Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-27 / 305. szám

10 A SZELLEM VILÁGA Katedra 1994. A tan kerület hírei- Az októberi teljes és javító érettségi, érett­ségi-képesítő vizsgák eredményeit - a rendező iskolák jelentései alapján — összesítettük. Ezek szerint a tankerületünkhöz tartozó Bor­sod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében 471- en jelentkeztek vizsgára. A vizsgán 440-en je­lentek meg, ebből megfelelő eredményt ért el: 339 tanuló. A bukottak száma: 101. Mint ismeretes, a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium hozzájárult ahhoz, hogy az októberi vizsgákat lebonyolító középiskolák egyszeri vizsgáztatási díjkiegészítésben része­süljenek. Az elszámolásokat az iskolák be- küldték, s ennek alapján a megfelelő összege­ket átutaltuk az intézmények számlájára.- A Művelődési Közlöny folyó évi december 5-i számában megjelent a művelődési és köz­oktatási miniszternek egyes oktatási jogsza­bályok módosításáról szóló 20/1994. MKM. rendelete. Felhívjuk a közoktatási intézmények veze­tőinek és a pedagógus kollégáknak a figyelmét arra, hogy ezen rendelet jelentősen módosítja a központi műhelyekről, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről, a nevelési-oktatási intézmények működéséről, a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról, a szakközépis- • kólái érettségi-képesítő vizsgaszabályzatról, valamint a szakmunkás vizsgaszabályzatról szóló miniszteri rendeletek, illetve utasítások előírásait. Mivel ezen MKM. rendelet a kihir­detést követő 15. napon hatályba lépett., az ab­ban foglaltakat munkájuk végzése során ve­gyék figyelembe.- Az Eszak-magyarországi Tankerület Ok­tatásügyi Központ szakmai testületé soron kö­vetkező ülését 1995. január 10-én, kedden dél­előtt 10 órai kezdettel tartja Miskolcon, a Ka­zinczy Ferenc Általános Iskolában. Az ülésen Hoffmann Rózsa, a budapesti Németh László Gimnázium igazgatója tart előadást,Helyi pe­dagógiai program, helyi tan terv” címmel. A ta­nácskozás napirendje szerint az előadás után korreferátumok hangzanak el az adott témá­val kapcsolatban.- Szeretnénk ezt az alkalmat is felhasznál­ni arra, hogy boldog új esztendőt, s az új esz­tendőben eredményes munkát, jó egészséget kívánjunk Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye közoktatási intézményei vezetőinek, a pedagógus kollégáknak, valamint mindazok­nak, akik közreműködnek az intézmények fenntartásában és irányításában. Észak-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ Reggelizés nélkül nehéz a tanulás Bonn (MTI) - Az általános iskolai tanulók 11 százaléka üres gyomorral megy reggel iskolá­ba - állapította meg a giesseni egyetem kuta­tócsoportja. Útközben vásárolnak valami édességet, amelyet a nagyszünetben fogyasz­tanak el - mondta Alexandra Heyel, a kutató- csoport vezetője a dpa német hírügynökség munkatársának. A felmérésben 400 általános iskolai tanu­lót., s számos idősebb fiút és lányt kérdeztek ki 18 évesig bezárólag.- Az a szokás, hogy reggel semmit sem esz­nek, rossz tanulási eredményekre vezet. Az agynak szüksége van az élelmiszerből szárma­zó energiára, egy csokoládészelet nem elegen­dő az energia előállítására - hangoztatta Ale­xandra Heyel.- Az egészséges, teljes értékű reggelihez tejre, rozs- vagy zabpehelyre, vagy rozske­nyérre és gyümölcsre van szükség. Az uborka, a paradicsom és a sárgarépa is jó szolgálatot tehet - állítja. A felsőoktatási kollégiumokról Budapest (MTI) - Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter minap hivatalában fogadta Vetési Ivánt, a Felsőoktatási Kollégi­umok Országos Szövetségének elnökét és de­legációját. A minisztérium sajtóosztályától kapott in­formáció szerint a megbeszélésen áttekintet­ték a felsőoktatási kollégiumok jelenlegi hely­zetét és hangsúlyozták a kollégiumok által hordozott értekek fontosságát. Egyetértettek abban, hogy a 35 ezres létszámú felsőoktatási kollégiumi hálózat nem lehet csupán egy egy­szerű szálláshely, hiszen a kollégiumok az ér­telmiségivé válás fontos színterei voltak, és annak is kell lenniük a jövőben is. Egyetértés volt abban is: ahhoz, hogy a le­hető legszélesebb körből lehessen fiatalokat beiskolázni, biztosítani kell a megfelelő szociá­lis hátteret, s ennek egyik hatékony eszköze a színvonalas kollégiumi elhelyezés. Az oldalt összeállította; Hajdú Imre Milyen széles az egyetem kapuja? A Miskolci Egyetem épületcsoportja Budapest (MTI) - Mennyien? Hová? És kik lesznek, akik bol­dognak mondhatják majd ma­gukat? Valóban az egyetemi, fő­iskolai felvétel lenne az az em­beri állapot, amely az életnek értelmet adhat a 18 év körüli korban? Örökzöld a téma, és a kérdésekre nem adható meg­nyugtató válasz. A boldogság - ha már említettük - az ember veleszületett joga. Illúziókban ringatja magát az a diák vagy szülő, aki most, 1994 telén lé­nyegesen nagyobb esélyt lát a továbbtanulásra, mint amit az elmúlt évek nyújtottak. Tény, hogy a kapukat kívülről dön- getőket a lehetséges munkanélküli­ség is tüzeli. Tény, hogy az Állami Számvevőszék a magyar egyetemi felsőoktatás ellenőrzéséről augusz­tusban lezárt Jelentésében egyebek közt kimondja: a hatékonyság elma­radt az európai nívótól, alacsony a hallgatói létszám, korszerűtlen a kormányzati irányítás. A Jelentés vitájára december kö­zepén került sor. Néhány részlet- kérdés megvilágítására Csirik Já­nos felsőoktatási helyettes államtit­kárt kértük, a Művelődési és Közok­tatási Minisztériumban. Több egyetemista, kevesebb diploma U Mindenekelőtt a, következő évi fel­vételeket érintő legfontosabb válto­zást ismertesse, kérem. • A költségvetési törvénytervezet a hallgatói létszámemelkedéshez szükséges pénzt biztosítja. Ez vár­hatóan lehetővé teszi, hogy az első­évesek száma 2-3 ezerrel növeked­jen. A pontos számokhoz a Felsőok­tatási és Tudományos Tanács állás­foglalása kell, ez valószínű a tavasz­ra várható, de mindenképpen a pénz függvényében születik meg. A felvételi eljárások részletei már is­méitek, egy kiadványban december közepétől minden középiskolában hozzáférhetők lesznek. □ Változtak a. tavalyi, tavalyelőtti követelményekhez képest? • Azt gondolom, hogy generális vál­tozás nincs, de számos intézmény változtatott a részleteken. U A Felsőoktatási Tárcaközi Vegyes Bizottság tanulmánya, szerint a hallgatói, létszámot „lényegesen emelni kell”. Az Állami Számvevő- szék Jelentéséből az is kitűnik, hogy a kiadott diplomák számát kisebb mértékben kell növelni, miközben lé­nyegesen meg kell változtatni azok szintbeli és szakok szerinti, arányát. Miről van szó pontosabban ? • Több hallgató keiül be a felsőok­tatásba. A kiválasztás során nem­csak a legjobb 10 százalék jut be, hanem esetleg a 20-25 százalék is. Vagyis a valamivel gyengébb érett­ségi eredménnyel is be lehet kerül­ni, ami viszont azzal is jár, hogy a lemorzsolódás is növekszik. A diplo­mák aránya nem tart lépést a fel­vettek számával. Nos, ez annak a következménye, hogy az eddigi he­lyett a tömegesebb felsőoktatásra térünk át.. A kiválasztási folyamat nem zárul le a felvételi vizsgán. □ Vagyis könnyebb lesz bekerülni, de könnyebben ki is lehet zuhanni? • Igen, erről van szó. Nem csupán a felvételi vizsga lesz a meghatározó, belül, a vizsgák során mérettetik meg, hogy ki juthat el a diplomáig. □ A regionális egyetemek megalakí­tásában lassú az előrelépés - álla­pítják meg a Jelentés készítői. Mi. en­nek a háttere? • A nagy, vidéki egyetemi városok­ban, az ötvenes évek elején szétta­golták a felsőoktatást. Az orvosi és a tudományegyetemeket rendelettel madártávlatból különválasztották. Néhány éve már történtek kísérletek arra, hogy egy- egy városban ne öt-hat különböző intézmény működjön a célszerű egyetlen egyetem helyett. Sajnos, a folyamat lassan halad. □ Arra is sor kerülhet, hogy valahol megszűnik a felsőoktatási intéz­mény? • Nem jellemző. De olyan együtt­működés lehetséges, hogy két vá­rosban működő egyetem, vagy főis­kola közösen adna ki diplomát. Vagy együttesen működtetne olyan részleget, ami eddig nem volt lehet­séges. Változatok a hallgatói létszámra □ Térjünk vissza a hallgatói lét­számnövelésre. A kormány számára, készített elMerjesztés két változatot javasol a nappali tagozatú és a post- secondary szakképzésben lévő hall­gatók számának növelésére. Az ,A” változat, szerint a nappali hallgatók, létszáma, az 1993. évihez képest 40 ezerrel, az összes hallga tóké 50 ezer­rel növekedne. A „B” változat szerint a nappali hallgatók létszámnöveke­dése 60 ezer, az összes pedig 70 ezer lenne. Mit tartalmaz a postsecon- dary képzés? A két említett szám­adat közül melyiknek van esélye a mostani pénzügyi helyzetben? • Nagy az igény olyan képzésfor­mára, amely nem jelent főiskolai, egyetemi végzettséget. Tehát nem három, sót, öt évig tart, hanem egy­két éves ráképzést jelent az érettsé­gire, a szakközépiskolára. Olyan felsőfokú szakképesítésről van szó, amelyben diplomát nem adnak. Speciális anyaggal - például nyelvi, számítástechnikai ráképzéssel - juthatnak többletismerethez a ke­reskedelemben, a szállodaiparban, vagy éppen a titkárnőként elhelyez­kedni kívánó fiatalok. Aira a kér­désre, hogy az A és B variáns közül melyiknek van esélye, ebben a pilla­natban nem lehet válaszolni. (JA téma felveti, annak a, tisztázását is, melyet a Számvevőszék is sürget: a. hallgatói férőhelykapacitás pon­tos meghatározását. Voltaképpen mennyi lehetne a, magyar felsőokta­tásban résztvevő hallgatók száma? • Nagyon nehéz pontosan megha­tározni. Könnyebben érünk célhoz, ha a miénknél fejlettebb ipari- és infrastruktúrával rendelkező orszá­gokhoz hasonlítjuk magunkat. Vagyis azt nézzük, hogy ott mennyién járnak egyetemre, főisko­lára, s ehhez milyen kapacitás felé­pítésére. volt szükség. Nos, remény­kedjünk abban, hogy egy évtized múlva mi is hasonló gazdasági hely­zetben leszünk, mint. azok, akikhez szeretnénk csatlakozni. □ Pontosabb számot pillanatnyilag ne is keressünk? ® Szerencsés lenne, ha egy szűk év­tizeden belül olyan kapacitással rendelkeznénk, amely lehetővé ten­né, hogy a végzett korosztályok 28-32 százaléka bekerülhetne a fel­sőoktatásba. □ Eszerint még távlatban sem, vár­ható, amit az egyik párt, a választási, propagandájában hirdetett., neveze­tesen: szélesre kell tárni az egyete­mek, kapuját, s akár felvételi nélkül is be kell engedni a jelentkezőket? • Az említett 28-32 százalék közel van ehhez. Hiszen a teljes korosz­tály egy része az általános iskola után sem megy tovább. A szakkö­zépiskolákban, szakmunkáskép­zőkben ennél is többen szereznek olyan bizonyítványt, amelyre az említett postsecondery képzés kö­vetkezhet. A szabad hozzáférést egyébként a világon mindenütt kor­látozzák valamiképpen. Például az orvosképzésben. Fotó: Fo/lön László □ Benne van-e ebben a távlatban, hagy egy átalakuló gazdasági rend­szerben, mint amilyen a miénk is, parkolópályának is tekinthető az egyetem, a főiskola? Hegy az ott töl­tött évekkel enyhítsék, a. munkanélkü­liséget, illetve későbbre tolódjon az el­helyezkedésgondja? Tudjuk, Európa számos országában van erre példa. • Ez természetes következménye az említetteknek. Azonban hangsú­lyozni kívánom: átmeneti megol­dásról van szó. Fontosabbnak tar­tom, hogy azok, akik hosszabb ideig tanulnak, jobban érvényesülhetnek később. Könnyebben találhatják meg a lehetőségüket, s vele a boldo­gulásukat. Ü Segítsen megvilágítani azt, a jelen­tésrészletet, miszerint,: ,A Világbank 1990. évi megállapítása szerint a magyar felsőoktatási, intézmények alacsony hatásfokkal működnek, ” Hogyan jutottunk ide? Hitelből fizetett tandíjak • Magyarországon nemzetközi összehasonlításban rendkívül ala­csony volt és még most is elég ala­csony a hallgató-oktató arány. Va­gyis egy oktatóra nagyon kevés hallgató jutott. Ez az elmúlt idő­szakban jelentősen növekedett. □ A Számvevőszék 1,39-ban adja meg ezt a számat. • Ez nem így van. 1990-ben ennyi le­hetett. Például az orvosegyeteme­ken, ahol klinikák vannak. Azonkí­vül átlagról van szó, amely nem egy­formán vonatkozik az intézmények­re. 1993-ba.n a szám 7-8 között volt. □ Mennyi lenne az ideális? • Nincs ideális szám. Függ az állam finanszírozási képességétől, az okta­tási rendszertől. A magyar rendszert az jellemezte, hogy alacsony volt a kibukási arány, mert erős volt a fel­vételi. Ebből a szempontból nagyon hatékony volt a magyar rendszer, hi­szen akik bekerültek, azokat jól ki­képezték és végig is vitték. Az össz- hallgatói szám Szerint viszont kedve­zőtlen volt a mutató. □ Az utóbbi időben sok szó esett, a tandíjfizetés bevezetéséről, már tör­vénytervezet is készült a fizetési ne­hézségekkel küzdő hallgatók segíté­sére. Hogyan működne a hitelgaran­cia alap? • Tervezet várt, törvény azonban még nincs, sajnos. Az a lényege, hogy abban az esetben, ha tandíjat kell fizetni, ez nem lehet megkülön­böztető. Vagyis senkit sem hozhat olyan helyzetbe, hogy a tandíjfize­tés miatt ne tudjon továbbtanulni. Ám ez csak akkor biztosítható, ha a tandíjfizetéssel egyidejűleg hitelfel­vételi lehetősége is van a pénzügyi gondokkal küszködő hallgatónak, s aki hajlandó hitelt is felvenni, mert bízik benne, hogy a diplomája sokat ér majd. A családi támogatásra azonban nem számíthat. □ Tehát a bank meghitelezi a tandíj összegét, amit a felvevő majd később törleszt? • Igen. A hallgató hitelként veszi fel a pénzt, s a folyósító banknak az állam garantálja a visszafizetést. Ehhez kell állami alapot létesíteni, azért, hogy az esetleges nem fizetők helyett is vállalható legyen a fizeté­si kötelezettség. □ Úgy tűnik, a legtöbb kérdésnél a. pénz a végszó. Minthogy a Parla­mentben is erről beszéltek, meg kell kérdeznem: mit, gondol, a pénz­ügyi kormányzat szívén viseli, az oktatás ügyét,? Fontosnak tartja, hogy hány diplomás embere legyen az országnak? • Én ügy ítélem meg, hogy ez a kor­mány látja ennek a fontosságát. Ugyanakkor azt is tudom, hogy mekkora a költségvetés hiánya. December 27., Kedd A megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet információi A Hírlánc - a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet információs lapja - legutóbbi számában jelent meg a Soros Alapítvány pályázati felhívása, mely a középiskolák és egyéb szervezetek 14-18 éves ko­rosztálya számára szeivezett, az 1994/95-ös tanévben lezajló külföl­di szakmai utakhoz, középiskolai csereprogramokhoz, külföldi kul­turális rendezvényekhez nyújt tá­mogatást. A kuratórium előnyben részesíti az olyan kezdeményezése­ket, amelyek összekapcsolódnak más népek kulturális értékeinek megismerésével, kutatásával, va­lamint azokat a pályázatokat, amelyek részletesen végiggondolt szakmai programot tartalmaznak. A nyertes pályázók a támogatást konvertibilis valutában kapják. A támogatás kizárólag csoportoknak szól, egyéni pályázatot nem fogad­nak el. Ä programok szervezésében az alapítvány nem vesz részt. Uta­zási irodák, illetve külföldi nyelvis­kolák kész programjain való rész­vételhez nem adnak támogatást. Pályázati hatáiádő: 1995. április 1. és a tanév vége közötti utak estén 1995. március 5. Pályázni kizáró­lag pályázati kérdőíven lehet. To­vábbi információ és pályázati kér­dőív a Soros Alapítvány titkársá­gán kérhető (1014 Budapest, Or­szágház u. 9.). Postacím: 1525 Bu­dapest, Pf.34. Telefon: 202-6211. A Művelődési Közlöny 1994/27. számában pályázati felhívás jelent meg az általános iskolások orszá­gos történelemversenyével kapcso­latban. Az elmúlt évben nem volt országos vetélkedő ebből a tárgy­ból, a 7-8. osztályos tanulók me­gyei szinten versenyeztek. A Bor- sod-Abaűj-Zemplén Megyei Peda­gógiai és Közművelődési Intézet munkatársai szeretnék, ha legjobb kistörténészek az újonnan kiírt pá­lyázati felhívásnak eleget téve 1995-ben országos versenyen sze­repelnének. Ezért az általuk kiírt „Hazádnak rendületlenül...” című verseny témája kibővül a Művelő­dési Közlönyben található témák­kal. Ezenkívül megváltozik a ver­seny időpontja. Ennek megfelelően 1995. március 24-én, pénteken dé­lután 2 órakor lesz a verseny a mis­kolci 37. Számú Általános Isko­lában (Szilágyi Dezső u. 53.). A be­nevezett iskolák 7-8., valamint a 6 osztályos gimnáziumok 1-2. osz­tályosai a központi írásbeli tesztet írnak. A Gárdonyi Géza Általános Is­kola (3508 Miskolc, Szeretet u. 5.) az iskolanévadó tiszteletére próza­mondó versenyt rendez 1995. janu­ár 23-án délután 2 órától. Külön kategóriában versenyeznek a 11-12 évesek és a 13-14 évesek. Mindkét korcsoportban a követelmény: bár­milyen Gárdonyi-elbeszélés, az el­beszélés- vagy regényrészlet el­mondása kb. 5 perc teljedelemben. A versenyre január 10-ig lehet be­nevezni. Bővebb felvilágosítást az iskolában lehet kérni. Fonémahallás fejlesztés nagy­csoportban drámajáték segítségével címmel Boncsér Jenőné óvodapeda­gógus tart továbbképzést 1995. ja­nuár 25-én délelőtt, fél 9-tól déli 12 óráig Miskolcon a belvárosi óvodá­ban (Vörösmarty u. 64.). Enyhén sérült gyerekek nevelé­se az óvodában címmel Salló Kata­lin pszichológus és Csákiné Tóth Judit gyógypedagógus tart előadást 1995. január 18-án délelőtt 10 órá­tól a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetben (Mis­kolc, Andrássy u. 96.). A Zrínyi Ilona országos mate­matikaverseny megyei fordulóját 3-8. osztályos tanulók számára 1995. március 3-án délután 2 órá­tól rendezik meg Sajószentpéteren a Pécsi Sándor Általános Is­kolában. A nevezési lap megtalál­ható a Hírlánc decemberi számá­ban. Bővebb felvilágosítást szemé­lyesen az iskolában vagy a 48/ 345-542-es telefonszámon kérhet­nek az érdeklődők. J-

Next

/
Oldalképek
Tartalom