Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-08 / 290. szám

Megyei kertbarátok értekeznek Miskolc (ÉM) - A kertbarátmozga­lom Magyarországon negyven, me­gyénkben harminc esztendeje léte­zik. A Kertészek és Kertbarátok Megyei Szövetsége, egyéb rendezvé­nyein túl, minden évben értekezle­ten beszéli meg az eltelt időszak eredményeit, az elkövetkezendő fel­adatokat. Az idén december 9-én, Miskolcon a Baross Gábor 17. sz. alatti Mészöv-székházban tartják soros tanácskozásukat, amelyen sor kerül az alapszabály módosítására, valamint a tisztújításra is. A megyei értekezletre a rendezők minden kertbarát részvételére szá­mítanak. 1994« December 8., Vállalkozók illemtankönyve Budapest (MTI) - A vállalkozók számára készített illemtankönyvet mutattak be szerdán, a MUOSZ székházban e célból rendezett sajtó- tájékoztatón. S. Boda András Vál­lalkozói illemtudó című könyve a Dinasztia Kiadó gondozásában je­lent meg. Farkas József, a kiadó igazgatója elmondta: a könyvet hi­ánypótlónak szánták, mivel a mű­fajban eddig megjelent munkák többsége átfogó jellegű. A Vállalko­zói illemtudó viszont elsősorban a mindennapi üzleti élet illemtanát tartalmazza azoknak, akik vállal­koznak vagy vállalkozni akarnak. A külkereskedelem helyzete Budapest (MTI) - Az export az év elejétől eddig 16 százalékkal növe­kedett és az év végéig ismét eléri az 1990-es szintet, tehát várhatóan 10,2 milliárd dollár körül alakul. Az import eddig hasonló mértékben, 17 százalékkal nőtt; az év végéig eléri 13,5 milliárd dollárt. A külkereskedelmi mérleg idei hiá­nya az előzetes számítások szerint 3 milliárd dollár, a fizetési mérleg defi­citje pedig 4 milliárd dollár lesz. Mindenül Németh Gyuláné, az IKM helyettes államtitkára szerdán, az OKISZ-székhúz tanácstermében tar­tott külkereskedelmi fórumon szá­molt be. Az 1995-re várható gazdaságpoliti­kai változásokról elmondta: a fő fel­adat a gazdasági pénzügyi egyensú­lyának a lényeges javítása. Fontos, hogy számottevően csökkenjen a külkereskedelmi és fizetési mérleg hiánya. A gazdaság külföldi finan­szírozása szempontjából is lényeges a működőtőke-beáramlás gyorsulá­sa. A kormány szakértői arra szá­mítanak, hogy jövőre 2,5 milliárd dollár értékű működőtőke áramlik az országba. A külkereskedelmet számottevően befolyásolják a vámok terén várha­tó változások. Az Európai Unióval kötött társulási egyezmény alapján jövőre a magyar ipari termékek vámmentesen exportálhatok. E te­kintetben azonban továbbra is kivé­telt képeznek a kohászati és textil­termékek. Csökkennek az Európai Unióból származó importtermékek vámtételei is. A vámleépítés a szer­ződésben foglaltaknak megfelelően következik be. Reallízing-kötvény helyett Budapest (MTI) - Elképzelhető, hogy a Reallízing Kötvény 4. helyett más értékpapírt bocsát ki a Real- szerviz Szolgáltató Közös Vállalat. Félreértés eredménye, hogy az Álla­mi Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (ÁÉTF) különösen kockázatos be­fektetésnek ítélte meg a Reallízing 4.-et - mondta el az MTI-nek szer­dán Czakó András, a Realbank ve­zérigazgatója. ^Röviden Négymillió vendég fordult meg szeptember végéig a kereskedelmi szálláshelyeken, ami közel 14 millió éjszakát jelent. A külföldi vendégek száma kisebb mértékben emelke­dett a kilenc hónap alatt, mint a belföldi vendégeké, az általuk eltöl­tött vendégéjszakák száma pedig az előző évi szinten maradt. Az építőipari vállalkozások az első három negyedévben 218,4 milliárd forint értékű építési-szerelési mun­kát végeztek. Ez 18,9 százalékkal , haladja meg a tavalyit. Csütörtök Gazdaság ÉSZAICMagyarország 7 Ami a sztrájk hátterében van Hárompontos sztrájkfelhívás bérről és egyebekről Úton. Bár csak harmadik pont a sztrájkfelhívásban a bér, de ebben nem tudnak megegyezni a munkáltatók és a munkavállalók. Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - I.S.) - Amikor eze­ket a sorokat írom, már hovato­vább eldőlt a vasutasok csü­törtöki kétórás figyelmeztető sztrájkja - bár mint mondották volt, délután öt óráig halandók lefújni a munkabeszüntetést, ha számukra kedvező béraján­latot terjesztenek elő a munka­adók -, s tulajdonképpen a de­cember 12-14-re meghirdetett 36 órás munkabeszüntetés té­nye is eldöntött. Vajon mi vezet­te erre a drasztikus lépésre a vasutas-társadalmat? A laikus, az utas azt mondja: a bér, az alulfizetettség. A vasutas viszont állítja: nem ez az elsődleges. Min­denesetre a sztrájkfelhívásnak csak a harmadik pontja mondja ki: „Tiltakozunk a vasutasság - a nem­zetgazdaság nehéz helyzetéből adó­dó közteherviselés általános mérté­kén túli - reálbér-csökkenése ellen! Elfogadhatatlannak tartjuk a kor­mány és a munkáltató által felaján­lott 6 százalékos bérfejlesztés!” Ha már azonban a bérnél tar­tunk, maradjunk is itt: a közlekedé­si miniszter nagyon sok helyütt ki- nyilatkozta, hogy a vasutasok az utóbbi két évben 50-55 százalékos bérfejlesztésben részesültek, így nem indokolt a mostani bérkövete­lés. A különböző vasutas érdekvé­delmi szervezetek viszont lapunk érdeklődésére egyként állították: bár a korábbi béremelések mérté­két nem vitatják, de a vasutas-át­lagbér 33 ezer forint körül mozog, több mint ezer forinttal elmaradva a nemzetgazdasági átlagtól. Ez az átlag 33 ezer forint a túlórákkal, a műszakpótlékokkal - a foglalkozta­tottaknak 40 százaléka több mű­szakban dolgozik -, és a 13. havi munkabérrel jön ki. A „lecsupaszí­tott” átlagbér 23-29 ezer forintot tesz ki, s ez számítások szerint 16 százalékkal kevesebb a nemzetgaz­dasági átlagtól. Bár tény ami tény, a sztrájkfelhí­vásban valóban csak harmadik he­lyen áll a bérkövetelés, ám minden­től függetlenül a vasutasok kötik az ebet a karóhoz: kötik magukat a több mint hat százalékhoz. Ez idáig nemigen árultak el kompro­misszumkészséget ebben a témakör­ben, számukra elfogadhatatlan volt az az érv, hogy az Érdekegyeztető Ta­nács munkavállalói oldala is rábólin­tott erre a hat százalékra, ettől többet nem kap a pedagógus, a közalkalma­zott. Visszautasították a hat százalék differenciált elosztását is, bár hajlan­dóak engedni a 20 százalékos bérkö­vetelésből. Hogy mennyit, azt (szer­dán délután) nem tudni... Visszatérve a sztrájkfelhíváshoz. A vasutasság ellenzi a megalapo­zatlan, előkészítetlen döntésre hi­vatkozó létszámleépítést és a vasút­vonalak megszüntetését. Ez utóbbit csak úgy tudják elképzelni, hogy az érintett tárcák megfelelő környezet­védelmi, energiatakarékossági, köz­lekedésbiztonsági és településfej­lesztési koncepciót készítenek, amely figyelembe veszi az össztár­sadalmi érdekeket, s az érintett ön- kormányzatok bevonásával, véle­ményült kikérésével készül el. A mérnök-kérdés társadalmi probléma Fórumot rendeztek a reálértelmiség helyzetéről, szerepéről Miskolc (ÉM - ME) - A gazdasági fejlődéshez - több más tényezőn kívül - elengedhetetlenül szük­séges az értelmiség alkotóké­pességének mobilizálása, és eb­ből következően régiónkban fontos a reálértelmiség megtar­tása - hangzott el tegnap a Reál- értelmiség helyzete és szerepe című fórumon. A tanácskozást - amelyre meghívták a régió or­szággyűlési képviselőit is - Mis­kolcon a Technika Házában rendezték. Rövid visszatekintéssel kezdte elő­adását Simkó János, a megyei mun­kaügyi központ igazgatóhelyettese. - Négy évvel ezelőtt még 317 ezer aktív foglalkoztatott és csupán há­romezer munkanélküli volt me­gyénkben - mondotta. - Mostanra ez az arány lényegesen megválto­zott: 240 ezer a foglalkoztatottak és 70 ezer a munkanélküliek száma. Ami elgondolkodtató, a regisztrált munkanélküliek két százaléka dip­lomás. Jelenleg Borsodban ezer fel­sőfokú végzettségű szakember van állás nélkül. Sajnálatos, hogy egy- harmaduk immár két éve hiába próbál elhelyezkedni. A különböző foglalkoztatás-politikai eszközök csupán arra voltak alkalmasak, hogy csökkentsék a feszültséget, tü­neti kezelést adjanak. Megyénkben évente tízmilliárd forintot fordíta­nak a munkanélküliség kezelésére, de ez nem hozott mind ez idáig konkrét eredményt. - Komplex ke­zelési módra van szükség - hangsű- lyozta az igazgatóhelyettes. Az egyetlen igazi kulcs a problémák megoldására a munkahelyterem­tés. Ami véleménye szerint a tőke­hiány oldásával, a hazai és a külföl­di tőkebevonás ösztönzésével, terü­leti adó- és hitelkedvezmények adá­sával érhető el.- A második gazdaság elvonta a mérnököket az alkotó munkától és ez a nagy probléma - mondotta elő­adásának bevezetőjében Tóth Ár­pád szociológus, majd hozzátette: a társadalom értékelte le a mérnöki munkát, tehát társadalmilag kell megoldani a kérdést. - Ez a folya­mat nem a rendszerváltás idősza­kában kezdődött, az elmúlt 50 év következménye. Kutatási eredményekre hivat­kozva kifejtette, jelenleg azok a vál­lalkozások a legeredményesebbek, amelyek a 70-es években indultak, ám ebben a körben kevés a mérnök. Hiszen akkor, ebből a rétegből még kevesen gondoltak az önállósodás­ra. A mérnökök mostani vállalkozá­sainak jelentős része a korábbi mel­lékállásokból „nőtte ki magát”, de szép számmal dolgoznak a nagyvál­lalatok szétesése után alakult tár­saságokban is. A munkanélkülivé váltak közül csak kevesen - mint­egy tíz százalék — választották a vállalkozói utat.- A nehézségek ellenére optimis­ta vagyok - mondotta végezetül Tóth Árpád. - Úgy gondolom, Euró­pába csak alkotó emberekkel jutha­tunk el. Kényszerhelyzetben va­gyunk tehát, amely megköveteli, hogy az alkotó ember végre az ót megillető hehre kerüljön. Rendkívüli közgyűlés az áramszolgáltatóknál Miskolc (ÉM) - Rendkívüli köz­gyűlését tartott tegnap Miskol­con az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytár­saság, és több kérdésben fontos döntéseket hoztak. A részvé­nyesek módosították az alapító okiratot, amelynek értelmében az eddigi háromfős felügyelőbi­zottság két fővel bővült. Á testü­letbe a két új tagot a dolgozók választják. A közgyűlés eltörölte az úgyneve­zett kompetenciaszabályzatot, ez a lépés a társaság önállóságát növeli. Eddig ugyanis bizonyos értékhez kötötten a döntéseket az igazgató­ság, a közgyűlés, illetve a Magyar Villamos Művek Rt. hatáskörébe utalta, s ez adott esetben megnehe­zítette a gyors cselekvést. A tulajdo­nosok képviseletében a közgyűlésen jelen lévő Popovics László hangsú­lyozta: az Émásznál most a nagyobb hatáskör, s az ezzel járó helyi és egyéni felelősség kerül előtérbe. A közgyűlés személyi kérdések­ben is határozott: az ötfős igazgató­ságból visszahívták Bobula Andrást és Fejér Istvánt, nekik eddigi tevé­kenységüket elismerték és megkö­szönték. Az Émász Rt. Igazgatósá­gának elnöke különben továbbra is Ládi István maradt, az igazgatóság tagjai: Bezerédi Antal vezérigazga­tó és Lipcsei Gábor, (míg új tagként) Lajos Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára és Szaniszló Mi­hály, a Rendszertechnika Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója lettek. Az öttagú felügyelóbizottság elnöke maradt Rubint Dezsőné, tajgai: Beszteri József, a munkavállalók részéről Hoffinann László, a tulaj­donos képviseletében Bán Gábor műszaki egyetemi tanár. A testület ötödik, ugyancsak munkavállalói tagjának megválasztását a közeli hetekben tartják az érdekképvisele­ti szervek közreműködésével. „ÁLLÁSPONT Gazdaságfilozófia Brackó István Patikamérlegen sem lehetne kidekázni az előző és a mostani kormány gazdaságfi­lozófiai különbségeit. A számok, tények ismertek és ugyanazok, de a következte­tések mások. És különben is, lehetetlen mérni a mérhetetlent, hiszen a korábbitól eltérő gazdaság- és országvezetést csak a jövő igazolhatja majd, ám miszticizmus­ra hajló korunkban is veszélyes dolog a jóslás. Utólag persze könnyű... A koalíció szószólója, Békési László el­it ibázottnak ítéli elődje(i) helyzetértékelé­sét. Ennek hangot is adott mind a tavalyi zárszámadás, mind az idei pótköltségve­tés, mind pedig a jövő évi büdzsé parla­menti vitájának kapcsán. Megítélése sze­rint látszateredmény volt a reálbér és a fo­gyasztás növekedése, az ipari termelés emelkedése; mert az ország a tartalékait élte föl, s a politikai motivációtól sem men­tes „siker-propaganda" hamis illúziókat keltett, s rontotta az ország amúgy is labi­lis pénzügyi helyzetét. Az új rezsim meg­szorító intézkedései elsősorban a stabili­tásra törekednek, mert filozófiája szerint még nem vagyunk túl a mélyponton, 1995 fekete év lesz, de csak így alapozható meg a beharangozott, hároméves fellendülési program megvalósítása... Az ellenzék, a jó retorikai és szakmai felkészültséggel rendelkező Szabó Iván jóvoltából más alapelveket vall. Ennek lényege, hogy rest­rikcióval nem javítható a helyzet, s csak a költségvetés hiánynövekedésének megál­lítása, illetve az erre való kizárólagos tö­rekvés ellehetetleníti a szociál- és oktatás- politikát, a fogyasztás visszafogása mér­sékli a befektetési és termelési kedvet. Hogy mit hoz a holnapi Filozofálni lehet, tervezni kell, de enni, élni és megélni mu­száj. S jó lenne mosolyogni is. De önként és dalolva senki sem húz egyet a nadrág­szíjon. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - Változatlanul nagy' a keres­let a gyógyszergyári részvények iránt. A keddi tőzsdenapon árfolyamértéken 135,947 millió Ft volt a forgalom, amiből a részvényforgalom 106,062 millió ponton áll. A részvénypiacon megkötött 364 üzletből 107-et az Egis papírjai­ban, 76 üzletet pedig a Richter Gedeon papírja­iban kötöttek meg. Az Egis 2545 Ft-on nyitott és a kereskedési idő közepéig 2650 Ft-ra emel­kedett, de végül az ár a kereskedés végére visszahúzódott 2600 Ft-ra, így a papír a ked­dinél 50 Ft-tal magasabban zárt. Á Richter Ge­deon 1795 Ft-on kezdte a tegnapi kereskedést. Kárpótlási jegy s Tőzsde Index (ideiglenes) dec. 7. 1480,38 +10,38 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. december 7. Pénznem Angol font Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 172,19 175.67 174,29 Finn márka 22,88 22.70 23,16 m bm mmsssm Holland forint 62.81 64.07 ^éjL38 danán ven' 110,11 1 12.61 111. la wBMwmmKmw* «s» ■** Kuvaiti dinár 367,19 374,43 370,91 Német márfc#!®.' Éli Ilii MM! 16. U í»).4ö 10.29 Osztrák sclnll. 9,99 10,19 10.08 ~V|pRÉHHÍi 83,87 85,59 84,72 88,24 843411 MM" 14,68 14,98 14,81 I1Ä ECU (KP) 134.10 136,82 135,44 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Oldalképek
Tartalom