra invitálja az érdeklődőket az alsózsolcai Fekete István Óvoda és a Szemünk Fénye Ala­pítvány. Babakészítő-versenyt hirdetnek jó kézügyességű, a kreativitásban örömüket lelő személyek részére. A pályázat részvevőinek 30-60 cm magas babákat kell készíteniük. Az 1-5. helyezetteket 6000-1000 Ft .jutalomban részesítik. Beküldési határidő: április 28. . A pályázatra beküldött babák az óvoda játék­készletét gazdagítják. Részletes felvilágosítást a következő címen kapnak az érdeklődők: Fe­kete István Óvoda, Alsózsolca, Fekete I. u. 7. Telefon: 46/383-605. _TELEVÍ2IÓ Orwell görbe tükre Budapest (MTI) - A Magyar Televízió ma es­te vetíti Michael Redford filmjét, az 1984-et, amely George Orwell azonos című regénye alapján készült. Híres mű, amelyet nálunk nem is olyan régen pult és kéz alatt adtak-vet- tek, mert tilalmi listán szerepelt. A történet Londonban játszódik, de nem a valóságosban, hanem a valószerűben. Címe szerint 1984- ben, de akár azelőtt és azóta mindenütt és mindenkor, ahol és amikor embereket igáznak le és uszítanak egymás ellen. Főszereplője Winston és O’Brian, egy átlag­ember és egy magabiztos valaki. Hihetnénk, s eleinte Winston is így hiszi, hogy mindenféle szabadság elkötelezettje, bár később egyre nyilvánvalóbb, hogy - átvitt értelemben - megkötözője inkább. Kettejük különös párhar­cában ott az egész világtörténelem. Winston persze a mindenkori kisember, átlagember, s O’Brian afféle örök Júdás. Másnak látszik és másnak bizonyul. Nemcsak egyetlen csókkal válik árulóvá, hanem mézesmázos természe­tével meg is kedvelteti magát, őszinteségre csábít, s aztán megváltozik. Mivel ilyenek vol­tak, vannak, és - sajnos - lesznek, a történet időtálló, időszerű és időtlen. Az Orwell-mű és a belőle készült film ma­gyarázói, értői szerint elsősorban a sztáliniz­musnak tart görbe tükröt. De szól, szólhat a nácizmusról is, mégpedig nemcsak a hitleri időkről, hanem minden neonáci törekvésről. És szólhat szelídebbnek vélhető államhatal­makról meg alattvalókról és álcázott vagy nyűt elnyomókról. Egyszóval nekünk szól és rólunk. Legföljebb az a kérdés, a mi kérdé­sünk, hogy mi Winston vagyunk-e vagy O’Brian - s mikor melyikük. Egyik a másikat föltételezi, mert a mindenkori Winston gya­nakszik, hogy valahol leskelődik rá egy O’Brian, s a mindenkori O’Brian körbenéz mindig, keresve, kit hálózzon be. A kisfiú és az ő talentuma Egy hétig gimnazista volt Szász Márton szendrői kisdiák Miskolc (ÉM - DK) - Szász Már­ton hétéves, negyedik osztályos tanulóról már olvashattak la­punkban. A szendrői kisfiú hat­éves korában nem elsőbe ment, hanem mindjárt elvégezte a má­sodik és a harmadik osztályt, úgyhogy az elmúlt szeptember­ben már a negyediket kezdte. A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgatója most egy hétre meghívta a fiatalembert, hogy ismerkedjen az iskolával, s a gondolattal, hogy esetleg el­kezdené a nyolcosztályos gim­náziumot. Itt beszélgettünk teg­nap délelőtt az egyik szünetben Marcival. □ Nem hiányoznak a szüleid? • Kicsit. □ Hogy telt ez a néhány nap ? • Nagyon jól telt el, csak a testneve­lésóra volt fárasztó. Először tíz fek­vőtámaszt kellett csinálni, majd még tizenötöt, és aztán még hú­szat... De játszottunk is, csak mi voltunk a vesztesek. □ Szívesen jönnél ide tanulni? • Igen. Főleg a számítógépek miatt. Persze máshol is van számítógép, de nem ilyen bonyolult. □ Vasárnap telik le az egy hét? • Sajnos már pénteken haza kell mennem... * • Az értelmének és az eszének a határait próbáltam feltérképezni - mondja Horváth Tibor S.J., a gim­názium igazgatója. - Nagyon jó az analizáló képessége, részletesen kö­vetkeztet, de nem tesz abszolút örök érvényű kijelentéseket. Mikor ana­lizál egy szót, eljut azokhoz a gondo­latokhoz, amit a szótárban is meg Marci és a gimnazisták Fotó: Dobos Klára lehetne találni. Ez az egyik ereje. A másik az emberi kapcsolataiban va­ló kiegyensúlyozottsága, udvarias­sága. Bár sokkal szebben olvas, mint társai, arcizma sem rándul, mikor valaki makog, és nem is je­lentkezik kiugorva a pádból, ha tud valamit. Csak mikor ő kerül sorra, akkor „bizonyít”. A tudatlanságot nem tudatlanságként értékeli, ha­nem tudomásul veszi. A tanult em­berek jutnak ilyen szintre. Ezt a magatartásbeli finomságot csodá­lom nála. Gyönyörű szép lélek. Hogy mennyire tudja majd a ka­maszkoron és a csalódásokon át­menteni mai énjét, az később derül ki... Az első napokban nagyon kifá­rasztotta az, hogy amikor idejött, már ismerték a tévéből, újságból a többiek, mindenki próbált hozzáfér­kőzni, aláírásokat kértek tőle. Most már megszokták egymást... Hogy a szülők mit döntenek, jön-e Marci a gimnáziumba vagy nem, az termé­szetesen az ő feladatuk és felelőssé­gük. Nem lesz egyszerű a döntés, de én azt lúszem, minél hamarabb el kell kezdem komolyan foglalkozni vele, természetesen tudomásul vé­ve, hogy gyerek. Neki külön prog­ram kell. Nagy feladat vár rá, és még nagyobb azokra, akik mellette állnak. Égy közösség felelőssége, hogy mi lesz belőle, hogy meg tud­ják-e tartani ezt az értéket. Mert el is veszhet. A talentumok nagy fele­lősséget jelentenek. Ahol nem a diplomáért tanulnak Beszámoló a Miskolci Bölcsész Egyesület eredményeiről Miskolc (ÉM - GYG) - Talán nem ez a legfontosabb tudnivaló a Miskolci Bölcsész Egyesület szerdán este megtartott köz­gyűlésével kapcsolatban, mégis meg kell jegyeznünk, hogy az egyesület elnökének, Gyárfás Ágnesnek a beszámolóját sok­kal nyugodtabb, kiegyensúlyo­zottabb hangulatban hallgatták meg a jelenlévők, mint egy-két évvel ezelőtt, amikor az egyesü­letet a sorozatos feljelentgeté­sek mellett talán a legtöbb tá­madás érte. Ennek, a jó és bizakodással teli hangulatnak pedig több oka van. Az első és legfontosabb, hogy az egye­sület működésének és oktatási te­vékenységének eredményei egyre markánsabban mutathatók ki ab­ban a humánértelmiségi képzésben, amely napjainkban az országban fo­lyik. Ezt húzza alá az a mennyiségi tényező, hogy a tavalyi év folyamán 954 hallgatója volt a Bölcsész Egye­sület kurzusainak, amelyekre még 25, már diplomával rendelkező hall­gató is beiratkozott. Az oktatási év eredménye pedig 77 bakkalaureá- tusi diploma, azaz certificació kiosz­tása volt, amit az idén már 134 ok­levél kiosztása fog követni. (A Böl­csész Egyesület minisztériumi és bírósági döntés miatt kénytelen végzettjeinek ilyen elnevezésű, iga­zolványokat adni.) A jó illetve sokkal jobb hangulat kialakulásának másik oka, hogy ezeket a diplomákat két akadémi­kus, nyolc akadémiai doktor, har­minckét egyetemi doktor és mint­egy ötven egyetemi végzettségű ok­tató tevékenysége eredményeként vehetik át a hallgatók. A tanárok ragaszkodása a Miskolci Bölcsész Egyesülethez - éppen az itt folyó, a tanári kar összetétele által megha­tározott magasszintű oktató tevé­kenység miatt - egyre érzékelhetőb­bé válik. De ezt a ragaszkodást, a Bölcsész Egyesület munkája iránti társadalmi igényt fejezi ki az is, hogy a hallgatók létszáma ismét elérte a közel 1000 főt. Térmészetesen egy ilyen adato­kat, eredményeket soroló közgyű­lésnek is lehetnek ünnepélyes pilla­natai. Ennek például az volt, hogy az egyesület tagjain kívül részt vett az összejövetelen Kobold Tamás, Miskolc város polgármestere, aki évekkel ezelőtt, alpolgármestersége idején is támogatta a Bölcsész Egyesület munkáját. Ezt a maga­tartását és a tőle kapott folyamatos segítséget méltányolva fejezte ki az egyesület vezetősége köszönetét az­zal az aranygyűrűvel, amit azoknak szoktak odaítélni, akik egy adott pe­riódusban a legtöbbet teszik a Mis­kolci Bölcsész Egyesület zavartalan működésének biztosításáért. Kobold Tamás polgármester kö­szönő szavaiban pedig nemcsak ar­ról biztosította most a bölcsészeket, hogy továbbra is mindent megtesz az egyesület elismertetéséért, ha­nem arról is szólt, hogy Miskolcot ideje már a régió szellemi központ­jává tenni, s ebben nagyon jelentős szerep hárul a Miskolci Bölcsész Egyesületre is. A korszerűsített akadémia közgyűlése Budapest (MTI) - Az akadémia törvény által előírt feladatok utolsó állomásaként ült össze tegnap reggel a Magyar Tu­dományos Akadémia 1995. évi januári rendes közgyűlése. A tagság soraiban az akadémiku­sok mellett a köztestület 200, immár három évre megválasz­tott képviselője is helyet foglalt. Kosáry Domokos, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke meg­nyitójában hangsúlyozta: az akadé­miai törvény elfogadása után nem új akadémia jött létre, hanem meg­újult, korszerűsített akadémia foly­tatja munkáját. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia ma méginkább Szé­chenyi akadémiája, amelynek jog­folytonossága egyértelműen hiány­talan, kétségbevonhatatlan. Az MTA elnöke hangsúlyozta: Magyar- ország talán egyetlen mai előnye, hogy a nemzeti jövedelem jelen szintjénél jóval magasabb színvona­lú, jobb minőségű emberi tudást mutathat fel. Kosáry Domokos beszélt az aka­démiai kutatóhelyek és az egyete­mek együttműködésének fontossá­Kosáry Domokos, az MTA elnöke Fotó: Nagy Gábor (ISB) gáról, hiszen a nem akadémikus köztestületi tagok közül 817 akadé­miai kutatóhelyen, míg az akadémi­kusok csaknem 70 százaléka az egyetemeken dolgozik. Az elnök ki­emelte, hogy az egyetemekkel való szoros együttműködés az akadémia fontos feladata. Szükség lenne a fel­sőoktatási és az akadémiai törvény elkülönítéséből eredő hézagok meg­szüntetésére is. A megnyitójában Kosáry Domokos kitért az akadé­mia elnökségének legitimitására, miután tavaly októberi közgyűlésen felvetették az esetleges tisztújítás lehetőségét. Az MTA elnöke kérte a közgyűlés résztvevőit: döntsenek arról, hogy a jelenlegi elnökséget meg kívánják-e erősíteni tisztsé­gében. Az akadémia közgyűlése 257 igen, 51 nem és 15 tartózkodás mel­lett bizalmat szavazott a jelenlegi elnökségnek. Az akadémia közgyűlését Horn Gyula miniszterelnök levélben kö­szöntötte. A miniszterelnök kiemel­te: a politikának többet kell tudnia a természet és a társadalom világá­ról, hogy azt is felismerhesse: mely tudományos eredmények mikor, milyen feltételek között és milyen következményekkel hasznosíthatók a társadalom érdekében. A közgyűlés résztvevői délután az MTA ez évi költségvetésével fog­lalkoztak. Kitüntetettek Miskolc (ÉM) - A magyar kultúra napja alkalmából Miskolc városban a következők kaptak Pedagógus Szolgálati Emlékérmet. Adámi Er­vinné (Könyves K. Ált. Isk.); Béres László (Petőfi S. Kollégium); Béres Mária (Kér. és Vendégl. Sz.); Bulik Györgyné (40. Sz. Ált. Iskola); Csala Kázmérné (Műszaki Középiskola); Csontos Sándor (Szemere B. Közé- pisk.); Dávid Lajosné (Istvánffy Ált.Isk.); Debreceni Béláné (46. Sz. Ált. Isk.); Dudás Józsefné (Kér, és Vendégl.Sz.); Garancz József (Sze­mere B. Középisk.); Gedeon György­né (36. Sz. Ált. Isk.); Göböly Ferenc- né (Tátra u. óvoda); Gyarmati Jenő- né (Szabó L. Ált. Isk.); Horváth Im- réné (Szabó L. Ált. Isk ); Jung Ilona (40. Sz. Ált. Isk.); Laczkó Sándor (Szemere B. Középisk.); Lassó Ist­vánná (Bársony Ált. Isk.); Literáti Nagy Ferencné (Kazinczy Ált. Isk.); Majorossy Rezsőné (Éötvös J. Szakm.); Máté Béláné és Mátrai Im­re (Szemere B. Középisk.); Molnár Miklósné (Ady E. Ált. Isk.); Murvai Jánosné (10. Sz. Ált. Isk.); Nagy Béláné (Kazinczy Ált. Isk.); Nagy József (Sze­mere B. Középisk.); Nagy Lajosné (Kossuth Gimnázium); Páhi Péterné (40. Sz. Ált. Isk.); Pecsét Tibomé (Könyves K. Ált. Isk.); Perlaki Lász- lóné (Eötvös J. Szakm.); Róth Jó­zsefné (Szinva-Népkert óv.); Ruzs- bánszky Jánosné (Diósgyőri Ált. Isk.), Ruzsinszky Istvánná (40. Sz. Ált. Isk.); Seregély György (Szeme­re B. Középisk.); Szabó Károlyné (Pozsonyi u. óvoda); Tóth Józsefné (József úti óv.), Tóth Szabó Imréné (Diósgyőri Ált. Isk.); Vágó Györgyné (Bársony J. u. Ált. Isk.); Váradi László (Szemere B. Középisk.). Ünnep Szepsiben Encs, Szepsi (ÉM) - Encs kulturá­lis delegációja - a város vezetőivel együtt - a magyar kultúra napját Szepsiben tölti. Január 21-én azért utaznak az encsiek a szlovákiai vá­roskába, hogy megtervezzék, illetve egyeztessék a két település ez évi közös programjait. A határ két olda­lán zajló kulturális rendezvénye­ken, cseretáborozásokon túl ez al­kalommal közös sportrendezvények szervezéséről, a turizmus fejleszté­séről is tárgyalnak a városok képvi­selői. Közös rendezvényeik mellett szó lesz a helyi média (kábeltévé, városi újság) helyzetéről és együtt­működési lehetőségeiről. A megbeszéléseket követően az En­csi Országos Amatőr Képzőművé­szeti Alkotótábor anyagából meg­rendezett kiállítást Gulyás Zoltán, Encs városának polgármestere nyitja meg a szepsi egészségház au­lájában. Közös kulturális esten mu­tatkoznak be az encsi általános is­kolák művészeti csoportjai, a Váci Mihály Gimnázium tanulói, vala­mint az Abaúji Pedagógus Vegyes­kar. Az esten színpadra lépnek Szepsi városának gyermek és fel­nőtt kulturális társulatai. Arany-dombormű Tiszalúc (ÉM) - Arany János dom­borművét - Varga Éva szobrászmű­vész alkotását - a magyar kultúra napja alkalmából január 23-án, hét­főn délután leplezik le a tiszalúci Arany János Általános Iskolában. A iskolanévadót ábrázoló dombormű elkészítésének költségeit Czikora János tiszalúci lakos, a tiszaújváro- si Derkovits Gyula Művelődési Köz­pont igazgatója fedezte. Kultúra-napi tárlat Rudabánya (ÉM) - A magyar kul­túra napja alkalmából ma délután 4 órakor Majercsik János festőmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás a rudabányai Gvadányi Művelődési Ház galériájában. A tárlatot Viktor Gyula néprajzkutató-író ajánlja a közönség figyelmébe. Nagy László-szobor Miskolc (ÉM) - Kossuth-díjas’köl- tőnk, Nagy László születésének 70. évfordulója alkalmából egész alakos bronzszobrának felállítását tervezi Miskolc-Szirma Berekkertben a miskolci Nagy László Kör. Tájékoz­tatásuk szerint a szobor megvalósí­tására Szervátiusz Tibor szobrász- művészt kérték fel. A művész la­punknak elmondta, hogy tud a kör tervéről, viszont hivatalos felkérést még nem kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom