Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-31 / 309. szám
1994» December 31., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Nem megoldás, csak tüneti kezelés Gúr Nándor: A munkanélküliség jelzett csökkenése akár meg is fordulhat a financiális nehézségek miatt Fotó: Farkas Maya Januártól érvényes vízdíjak Miskolc (ÉM) - A Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat értesíti fogyasztóit, hogy az áfa- kulcs-változás miatt a cég közüzemi szolgáltatásainak érvényes fogyasztói díjtétele a következő: Miskolcon az ivóvíz köbméterenkénti ára január elsejétől 51,70 forint, a csatorna díj köbméterenként 20,50 forint, ami együttesen 72,20 forintot tesz ki. Felsőzsolcán az ivóvíz köbméteréért 67,20 forintot, az ivóvízért és a csatornadíjért pedig köbméterenként összesen 104,20 forintot fizetnek majd a fogyasztók. Szünnapok az értéktőzsdén Budapest (MTI) - A Budapesti Értéktőzsde Tanácsa az év végi zárási és leltározási munkálatokra tekintettel tőzsdei kereskedési szünnappá nyilvánította a január 2-át, 3-át és 4-ét. Erről az értéktőzsde titkársága tájékoztatta az MTI-t. Elodázhatatlan az agrárprogram Budapest (MTI) - Tíz év óta állandóan nehéz helyzetben van a magyar agrárgazdaság. Tőkét 1985 óta folyamatosan csak kivonnak ebből az ágazatból. Helyzetének, fejlesztésének a stratégiai kérdéseire mindeddig nem sikerült megfelelő választ találni, s így most már végképpen elodázhatatlan a nemzeti agrárprogram kidolgozása. Ezt Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének társelnöke mondta pénteken Budapesten tartott év végi sajtótájékoztatóján. Az érdekképviseleti vezető külön kitért arra, hogy a szövetkezetek működéséhez pozitív diszkrimináció szükséges. A szövetkezés eszméje ugyanis reneszánszát éli szerte a világban, de Magyarországon ez a gazdasági forma már csak akkor lehet életképes, ha megfelelő támogatottságot élvez. Nagy Tamás lehangolnak mondta, hogy a megszületett szövetkezeti törvények ellenére is a mezőgazdasági szövetkezetek ügye nem javult az 1990. évihez képest. Példaként említette, hogy nem született megoldás a külső üzletrésztulajdonosok helyzetének rendezésére, a tőkebevonás mikéntjére, a társasággá alakulás feltételeire. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a kormánynak nemcsak szeretnie kell a szövetkezeteket, hanem olyan gazdasági környezetet kellene teremtenie, amelyben ezek a gazdálkodó szervezetek megfelelő módon tudnak működni. Utalva az érdekképviseleti szervezet januári kongresszusára Nagy Tamás elmondta: a MOSZ az elkövetkezendő öt évben szeretne a mezőgazdasági termelők teljes körének érdekképviseleti szervezetévé válni. Miskolc (ÉM - ME) - A megyei munkanélküli helyzet idei alakulásának áttekintésekor elengedhetetlen visszanézni az 1993-as esztendőre, hiszen a gyökerek ott keresendők. Gúr Nándorral, a megyei munkaügyi központ megbízott igazgatójával, a jelenről és a várható folyamatokról beszélgettünk. • Az elmúlt évben kezdődött meg a munkanélküliek számának stagnálása Borsodban - kezdi a szakember. - Vagyis nem volt nagymértékű növekedés és csökkenés sem. Ez a tendencia idén a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése irányába mozdult el. Bármennyire is hihetetlen, a visszaesés meghaladta az.országos átlagot. Az ok egyszerű, legkorábban és legnagyobb mértékben ebben a régióban jelentkezett a munkanélküliség és ez a folyamat most megfordult. Többezer ember kimerítette a járadékfolyósítás időtartamát, tehát nagyrészük kikéiül kirendeltségeink nyilvántartásából. A dolognak persze van másik oldala is, nevezetesen a szezonális munkák felszívó hatása, a pályakezdők kikerülése a rendszerből illetve a halasztott létszámleépítések. Amíg egy évvel ezelőtt 19,9 százalékos volt a megyében a munkanélküliségi ráta - ez 75 ezer embert jelentett - addig az idei év novemberére 15,6 százalékra esett vissza, ami 55 ezer regisztrált munkanélkülit takar. □ Az évközi elemzésekből kiderült, megyén belül nem egységes a megoszlás, van ahol jócskán meghaladják az arányok az ön által említett 15,6 százalékot. • A kistérségekben döntő többségében 18-25 százalék között mozog a ráta. A legsötétebb a kép a megye északi-, észak-keleti részein, azzal együtt persze, hogy a délebbre eső területek mutatói is meghaladják az országos átlagot. Ózd, Kazincbarcika, Miskolc tengelyében él például a munkanélküliek több mint 50 százaléka. Hozzá kell tennem azt is, hogy ebben az évben a megyeszékhely helyzete romlott. □ Kimutatható-e valamilyen változás a munkanélküliek összetételében? Gondolok itt az iskolai végzettségre, életkorra, nemre. • Az elmúlt félévben megnövekedett a középfokú végzettségűek száma, és ha a kort vizsgáljuk, az a sajnálatos tény deiül ki, hogy a 26-45 év közöttiek részaránya eléri az 57 százalékot. Ez - nyugodtan mondhatjuk - tragikus, hiszen éppen arról a korosztályról van szó akikre építeni kellene a megye termelését. Beláthatatlan veszélyeket hordoz magában a tartós munkanélküliek igen magas száma is. A fél évnél régebben állás nélkül levők részaránya meghaladja a 80 százalékot, a két éviiéi régebben parkolópályára kényszerültek aránya pedig az 52 százalékot. Ez utóbbi kör az elhelyezkedési esélyeket tekintve csaknem teljesen ellehetetlenült. Kapcsolataik szinte a nullára redukálódtak, és szakmai tudásuk is jelentősen visszaesett. □ A munkanélküliség kezelésére mekkora összeget fordítottak 1994- ben? • Tavaly a nyilvántartási rendszerben levők 50 százaléka kapott valamilyen ellátást, idén ez már csak 40 százalékra tehető. Ez alapján mintegy 4,2 milliárd forintot fizettünk ki munkanélküli segélyre, járadékra. Ehhez jött még a decentralizált foglalkoztatási alapból a megyének járó több mint 1,6 milliárd, illetve a központi intézkedések - például munkahelyteremtő beruházások, intervenciós összegek — kapcsán kapott mintegy egymilli- árd forint. Összességében tehát közel hétmilliárd forintról van szó. □ Ha már a financiális kérdéseknél járunk, az eddig napvilágot látott hírek szerint jövőre szűkülő anyagi feltételek mellett kell végezniük munkájukat. • Valóban, az Országos Foglalkoztatási Alap jövőre 12 milliárd forintot oszt fel a megyék között, Borsodba ebből egymilliárd jut. A szűkülő pénzügyi keret nehezíti a prevenciót és a kezelést is. Persze elképzelhető, hogy ehhez még másféle források is hozzáadódnak, de ez idő szerint csak ezzel számolhatunk. Az a cél, hogy az ideihez hasonló módon kezeljük a munkanélküliek helyzetét - a dolgok jelenlegi állása szerint - elérhetetlen. De természetesen nem ülünk ölbe tett kézzel, lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a különböző támogatások kapcsán 1994-ben a térségbe került pénzek fel nem használt része itt maradhasson. Ezen kívül a kormányzat intenzíven foglalkozik Ózd körzetével, így esetleg újabb források jelenhetnek meg. De ha ezek a kezdeményezések sikeresek lesznek is, akkor sem tudjuk hozni az ezéves szintet. Jóval kevesebb embert tudunk majd támogatni, ami akár a munkanélküliek számának válható csökkenését is megfordíthatja, ismét bekövetkezhet a lassú emelkedés. Éppen ezért elengedhetetlen lenne a térség megtartó képességének növelése, a társadalmi, gazdasági lemaradás elmélyülésének megállítása. Ezekhez pedig jelentős és hatékony állami, kormányzati intézkedések szükségeltetnek. Mert mégegyszer hangsúlyozom, a decentralizált foglalkoztatási alap jelen pillanatban csak a tüneti kezelésre elegendő, arra nem, hogy a problémát megoldja. SZAKÉRTŐ SZEMMEL Az új gazdasági kamarákról Szilágy iné Baán Anna, (44) a Borsod megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezető munkatársa, kohómérnök 1995 januárjától új típusú, a nyugat-európaiakhoz hasonló felépítésű, közjogi gazdasági kamarai rendszer kezdi meg működését. Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében 1994. november 29-én alakult meg a kereskedelmi és iparkamara, amely mintegy 18 000 tagot számlál. A közjogi kamara a gazdaság szereplőinek önkormányzata, amely demokratikus módon, alulról, a megyei kamarák bázisán épül fel a törvényben meghatározott menetrend szerint. Minden gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó a vállalkozás beindításával egyidejűleg automatikusan gazdasági kamarai taggá válik, a tevékenység fajtájától függően a megyei agrárkamara, kézműves kamara vagy a kereskedelmi és iparkamara tagja lesz. A kialakítandó új közjogi kamara részben a már eddig is végzett kamarai szolgáltatási tevékenységeket folytatja, részben tovább bővíti azokat. A cél, hogy a vállalkozók, gazdálkodó szervezetek minden információt, segítséget megkaphassanak munkájuk eredményesebbé tételéhez. Ahhoz, hogy tagjaink tevékenységét, igényeit mind jobban megismerhessük nélkülözhetetlen a jelenlegi információs rendszer technikai és tártálmi továbbfejlesztése. Már az is nagy jelentőségű, bogy a csaknem százszázalékos regisztráció révén átfogó képet lehet kapni a megye vállalkozásairól. Ennek a döntéselőkészítési folyamatokban igen nagy szerepe lesz. Ám ez a regisztráció arra is alkalmat ad, hogy a vállalkozókat a kamara megszólíthassa, a terméket kereső bérmunkalehetőséget ajánló üzleti partnereket a megfelelő cégekhez irányítsa. Az országos szinten egységesen kialakítandó információs rendszer a megyék közti kommunikációt is segíti majd. A kamarai törvény jelentős szerepet szán a gazdasági kamaráknak a területfejlesztésben. Itt természetesen a térség gazdasági fejlesztésére kell gondolni. A törvény értelmében nem hozható országos hatású gazdasági rendelet, törvény az országos kamarai szervezet, és helyi gazdasági rendelet a megyei kamara megkérdezése nélkül. Természetesen a kamarák nem csupán „felülbíráló!"ezen rendeleteknek, hanem részesei is lesznek megalkotásuknak. Csak akkor tölthetik be megfelelően szerepüket, ha a helyi önkormányzatokkal együttműködve, a gazdasági adatok gyűjtéséből és elemzésére alapozva részt vesznek a döntéselőkészítésben, s e munkában mindvégig tagjaik gazdasági érdekeit képviselik. Nem elhanyagolható ezen a feladatocsoporton belül a kamara szerepe a környezetvédelem, az infrastruktúra-fejlesztés, á műszaki fejlesztés, szabványosítás, iparjogvédelem terén sem. A tagdíjbevétel egy részéből a kamarák fejlesztési alapot képeznek, amely az innováció infrastruktúrájának, a műszaki fejlesztés feltételeinek javítására használható fel. A gazdasági kamarák igen fontos feladata a szakképzés, szakoktatás, mesterképzés, átképzés irányainak meghatározása, annak felügyelete, szakmai konferenciák, szemináriumok szervezése. Ennek az elvárásnak egy széles bázison kiépülő szakértői hálózattal tud eleget tenni. Számos feladat hárul a kamarákra az üzleti forgalom biztonságának megteremtésével kapcsolatban. Gondoljunk csak a virágzó feketekereskedelemre, a tisztességtelen piaci magatartás elterjedésére. Mit tehet és mit szeretne tenni a Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, hogy minél hamarabb magáénak érezze minden tagja? Elsősorban többet kell adni: információt, szolgáltatást, segítséget. Ehhez nem csupán a miskolci irodát szeretnénk szakmailag, szolgáltatásaiban fejleszteni, hanem a megye nagyobb városaiban helyi irodákat kívánunk létrehozni. A megyében gyártott termékekről, az itt működő cégekről videotárat kívánunk létrehozni, hogy az idelátogató üzletemberek ne csak egy-két miskolci, de a megye legtávolabbi csücskében működő vállalkozásokat is megismerhessék. Továbbra is szeretnénk megjelentetni és tagjainkhoz eljuttatni a kamarai újságot, ami havi rendszereséggel tájékoztat a legújabb gazdasági szabályozó-változásokról, a kamara rendezvényeiről, kiadványairól, a megrendezésre kerülő hazai és nemzetközi vásárokról, a kamarai szolgáltatásokról. A megye gazdasági viszonyainak feltérképezésével, elemzésével a megyei és a városi-települési önkormányzatok gazdaságfejlesztő munkáját szeretnénk segíteni. A közjogi kamara egy polgári társadalom gazdasági ön- kormányzata. Azzal, hogy létrejött, még csak az első, de az egyik legfontosabb lépést tettük meg ahhoz, hogy gazdasági-társadalmi rendszerünk közelebb kerüljön az egyesült Európához. Befejeződött privatizáció Bonn (MTI) - Négy és fél év után lényegében befejeződött az egykori keletnémet szocialista vállalatok privatizációja - állapították meg az év végével megszűnő állami vagyonkezelő holding, a Treuhandanstalt pénteki berlini sajtó- értekezletén. Birgit Breuel, a Treuhandanstalt elnöke elmondta, hogy a több mint 14 500 vállalatból alig hatvannak az ügye nem rendeződött még. Az egykori szocialista üzemek eladásából mintegy 50 milliárd márka bevételre tettek szert, miközben 320 milliárd márkát költöttek az egyes cégek halaszthatatlan rendbehozására, az egész privatizációs folyamatra, így az állami költségvetésnek mintegy 270 milliárd márkát kellett költenie. Breuel asszony meggyőződése szerint ez a befektetés mindenképpen megérte, mert a keleti tartományokban nagyon korszerű üzemek jönnek létre és az ipari termelés szintje várhatóan a jövő év végére eléri az NDK 1988. évi eredményét. Hangsúlyozta, hogy a Treuhandanstalt kezdettől fogva minél gyorsabb privatizációra törekedett, mert a folyamat elhúzódása csak növelte volna az állam költségeit. Meggyőződése, hogy a privatizáció a legjobb szanálás, és álmodozók azok, akik szerint állami pénzen megmenthető lett volna az egykori keletnémet üzemek egy része. A volt NDK majdnem tízmillió munkahelyéből négymillió tartozott a Treuhandanstalt kezelésébe került vállalatokhoz, s ebből mára másfél millió maradt meg. Birgit Breuel szerint érthető a keletnémetek háborgása és tiltakozása a munkahelyek tömeges elvesztése miatt, de a nemzetgazdaság szempontjából ez volt az egyetlen járható út. Elismerte ugyanakkor, hogy a világ eddigi legnagyobb vagyonkezelő holdingja a gyorsaság miatt bizonyára hozott több hibás döntést, és sajnos a korrupciót sem sikerült távoltartani a szervezettől. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — 388 üzletben összesen 1392,772308 millió forint forgalmat bonyolított le csütörtökön a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (348 kötés) névértéken 118,7910 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 304,440793 millió forintot tett ki. Összesen 121 182 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű forgalma 7,302215 millió forint, a befektetési jegyeké 788 300 forint, az államkötvényeké 1077,95760 millió forint, a kincstárjegyeké pedig 2,18350 millió forint volt. A részvények körében a legtöbb kötést az EGIS Gyógyszergyár (83), a Pannonplast (41) és a Pick Szeged (30) részvényében bonyolították le. A legnagyobb volumenű üzleteket az EGIS (134,787 millió forint forgalom), a Pick (64,069 millió forint) és a Prímagáz (33,723 millió forint) papi íjában realizálták. A kárpótlási jegyre 31 üzletkötés történt, melynek során 17 981 darab értékpapír cserélt gazdát. Nyitó ára 400, átlagára 406, záró ára 410 forint volt. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) dec. 29. 1438,00 -6,24 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. december 30. Pénznem Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. Angol font 171.28 174.76; 173,11 Ausztrál dóllár %| 85M 86,94 -1. > ■ Siill Belga es lux. fk 343.72 350,64 347,64 Dán korona ; 16,01 18,37 18.20 Finn márka 23,12 23,58 23,38 Francia frank 20,49 20.91 '©jÉiBMi Holland forint 63,11 64.37 63.S2 í r font 169,27 172.73 171,001; Japán yen* 110,03 112.23 111,05 Kanadai dollár 76.10 79,77 78.82; ■ Kuvaiti dinár 866,33 373,57 369,34 Német márka 70,70 72,10 71,47 : Norvég korona 16.19 16,51 16,36 Olasz lírá** 67,44 68.84 06,17 Osztrák schill. 10.05 10.25 .10.16 0 70,00 60.56:1.1 Spanyol peseta 82,86 84,58 ...........84,10 S vájci frank 83,65 85,35 ' 84,46 Svéd korona USA-döUhr < ... ECU (KP) 134,28 137.00 14,69 14,99 14,85 nK'HI,»« 110,69 135,76 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
