Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-08 / 290. szám

8 ÉSZAKrMagyarország Kultúra 1994» December 8., Csütörtök _MOZI Forrest Gump (ÉM - CsM) - Forrest Gump nem egy szerve­zet, egy kis falu vagy egy hegycsúcs, Forrest Gump amerikai állampolgár, férfi, életkora a filmben 8-tól 38-ig terjed, barna hajú, átlagos magasságú, de ettől még csöppet sem átlagos. IQ-ja ugyanis valamivel a normális alatt ma­rad, és ettől rögtön olyan ártatlan odaadással nézi a történteket, amilyennel egy valóban át­lagos, „normális” ember semmiképp nem tud­ná. Forrest Gumpból éppen ezért lett ideális mesélő (legalábbis a film készítőinek, a néző­nek már nem annyira). Mert ő nem csinál semmit (azonkívül, hogy szót fogad, és hűsé­ges néhány emberhez, meg az ígéreteihez), ve­le csak megtörténik, hogy fogadja néhány amerikai elnök, hogy futball- és pingpongsztár lesz, hogy Vietnámban harcol, hogy beszél egy háború ellenes tüntetésen, hogy Elvis Presley tőle tanulja a tánclépéseket, hogy John Len- nőn a televíziós beszélgető-partnere, hogy az általa látott nagyokat általában lelövik, és hogy meghalnak szerettei... A filmnek persze filozófiája is van, hiszen mindenki rádöbbenhet: annak ellenére, hogy úgy kergetnek minket ide-oda az események, mint tollpihét a szél, azért mindannyiunknak van valami feladatunk a földgolyón. Az USA- ban sikeres is lett ez a mese. De valószínűleg nem ezért, hanem azért, mert Forrest Gump lepergetett 30 éve fontos 30 év az államok tör­ténetében is, és most egy legújabb szemszög­ből látható mindez. De a mi 30 évünk másképp telt. És már fi­lozófiából is többet tanultunk. Forrest Gump (Tom Hanks) mesél... Nemcsak „Feri” Károly Miskolc (ÉM - DK) - Az írásnak egy kicsit ünnepi apropója van: ma este lesz ugyanis a 199. adása a Szomszédok című sorozatnak - amelyről jót, még ha muszáj lenne, sem tud­nék írni. Talán ezért nem vártam meg a 200. részt... Pedig csak lehet benne valami, ha meg­ért ennyi adást. És lehet valami Nemcsák Károlyban, akit (majdnem) egy egész ország a családapák csa­ládapájaként tisztel, és nemrégiben M. Kiss Csaba Szószórójának vendégeként mutatko­zott be. Nem mint Feri, hanem végre mint Ká­roly. Rögtön a beszélgetés elején kiderült pél­dául (a tisztes családapáról), hogy a budapesti Faun előadásban meztelenül is megjelenik a színen. De elmesélte azért'azt is, hogy a döntés nem volt olyan egyszerű. A kérdés az volt, hogy ő elbírja-e magát meztelenül, hiszen az nagyon kiszolgáltatott állapot. Viszont meg­változtatja, élesebbé teszi a szituációt, mikor a nyakkendősök között öltözetlenül járkál. Vé­gül - mert szereti ezt az előadást - a főpróbán minden előzetes bejelentés nélkül és mindenki nagy meglepetésére levetkőzött... De természetesen Nemcsák Károly a Szom­szédod által a legismertebb, hiszen a televízió nagyhatalom. Úgy gondolja, a tv-nek valami­féle példát kell mutatni, és erre alkalmas ez a műsor. Már nyolc éve csinálják, jó csapattal, gyakorlatilag konfliktus nélkül. Hogy hason­lít-e Nemcsák Vágásira? „Én szélsőségesebb vagyok, mint a Vágási Feri” - mondja a szí­nész, aki egyébként Mocsolyáson született, Mezőcsáton érettségizett, és a tanárai nem re­mélték, hogy - ha nem is elsőre, de - sikeres felvételit tesz a színművészeti főiskolára... Nemcsák Károly a Szószórón Ésszel, szívvel, bátorsággal * Oz, a csodák csodája a Miskolci Nemzeti Színházban Csodák csodája: Bíró Kriszta Dorka szerepében és Somló István mint madárijesztő Fotó: Strassburger Alexandra Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Az ismert gyer­meklélekbúvár, Bruno Bettelheim szerint: aki tudatosan vállalja az emberi létet, legelemibb szükségle­tének és legnehezebb feladatának tekinti, hogy megtalálja élete értel­mét. A gyermekben a szülő, vagy gondviselő hatása után a megfelelő módon átadott kulturális örökség fejleszti leginkább azt a képességet, hogy megtalálja élete értelmét. A hangsúly a „megfe!elő”-n van. Hiá­ba operálunk ugyanis a gyereknél elvont erkölcsi-filozófiai fogalmak­kal, hajítófát sem ér. De egy mese - bár soha nem mondja meg kerek pe­rec, hogy mit kell választani - ki nem mondott tartalmaival vágyat tud ébreszteni az élet magasabb dolgai iránt. A jó mese azért meg­győző, mert vonzó a cselekménye és mert a képzeletünkre hat - mondja Bettelheim. Az nem kérdés, hogy az Óz, a cso­dák csodája című mese jó mese-e. Az. Kevésbé lehet viszont határozottan igenlő a válaszunk, ha arra akarunk felelni: megtalálhatóak-e a jó mese erényei a Quintus Komád által át­dolgozott és rendezett színpadi változatban. Frank L. Baum története filozo­fikus mű, abban az értelemben leg­alábbis, hogy igyekszik elárulni: mik a legfontosabb dolgok az élet­ben. A meseíró válasza: észre, szív­re, bátorságra van leginkább szük­ségünk. És barátságra, ami számos nehézségen átsegít bennünket. Vannak persze helyzetek, amelyek­ben az ember egy szál maga kényte­len boldogulni. Mármost azon el le­hetne polemizálni, hogy ez filozófiá­nak elég nagy durranás-e. Szerin­tem ez lehet az a minimum, amire egy valamirevaló életstratégia ma­napság már felépíthető, ha idejében tudatosul az emberben, hogy ez egyáltalán valaminek a fundamen­tuma lehet. De ha egyetértünk Bet- telheimmel, a tudatosításnak nem az a leginkább célravezető módja, hogy a szájába rágjuk annak, akivel meg akarnánk értetni a dolgot. A képzeletére kellene hatni. A Quin­tus Konrád rendezte miskolci pro­dukció tele van ugyan látványos megoldásokkal - ami a rendezőként most debütáló színészt dicséri -, a darab mégsem tud igazán a képze­letünkre hatni. Talán azért nem, mert a rendező a szereplők felől kö­zelített a történet felé, és túlontúl sok energiáját kötötte le a figurák megformálása. így bizonyos érte­lemben elveszett a részletekben. Ez egyfelől nem vált a darab előnyére, fontos dolgok azáltal lesznek hang­súlyosak, hogy a szereplők hangsú­lyozzák (majdnem azt mondtam: szájba rágják). A produkció - külö­nösen a passzív szemlélődésre kár­hoztatott gyermek számára - éppen valahol a nézhetőség határán mo­zog. Ezt természetesen az előadás időtartamára értem. Másrészt látni kell, hogy Quin­tus nem hiába fáradozott, egy maj­dani jelentős rendező adott ízelítőt tehetségéből: a darab hosszúságát feledtetni tudják a szereplők. Azon mondjuk vitatkoznék, hogy meg kell-e magyarázni: miért gonosz egy boszorkány. Az meg direkt mere­deknek tűnik, ha ehhez Fraeudot hívják segítségül: jó lenne a banya, ha szép volna és jönne érte a szőke herceg, akire vágyik, de hát nem jön érte, mert csúnya, ezért gonosz. Ez­zel együtt Túróczi Éva valami fan­tasztikusan boszorkányos; lendüle­tes boszi, az ilyenre szokta mondani az ember, hogy álmomban se jöjjön elő, miközben persze kedvtelve idé­zi vissza ezt az alakítást. Horváth Zsuzsa Emmy néninek és jó boszor­kánynak egyaránt kedves teremtés, élettel teli, harsány. Tudjuk: rábíz­hatnánk magunkat, majd ő meg­szervezné az életünket, lenne ün­nep és torta, dögivei. Dézsy Szabó Gábor Totó kutya szerepében kellő­en értetlen, amikor nem érti, hogy nem értik, hogy mit ugat. Emiatti sértődöttségében egyébként jobban emlékeztet egy szeles tacskóra, mint egy olyan törpesnauzerre, amilyen Manci nevű kutyája, akivel osztozik Totó szerepén. Kulcsár Im­re Henry bácsiként és bádogember­ként is pontosan tudja, mi a különb­ség a „szívetlenség” és a szenvtelen- ség között. A madárijesztőt, illetve Tomyt játszó Somló István szeretet- reméltóan üresfejű, az oroszlánt és Freddyt megszemélyesítő Honti György az érzelmeivel birkózó: lát- nivalóan nehéz feldolgoznia, hogy az állatok királyaként a saját ordí­tásától is inába száll a bátorsága. Óz—Varga Gyula — kedves, öregedő svindler, voltaképpen nem lehet rá haragudni, hiába okoz annyi gali­bát a saját magára kényszerített varázslószerepben. Dorkával más a helyzet. Neki szemlátomást nem könnyítette meg a dolgát, hogy nem igazán derült ki: a rendező kire - a felnőtt, vagy a gyerekpublikumra - és hogyan akar hatni. Biró Kriszta alakítása ezért kissé eklektikusra sikeredett. Hol indokolatlanul dacos-durcás gyereklányt látunk a színpadon, hol naiv kamaszt, hol ártatlan gyerme­ket, elkerekedett szemekkel. Kulturális központ - magánházban A Tűzvirág Bábszínház a Hetet egy csapásra című előadással szórakoztat­ták a tiszalúci másodikos diákokat Fotók: Dobos Klára Tiszalúc (ÉM - FG) - A novem­ber 29-re tervezett ünnepélyes megnyitó Kuncze Gábor bel­ügyminiszter egyéb elfoglaltsá­ga miatt elmaradt, ennek elle­nére a tiszalúci Rendezvények Háza már két éve működik.- Még most sincs minden kész, de már úgy működik a ház, ahogy ere­detileg elképzeltük - mondja Cziko- ra János házigazda. - Két évvel ez­előtt, amikor el kellett hagynunk az önkormányzat által fenntartott mű­velődési házat, csak a Tűzvirág Bábszínháznak szerettünk volna egy próbatermet kialakítani, de amikor láttuk, hogy a község polgá­rai egyre több igénnyel jelentkez­nek, tovább bővítettük a tervet. Az építkezést a községi művelő­dési ház volt igazgatója korábbi tiszteletdíjas helyettesével, Pallai Imrével kezdte. A régi házat felújí­tották, kibővítették. Itt már próbál­hatott az utazó bábszínház, és helye lett a díszleteknek, báboknak, egyéb kellékeknek. Aztán arra gon­doltak, felépítenek egy nagytermet is. Még csak az alapok látszottak, amikor egy házasulandó ifjú pár úgy rendelte meg az esküvői meghí­vókat, hogy itt, a Táncsics utca 30. szám alatti épületben lesz a lakoda­lom, meséli Czikora János.- Talán az adott erőt, hogy az en­gem ért igazságtalanságok után is éreztem, mellettem áll a falu. Jöt­tek a fiatalok segíteni, amit lehe­tett, magunk készítettünk, kedvez­ményesen kaptunk építőanyagot. A Legfelső Bíróság ítélete szerint az önkormányzatnak ki kellett fizetnie számomra az elmaradt bért, úgy gondoltam, ezt a pénzt valamikép­pen vissza kell adnom a községnek. Végül is ebből épült fel minden, amit itt lát. Ottjártunkkor a nagyteremben éppen a másodikosoknak tartottak bábelőadást. A hat bábszínésznek ez volt aznap a harmadik előadása. Itt Tiszalúcon is bemutatják az új darabjaikat, de az előadások több­ségét más településeken tartják, így, ha szabad a terem, alkalom kí­nálkozik színházi előadások, író-ol­vasó találkozók, pódiumestek meg­rendezésére is. Járt már itt Tóth Máté Miklós író, Pécsi Ildikó szín­művész, a Miskolci Nemzeti Szín­ház művészei. Éppen ezek az elő­adások mutatták meg, hogy feltétle­nül szükség van egy öltözőre is. Ha az idő engedi, még ez is elkészül az idén. A régi ház két termében éppen Kis Roóz Ilona kermaikusművész és Puskás Imre festőművész alkotá­sait láthatják az érdeklődők. Puskás Imre 1959 óta vesz részt hazai és külföldi kiállításokon. A legfontosabb állomások - Budapest, Győr, Tihany, Szombathely, Sze­ged, Nyíregyháza Veszprém, Prága, Moszkva, Berlin, Frankfurt, Mün­chen, Tokió, New York, San Diego - mellett egy falu neve is szerepel: Ti­szalúc. Korábban kétszer járt már itt a művész. S most Czikora János baráti hívására az új Rendezvények Házában is bemutatja alkotásait. Hasonló okok miatt vállalkozott Kis Roóz Ilona is erre a kiállításra. A népszerű, számtalan díjjal elis­mert keramikusművész kedves-já­tékos figurái, derűs mesealakjai, csücsöri szájú, pontocska szemű anyagemberei december 10-ig lát­hatók a tiszalúci - tulajdonosát te­kintve: magán, használóira nézve: közösségi -galériában. Diótörő — aukcióval Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemze­ti Színházban december 18-án, va­sárnap délután 5 órakor kezdődő Diótörő című jótékonycélú balett­előadás bevételét a rákbetegek megsegítésére, a nemrégiben be­jegyzett Erzsébet Hospice Alapít­vány javára utalják át a színház művészei és munkatársai. A Mis­kolcon és a megyében élő képzőmű­vészek pedig képeiket, szobraikat ajánlották fel az alapítvány javára. Pattantyús-nap Sajószentpéter (ÉM) - Az idén de­cember 9-én rendezik meg a már hagyományossá vált diáknapot Sa- jószentpéteren. A helyi szakmun­kásképző iskola 1992-ben vette fel a nagy műszaki tudós-tanár, Pattan­tyús Ábrahám Géza nevét, s azóta minden évben december elején megemlékeznek névadójukról. Az alkalom kapcsán a diáknapon déle­lőtt az első- és másodéves tanulók helytörténeti vetélkedőn sportver­senyeken mérik össze tudásukat, erejüket. Délután a harmadévesek szalagavató ünnepségüket tartják. Őskoridézők Miskolc (ÉM) - Ismét megrendez­ték a hagyományos suli-napokat a 30. Sz. (volt Ságvári) Általános Is­kolában. A kétnapos program kere­tében önkormányzati órákat láthat­tak a szülők, majd kezdetét vette az igazi játék, amely az őskort, az em­berré válás pillanatait keltette élet­re az iskolában. Az őskori hangula­tot hetek óta tartó előkészületekkel maguk a gyerekek alakították ki: maketteket, barlangrajzokat, kő­korszaki használati eszközöket ké­szítettek. A suli-napok programjá­ban Flinston-bált is rendeztek. A rendezvénysorozat zárásaként ma két IBM számítógépet át az iskolá­nak Fülöp Tibor önkormányzati képviselő. Gyermekkönyvhét Miskolc (ÉM) - A Gyermekkönyv­hét keretében ma, csütörtökön dél­előtt 10 órától A Nemzeti alaptan­terv - Irodalomtanítás - Könyvtárak címmel előadást hallgathatnak a közművelődési és iskolai könyvtáro­sok, valamint a pedagógusok a me­gyei könyvtár gyermekkönyvtárá­ban. Előadó Suppné Tamay Györ­gyi, a Kossuth Lajos Tudományegye­tem adjunktusa. Fél 3-kor ugyanitt kezdődik a városi meseíró-pályázat eredményhirdetése és díjkiosztása. A József Attila Gyermekkönyvtár­ban a sárkányépítésről tartanak be­mutató foglalkozást délután fél 4-től. A Gyermekkönyvhét december 9-i, utolsó napjának rendezvényei: 10 órától a megyei könyvtárban Óh, de szép fenyő címmel karácsonyfadí­szeket készítenek az óvodásoknak, majd ugyanitt délután fél 3-tól ze­nemű-ismertető foglalkozást tarta­nak Diótörő címmel. Délután 2 órá­tól a József Attila Gyermekkönyv­tárban a téli ünnepkör asszony-ün­nepeivel ismerkednek a gyerekek, majd fél 4- tói az alsó- és felsőtagozato­sok foglalkozásán ajándékokat, megle­petéseket készítenek. Nyitott Matúra Miskolc (ÉM) - A Miskolci Matura Magángimnázium (Miskolc, Kiss Ernő u. 39/A) nyílt napot tart de­cember 9-én, pénteken reggel 8 órá­tól. A nyílt nap keretében a tanulók és szüleik megismerkedhetnek az isko­lával, a gimnázium oktatási rendszeré­vel, az egyénre szabott pedagógiai programmal. Vidéki tanulókat is vár­nak, akiknek a bentlakást mái- biztosí­tani tudják. _Rövtoen A Légi Team jazz-rock zenekar lép fel ma, csütörtökön a miskolci Vian- klubban. A Manhattan együttes ad koncer­tet ma este 7 órától Miskolcon a Ró­nai Művelődési Központban. Mester és Tanítványai koncert lesz ma este 7 órától a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban. A lyukóbányai Bányász Fúvósze­nekar minősítő hangversenyét ren­dezik meg december 9-én, pénteken délután fél 4 órától a Miskolci Szim­fonikus Zenekar Székházában (Fá­bián u. 6/a.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom