Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-20 / 300. szám
6 Z Itt-Hon 1994. December 20., Kedd LAKATOS TAMÁS Golop Névnapod alkalmából sok örömet, boldogságot és jó tanulást kívánnak: szüleid, testvéreid és nagyszüleid. KOVÁCS LÁSZLÓ Kesznyéten 16. születésnapod alkalmából nagyon sok örömet, boldogságot, jó egészséget és jó tanulást kíván: Czihat Mama és Papó. ÉDESANYÁNKAT Lukács Istvánnét Hemádnémetiben 81. születésnapja alkalmából szeretettel köszöntik, jó egészséget kívánnak: 5 gyermeke, 12 unokája és 3 dédikéje. immjwimi Tnktakenfa /8. születésnapod alkalmából sok örömet és boldogságot, sok síkéit kiiái mák: szerető szüleid és két öcséd. Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván minden kedves vásárlójának a Várhegy Diszkont, Sátoraljaújhely Minden kedves vendégünknek, üzleti partnerünknek, szállítónknak és vásárlónknak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk Nándi és Társa Bt. valamennyi dolgozója, Széphalom Wlindvn kedves vásárlónknak kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk n mim/Mur doigozá Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kíván minden kedves vásárlójának a MEZE! ABC, Sátoraljaújhely 1994. December 20., Kedd ItT'Hon Z 3 Kossuth Lajos a természetkutató (2.) A hetvenéves Kossuth „megmássza" a Mont Blanc-t Boros Anikó Kossuth Lajos amikor hányatott pályafutásának viszonylagos nyugvópontjához érkezett, a természettudományokkal, de azok közül is leginkább a botanikával kezdett foglalkozni. Adatok vannak rá, hogy ezt a hajlamát - még fiatalabb korában - Albach Szaniszló ébresztette fel benne először, aki az 1930-as években híres hitszónok volt. Beszédei sokszor szinte forradalmiak voltak és ezért a felsőbb polgári hatóságok tanácsosnak látták Pestről eltávolítani... így került Kismartonba, s ott a földrajz és botanika tudományának hódolt. Bámulatos türelemmel és ügyességgel állított össze egy növénygyűjteményt, a virágokat a legapróbb részletekig szétboncolva ragasztotta fel. Kossuth saját írásából tudjuk, hogy amikor kisázsiai számkivetésben a hozzá érkezett fiaival együtt, egy magyar növénytani munka (Diószegi Sámuel - Fazekas Mihály - és Földi János) „Magyar Fűvész- könyve” is kezébe került, természettudományi érdeklődése újból feléledt. Az angliai és amerikai diadalát után Olaszországban végleg megtelepedve érte őt egyik utolsó nagy csalódása, az 1867- es kiegyezés. A „turini remete” nagy magányában a természeti világ titkait kezdte fürkészni. Fáradhatatlan szelleme egész haláláig nem ismerte a tétlenséget. A terep pedig, melyre sorsa vetette, valamennyi természetbúvárra bűvös varázserővel hathatott. Hiszen, ha Turin városából időnként kisétált a közeli Soperge- hegyre, ott sorakoztak előtte hí- vogatólag a piemonti síkság túlsó szegélyén félkörben az Alpok hegyóriásai, a 4600 méteres Monte Rosa, a Gran Para- diso, Mont Cenis, Monte Viso 3000-4000 méteres hófödte csúcsai. Aztán idővel eljutott Nizza közelébe, az Appeninekbe, a Mont Blanc gleccsereire is. Legnagyobb érdeklődéssel és szeretettel azonban a növények világa és a növénygyűjtés felé fordult. 65 éves korában, korát meghazudtoló frissességgel kezdte kirándulásait a környező Alpesekbe. Különösen a 70-es évek elején barangolt nagy buzgalommal, ahová eleinte hűséges barátja és száműzött társa, Ihász Dániel is elkísérte. Egy-egy növényritkaság után kutatva az örök hó honába is fölmerészkedett, melyről Szontagh Miklós árvái orvosnak és növénygyűjtőnek így írt: „Képzelje, ön - rajtam is megtörtént még az idén is, hogy azok a szirénhangok addig csalogatták 70 éves lábaimat, míg közel azonos magasságban találtam magamat, ahol a Mont Blanc első tudományos megmászója, Saussure ütötte fel 15 napra borzalmas kunyhóját, hogy ellesse a magasság titkait, most hát feltettem magamban, hogy addig megyek, míg én is találok egy Androsace bryoidest - a havasi sziklák e törpe növényfaját - mint Saussure talált!” 1871-ben úja: „A növénytan kedvelt tudományaim közé tartozik. ...amit szeretetre méltó tudománynak (Scientia anabi- lis) neveztek el. Meg is érdemli e minősítést”. Ezer számra gyűltek növényei. Gyűjteménye tekintélyes herbáriummá gyarapodott. A növényeket Ihásszal együtt megszárítva, vas,tag, fehér kartonlapokra gondosan és művészi ízléssel felragasztják és felírják latin és magyar nevüket. Kossuth az érdekesebb növényekhez az ő szavaival élve „alkalmi jegyzeteket” fűz. Sokszor a lapok hátsó oldala is megtelik elmélkedéseivel, élettani megfigyeléseivel. E jegyzetek feltárják előttünk gondolatvilágát. A gyűjtemények értékét rendszerint anyaguk szabja meg. Kossuth herbáriumát azonban nem az anyag, hanem az ő neve teszi becsessé. A növénycsomagokat dobozokba rakja. Díszes betűkkel valósággal rárajzolja a növénycsalád, nemzetség nevét. Evek folyamán már két szekrényre való anyag gyűlik össze 32 dobozban, 4000-nél több növény, melyek a következő gyűjteményeket tartalmazzák: - 25 dobozban olaszországi növények vannak, ábécé szerint rendezve. A számozott lapok száma 3450, - négy dobozban magyarországi növények vannak (466 lapból áll), - egy dobozban 135 számozott lapon észak-amerikai növények vannak, New Orleans, New Yersey és Utica New Yer- sey-ből. Utóbbiak Edwin Hunt- féle növények, - az utolsó két dobozban mintegy 230 részint felragasztott, részint fel nem ragasztott növények vannak, a lapok nincsenek megszámozva. Kossuth saját gyűjtésén kívül másoktól is kapott növényeket, vagy gyűjteményeket is. így pl.: van egy kisalakú gyűjtemény észak-amerikai növé_HETI IEGYZF.T Csillag Nagy József A hétköznapokra nagy árnyékokat vető időkben, amikor az átalakulással járó átrendeződések közvetlenül beleszólnak az emberek életébe, sokan jutnak el a lelki nemesség rangjáig. Pedig nincs könnyű dolguk annak megszerzésében, mert a lemondás, a nélkülözés szigorú tanító a tisztesség oldalán. A derék családfő már évekkel ezelőtt jelezte, annál mérnem lehet beosztób- ban élni, mint ahogy ők teszik, annál kevesebb már a létüket kérdőjelezné meg. Pedig azóta semmi sem lett olcsóbb egy petákkal sem, a kétkezi szorgos ember pedig, ha megfeszül sem tud bérnövekményével nyomába eredni a még mindig magas inflációnak. Karácsonykor kiengednek bennünk a megszíjasodott indulatok, csoda és csillagvárókká leszünk mindahányan. Gelléri Andor 1942 telén ekként merengett a máramarosi havasokban:... olvastam, hogy a Hold közelében csillog kétezer év óta az a csillag, amelyik a kis jézus születésekor ott csillogott Betlehem egén, és most újra megjelent. Én hiszem, hogy az a csillag valóban az a jézusi csillag ott a mi holdunk körül... Jelenlétével és ígéretével. A csillagász sem láthatja mindig, s ha mi láthatjuk, tekintsünk rá, mint ritka vendégre, akiről érkeztekor nem tudjuk még mit rejt a szívében, a tarisznyájában. Miközben ma úgy látszik, lesz még alkalmunk tovább fényesíteni lelkünk nemességén, a reményteli várakozásról sem mondhatunk le, készíthetjük szívünket az örömök befogadására. Sütő András Advent a Hargitán című művében az egyik várakozó így sóhajt: Uram, aki fent vagy az egekben, tekints le most kegyesen a te szolgáló leányodra. Erős próbára tettél, ne vess most újabb terhet az én megkopott szívemre. Ha csodát tennél is Uram, tudnod kell, sok erőnket elvesztettük a várakozásban. Elszoktattál minket a jótéteményeidtől, ürömmel és bánattal tápláltál minket, s most felkészületlenek vagyunk a jóra. Tedd újra képessé szívünket az örömök elviselésére. Ha igaz, hogy a karácsonyi fények most az ajándékvásárlások, az ünnepi asztalra tervezett ételek beszerzésének idején felnagyítják, kiemelik a bajainkat, gondjainkat, akkor abban is bíznunk kell, hogy az ünnep fényei, melege kiemel minket a bajainkból, gondjaink verméből, s nem csak egy-két napra. Az a csillag most is ott ragyog, es Hinnünk kell benne, rajtunk is múlik, ész- revesszük-e? nyekkel, a következő felirattal: „Wiley Plainfield, New Yersey, 1872; vagy amerikai növényeknek az előbbihez hasonló gyűjtése 1870—71-ből. Talán egy gyermek ajándéka, a gyűjtő neve nem ismeretes. Az 1870-es évek elején Kossuth már levelezett Herman Ottóval, az etnográfus, zoológus polihisztorral, Szontagh Miklóssal, később pedig Janka Viktorral, a nemzeti növénytár vezetőjével, kora kiemelkedő flórakutatójával, kitől kapott virágos növényei Kossuth gyűj- teményéb'en szintén megtalálhatók. A felsorolás akkor lesz teljes, ha megemlítem, hogy a gyűjteményt képezi még Clarke H. ajándéka, amely 14 virágos, 3 haraszt, 7 moszatnö- vényt tartalmaz, illetve olyan alpesi növények, melyeket Kossuth igen becsesnek tartott. Van néhány meg nem határozott tengeri moszat, és növénylevelek gyűjteménye is a her- báriumában.Kossuthnak kapcsolata volt a Természettudományi Társulattal, kik elküldték neki kiadványait. Kossuth meghatottam így válaszolt Herman Ottónak. „Igen nagyon kellemes meglepetésben részesített Ön becses küldeményével. Elmerengek a hazai virány kedves képviselőinek szemlél- getése felett, melyek, amint képzelheti Ön, a száműzöttnek oly igen-igen sokat suttognak”. Meg akarta hálálni honfitársai figyelmét és viszonzásul olasz alpesi növényeket küldött Szontágh Miklósnak és Janka Viktornak. A küldött növények között van egy becses, széptermetű, kövirózsa-szerű kőtörőke, tudományos néven Saxifraga florulenta. Ennek képét a magyar lapok is közreadták, mert ez a növény az egész világon csupán a tengeri Alpesek néhány szikláján található. Kossuth természetesen fölkereste ezeket a sziklákat, majd élményeit így fogalmazta meg: „Ez a növény, a viratos kőtörő, (ahogy magyarul nevezik) csak a Vinado és Valdieri közti ten- germelléki havasok egyikén találtatott és ott oly nyaktörő sziklafalakat választott ki magának őszi lakul, hogy kötélen kell a zergevadászfiút a szikla csúcsáról hozzá lebocsátani”. Kossuth halála után, vétel során 1895-ben mind a könyvtára, mind a paleontológiái és botanikai gyűjteményei a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába kerültek. (Folytatjuk)
