Észak-Magyarország, 1995. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-16 / 13. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995- Tanuár 16», Hétfő A vizsgaidőszak ^ :v^Lz aízoröngaf iclfjs^akd. Legalább- i ■isi főiskolásoknak, egyetemistáknak, akik jól vagy néha j kevésbé;jól felkészülve jépnék;a;vizsgáztató.'elé.'.:''Me' gyénkbén tilletve' a megyéhez kötődő krbelyezetI'tag# 7.ű tagozatos hallgató acl'számol iitdásáról .ebben a.fél- évben. Többségük a Miskolci Egyetem, diákja. (Felvétő-; || 11 t'eini r oft.ké eltol i '■ Fotók-Dohos Kt.ii a I 'Fotók: Dobos. Klára Nyári egyetemek Budapest (MTI) - A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat már a nyárra készül, Nyári egyetemek ’95 címmel a napokban jelent meg programfüzetük. Az egy- illetve kéthetes nyári egyetemeken a résztvevők például a magyar tájakkal, a magyar népművészettel, Kodály zenetanítási módszerével ismerkedhetnek, és belpolitikai, gazdasági, mezőgazdasági, társadalmi illetve urbanisztikai kérdéseket tanulmányozhatnak. A Pedagógiai Nyári Egyetemen az iskola pedagógiai, pszichológiai, szociológiai kérdéseit tanulmányozzák a hallgatók. Az Ökumenikus Nyári Egyetemen a történelmi egyházakról tartanak előadásokat. Az érdeklődők tájékozató füzetet a TIT Szövetségi Irodájától kérhetnek. Cím; 1088 Budapest Vili., Bródy Sándor utca 16. Telefon: 138-37-77. Tankönyvbemutató Miskolc, Sárospatak (ÉM) - A B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet tájékoztatóval egybekötött, tankönyv-, taneszköz kiállítást és vásárt rendez január 18-án és 19-én Miskolcon a diósgyőri Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár nagytermében (Miskolc, Andrássy u. 15.). Január 18-án délelőtt 10 órától Durst Győző, az Művelődési és Közoktatási Minisztérium Tankönyv és Taneszköz Irodájának főosztályvezetője, Danka Attila, a Nemzeti Tankönyvkiadó marketingigazgatója és Aranyosi József, az Eszak-Piért Rt. vezér- igazgatója tart tájékoztató előadást a tankönyvellátás helyzetéről és a rendelésekről. Délután 2 órától A helyes ejtésre alapozott olvasás, írástanítás elemző, összetevő módszere címmel Hernádiné Há- morszky Zsuzsanna tart program- és tankönyvbemutató előadást. Délután 3 órától az Apáczai Kiadó új tankönyveit és segédkönyveit mutatja be Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató. Január 19:én, csütörtökön délelőtt 10 órától Értékközvetítő és Képességfejlesztő programmal ismerkedhetnek az érdeklődők. Délelőtt 11 órától a Nyelvtan és Kommunikáció Tizenéveseknek pedagógiai programot és taneszközeit mutatja be a program vezető munkatársa. Délután 2 órára az angol szakos tanárokat várják, tankönyv- és tanmenetbemutatót tart Jobbágy Ilona, az Oxford University Press Kiadó magyarországi képviselője, és elekor mutatkozik be a Longman Kiadó is. A kiállítás résztvevői: Alternatív Közgazdasági Gimnázium Kiadó; Antik Atlasz Térképbolt, Aqua Kiadó, Belvárosi Könyvesbolt, Bíbor Könyvszalon, Calibra Kiadó, Kossuth Könyvesbolt, Longman Kiadó, Melódiák Taneszköz Bt., Mozaik Kiadó, Műszaki Kiadó, Nemzeti Tankönyvkiadó, Oktker Kiadó és Taneszközforgalmazó Kft. Oxford University Press Kiadó. Január 20-án Sárospatakon az Árpád Vezér Gimnáziumban láthatják az érdeklődők a kiállítást. Itt délután 2 órakor kezdődik a fórum. A meghívott vendégek: Durst, Győző, az MKM Tankönyv és Taneszköz Irodájának főosztályvezetője, Visnyovszky Lászlóné, a Nemzeti Tankönyvkiadó osztályvezetője és Aranyosi József, az Észak-Piért Rt. vezérigazgatója. Az ősök nyomában Izsófalva (ÉM) - Uráli nyelvrokonaink címmel műveltségi vetélkedőt rendeznek az izsófalvai művelődési házban január 18-án, szerdán délután 2 órától. A rendezvényen részt vesznek a környékbeli - múcsony-al- berttelepi, rudabányai, sajókazai, szuhakállói, kazincbarcikai és put- noki - általános iskolák csapatai is. KFJPTÁR Amerika a mozikban Egyszerre 14 budapesti és 22 vidéki moziban mutatták be a 29 kópiával piacra dobott - Miskolcon is legtöbbek által látott - Flinstone család című filmet Miskolc (ÉM) - A miskolci mozikban - az országos helyzetképhez hasonlóan - tarolnak az amerikai filmek. A ’94-es év sikerfilmjeinek listáján, annak is első nyolc helyén - mint azt Frank Judittól, a Béke és a Kossuth mozi üzemvezetőjétől megtudtuk - egytől egyig kizárólag amerikai produkciók találhatók. Első helyen A Flinstone család áll, utána Az Oroszlánkirály, a Két tűz között, az Időzsaru, a Beverly Hills-i zsaru, majd a Féktelenül következik. Az „utolsók” között a Csupasz pisztolyt és a Hollót találjuk. A veretesebb filmalkotások iránt érdeklődők mintegy 60-65 százalékban használták ki a Hevesy nyolcvan férőhelyét. Úgy tudni, hogy az itt tartott vetítésekre a belépőjegyek árai a jövőben sem fognak változni, így az igényes alkotások barátainak ezután sem elsősorban pénzkérdés lesz az érdeklődési körükhöz közelálló művészfilmek megtekintése. Saját elképzeléseivel több városi gimnázium is felkereste a mozit. Az általuk szervezett klubokban a filmeket - amelyek általában az irodalomhoz, történelemhez vagy az esztétikai neveléshez kapcsolódtak — mindig telt ház előtt vetítették le. A fotós, aki nem tud fényképezni Beszélgetés Herendi Péter képzőművész-fotóművésszel Pedig komolyan mondom... A Félké- pek-sorozatban negatív képeket állítok ki, ezt egy igazi fotós félmunkának tartaná, mert nincsenek befejezve a nagyítás törvényei szerint, a fotótechnika hagyományos értelmében. Én nem is akarom meglátni, milyen lenne készen. Nekem így teljes. De vannak, akiknek ez nem tetszik. Egyébként csupa olyan dolgot csinálok, amitől egy fényképész megbotránkozik. □ Nincsenek emberek a képein... • Ez sem véletlen. Ez mind halott dolog, nem is kell rá ember. Miért? Nem is tudom. Az ember nagyon kényes téma, nagyon tudni kell a szakmát ahhoz, hogy egy embert igazán megmutassak. És ezzel sokan próbálkoznak, én pedig nem akarok másokat utánozni. □ Vannak olyan képei és technikái, amelyeket el tudnám képzelni például a reklámfotózásban. Fényképezésből él? ® Sajnos nem. Huszonegy éve a Műcsarnokban dolgozom, az iivegésműhely vezetője vagyok. Rengeteg üvegcsendéletet készítettem. Csak az a baj, hogy iszonyatos pénzbe kerül nagyíttatni. Szép is lenne, ha valaki felkérne ilyen jellegű reklámfotók készítésére, ha megélhetnék a hobbimból. □ Az itt kiállított anyag jellemzi önt? ® Igen, itt szinte minden terület megmutatkozik, amivel foglalkozom. Nagyrészt makrofotókat csinálok, közgyűrűvel, s így egy olyan világ tárul fel előttem, amit más nem nagyon lát. Elkészítem a képet, hogy más is láthassa azt, amit én... Egyébként csináltam én hagyományos fotókat is, csak az nekem olyan művi: a kísérlet kísérlete... Miskolc (ÉM - DK) - Herendi Péter fotóművész mikro-motívumokat gyűjt, részleteket mutatva láttat egészet. Néha több részletet állít össze blokkokba, hogy azok méginkább erősítsék egymást. Az elmúlt pénteken a miskolci Fotógalériában (Győri kapu 27.) megnyílt kiállítása február 17-ig tekinthető meg. □ A meghívón nem az a szó szerepel, hogy fotó, és még csak az sem, hogy fénykép. A fotókép kifejezés csak elírás, vagy van jelentősége ? • Én ugyan fotóművész vagyok, legalábbis a címem megvan, de fényképezni nem tudok. Igazi fotósok, akik ismerik a szakmát megnézték a képeimet, úgy gondolták, érdemes vagyok a Fotóművészeti Szövetségi tagságra, és szinte „belökdöstek”. De ennek ellenére nem mindenki fogadja el a munkáimat. Ideológiai viták vannak arról, hogy mi is ez. Ez engem nem is zavar, hiszen végső soron én képzőművész vagyok. Bz látszik a képeimen is: nem fotós szemmel nézek, hanem a képzőművész szemléletével használom a fotótechnikát. Ezek az alkotások a képzőművészet fogalmai szerint képek, de mert fényképezőgéppel készültek és fotó- nyersanyagra, fotók is. De a képi világuk nem fotó. Hogy elejét vegyem az ezzel kapcsolatos kritikáknak, ezért nevezem fotóképeknek ezeket az alkotásaimat. □ De azért nem szégyelli, hogy fotóművész? • Persze, hogy nem, viszont nem is nagyon dicsekszem vele. Sokan ál- szerénységnek tartják, mikor azt mondom, nem tudok fényképezni. □ A képeit nézőnek viszont más fogalmai vannak a kísérletről. Itt van például a Szekvenciák című sorozata, ami nem igazán beszél önmagáért. Általában hogy értékeli, a közönség az ilyen alkotásokat? • ® Hadd mondjam el a történetét. Egy ablaksarokról csináltam négy fotót, amelyeket kinagyítottam síkfilmre. így lett A, B, C, D képem, ezeket forgattam el egymáson... UEz nagyon tudományosan hangzik... • Igen, ennek ez a lényege. Ezzel a technikával 256 képet lehetne csinálni... Volt egy kiállításom Pesten a Duna Galériában, amelynek Szekvenciák volt a címe, csak ebből a sorozatból állítottam ki néhányat. Nagyon jó kritikákat kaptam. Persze sokszor elhangzik a művészet- történészektől is a kérdés, hogy jó, jó, de minek? És hogy mit akarok vele üzenni? Hát semmit! Egyébként Varsóban a mai magyar képző- művészeti kiállításon is szerepeltek ezek a képek. U A fotófestmények viszont, nagyon érdekesek. ® A Singer varrógép részleteit fotóztam le. Ez azért érdekes, mert kiállítottam már fotókiállításon mint fotót, és képzőművészeti kiállításon mint festményt. üMost milyen munka, foglalkoztatja? • Nyáron Franciaországban a tengerparton uszadékfákat gyűjtöttem, ősz elején az Adriáról szintén hazahoztam mindenféle követ, ka- catokat. Ezeket lefotózom majd az összes technikával, amit eddig használtam, és így elkészülhet az Üzenetek című anyag. Még nem tudom, mi lesz belőle. És szeretném Búdapestet, is ilyen részletekből bemutatni. „APROPÓ Kíváncsiak (/agyunk Gyöngyösi Gábor Mi tagadás, pontosan így van. Kíváncsiak vagyunk, mert előttünk az utóbbi évek legfurcsább meghívója. Olyan képzőművészeti kiállításra invitálnak, amelyen tíz doktor állítja ki műveit. A megnyitó szerdán délután 2 órakor lesz Miskolcon, a Kossuth utcai Mini Galériában. Nos, ki ne hallott volna már kiállító orvosokról, tanárokról, színészekről, műkedvelő egyéb foglalkozásúnkról, akik olykorolykor meglepő tehetséggel nyúlnak ecsethez, formázó fához, vésőhöz, hogy csak úgy, a maguk lelki szükségletének a kielégítésére létrehozzanak valami szépet. Aztán ezek közül, ha közönség elé kerül néha valahány, már egyáltalán nem szokatlan eset. Ez a sok, most kiállítani készülődő doktor viszont egytől egyig állatorvos, ami már önmagában is érdekesebbé teszi a dolgot, mert az ember úgy gondolná, az állatorvosi tevékenységhez nem feltétlenül széplélek szükségeltetik. Persze, az ember gondolhatja rögtön azt is, mién ne? Végeredményben az állatorvost, ha műélvező, nem furcsállja senki, miért furcsállaná hát, ha műalkotásra adja a fejét? Aztán meg az állatorvosnak éppúgy lehet mondanivalója, észrevétele a világról a világnak, mint bárki másnak. Miért ne fejezhetné azt ki akár képben-szobor- ban, fotóban, vagy akármilyen más műfajban, ha jól csinálja. Még az is előfordulhat, hogy ők állítják végre elénk művészi formába öntve azt a bizonyos sokat emlegetett lovat, amit társadalmi életünk egyik-másik jelensége kapcsán állatorvosi lónak szoktunk nevezni. Már csak ezért is kíváncsiak vagyunk.
