Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-31 / 309. szám

4 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Megyei Körkép 1994- December 31., Szombat ^HÉTVÉGI ÜGYELETEK Gyógyszertárak Szombat, vasárnap reggel nyolctól este nyolcig tart nyitva a Széchenyi utca 3-9. szám alatti (Pátria-ház) gyógyszertár (telefon: 326-651). Az Avar utcai gyógyszertár szombaton és va­sárnap 8-tól 16.30-ig, a Szemere utca 14. szám alatti Fehér Holló Patika 7 órától egészen 21 óráig, míg a Soltész Nagy K u. 2. sz. alatti gyógyszertár minden szombaton 8-tól 16 óráig a lakosság rendelkezésére áll. Éjszakai ügye­letet a felsorolt gyógyszertárak egyaránt tar­tanak. Mesterek Háztartási hűtő-, fagyasztó- és automata mo­sógépszerviz: Privileg Bt., Miskolc. Tel.: 366- 163, 314-532. Háztartási gép (hűtó, fagyasztó, automata mo­sógép, stb.) javítása: GI-gant Bt. Miskolc, Vö­rösmarty u. 58. sz. Hibabejelentés: szombaton 8-12, más napokon 8-16 óráig. Telefon: 46/353-967. Rádió-, televízió-, antennajavítás: Rtl. Bt., Bársony J. u. 17. Telefon: 346-708. LEHELUX SZERVIZ Lehel Hűtőgépgyár Kft. LEHEL, ZANUSSI, ELECTROLUX márkaszerviz. Telefon: 46/327-845. VÍZVEZETÉKSZERELÉS, duguláselhárítás. Telefon: 365-381. REZGŐKÖR TV-VTDEO Szerviz Miskolc, Corvin u. 13. Vasárnap 9-12-ig. Telefon: 412-012. TV-MŰSZERÉSZ. Tel: 359-570 RÁCZELEKTRONIK BOLT Tv-, video-, kameraszerviz. Tel: 46/341-167. AUTÓJAVÍTÁS: Kazda László, 439-381, Miskolc-Pereces, Faller Jenő u. 14. Orvosok Körzeti orvosi ügyeleti szolgálat - sürgős ese­tekben - a következő helyeken található, Mis­kolcon a hét végén: az I. és II. kerületben la­kóknak a Csabai kapu 9-11. szám alatt (bejá­rat a Bottyán utcai oldalon), telefon: 412-422. A III. kerületben lakóknak az Első utca 4. szám alatt (telefon: 412-422). Az Első utcai ügyelet péntek este 7 órától hétfő reggelig a bükkszentkereszti és répáshutai lakosokat is ellátja. Gyermekorvosi ügyelet -14 éves korig - a vá­ros egész területére a Hunyadi utca 21. szám alatt található. Telefon: 359-466. Szintén pén­tek este 7 órától hétfőn reggel 7 óráig fogadják a beteg gyermekeket. A fogászati ügyelet (hétvégi) a Diósgyőri Ren­delőintézet Kerpely A. u. 1. szám alatt találha­tó. Telefon: 356-033. Az ideiglenesen Miskolcon tartózkodók a szál­láshelyük szerint illetékes ügyeleti szolgálat­hoz tartoznak. Állatorvosok Hatósági ügyeletet ellátó állatorvos Miskolc területén 1994. december 30-án (pénteken) 13 órától 1995. január 2-án reggel 7.30-ig Wirtz Ferenc ny. főállatorvos. Lakása: Miskolc, Perczel M. u. 32. Telefon: 367-935. Rendelés és bejelentés: 8-9,13-14,18-19 óra között. Az Állategészségügyi Intézetben (Miskolc, Dóczy u. 6.) szombaton és vasárnap ügyeleti szolgálat 8-10 óra között. * Állatkórház és állatpatika Miskolc, Major út 104. sz. alatt. December 31-én és január 1-én nyitvatartási idő: 9.00-tól 12.00 óráig. Telefon: 356-840 Nyitvatartási időn túl készenlétet tart: Horváth Tibor. Telefon: 341-354. A gyógyszertár nem tart nyitva! * Kovács Miklós állatorvos hétvégi rendelése:- Avasi Állatorvosi Rendelő. Miskolc, Szent- györgy út 59. Telefon: 368-854. Rendelés 8-12 óráig.- Tapolcád Állatorvosi Rendelő. Kiss J. ü. 11. Telefon: 362-703. Rendelés: 15-20 óráig. * Ügyeletes állatorvosi gyógyszertár: SENA- MED patika- és BENTO rendelő 3794. Bold- va, István király út 42. Telefon: 46/399-030. Nyitva; péntektől hétfőig 8-18 óráig. Kisiparosok Autómentés: Péter János, Bertalan u. 31. Tel: 375-645. Üvegezés: Koroknai József, Bokányi u. 37. Tel: 361-543. Gumijavítás: Kolozsvári József, Feszty Árpád u. 33. Tel: 355-252. Erősödjön az emberek között a szeretet Minek örültek legjobban 1994-ben? Mit várnak 1995-től? Erről kérdez­tük a megye közéletének ismert szereplőit. Megkönnyítik a bajokat Pankucsi Márta, jogász-szociológus, lapszerkesztő:- Apró, de fontos dolgoknak örül­tem idén. Annak, hogy voltak - és vannak - emberek, akiket szeret­hettem és akik szeretnek engem. Annak, hogy meggyógyult a 83 éves nagymamám. A fiam gimnazista lett, és jól érzi magát az iskolájában- örömteli módon kezdődött a szá­mára gimnáziumi élet. Némi épít­kezés után összeköltözhettünk az édesanyámékkal. A féijemmel ki­adtunk egy lapot, aminek reménye­ink szerint lesz még folytatása is. Örültem annak, hogy megtartották a választásokat és, hogy nem volt háború. Jó lenne, ha a következő eszten­dőben is szerethetném, akiket sze­rettem, és az ő érzéseik, sem változ­nának meg irántam. Általában is azt várom, hogy erősödjön az embe­rek között a szeretet, mert attól tar­tok, hogy egyre komorabb, egyre ne­hezebb lesz az élet. Hogy ezt el tud­juk viselni, hogy ne legyen kilátás­talanabb a helyzet, ebben segíthet, ha mindenki számára akadnak olyan emberek, akik megkönnyítik az élet bajainak elviselését, ha erő­forrás lehet a számukra az ilyen kapcsolat, barátság. Bizakodóbbak legyenek Laczkó Károly, Sátoraljaújhely pol­gármestere:- Az ismert gazdasági helyzet miatt annak örültem leginkább, hogy a költségvetésen belül tudtunk ma­radni a gazdálkodásban. Nem rom­lottak olyan mértékben a körülmé­nyek, ahogyan azt az előző évi ada­tok alapján várni lehetett volna. Örültem, amiért egy picivel jobbá vált az ifjúság helyzete. Örültem, hogy sikerült átadni a 37;es út vá­rost elkerülő szakaszát. Örültem a rudabányácskai ivóvízbekötésnek. Annak, hogy a középiskolai diákott­hon helyzetét sikerült 200 milliós beruházással a következő tíz évre biztosítani. Örömömre szolgált, hogy a gimnáziumban kétnyelvű oktatás kezdődött, s hogy a szlovák iskolában olyan oktatás folyik, amellyel a határ túloldalán is elé­gedettek. Ha az ember őszinte akar lenni, olyasmit mondhat, hogy nem sok jót vár a következő évtől. Úgy néz ki, sokkal rosszabbak lesznek a körül­mények, mint idén, és még több elé­gedetlen emberrel találkozhatunk majd. Ezért azt szeretném, ha sike­rülne elfogadható életkörülménye­ket teremteni mindenkinek, s, hogy az elesettek számára kedvező dön­téseket hoz az állam. Azt várom, hogy a város polgárai elégedetten fogadják majd döntéseinket és egész­ségesebbek, bizakodóbbak lesznek. Nyugalmat, biztonságot Csiba Gábor, a B.-A.-Z. Megyei Kór­ház igazgató-helyettese, önkor­mányzati képviselő, a Máltai Szere­tetszolgálat miskolci csoportjának vezetője:- A legnagyobb öröm számomra az elmúlt esztendőben a magánéle­temben ért, mégpedig az, hogy csa­ládunk megérhette szüléink 50 éves házassági évfordulóját, amit három nappal szilveszter előtt meg is ün­nepeltünk. Összejött a teljes, csak­nem ötvenfős család - gyermekek, unokák, dédunokák —, senki nem maradt távol, pedig a világ szinte minden táján élnek rokonaink. A következő esztendőtől azt vár­nám - s már át is léptem szakmai területre -, hogy ez a kórház min­denki számára, betegnek, dolgozó­nak egyaránt azt nyújthassa, amit eddig is tudott. Ez nyilvánvalóan a költségveté­sünk, illetve a törvény által biztosí­tott pénz függvénye íesz. A legjob­ban azt szeretném, ha intézmé­nyünk megkapná azt az anyagi le­hetőséget, amely révén elindulhat­na az évek óta várt rekonstrukció a sebészeten, és hogy a jövő év végén is azt mondhassák a munkatársa­ink, hogy nagyon jó itt dolgozni. Magamnak - ha szabad erről is beszélnem - a személyes életemben ugyanazt a csendet, nyugalmat és biztonságos hátteret kívánom, amit eddig is megkaptam a családomtól. Nagy szükségem van erre, hogy zaklatott életmódom felelősségtel­jes feladatait lelkiismeretesen el tudjam látni. Semmi többet. Egy forintból kettőt Szádeczki Zoltán, Miskolc jegyzője:- Hivatalnokként annak örültem leginkább az idén, hogy a megye- székhely polgármesteri hivatalának félezer dolgozója a nehezedő körül­mények között is helytállt, és ezzel hozzájárult a város működőképes­ségének fenntartásához. Magánem­berként pedig az okozott boldogsá­got, hogy megszületett első uno­kám, Gábor, aki szépen fejlődik, Sa­ját bőrömön tapasztalhatom tehát, hogy aki nagyapa lesz, tisztesebb korba lép. Unokát szeretni más, mint ahogy az ember a saját gyere­két szereti: kevesebb a felelősség, nagyobb az öröm. Ázt már tudjuk, hogy nehéz esz­tendő lesz 1995. De hiszem - és bí­zok is ebben -, hogy a város nem ke­rülhet rosszabb helyzetbe, mint amilyenben idén volt. Sőt, ésszerű­bb, takarékosabb gazdálkodás mel­lett még talán jobb életkörülmé­nyek is teremthetők Miskolcon. Tu­lajdonképpen tanulhatnánk azoktól a háziasszonyoktól, akik egy forint­ból kettőt tudnak csinálni. Magán­emberként pedig nagy izgalommal várom második unokám születését, s azt, hogy a betegség elkerüljön mindnyájunkat. Rész a rendszerváltásban Koscsó Lajos, tiszaújvárosi törvény­hozási képviselő:- Örültem, amiért a választások eredményeként a Magyar Szocialis­ta Párt - koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel - olyan helyzetbe ke­rült, hogy tehet az ország sorsáért. Annak is örültem, hogy bekerülhet­tem a törvényhozásba, és a képvise­lőház tagjaként részt vállalhatok a rendszerváltás kiteljesítésében. Az 1995-tel kapcsolatos várako­zásom is a parlamenthez fűződik: remélem, sikerül megteremtenünk azokat az alapfeltételeket, ame­lyeknek köszönhetően 1996-ban ki­mozdulhat mostani helyzetéből a gazdaság, s megindulhat a növeke­dés, illetve azt várom, hogy az ál­lampolgárok is érzékelhetik majd a kedvezőbb változásokat. Folytatjuk a nővérképzést Miccsi József, a Vöröskereszt B.-A.-Z. Megyei Szervezetének titkára:- Ami a szakmát illeti: nagyon szí­vesen emlékszem vissza a Hajlékta­lan Gondozási Központ fejlesztésé­nek sikerére. Különösen nagy öröm volt számomra, hogy nagyon jól si­került a konyha beüzemelése. S hogy ez nem elfogult vélemény, azt tükrözik a karácsony alkalmából hozzám érkező, meglepően nagy­számú, köszönő levelek. Boldog voltam azért is, mert há­rom olyan beteg gyermek külföldi műtétjéhez tudtunk hozzájárulni, akik itthon nem kaphatták volna meg a megfelelő ellátást, a kiuta­zást pedig segítségünk nélkül nem tudták volna megoldani. Kellemes emlék számomra az idei esztendő „Mindenki karácso­nya” akciónk, ahol több mint 700 ember részére tudtunk vagy in­gyencsomagot, vagy meleg ételt biz­tosítani. Az 1994-es év legnagyobb sikere számunkra talán mégis az volt, hogy Magyarországon a második vi­lágháború óta elsőként indítottuk be és vittük végig a vöröskeresztes nővérképző tanfolyamot, s az álta­lunk kiképzett 29 emberből 11 már állásban is van. Ezt a tanfolyamot szeretnénk jövőre is folytatni. Egyébként, őszintén megvallva, szorongással tekintek a jövő év elé, mert a nagyobb, hagyományos programjaink színvonalának fenn­tartása önerőből már nem biztosít­ható, ehhez kell megkeresnünk és megtalálnunk a vöröskeresztes, az önkormányzati és a Népjóléti Mi­nisztériumi támogató forrásokat. Várom, hogy a vérellátás területén jelentős, számunkra kedvező válto­zások következzenek be. Szeret­ném, ha az 1995-re tervezett két nagy programunk megvalósulna: az időskorú hajléktalanok ápolására szolgáló otthon beindítása, és a be­tegszállításba való bekapcsolódá­sunk. Magánemberként annak örülök legjobban, hogy ebben az évben a családom egészséges volt, bírtuk a munkát, el tudtuk végezni a ránk háruló feladatokat, és hogy a lá­nyom nagyon szép álláshoz jutott Budapesten. A Legfelsőbb Bírósá­gon fogalmazó, jövőre szakvizsgá­zik, és férjhez megy... Könnyek helyett mosolyt Dobos László, a miskolci Gyermek- város igazgatója:- Számomra a legnagyobb siker talán az volt 1994-ben, hogy intéz­ményünket a sok-sok gazdasági probléma ellenére változatlanul működtetni tudtuk, s nyugodt haj­lékot, otthont biztosíthattunk az itt élő gyermekek, a mi nagy csalá­dunk számára. A másik egy személyes indíttatá­sú eredmény volt: húsz év után eb­ben az évben lehetett pályázni elő­ször a Gyermekváros igazgatói posztjára, s jóleső érzéssel töltött el, hogy az itt dolgozó kollégák döntő többsége továbbra is azt kívánta: én maradjak az intézmény vezetője. Öröm volt, hogy az önkormány­zati bizottságok is nagy elismerés­sel nyilatkoztak a munkámról, s a képviselők is jelentős szavazati többséggel fogadták el a pályázato­mat. Eredményként könyvelem még el, hogy a család éve alkalmából si­került olyan rendezvényeket szer­veznünk, amelyeken egyrészt az itt élő gyermekek közelebb kerültek a családjukhoz. Olyan gyerekek találkozhattak a szüleikkel, akik évek óta nem lát­ták egymást, soha nem éltek egy fe­dél alatt, de most például együtt tá­borozhattak. Sikerült néhány nemzetközi szakmai tanácskozást is összehoz­nunk itt a Gyermekvárosban, ame­lyeken a gyermeki jogokkal, a csa­lád és a gyermek kapcsolatával fog­lalkoztunk, s erre több országos szerv is felfigyelt, s talán a jövőre több jogot kapnak az ilyen intéz­ményben élő gyermekek, mint ed­dig. Ä jövő évtől - ismerve a jelenle­gi költségvetési számokat - egy ki­csit félek, mert úgy gondolom, hogy egy ilyen nagy családnak, mint a miénk, nagyon nehéz az áremelke­déseket, az inflációt ellensúlyozni. Szeretném, ha ennek ellenére a mű­ködésünk nem kerülne veszélybe. Szeretném, ha 1995-ben az embe­rek megbékélnének, közelebb ke­rülnének egymáshoz, ha több lenne a szeretet, jobban megértenénk egy­mást, s jó lenne összefogással jobbá tenni az életünket. Mint gyermekvédő természete­sen aggódom a világ valamennyi gyermekéért, különösen azokért, akik a háborús övezetben élnek, nélkülöznek. Szeretném, ha jövőre nem könny, hanem mosoly lenne az ő arcukon is. Kupa- Hát soha nem gondoltam volna, hogy egy­szer még visszasírom azt a szúrós tekintetű Kupa Mihályt... Rajz: Szmodis Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom