Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-31 / 309. szám

1994. December 31 Rendőrségi felhívás Miskolc (ÉM) -1994. december 29- én, éjfél körüli időben Miskolcon, a Stadion közelében ez idáig ismeret­len személy hátba szúrt egy fiatal­embert. Az elkövető személyleírása: életko­ra körülbelül 20 év, körülbelül 170 centiméter magas, szőke, hosszú hajú, amelyet hátra fésülve, copf­ban hord. Az elkövetéskor zöld szí­nű bomberdzsekit viselt, melyen hátul kör alakú embléma volt. Az eddigi adatok szerint a Dél-Kili- án lakótelepen lakik és van egy Alex névre hallgató, német vizsla kutyája, melyet a kiliáni Otthon Ét­terem és benzinkút környékén szo­kott sétáltatni. A rendőrség kérése, hogy aki a le­írás alapján közelebbit tud az elkö­vetőről, az tájékoztassa a rendőrsé­get a 07-es telefonon, vagy bármely rendőrt. Kazári tiltakozás Mizserfa (MTI) - Mint korábban hírül adtuk, a polgármesterválasz­táson alulmaradt Munkáspárt ka­zári szervezetének kifogásai nyo­mán a Nógrád Megyei Bíróság meg­semmisítette a kazári választási eredményt, és új szavazás kiírását rendelte el. A keresetet benyújtó Munkáspárt többi között azt tette szóvá, hogy az idősek otthonában a mozgásukban korlátozott szavazók számára nem biztosították a szava­zás titkosságát. Ezzel szemben Ser- föző Tamás, a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Mizserfai Idősek Ott­honának igazgatója pénteki nyilat­kozatában leszögezi: az intézmény a törvény által előírt feltételeket mind a mizserfai, mind pedig a sal- gótaijáni és a szentkúti otthonban hiánytalanul megteremtette. Az in­tézmények lakói személyiségi joguk sérelméről, így választási joguk akadályoztatásáról sem a választás napján, sem azóta panaszt, bejelen­tést nem tettek. Több turistavaluta Budapest (MTI) - November végé­ig - az előzetes adatok szerint - dol­lárban számolva csaknem 50 száza­lékkal több turistavalutát vásárol­tak valutalapjuk terhére a magyar állampolgárok, mint a megelőző év hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Bankban pénteken el­mondták, hogy november 30-áig 563 millió dollárt váltottak ki, ami mintegy 60 milliárd forintnak felel meg. Tavaly 11 hónap alatt 383 mil­lió dollárt adtak el turizmus céljára, igaz, akkor még évi 350 dollár volt a keret. Az idén 800 dollárra emelt éves valutakeretre 1,9 millió alka­lommal fizettek ki külföldi fizető- eszközt, ami alkalmanként átlago­san 300 dollár eladását jelenti. Rendezett F-kategória Nyíregyháza (MTI) — Január 2-án megkezdi a pedagógusok F-kategó- ria-vitájának rendezését Nyíregy­háza új önkormányzata. A képvise­lő-testület által létrehozott ad hoc bizottság döntése szerint visszaso­rolják az F-kategóriába mindazo­kat, akik 1993. december 9-e után - a meghozott törvény alapján - kike­rültek onnan. Az érintett, több mint kilencszáz nyíregyházi pedagógussal január 30-ig külön-külön, személyre szóló, egyedi megállapodást kötnek. A visszasorolás után a magasabb bért márciusban fizetik először. Az 1994-re visszamenőleg járó bérkü- lönbözetet is rendezik; a határidő: június 30. Az intézkedés 180 millió forinttal terheli meg Nyíregyháza város kasszáját. Végső búcsú Kecskemét (MTI) - Kőtörő Miklós­tól, a Bács-Kiskun Megyei Közgyű­lés elnökétől, a Megyei Önkormány­zatok Országos Szövetségének elnö­kétől pénteken a Kecskeméti Közte­metőben vettek végső búcsút csa­ládtagjai, tisztelői és munkatársai. Az 59 éves korában autóbalesetben elhunyt önkormányzati tisztségvi­selő ravatalánál fejet hajtott Kara Pál, a Belügyminisztérium állam­titkára. Megjelentek búcsúztatásán Bács-Kiskun angliai és dániai test­vérmegyéinek képviselői, a hazai megyei önkormányzatok elnökei és a Duna-Tisza köze szinte vala­mennyi polgármestere. ♦, Szombat Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Elkészült a vádirat Magda Marinko ellen A gyanúsítottak háromszor, összesen nyolc személyt öltek meg Budapest (MTI) - Magda Marin­ko bűnügyében az év utolsó napjaiban elkészült a vádirat. A Magyar Távirati Iroda értesülé­sei szerint a Fővárosi Főügyész­ség mint megbízott vádhatóság a kiadatási letartóztatásban tartott Magda Marinkót nyere­ségvágyból, több emberen elkö­vetett emberöléssel vádolja. A bűnügy további szereplői: Tamasi Attila másodrendű vádlott ellen többrendbeli rablásra való felbúj- tás, a harmadrendű Dobnik János ellen pedig lőfegyverrel való visszaélés a vád. A Fővárosi Fő­ügyészség a vádiratot az új év első napjaiban a Legfőbb Ügyészséghez teijeszti fel. Az értesülést a fő­ügyészség illetékesei nem kívánták kommentálni. Mint ismeretes, Magda Marinko és társai bűnügyében a Legfőbb Ügyészség november végén jelölte ki a Fővárosi Főügyészséget a vád­irat elkészítésére. A megbízást az ügyfeldolgozás, a bizonyítási eljárás és az őrzésbiztonság különleges igé­nyei indokolták. Emlékezetes, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság a bűnügy nyomozása során megállapította, miszerint a gyanúsítottak Bács-Kis­kun, Békés és Csongrád megyében (Kecskeméten, Orosházán és Szege­den) három esetben összesen nyolc személyt öltek meg. Jogi szakértők szerint a büntető- eljárás jelenlegi szakaszában az a kérdés, hogy az ügyészség melyik bíróságnak nyújtsa be a vádiratot. A büntetőeljárásról szóló törvény általános szabályai szerint a bűn­cselekmények elkövetési helye alapján az érintett három megyei bíróság bármelyike illetékes lehet­ne a bűnügy' tárgyalására. A tör­vény azonban lehetővé teszi azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság - a leg­főbb ügyész indítványára - az eljá­rásra illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki akkor, ha ezt az ügy előkészítése, a bizonyítás felvételének meg­könnyítése vagy más egyéb fontos érdekek (például a vádlottak őrzés- biztonsága) nyomatékosan indo­kolják. Az összes körülményre figyelem­mel az látszik célszerűnek, hogy a bűnügyet a Fővárosi Búőság tár­gyalja majd, erre azonban csak ak­kor kerülhet sor, ha a Legfelsőbb Bíróság kijelöli a büntetőeljárás folytatására. Beiktattak a közigazgatási hivatalok vezetőit Budapest (MTI) - Két különbö­ző, de egymással összefüggő ün­nepséget tartottak tegnap a Bel­ügyminisztériumban. Az elsőt a köztársasági megbízotti hivatalok felmentett vezetői, a másodikat az előző hivatal helyére lépő közigazgatási hivatalvezetők tiszteletére rendezték. Az önkormányzatokat és az ott dol­gozó köztisztségviselőket felkereső ügyfeleknek érezniük kell, hogy a hivatal az állampolgárokért van és nem fordítva. Ennek jegyében önök polgárbarát és politikamentes tevé­kenységükkel szolgálják majd a Magyar Köztársaságot - mondta Kuncze Gábor miniszter, amikor beiktatta - a köztársasági megbí­zotti hivatal jogutódjaként létreho­zott - a fővárosi és megyei közigaz­gatási hivatalok élére kinevezett 20 új vezetőt. Ezt követően az érintett köztisztviselők letették a hivatali esküt. A miskolci hivatal kinevezett veze­tője: Orosz Gábor Fotó: Fojtán László A közigazgatási hivatalok irá­nyítását december 11. és 31. között ideiglenesen megbízott vezetők lát­ták el. A január 1-től szóló állandó funkcióra összesen 67 pályázat ér­kezett, amelyet egy hattagú szak­mai bizottság bírált el. A szakmai testület javaslatait a belügyminisz­ter elfogadta és a Köztisztviselői Törvény, illetve a 161/1994. számú kormányrendelet alapján kinevezte az intézmények irányítóit. Kara Pál, a BM helyettes állam­titkára, a bíráló bizottság elnöke a beiktatási ünnepségen elmondta, hogy a beérkezett 67 pályázatból összesen 20 ideiglenesen megbízott hivatalvezető pályázott, akik közül 12-en bizonyultak alkalmasnak ar­ra, hogy véglegesen elnyerjék a tisztséget. Csongrád és Nógrád me­gyékben sajátos helyzet alakult ki, mivel Csongrádban a pályázatot el­nyert köztisztviselő majd csak janu­ár közepétől - miután megszerzi a tisztség betöltéséhez hiányzó szak- képesítést - töltheti be hivatalát. A nógrádi vezető pedig előző megbízá­sának lejártáig új tisztjét csak janu­ár 15-től láthatja el - közölte a he­lyettes államtitkár. Egyre rohamosabban nőtt a belső adósság Az adósságszolgálati terhek determinálják a költségvetést Budapest (MTI) - A központi költségvetés bruttó belföldi adóssága idén várhatóan eléri a 3.500 milliárd forintot. A belföl­di adósságállomány az elmúlt 4 évben több mint kétszeresére emelkedett. Az ez évi adósság- növekmény 550 milliárd forint is lehet. A fenti adatok abból a tájékoztató­ból derülnek ki, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készített a bel­földi államadósság alakulásáról és a költségvetési hiány finanszírozá­sáról. Az Országgyűlés - mint isme­retes - e héten fogadta el a jövő évi költségvetést több mint 282 milli­árd forintos hiánnyal. Az ÁSZ sze­rint várható, hogy a központi költ­ségvetés jövő évi adósságszolgálata (a tőketörlesztés és a kamatterhek együttes összege) meghaladhatja az 500 milliárd forintot. A tájékoztató szerint a belföldi államadósság rohamosan emelke­dett az elmúlt négy év során. Az összes belföldi adósság 1990-ben 1346,9 milliárd forint, 1991-ben mái- 1731,4 milliárd forint volt. 1992-ben ez a szám 2171,1 milliárd forintra, 1993 végén pedig 2944,4 milliárd forintra emelkedett. Áz adósság növekedése egyik évről a másikra egyre rohamosabbá vált. Míg 1991-ben 384,5 milliárd forin­tot, 1992-ben 439,7 milliárd forintot ért el a belföldi adósság éves emel­kedése, addig az 1993-as esztendő­ben a növekmény 773,3 milliárd fo­rintra rúgott. Ebben az játszott döntő szerepet, hogy a belföldi adósságállományon belül - az egyre növekvő hiány és a költségvetés finanszírozásának vál­tozása miatt - nagy arányban nőtt a kamatozó belföldi adósság, sőt, annak összetétele a magasabb piaci kamatozású kötvények felé tolódott el. Míg a kamatozó belföldi adósság 1990-ben 827,7 milliárd, 1991-ben 953,5 milliárd forint volt, addig ta­valy már 1762,5 riiilliárd forintra emelkedett. Az ÁSZ leszögezi: a következő években az adósságszolgálati ter­hek jelentős mértékben determinál­ják a központi költségvetés mozgás­terét. Emiatt a költségvetés jövőbe­ni finanszírozása ilyen feltételek mellett már nem nélkülözheti a bel­földi adósság hosszabb távú mene­dzselésének kialakítását. Egyszer éltek vissza a létszámfölénnyel Budapest (MTI) - Az új parla­ment eddigi tevékenysége jó­nak, eredményesnek mondható - jelentette ki Füzessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője a képvi­selőcsoport pénteki sajtótájé­koztatóján. Leszögezte azonban azt is: a munka eredményéből levon az a tény, hogy az igazi érdem az előző Országgyű­lést illeti meg, mely „az utat kita­posta”. Füzessy Tibor úgy vélte, hogy az új házszabály, amelyet a korábbi ellenzék nem volt hajlandó támogatni, jelentősen hozzá járult a gördülékenyebb törvényalkotáshoz. Véleménye szerint a jelenlegi parla­menti többség eddig csak egy ízben élt vissza számbeli fölényével, ami­kor keresztülerőltette az önkor­mányzati törvény módosítását. Ki­emelte: az Országgyűlés jó működé­séhez el kell érni, hogy nőjön a par­lament ellenőrző szerepe. A kormányzat eddigi munkáját illetően Füzessy Tibor rámutatott: a kabinet nem képes megoldani az objektív nehézségeket, ez megha­ladja képességeit. Hozzáfűzte: a mostani helyzet valóban rossz, de a korábbi kormányzatnak sokkal ne­hezebb körülményekkel kellett szembesülnie 1990-ben. Füzessy Ti­bor megítélése szerint az országra jelenleg jellemző közbiztonság mel­lett szükség lenne egy olyan belügy­miniszterre, aki nem csupán „má­sodállásban” látja el feladatait. Gáspár Miklós véleménye sze­rint a médiatörvény és a társada­lombiztosításra vonatkozó szabá­lyozás be nem terjesztése mulasztá­sos alkotmánysértés állapotába kényszerítette az Országgyűlést. Giczy György arra hívta fel a figyel­met, hogy a KDNP-nek muszáj volt most, az év végén beterjesztenie a mé­diatörvényt, miután a kormány terve­zetéből a korábbi hatpárti kompro­misszumok többsége kimaradt. Összefogás a magyar-román barátságért Pécs (MTI) - Ezer tagja van már a Magyar-Román Baráti Társaság­nak, mely a Nagybányán minap megalakult legújabb helyi szerveze­tével együtt immár tíz irháiéban folytatja a két nép történelmi ösz- szebékítését célzó munkáját. A Ma­gyarország és Románia százhúsz te­lepülésén élő tagok csoportjait tö­mörítő szervezetek a két ország nagyvárosaiban működnek. A társaságban ma már a társa­dalom szinte minden rétege képvi­selteti magát. A tagság háromne­gyede Romániában - főleg Erdély­ben - él, és negyven százalékában román. Keleti szomszédországunk­ban főleg a felső értelmiséghez tar­tozó személyiségek csatlakoztak a társasághoz, mely immár 12 romá­niai város polgármestereit is tagjai közt tartja nyilván. A társaság Brassóban tartott ok­tóberi polgárfórumán új stratégiát hirdetett meg: tevékenységét igyek­szik kiterjeszteni Románia Kárpá­ton túli területeire is, mert tudomá­nyos felmérések szerint a népek közti ellenérzés éppen azokon a te­rületeken erős, ahol magyaroknak és románoknak nem is volt alkal­muk egymás megismerésére, mert sosem éltek együtt. Utolsó fizetés Ózdon Ózd (MTI) - Az Ózdi Foglalkoztatási Kft.-vel munkaviszonyban álló 2100 dolgozóból pénte­ken hatszázan utoljára kapták meg havi já­randóságukat, januártól ugyanis ennyivel kell csökkentem a társaság létszámát. A Munka­erőpiaci Bizottság korábbi döntése értelmében a társaságnál foglalkoztatottak közül a két évet már letöltötteket el kell bocsátani. Ók már az elmúlt napokban, különböző csopor­tokban folyamatosan megkapták azokat a pa­pírokat, amelyekkel az Ózdi Munkaügyi Ki- rendeltségen jelentkezhetnek, hogy január 2- től hivatalosan nyilvántartásba vegyék őket, és jogosultak legyenek a munkanélküli-jára­dékra. A mostani kilátások szerint a megmaradó másfélezer foglalkoztatott sorsa is bizonyta­lan, hiszen a társaság jövőjéről - közjogi társa­sággá alakulásáról -várhatóan januárban egy szakbizottság fog dönteni. A továbbra is foglal­koztatottak számára február végéig különböző vállalkozásoknál, a most indult gépjármű fék­tárcsa üzemben, a volt kohászati gyárterüle­ten lévő bontásoknál lesz munka, továbbá va­gyonőrként és külső cégeknek kölcsönadott dolgozóként kereshetik kenyerüket. Nagy Imre emlékműve Budapest (MTI) - Az ’56-os Emlékbizottság felhívással fordult az Országgyűléshez. Azt kérte: karolja fel az ’56-os forradalom és sza­badságharc valamint a mártír miniszterelnök, Nagy Imre emlékművének nemes ügyét és vállalja a nemzeti kezdeményezések összefo­gását, a közadakozás megszervezését és erre a nemes célra hozzon létre különbizottságot. A felhívás megfogalmazói nyomatékosítják: már most kell készülni az 1996-os év három jubileumára: a honfoglalás ezeregyszázadik, az ’56-os forradalom és szabadságharc negyve­nedik, valamint Nagy Imre születésének szá­zadik évfordulójára, hogy a nemzet méltókép­pen emlékezzék meg azokról, akik küzdöttek a szabadságért, majd életüket áldozták érte. Újra kell gondolni azt is - hangsúlyozzák -, hogy az ötvenhatos forradalom emlékéhez kapcsolódó megemlékezések miként fejezzék ki a történelmi események szellemiségét és örökségét. A közelgő évfordulók azzal a nem­zeti kötelességgel járnak, hogy létrehozzuk az ötvenhatos forradalom és a mártír miniszter- elnök emlékművét, olyan monumentális mű­vészi alkotást, amely a forradalom szimbólu­mává nemesedett mártír miniszterelnök és a szabadságért küzdő nép emlékét egyetlen kompozícióban örökíti meg, és azt az Ország­ház, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szob­ra közelében kell majd felállítani - javasolja felhívásában az ’56-os Emlékbizottság. Kilencezer új állomás Nyíregyháza (MTI) - Az év utolsó munka­napján, pénteken, a kilencezredik idén felsze­relt telefonállomást kapcsolta be a Matáv Rt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A vállalat az országnak ezen a vidékén - a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségének megfe­lelően - 1994-ben kétmilliárd forintot költött 1994-ben a teljes távbeszélő-hálózat kiépítésé­nek megkezdésére. A legnagyobb arányú fej­lesztés Nyíregyháza és Kisvárda térségében valósult meg. Kossuth Emlékév: vége Szolnok (MTI) - Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója tiszteletére az idei esztendőt Kossuth Emlékévnek nyilvánította a 8000 ta­got számláló Kossuth Szövetség. Az idén janu­ártól decemberig tartó országos rendezvényso­rozat záró közgyűlését Szolnokon tartották. Gavlik István, a Szövetség ügyvezető elnöke ez alkalomból elmondta, a nagyszabású prog­ramsorozat ötlete tavaly március 15-én fogal­mazódott meg, mottójául pedig a „Kossuthra emlékezni és emlékeztetni” mondatot válasz­tották. Egész évben zajlottak a megemlékező események. Egyebek mellett tudományos ülé­sek, iskolai vetélkedők szolgálták Kossuth szellemének ébrentartását. Az idén Kossuth szülőfalujában, Monokon ismét megnyitotta kapuit az emlékmúzeum. Az Emlékév fővédnöke Göncz Árpád volt. A köztársasági elnök a záró rendezvényre kül­dött levelében azt úja: ,A Kossuth és nemze­déke által elkezdett magyar modernizáció többször is megfeneklett az azóta eltelt másfél évszázad alatt. Feladatunk ma is ugyanaz: fej­lett, erős polgár-Magyarországot kell teremte­nünk. Elsősorban a tulajdon erőnkre támasz­kodva. Elődeink nemzetszeretete legyen példa erőfeszítéseinkhez!” A szolnoki záró közgyűlésen az Emlékév szervezőinek, lebonyolítóinak „Kossuth Lajos (1802-1894) a leghívebb magyar” feliratú ara­nyozott, ezüst- és bronzérmeket adtak át. Egyúttal megnyitották azt a Kossuth-kiállí- tást, melynek anyaga 14 évi gyűjtőmunka eredménye. (Néhány dokumentum Bécsból ér­kezett.) Á szolnoki helyszínre egyébként azért esett a rendezők választása, mert a város már­ciusban Kossuth-szobrot avatott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom