Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
Adókedvezmény a koromgyárnak Tiszaújváros (ÉM) - A hejőcsabai Cement és Mészipari Részvénytársaság mellett (Észak-Magyarország 1995. január 10. 7. oldal) a tiszaúj- városi koromgyár, hivatalos nevén a Columbián Tiszai Carbon Ltd. is jelentős adókedvezményt, illetve adómentességet kapott a következő évekre a kormánytól. Az elmúlt év áprilisában átadott gyár teljes beruházási adómentességet élvez - öt évig. További öt évre hatvanszázalékos kedvezményt ítéltek meg számukra. Egyébként a két borsodi cégnek azért nyújtotta a kormány ezt a jelentékeny pénzügyi segítséget, mert munkahelyteremtő, korszerű, környezetbarát technológiát megvalósító, exportot ösztönző beruházást valósítottak meg. Különben a koromgyári beruházás 55 millió dollárba került, a kivitelezés rekordidő alatt valósult meg, új munkahelyek teremtődtek. Ennek a környezetkímélő, zöldmezős beruházásnak köszönhető: Magyarországon első esetben gyártják a gumiabroncsok és a mechanikus gumielemek fontos alkotóelemét, az ipari kormot. A gyár éves kapacitása ötvenezer tonna, e mennyiséggel teljes egészében ellátható a magyar piac, a termelés 70 százaléka Európa más országaiba kerül exportra. A gyárat a TVK látja el a gyártáshoz szükséges alapanyaggal. A gyártási folyamatban termelődő gázok nem kerülnek a szabad légtérbe, hanem elégetik őket, gőzt termelnek, amelyet aztán visszaforgatnak a TVK rendszerébe. 1995. Tanuár 16., Gázolajfogyasztás, visszatérítés Miskolc (ÉM) - A kormány rendeletben szabályozta a mezőgazdasági földhasználók gázolaj-felhasználása utáni fogyasztási adóvisszatérítést. Az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló tavaly- előtti kormányrendelet szerint a mezőgazdasági földhasználók, a növénytermesztéshez kapcsolódóan vásárolt - a művelési ágtól függően meghatározott - gázolajmennyiség után költségvetési támogatásban részesülnek. Ennek mértéke a mindenkori fogyasztási adó 50 százaléka. Az idei költségvetésről, az adótörvényekről szóló vita során az Érdekegyeztető Tanácsban az a megállapodás született, hogy január 1-től ezt a költségvetési támogatást fogyasztási adóvisszatérítés váltja fel. E megállapodás megvalósítása érdekében a kormány törvényi felhatalmazást kapott a visszatérítés feltételeinek és szabályainak meghatározására. Az új rendelet ennek a lényegében formai követelménynek tesz eleget. Nem változik a jogosultak köre, a kedvezmény mértéke, s ugyancsak megmaradnak az igénybevétel egyéb feltételei. A jogszabály a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az idei évben korábban vásárolt gázolaj esetén is értelemszerűen alkalmazzák. Szakmunkásvizsga után állásajánlat Miskolc (ÉM) - Csütörtökön, azaz január 19-én zárul a munkanélküliek részvételével indított tartósítóipari szakmunkásképző oktatás, amelyet a technika háza szervezett a megyei munkaügyi központ támogatásával. A szakmunkásvizsga után a miskolci hútóház, a tejipari vállalat és a bocsi sörgyár vezetőivel találkoznak a végzettek. A cél tulajdonképen egy állásbörze, hogy munkaadó és munkavállaló egymásra találjon.-RÖVTOFTV A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (KVSZ) egyfordulós, nyilvános pályázatot hirdetett meg az edelényi LHuillier-Coburg kastély tartós használatba vételére - felújítás fejében. A pályázaton részt vehetnek a hazai és külföldi jogi és természetes személyek, a pályamunkákat február 15-ig kell eljuttatni a KVSZ budapesti ügyfélszolgálati irodájába. Adókonzultáció címmel fórumot tartanak január 17-én kedden, délelőtt 9 órától a Miskolcon a technika házában. A szervezők még elfogadnak j elentkezéseket. Hétfő Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Román nyulak a hazai hidakon A terméktanácsok ütést váltanak - a ketrecek meg üresek A nyúltenyésztés jó üzlet lenne, bár a nulláról kellene indulni, mégis van remény az újrakezdésre Fotó: Farkas Maya Szarvas Dezső Miskolc, Rakaca (ÉM) - Néhány évvel ezelőtt, még tisztes hasznot hozott a nyúltenyésztés hazánkban. Sok ezren foglalkoztak tenyésztéssel, tartással; s a jól megszervezett felvásárlás és értékesítés vezető helyre emelte a magyar nyulászatot Európa piacain. A baljós jelek a kilencvenes évek elején mutatkoztak meg, amikor a külföldi kézbe került vágóhidak a mind nagyobb haszonra törekedve leszorították a felvásárlási árakat; ráfizetéses lett a tartás, gyorsan leromlott a tenyészállo- mány minősége, tulajdonképpen megszűnt a nagyüzemi tartás és tenyésztés. Borsodban már csak a háztáji hulladékon tartanak nyulakat, a hajdani sok százezres állomány a töredékére csökkent, gyakorlatilag megszűnt a felvásárlás.- Ahol pedig gond van, ott vita is van - mondja Medve István a Nyúl- tenyésztók Észak-magyarországi Szövetségének elnöke. - Vita volt Gödöllőn is, ahol január 5-én tartotta meg egyeztető tanácskozását a nyúl-terméktanács, csakhogy a vita semmire sem vezetett. Megtudtuk viszont, hogy immár két terméktanács működik az országban; a tényt itt jelentették be, rögvest megtörtént a névadó is: Terméktanács II. névre keresztelték azzal a megbízással, hogy képviselje a vágóhidak, valamint a kereskedők érdekeit, a régi, a termelők, tenyésztők érdek- képviseletét ellátó terméktanáccsal szemben. Nos elmondható, hogy a legújabb terméktanács igazán nyílt kártyákkal játszott, s egyértelművé vált a szándék: lenyelni a régi tanácsot, megszüntetni a termelők és tenyésztők érdekképviseletét, erősíteni a vágóhidak monopolhelyzetét, tökéletesen uralni a hazai piacon ezt az ágazatot. Szinte magától érthetődó, hogy nem született megállapodás Gödöllőn. A régi terméktanács még sikeresen tartotta pozícióját, ám hogy meddig még, nem tudni. Elhangzott viszont, hogy a tartást és tenyésztést új alapokon, szinte a nulláról kell elkezdeni megyénkben is, ám a jelek szerint ez nem lesz könnyű menetelés. A napokban ugyanis egy levelet kapott kézhez Medve István, amelyben az ország nyugati felében működő vágóhidak képviselői közölték, hogy a nagy távolság miatt az ország keleti, északkeleti felében a felvásárlás ráfizetéses, ezért megszüntetik. Arról nem írtak, hogy az elmúlt években sok százmillió forintot szivattyúztak ki ebből a régióból, meggazdagodtak a termelők munkáján. Világos, egyértelmű volt viszont a fenyegetés, hiszen ha kellő szervezéssel, anyagi ráfordítással újra fel is lendülne a tenyésztés az országnak ebben a felében, nem lesz majd felvásárló, aki fizetne az állatokért. Ez utóbbi okozta egyebek között, hogy végül is eredménytelen volt a Csereháti Alapítványnak a tenyésztés fellendítését szorgalmazó kísérlete a falvakban. — Az ötletet, a szándékot csak dicsérni lehet - mondja Medve István. - Elsősorban azért, mert elfoglaltságot, tisztes megélhetést biztosíthatott volna a nyúltenyésztés, nem csupán ezen az abaúji tájon. Meggyőződésem, hogy ezen az úton kell elindulnunk. Számításaim szerint a megyében csaknem kétezer család juthatna ily módon jövedelemhez, s talán említeni sem kell, milyen sokat jelent ez azokban a falvakban, ahol megszűntek a korábban munkát adó téeszek. Számos helyen megmaradtak ugyanakkor a jószágtartó telepek, csak éppen üresek a ketrecek, csakúgy mint a falvakban a portákon az ólak. Igaz, a nulláról kell indulni, de szerintem van remény az újrakezdésre, annál is inkább, mert a vágóhidak sem fújnak azonos nótát, akad amelyik hajlandó az együttműködésre, akár az anyagi támogatásra is. Igaz, az újrakezdés egész költségét képtelenek finanszírozni, de talán partner lesz ebben a Földművelésügyi Minisztérium is, csak akad ott is valamilyen forrás. Nem hiszem, hogy a szakemberek ne tudnák: a nyulá- szat, ha kellő gondossággal szervezik, hozzáértéssel irányítják, visszafizeti a kölcsön adott, befektetett tőkét. A nyúl húsára, bőrére most is óriási a kereslet Európa piacain. Nálunk viszont az ágazatot tönkretette a mohóság. Az északi végeken bizonyosan, ahol most a hiány következtében az elvétve arra járó felvásárló 230-250 forintot is fizet egy kiló nyűiért. Medve István szerint éppen magyar vágóhidak közreműködésével - s talán anyagi támogatásával is - Romániában mostanában igencsak megnövekedett a tenyésztői hajlandóság. Mint mondja: tudomásunk van róla, hogy romániából, illetve Szlovákiából importált nyulakat vágnak és exportálnak a külföldi kézbe került honi vágóhidakon. Elgondolkoztató, hogy a vágóhi- daknak Románia vagy Szlovákia közelebb van mint Eszak-Magyarország. Olasz lap a magyar privatizációról Róma (MTI) - A volt kommunisták vezette jelenlegi magyar kormány teljesen lemondott a tömeges privatizáció gyakorlatáról. A magánosításért felelős államtitkár, Bartha Ferenc viszont éppen egy olyan ügyleten „csúszott el”, mely az általa hirdetett irányvonalhoz tartozik - írta pénteki számában az olasz üzleti körök napilapja, az II Sóié 24 Ore. A lap pénzügyi és piaci mellékletében terjedelmes írást közölt a keleteurópai privatizáció helyzetéről. Az írás szerint a cseh miniszterelnök nevéhez fűződő villámprivatizáció sikerrel befejeződött. A magánosításban némileg leszakadva Magyarország és Lengyelország követi Csehországot, ám az előbbi két ország még az állami vállalatok szerkezetátalakításával van elfoglalva, valamint azzal, hogy újrafogalmazza eladási stratégiáját a költségvetési igények alapján. Magyarországon és Lengyelországban a privatizációba eddig elsősorban a hazai és külföldi nagybefektetőket vonták be, a kis és lehetséges részvényesek marginális szerephez jutottak. Budapesten a korábbi jobbközép koalíció megkésve és sikertelenül beindította a tömeges privatizációt, de a mostani, a volt kommunisták irányította kormány úgy döntött, hogy felhagy ezzel az állami támogatáson alapuló stratégiával. „Tehát nincs több könnyű hitel, elég a háború és a sztálinista kisajátítások áldozatainak osztott kárpótlásból, stop a kedvezményezett feltételekkel történő kiárusításnak" — írta az II Sole 24 Ore. A privatizációkért felelős államtitkár, Bartha Ferenc hitvallását így lehetne összefoglalni: eladni a legjobb ajánlattevőnek kell, akinek az esetek többségében olyan ipari partnernek vagy minősített stratégiai befektetőnek kell lennie, aki képes friss tőkét vinni előbb az államkasszába, majd a vállalatéba. „De maga Bartha egy ilyen műveleten csúszott el. A HungarHotels szállodaláncot akarták eladni az amerikai AGH-nak, viszont a kormány érvénytelenítette az eladást, mivel a tárgyalások során állítólag ’figyelmetlenségek’ történtek (egyebek közt nem mérték fel megfelelően az aktívákat mielőtt ajánlatokat kértek volna), s éppen ezért csütörtökön este elmozdította helyéről Barthát.” Budapest az elkövetkező két évben 3-4 milliárd dollár bevételre kíván szert tenni — folytatta a lap, megemlítve, hogy a folyamat gyorsítása és a költségek csökkentése érdekében összevonták a privatizációt irányító eddigi két állami szervezetet. Az állam 50, vagy 25 százalékos részesedést csak a stratégiai fontosságú energetikai, szállítási, távközlési és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó ágazatokban akar megőrizni. Az ÁVÜ által 1990-ben örökölt 1870 vállalat felét privatizálták eddig. A még sorra kerülő nagy privatizációk sorába - melyektől az államkassza a legnagyobb bevételeket várja - a szolgáltatási szféra vállalatai tartoznak, kezdve az elektromos művektől, az MVM-től a gáz- és olajipari vállalatig, a Mol-ig. A bankszektorban a figyelem az OTP egyelőre bizonytalan eladására irányul. Az ország legnagyobb pénzintézete már felkeltette Soros György érdeklődését is - írta a lap. A jelenlegi 70 százalékról 25 százalékra csökken az állam részesedése a Matáv távközlési társaságban, melyet 1993-ban részlegesen privatizáltak, amikor a részvények 30 százalékát átengedték a Deutsche Telekom és az Ameritech által létrehozott konzorciumnak 875 millió dollárért. A közép- és kisvállalatok esetében a magyar kormány csak akkor él a menedzser-, illetve alkalmazotti tulajdon eszközével, ha nincs a befektetők részéről megfelelő ajánlat Az új séma semmiféle tömeges privatizációval nem számol. „Magyarországnak Csehországtól eltérően nem kell meggyőznie állampolgárait a privatizáció hasznáról. Régóta, az 1968-ban bevezetett első gazdasági reformok óta tudjuk, hogy a magántulajdonosok jobban és hatékonyabban tudják irányítani a vállalatokat az államnál” - idézett egy magyai' közgazdászt az II Sole 24 Ore. _Válasz—ADÓ A részvényjegyzésről Miskolc (ÉM) - ígéretünkhöz híven folytatjuk az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkatársainak közreműködésével az adótanácsadást. A hozzánk érkezett levelekre folyamatosan válaszolunk. Továbbra is kérjük, ha az adózással, annak bármely részterületével kapcsolatosan van olyan kérdésük, amelynek megválaszolása szakembert igényel, írjanak nekünk. Levelükben pontosan vázolják a problémát, és a leragasztott borítékra írják rá: „Válasz-Adó”- 1993-ban 16 000 Ft névértékű Pick részvényt jegyeztem 56 880 Ft értékű kárpótlási jegy fel- használásával. Részvényeimet 1994-ben, egy bróker cégen keresztül értékesítettem 126 000 forintért. Kérdésem az, hogy a 69 120 Ft értékkülönbözet után kell-e adóznom, milyen mértékben és milyen határidővel? Mivel 71 éves nyugdíjas vagyok, jár-e ezzel kapcsolatban valamiféle kedvezmény a részemre?- Ön a részvényeit eredeti jogosultként szerzett, kamattal növelt 56 880 Ft értékű kárpótlási jegy ellenében szerezte meg, majd 126 000 forintért értékesítette. Ezen ügylet kapcsán tehát, 69 120 Ft összegű árfolyam- nyereségre tett szert, amely után 20 százalékos mértékű, 13 824 Ft összegű személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett. Amennyiben a kifizetéskor nem került sor az adó levonására, úgy önnek ezen adófizetési kötelezettségéről 1995. március 20-áig adóbevallást kell tennie (9453. sz. bevallás) és egyidejűleg az adót is meg kell fizetnie. Abban az esetben, ha az értékesítéskor a kifizetett árfolyamnyereség adója levonásra került, úgy' önnek a fenti értékesítés kapcsán további kötelezettsége nincs, mivel a jövedelemadó törvény úgy rendelkezik, hogy’ a nyugdíjas magánszemélynek nem kell bevallani az értékpapírból származó jövedelmét akkor, ha abból a kifizető az adót levonta, és a magán- személynek a nyugdíj mellett egyéb adókötelesjövedelme 1994-ben nem volt. ÉM-portré Kertész István Léh (ÉM - BAM) - Szakemberkörökben kétségkívül az egyik legismertebb személyiség. Sokan irigylik, sokan viszont büszkén vallják magukat barátjának. Élete korántsem volt könnyű. Kulák szái'mazása miatt az ötvenes években, sőt utána is gyakorta kellett iskolát cserélnie. Amikor kiderült, földbirtokos család saija, hamar eltanácsolták az adott oktatási intézményből. A tehetséget azonban nem lehet eltörölni, kivált, ha ez emberi elszántsággal is párosul. Gödöllőn szerzett agrármérnöki diplomát, majd szakmérnöki oklevelet. Tudása, szakmai publikációi, szakkönyvei elsősorban a gyepgazdálkodáshoz, a gyepre alapozott húsmar- ha-tenyésztéshez és juhászaihoz kapcsolódnak. Negyvenévesen védte meg doktori disszertációját, amelyben a különböző gyeptársítások összehasonlító vizsgálatát végezte el. Kertész István húsz éve a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Növénytermesztési Tanszékének tudományos munkatársa, s 1979 óta ugyanott címzetes egyetemi docens. Ennek megfelelően agrármérnökjelöltek százait oktatta, kevesen varnak tehát, akik ne ismernék. Óráin nemcsak a föld szeretetét, a fölműves munka becsületét, a természet védelmét adja át hallgatóinak, de - mert otthonában, a Gödöllőtől több száz kilométerre fekvő Vizsolyban - önmaga is mezőgazdasági vállalkozó, tapasztalatai alapján a közvetlen gyakorlat is el- sajátíthatóvá válik. Sokan kérik szaktanácsait. A hetvenes évek közepétől az úgynevezett szaktanácsa- dói-tennelési rendszerek kiépítésének volt élharcosa. Három évvel ezelőtt a Szikszói Állami Gazdaság vállalati biztosa lett. Ma a léhi központú Charolaise Mezőgazdasági Rt. vezérigazgatója.
