Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-16 / 13. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995- Tanuár 16», Hétfő A vizsgaidőszak ^ :v^Lz aízoröngaf iclfjs^akd. Legalább- i ■isi főiskolásoknak, egyetemistáknak, akik jól vagy néha j kevésbé;jól felkészülve jépnék;a;vizsgáztató.'elé.'.:''Me' gyénkbén tilletve' a megyéhez kötődő krbelyezetI'tag# 7.ű tagozatos hallgató acl'számol iitdásáról .ebben a.fél- évben. Többségük a Miskolci Egyetem, diákja. (Felvétő-; || 11 t'eini r oft.ké eltol i '■ Fotók-Dohos Kt.ii a I 'Fotók: Dobos. Klára Nyári egyetemek Budapest (MTI) - A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat már a nyárra készül, Nyári egyetemek ’95 címmel a napokban jelent meg programfüzetük. Az egy- illetve kéthetes nyá­ri egyetemeken a résztvevők például a magyar tájakkal, a magyar népművészettel, Kodály zenetanítási módszerével ismerkedhetnek, és belpolitikai, gazdasági, mezőgazdasági, társa­dalmi illetve urbanisztikai kérdéseket tanul­mányozhatnak. A Pedagógiai Nyári Egyete­men az iskola pedagógiai, pszichológiai, szoci­ológiai kérdéseit tanulmányozzák a hallgatók. Az Ökumenikus Nyári Egyetemen a történel­mi egyházakról tartanak előadásokat. Az ér­deklődők tájékozató füzetet a TIT Szövetségi Irodájától kérhetnek. Cím; 1088 Budapest Vi­li., Bródy Sándor utca 16. Telefon: 138-37-77. Tankönyvbemutató Miskolc, Sárospatak (ÉM) - A B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet tájékoztatóval egybekötött, tankönyv-, taneszköz kiállítást és vásárt rendez január 18-án és 19-én Miskolcon a diósgyő­ri Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár nagytermében (Miskolc, Andrássy u. 15.). Január 18-án dél­előtt 10 órától Durst Győző, az Mű­velődési és Közoktatási Minisztéri­um Tankönyv és Taneszköz Irodá­jának főosztályvezetője, Danka Attila, a Nemzeti Tankönyvkiadó marketingigazgatója és Aranyosi József, az Eszak-Piért Rt. vezér- igazgatója tart tájékoztató előadást a tankönyvellátás helyzetéről és a rendelésekről. Délután 2 órától A helyes ejtésre alapozott olvasás, írástanítás elemző, összetevő mód­szere címmel Hernádiné Há- morszky Zsuzsanna tart program- és tankönyvbemutató előadást. Dél­után 3 órától az Apáczai Kiadó új tankönyveit és segédkönyveit mu­tatja be Esztergályos Jenő ügyveze­tő igazgató. Január 19:én, csütörtökön délelőtt 10 órától Értékközvetítő és Képes­ségfejlesztő programmal ismerked­hetnek az érdeklődők. Délelőtt 11 órától a Nyelvtan és Kommunikáció Tizenéveseknek pedagógiai progra­mot és taneszközeit mutatja be a program vezető munkatársa. Délu­tán 2 órára az angol szakos tanáro­kat várják, tankönyv- és tanmenet­bemutatót tart Jobbágy Ilona, az Oxford University Press Kiadó ma­gyarországi képviselője, és elekor mutatkozik be a Longman Kiadó is. A kiállítás résztvevői: Alternatív Közgazdasági Gimnázium Kiadó; Antik Atlasz Térképbolt, Aqua Kia­dó, Belvárosi Könyvesbolt, Bíbor Könyvszalon, Calibra Kiadó, Kos­suth Könyvesbolt, Longman Kiadó, Melódiák Taneszköz Bt., Mozaik Kiadó, Műszaki Kiadó, Nemzeti Tankönyvkiadó, Oktker Kiadó és Taneszközforgalmazó Kft. Oxford University Press Kiadó. Január 20-án Sárospatakon az Árpád Vezér Gimnáziumban láthatják az érdeklődők a kiállítást. Itt délután 2 órakor kezdődik a fórum. A meghí­vott vendégek: Durst, Győző, az MKM Tankönyv és Taneszköz Irodá­jának főosztályvezetője, Visnyovszky Lászlóné, a Nemzeti Tankönyvkiadó osztályvezetője és Aranyosi József, az Észak-Piért Rt. vezérigazgatója. Az ősök nyomában Izsófalva (ÉM) - Uráli nyelvroko­naink címmel műveltségi vetélkedőt rendeznek az izsófalvai művelődési házban január 18-án, szerdán délu­tán 2 órától. A rendezvényen részt vesznek a környékbeli - múcsony-al- berttelepi, rudabányai, sajókazai, szuhakállói, kazincbarcikai és put- noki - általános iskolák csapatai is. KFJPTÁR Amerika a mozikban Egyszerre 14 budapesti és 22 vidéki moziban mutatták be a 29 kópiával piacra dobott - Miskolcon is legtöbbek által látott - Flinstone család című filmet Miskolc (ÉM) - A miskolci mozikban - az or­szágos helyzetképhez hasonlóan - tarolnak az amerikai filmek. A ’94-es év sikerfilmjeinek listáján, annak is első nyolc helyén - mint azt Frank Judittól, a Béke és a Kossuth mozi üzemvezetőjétől megtudtuk - egytől egyig ki­zárólag amerikai produkciók találhatók. Első helyen A Flinstone család áll, utána Az Orosz­lánkirály, a Két tűz között, az Időzsaru, a Be­verly Hills-i zsaru, majd a Féktelenül követke­zik. Az „utolsók” között a Csupasz pisztolyt és a Hollót találjuk. A veretesebb filmalkotások iránt érdeklő­dők mintegy 60-65 százalékban használták ki a Hevesy nyolcvan férőhelyét. Úgy tudni, hogy az itt tartott vetítésekre a belépőjegyek árai a jövőben sem fognak változni, így az igényes al­kotások barátainak ezután sem elsősorban pénzkérdés lesz az érdeklődési körükhöz kö­zelálló művészfilmek megtekintése. Saját elképzeléseivel több városi gimnázi­um is felkereste a mozit. Az általuk szervezett klubokban a filmeket - amelyek általában az irodalomhoz, történelemhez vagy az esztétikai neveléshez kapcsolódtak — mindig telt ház előtt vetítették le. A fotós, aki nem tud fényképezni Beszélgetés Herendi Péter képzőművész-fotóművésszel Pedig komolyan mondom... A Félké- pek-sorozatban negatív képeket ál­lítok ki, ezt egy igazi fotós félmun­kának tartaná, mert nincsenek be­fejezve a nagyítás törvényei szerint, a fotótechnika hagyományos értel­mében. Én nem is akarom meglát­ni, milyen lenne készen. Nekem így teljes. De vannak, akiknek ez nem tetszik. Egyébként csupa olyan dol­got csinálok, amitől egy fényképész megbotránkozik. □ Nincsenek emberek a képein... • Ez sem véletlen. Ez mind halott dolog, nem is kell rá ember. Miért? Nem is tudom. Az ember nagyon ké­nyes téma, nagyon tudni kell a szakmát ahhoz, hogy egy embert igazán megmutassak. És ezzel so­kan próbálkoznak, én pedig nem akarok másokat utánozni. □ Vannak olyan képei és technikái, amelyeket el tudnám képzelni példá­ul a reklámfotózásban. Fényképe­zésből él? ® Sajnos nem. Huszonegy éve a Műcsarnokban dolgozom, az iive­gésműhely vezetője vagyok. Renge­teg üvegcsendéletet készítettem. Csak az a baj, hogy iszonyatos pénz­be kerül nagyíttatni. Szép is lenne, ha valaki felkérne ilyen jellegű rek­lámfotók készítésére, ha megélhet­nék a hobbimból. □ Az itt kiállított anyag jellemzi önt? ® Igen, itt szinte minden terület megmutatkozik, amivel foglalko­zom. Nagyrészt makrofotókat csiná­lok, közgyűrűvel, s így egy olyan vi­lág tárul fel előttem, amit más nem nagyon lát. Elkészítem a képet, hogy más is láthassa azt, amit én... Egyébként csináltam én hagyomá­nyos fotókat is, csak az nekem olyan művi: a kísérlet kísérlete... Miskolc (ÉM - DK) - Herendi Pé­ter fotóművész mikro-motívu­mokat gyűjt, részleteket mutat­va láttat egészet. Néha több részletet állít össze blokkokba, hogy azok méginkább erősítsék egymást. Az elmúlt pénteken a miskolci Fotógalériában (Győri kapu 27.) megnyílt kiállítása február 17-ig tekinthető meg. □ A meghívón nem az a szó szerepel, hogy fotó, és még csak az sem, hogy fénykép. A fotókép kifejezés csak elí­rás, vagy van jelentősége ? • Én ugyan fotóművész vagyok, legalábbis a címem megvan, de fényképezni nem tudok. Igazi fotó­sok, akik ismerik a szakmát meg­nézték a képeimet, úgy gondolták, érdemes vagyok a Fotóművészeti Szövetségi tagságra, és szinte „belökdöstek”. De ennek ellenére nem mindenki fogadja el a munkái­mat. Ideológiai viták vannak arról, hogy mi is ez. Ez engem nem is za­var, hiszen végső soron én képző­művész vagyok. Bz látszik a képei­men is: nem fotós szemmel nézek, hanem a képzőművész szemléleté­vel használom a fotótechnikát. Ezek az alkotások a képzőművészet fo­galmai szerint képek, de mert fény­képezőgéppel készültek és fotó- nyersanyagra, fotók is. De a képi vi­láguk nem fotó. Hogy elejét vegyem az ezzel kapcsolatos kritikáknak, ezért nevezem fotóképeknek ezeket az alkotásaimat. □ De azért nem szégyelli, hogy fotó­művész? • Persze, hogy nem, viszont nem is nagyon dicsekszem vele. Sokan ál- szerénységnek tartják, mikor azt mondom, nem tudok fényképezni. □ A képeit nézőnek viszont más fo­galmai vannak a kísérletről. Itt van például a Szekvenciák című soroza­ta, ami nem igazán beszél önmagá­ért. Általában hogy értékeli, a közön­ség az ilyen alkotásokat? • ® Hadd mondjam el a történetét. Egy ablaksarokról csináltam négy fotót, amelyeket kinagyítottam sík­filmre. így lett A, B, C, D képem, ezeket forgattam el egymáson... UEz nagyon tudományosan hangzik... • Igen, ennek ez a lényege. Ezzel a technikával 256 képet lehetne csi­nálni... Volt egy kiállításom Pesten a Duna Galériában, amelynek Szekvenciák volt a címe, csak ebből a sorozatból állítottam ki néhányat. Nagyon jó kritikákat kaptam. Per­sze sokszor elhangzik a művészet- történészektől is a kérdés, hogy jó, jó, de minek? És hogy mit akarok vele üzenni? Hát semmit! Egyéb­ként Varsóban a mai magyar képző- művészeti kiállításon is szerepeltek ezek a képek. U A fotófestmények viszont, nagyon érdekesek. ® A Singer varrógép részleteit fo­tóztam le. Ez azért érdekes, mert kiállítottam már fotókiállításon mint fotót, és képzőművészeti kiál­lításon mint festményt. üMost milyen munka, foglalkoztatja? • Nyáron Franciaországban a ten­gerparton uszadékfákat gyűjtöt­tem, ősz elején az Adriáról szintén hazahoztam mindenféle követ, ka- catokat. Ezeket lefotózom majd az összes technikával, amit eddig használtam, és így elkészülhet az Üzenetek című anyag. Még nem tu­dom, mi lesz belőle. És szeretném Búdapestet, is ilyen részletekből be­mutatni. „APROPÓ Kíváncsiak (/agyunk Gyöngyösi Gábor Mi tagadás, pontosan így van. Kíváncsiak vagyunk, mert előttünk az utóbbi évek leg­furcsább meghívója. Olyan képzőművé­szeti kiállításra invitálnak, amelyen tíz doktor állítja ki műveit. A megnyitó szer­dán délután 2 órakor lesz Miskolcon, a Kossuth utcai Mini Galériában. Nos, ki ne hallott volna már kiállító orvo­sokról, tanárokról, színészekről, műked­velő egyéb foglalkozásúnkról, akik olykor­olykor meglepő tehetséggel nyúlnak ecsethez, formázó fához, vésőhöz, hogy csak úgy, a maguk lelki szükségletének a kielégítésére létrehozzanak valami szé­pet. Aztán ezek közül, ha közönség elé kerül néha valahány, már egyáltalán nem szokatlan eset. Ez a sok, most kiállítani ké­szülődő doktor viszont egytől egyig állat­orvos, ami már önmagában is érdekeseb­bé teszi a dolgot, mert az ember úgy gon­dolná, az állatorvosi tevékenységhez nem feltétlenül széplélek szükségeltetik. Per­sze, az ember gondolhatja rögtön azt is, mién ne? Végeredményben az állatorvost, ha műélvező, nem furcsállja senki, miért furcsállaná hát, ha műalkotásra adja a fe­jét? Aztán meg az állatorvosnak éppúgy lehet mondanivalója, észrevétele a világ­ról a világnak, mint bárki másnak. Miért ne fejezhetné azt ki akár képben-szobor- ban, fotóban, vagy akármilyen más mű­fajban, ha jól csinálja. Még az is előfordulhat, hogy ők állítják végre elénk művészi formába öntve azt a bizonyos sokat emlegetett lovat, amit tár­sadalmi életünk egyik-másik jelensége kapcsán állatorvosi lónak szoktunk nevez­ni. Már csak ezért is kíváncsiak vagyunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom