Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-01 / 284. szám

Az Észak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. December 1. Házi Gazda Egy mezőgazdasági tanüzem „Kapuőrök" a mezőgazdasági szakközépiskola bejáratánál * Fotók: Dobos Klára Születésnap Debrecen (ÉM) - A Debreceni Ag­rártudományi Egyetemen nemzet­közi konferenciát rendeztek a juhte­nyésztésről Veress László profesz- szor 75. születésnapja alkalmából. A professzor pályájának jelentős ré­szét az agrárfelsőoktatásban töltöt­te: Kaposvárott, majd Debrecenben oktatott, s közben kutatásokat is végzett. Nevéhez fűződik a booroola merinó bekerülése az országba, s közel két évtizedes nemesítő mun­kája eredményeként kialakult a szapora merinó, amelyet 1992-ben fogadtak el fajtaként. Számos tudo­mányos dolgozata és könyve is meg­jelent. Baromfisoknak Kiskunfélegyháza (ÉM) - Orszá­gos baromfitenyésztési szakmai na­pot rendeznek december 9-én Kis­kunfélegyházán. Témák: tartás- technológia, takarmányozás; állat­egészségügy; keltetés és szülőpár­tartás új szabályozása; 1995-ös tyúkszülőpár-kínálat (élőállat-be­mutató). Meghívót igényelni és fel­világosítást kérni a következő cí­men lehet: Kiskunfélegyháza, Pf 142. Telefon és fax: 76/463-264. Kiállítások Budapest, Pécs (ÉM) - Szárnyas- állat-kiállítást rendez december 16-18-án a Magyar Galamb- és Kis­állattenyésztők Országos Szövetsé­ge Budapesten a XV. kerületi Patto­gós Utcai Általános Iskolában. Az állatokat december 13-án kell be­szállítani, a bírálat 14-én történik. A tenyésztői esttel egybekötött díj­kiosztó ünnepélyt december 17-én tartják. * Országos és nemzetközi galamb- és kisállat-kiállítást rendez a Pécsi Galamb- és Kisállattenyésztó Egye­sület 1995. január 6-7-8-án Pé­csett, a Felsó Malom utcai pi­accsarnokban. Galamb-, nyúl-, dísz- baromfi-, madár-, haszonbaromfi- tenyésztók jelentkezését várják. Le­vélem.. 7625 Pécs, Ignácz u. 14. Illegális labor Madrid (MTI) - Klenbuterol hor­mon előállítására specializálódott illegális laboratóriumot fedeztek fel a spanyolországi Logronóban. A klenbuterol a húsállatok gyorsabb hizlalását elősegítő hormon, mely­nek használata szigorúan tilos. A kérdéses laboratóriumban 80 kiló hormont foglaltak le; hatalmas memiyiséget, hiszen egyetlen gramm klenbuterol elegendő egy­tonnányi takarmány „kezelésére”. A klenbuterolt használják a body- builderek is használnak az izomszö­vet-állomány növelésére. Az állatok hízását is felgyorsítja, amivel az ál­lattenyésztő hamarabb jut pénzhez. A hormont a takarmányban kapják az állatok, vagy bőr alá adott injek­cióval. A méreg aztán a májban koncentrálódik és a szimptómák sú­lyossága az elfogyasztott mennyi­ségtől függ. Vágási adatok A CARDS fordítása: „számítógépes segédletü kiskereskedelmi döntése- lökészító program”. A software, ame­lyet kidolgoztak a juhon kívül mar­hára és sertésre is, segíti a kiskeres­kedőt abban, hogy meghatározza a különféle húsdarabok közti különb­séget, és ezáltal hatékonyabbá tegye a hús értékesítését. A bárányhús sovány és sokoldalúan felhasználható. A CARDS segítségé­vel a kiskereskedők felfedezhetik, hogy a hús soványságát, illetve vál­tozatosságát, hogy lehet a legjobban kihasználni. A program segítséget nyújt abban is, hogy a bárányhúsda- rabokon lévő zsír mennyiségét meg­határozzák, ami alapján a forgalma­zók eldönthetik, hogy a csomagoló­üzemektől sovány, trimmelt árut vá­sárolnak, vagy inkább olyan húsda­rabokat, amelyeket zsír borít és eze­ket az üzletükben maguk trimmelik. Dobos Klára Abaújszántó (ÉM) - A régi törté­net talán fényesebb. A második világháború után ugyanis 1088 hektárnyi tangazdasága volt az abaújszántói Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközépisko­lának. Szükség is volt erre, hi­szen gyakorlat teszi a gazdát. És itt aztán volt minden, ami szem­szájnak, tanárnak, diáknak kel­lemes, nem kellett messzire menni sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés „prak­tikáinak” elsajátításához. Két évtizeddel később azonban a tangazdaság megszűnt, sőt az isko­la képzési rendszere is átalakult: speciálisan szakosított állatte­nyésztő profilú lett, baromfi-, juh-, sertés- és szarvasmarha-tenyésztő szakot választhattak az ide jelent­kezők. Ez az akkori vezetés nagy­üzemi elképzelései miatt alakult így. De az „idők” gyorsan változnak, ma már ismét tudjuk, hogy az óriá­si telepeknek nincs létjogosultsá­guk, hogy az állattenyésztés komp­lex „műfaj”, s hogy a farmergazdál­kodásé a jövő. Ennek szellemében jelenleg állattenyésztő-állategész­ségügyi technikus, általános állat- tenyésztő szakmunkás, és agrárpi­acgazdasági technikusi képzés fo­lyik az iskolában. Ehhez azonban nem árt egy tanüzem... Tulajdonképpen a tanüzem új­kori története is mondható fényes­nek. Ha nem is akkora területen, mint régen, de talán nagyobb lelke­sedéssel kezdődött a munka, 1992. április 28-án. Ez volt az a nap, ami­kor aláírták a jegyzőkönyvet, mely Az élőállat-szállítás maximális idő­tartamát 8 órára korlátozó német kezdeményezés támogatókra talál az Európai Unió több országában is. Legalábbis ettől tartanak a brit Földművelésügyi Minisztérium munkatársai, akik rámutatnak: a szigetországban a nyolc órára való korlátozás komoly belső gondokat okozhat. Ennek az az oka, hogy a többi tagországhoz képest Nagy- Britanniában sokkal nagyobb arányban tartják a vágóállatokat a főbb feldolgozó üzemektől távol, mint más országokban. Az állatvédelem örökzöld témá­nak bizonyul. A németek által szor­galmazott, 8 órás korlátozás terve több vizsgálatot is maga után vont. Ezek egyikét a brit Hús- és Élőállat Választmány végezte, végigkövetve egy szállítmány élóbárány útját Angliától Dél-Franciaországig. A Franciaországba irányuló élőállat- export igen jövedelmező tevékeny­ség, mert a francia vásárlók ragasz­szerint a Szerencsi Állami Gazda­ság kezelésében lévő állami tulajdo­nú Süvegesi-telep - 32 hektár földte­rülettel együtt - a Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközépiskoláé lett. Adott volt tehát a telep, amely rendelkezik minden olyan épülettel, amelyek szükségesek egy komplex állattartó telep kialakításához. Mélyalmos bújócska Csakhogy a dolog mégsem volt olyan egyszerű. Egyrészt, mert az állami gazdaság a különböző funk­ciójú istállókat egységesen mélyal­mos baromfinevelővé alakította át, másrészt pedig azért, mert a telep több éve nem üzemelt, teljesen le­pusztult, nyakig fűvel, gazzal föl­vert terület volt. Az első kapavágá­sokat két évvel ezelőtt a nyári gya­korlatukat ott töltő diákok és taná­rok tették. - Elsőként a juhistállót hoztuk helyre — meséli Kiss Tibor igazgató. - Még az év őszén be is üze­meltük. Nyolcvan anyajuhhal, né­hány a gazdaságoktól, illetve a szü­lőktől kapott szarvasmarhával és két lóval elkezdődött a termelés. Az első ellés ’92. október 23-án folyt le. A telep most nyolcvan százalék körüli készenlétben van az elképze­lésekhez képest. A teljes beüzeme­lést jövő év végére tervezik. Jelen­leg élnek itt tehát juhok, vannak sertések (14 vemhes magyar nagy fehér kocával indultak, de van két mangalica koca is, az ISV-technoló- giát alkalmazzák). A piac függvé­nyében értékesítik a választott ma­lacokat, és a konyhára is „be­segítenek” az állatok. A pénzt ter­mészetesen visszaforgatják az üzembe. Legutóbb például műtrá­gyát vettek a „malacok”. kodnak a frissen vágott bárányok­hoz. A mai EU állatvédelmi szabá­lyok szerint az állatokat 24 órán ke­resztül lehet megállás nélkül szállí­tani. Ugyanakkor az állatokat szál­lító kamionsofőrök 9 órát vezethet­nek naponta, négy és fél óra után 45 perces pihenőt beiktatva. Az EU legújabb javaslata szerint az állat- szállítási időket úgy módosíthat­nák, hogy 22 óra telhet el két szünet között, amikor is etetnek, itatnak és pihennek, illetve 15 óra telhet el két itatási pihenő között. A korábban említett, vizsgált szállítmányt a hétfő reggeli vásáron vették meg, és a bárányok este nyolcra a szállítmányozónál voltak, ahol állatorvosi vizsgálatnak vetet­ték őket alá, valamint fülszámmal látták el őket. Azokat a bárányokat, melyek szállításra alkalmatlannak bizonyultak, kiválogatták. A mara­dékot kedd reggel 8-kor felpakolták. Francia területen először 564 kilo­métert tettek meg 4-5 perces pilie­Ami számít... Szarvasmarhából vannak tej- és húshasznúak, 15-20 tehenet szeret­nének tartani hasznosítási típuson­ként. Jelenleg hét fajtával rendel­keznek, ami azért nagyon fontos, mert a diákok így könnyebben meg­ismerhetik a fajtákat, kiválaszthat­ják azt, amelyikkel később esetleg foglalkozni szeretnének. Van egy magyar szürke, sót — boijával együtt - kettő. Charolais, Hereford, Limousin, Magyartarka, Holstein fríz, Jersey lakik az istállóban, és vannak - ahogy az igazgató nevezi őket - sétatéri keverékek. Ezek a bizonytalan genetikai vérvonalú egyedek, köztük Csonti, akit úgy kaptak, hogy „pusztuljon el nála­tok”, szinte mái- csak a bőr tartotta össze. Most ő a legjobb tehenük. Fe- jóház, tejház - még nincs. Viszont van erre egy megnyert pályázat­idén nyár végén átadták a baromfi istállót is, a kétezer férőhelyes bábol­nai rendszerű tojóházban már „dol­goznak” a Tetra SL tojóhibridek, ezerötszázan kezdték meg egyéves intenzív pályafütásukat. Az istálló másik felén a szintén kétezer férőhe­lyes mélyalmos brojler hizlaló most üres, majd tavasszal, nyáron hasz­nálják. A vegyes istálló egyik felében jelenleg öt ló éli világát, illetve ki ne felejtsük Dömét, a szamarat. A má­sik oldalon kisállattenyésztési részt szeretnének kialakítani. A szükség törvénye... Általában olyan technológiák mel­lett kötelezték el magukat, amelyek a kis- és középvállalkozásokban al- kalmazhatónak tűnnek. De bármi­lyen szépen is hangzik ez az egész, természetesen itt is van, ami leszű­kíti a lehetőségeket, ez pedig á ta­karmány. Vagyis a kevés földterü­let és az elavult vagy hiányos gép­park. A tervezett kapacitáshoz mint­egy száz hektár földterület kellene. Ezért bérelnek még húsz hektárt, il­letve egyelőre nem végtermékig tartják az állatokat, hanem koráb­ban eladják. A gépi munkákhoz sok segítséget kapnak a környékbeli vállalkozóktól. Hogy miért nem a géppark kiala­kításával kezdték a fejlesztést? Egyszerű a válasz: mert képzésük­nek az állattenyésztés az alapja. Tanüzem nélkül pedig nincs mező- gazdasági szakoktatás. nővel megszakítva, majd este 6-kor egy szállítmányozónál az állatokat lepakolták, megetették és megitat­ták. Másnap reggel 7-kor továbbin­dultak egy újabb, 627 kilométeres útra, míg végül délután 5-re megér­keztek a marseille-i célállomásra. Az állatokat megvizsgálva a Vá­lasztmány emberei azt tapasztal­ták, hogy az állatok sérülésmente­sek voltak, és nem mutatták jelét sem túlzott stressznek, sem túlzott fáradtságnak. A Brit Juhexportőrök Szövetségének (BASE) elnöke sze­rint a 15 órás szünetek megfelelné­nek az exportőröknek. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a 15 órás korlátozásra nincs tudományos kí­sérletekkel, illetve vizsgálatokkal alátámasztott indoklás. Véleménye szerint a 8 órás korlátozás betartá­sára és alkalmazására nincs lehető­ség a szigetországban... A szállítás időtartamával kapcsolatos vita le­zárásához még sok kérdést kell tisz­tázni. (Hungahyb tájékoztató) Állatszállítás és állatvédelem Méhészek tele Edelény (ÉM-B.L.) - Megkezdték téli klub- foglalkozásaikat Edelény és környéke méhészei. A Magyar Méhészek Egyesüle­tének klubjaként működnek és Szath- máry Király György, Magyarország első magyar nyelvű méhészeti szakírójának a nevét viselik. Foglalkozásaikat minden hónap második péntekjén tartják az Ede- lényi Városi Könyvtárban. A tagság 48 főből áll és évente 5-600 mázsa mézet termelnek. Az utóbbi két évben némi visszaesés volt a méz nagybani értékesítésé­ben és exportjában, ezért többen a méznek a lakosság felé történő kiseladására tértek át -, sikerrel. Ugyanis a méz rengeteg értékes ásvá­nyi anyagot (vas, magnézium, mangán, króm, réz, kova, mész, nátrium, kálium, klór, fosz­for), továbbá különféle savakat, enzimeket, il­latosító és ízesítő anyagokat tartalmaz. Egy kilogramm mézben annyi kalória van, mint 5 liter tejben, 3 kilogramm húsban, vágj' 4 kilo­gramm tojásban. És amíg azok fogyasztása növeli a koleszterinszintet, a mézé nem. A méz baktériumölő hatását is megállapították már. Talán ez is oka, hogy egyre emelkedik a mézfo­gyasztás Magyarországon. Amíg az 1930-as években 14, napjainkban már 40 dekagramm az egy főre eső átlagos mézfogyasztás. Persze ez még messze van a nyugati 120 dekagram­mos átlagfogyasztástól, de mutatja, hogy a magyai- ember is jó irányba változtatja étkezé­si szokásait. Nagyon hasznosnak tartják a szakemberek a dió-mézkúrát (a diót darálva, vagy darabokra vágva és folyékony mézzel összekeverve), valamint a tej-méz kúrát. Az ilyen kúra alkalmas a leromlott szervezet gyors helyreállítására. A méznek a roboráló hatását már Avicenna arab orvostudós is hir­dette. Tulajdonképpen egy magyar család asz­taláról sosem hiányozhatna a méz. A honfogla­lás idején ez így is lehetett. Erre utal a tejjel- mézzel folyó ország kifejezés. Az első összejövetel idejére minden méhész gondosan betelelte az állományát és a méhek is, a méhészek is nyugodtan várják a tavaszt. Egy aggályról számoltak csak be, nevezetesen, hogy a hosszú őszön sok volt a méztolvaj. A né­metdarazsak (kecskedarázs) annyira elszapo­rodtak, hogy a méhek téli mézkészletéből so­kat ellopnak. Valóságos darázsinváziót ta­pasztalnak évek óta a méhészek is és a szőlé­szek is. Amikor a méhek nem járnak a hideg miatt, a darazsak még mindig ki-bejámak a kaptárba. Hiába a védekezés. A következő foglalkozást december 9-én tartják, akkor az oldalt csüngő, lépszalagos méh anya nevelésről lesz szó, januárban pedig a méhészetről, mint vállalkozásról beszélget­nek az érdeklődők. Hazai fajták Magyar szürke marha Ha szarvasmarha tenyésztésről van szó, már nem nagyon jut eszünkbe ősi fajtánk, a ma­gyar- szürke marha. Viszont ha a Kiskunsági vagy a Hortobágyi Nemzeti Parkokról beszé­lünk, rögtön felidéződik a kép a nagy csordák­ról. Mert ez a fajta szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Al­föld világszerte nyilvántartott jellegzetessége. De hogy elsősorban látványossággá váltak, azért az nem zárja ki, hogy időről-időre a ne­mesítésbe is bevonják őket a szakemberek. Hazai szarvasmarha-tenyésztésünkben száz évvel ezelőtt még a magyar szürke volt a legelteijedtebb. Klasszikusan hármas haszno­sítású fajta. Tulajdonságait a honfoglaláskor behozott, valamint a Kárpát-medencében élő ősi szarvasmarháktól nyerte. A tehén kifejlett­kori testtömege 500-550 kilogramm. Tejter­melő képessége szerény, átlagban 1000-1500 liter tej. Hústermelését a középkorban igen kedvezően ítélték meg, a mai igényeket azon­ban nem elégíti ki. Kitűnő igásmarha. Rendkí­vül igénytelen, szívós, edzett. Hazánkban je­lenleg néhány százra tehető az egyedszám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom