Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-07 / 289. szám

ELETMOD Az ÉszaK'Magyarország SZERDAI MELLÉKLETE 1994. December 7. iflBHHHBnaUaHI „Éretlen Paradicsom” - A fiatalok oldala Disznótoros és csokitorta És Csaba nekiveselkedett... Fotók: Farkas Maya Mikulási nyertesek A miskolci Nagy Mikulás Ünnepet december 3-án, délután két órától rendezte meg az Ifjúsági és Szabad­idő Ház a városi sportcsarnokban. A Télapó ajándékba hozta Halász Judit és az Albatross együttes mű­sorát. A músor után pedig kihirdet­ték a Mikulás-pályázat és a táblás- társasjáték-pályázat eredményeit. A Mikulás-pályázatra 26 óvodából érkezett alkotás és tizenhat iskolá­ból szöveges munka, a pályázat díjait T. Asztalos Ildikó polgármes­ter ajánlotta fel. A nyertesek - akiknek kiválasztása egyáltalán nem volt könnyű feladat, hiszen számtalan színvonalas pályázat érkezett- a következők. Óvodások: I. Szabados Ádám (Bo­kányi Dezső úti óvoda), II. Zsámba Tamás (Középszer úti óvoda), Ben- cze Csilla (Bulcsú úti óvoda), III. Mátyus Péter (Középszer úti óvo­da), Pallay Adrienn (Bokányi Dezső úti óvoda), Lerch Péter (Leszih An­dor úti óvoda), Czecze Dávid (Belvá­rosi óvoda). Általános iskolások: I. Farkas Örzse (Benedek Elek Általános Is­kola Alsózsolca). Különdíj: Pintér Tímea (Arany János Általános Isko­la), Benedek Elek Általános Iskola, Alsózsolca 2/a. osztálya. Táblástársasjáték­pályázat: Általános iskolások: I. Ráfíy An­na, Budapest. II. Ferencz Adrienn és Papp Gabriella, Eger. III. Czim- bolinetz Ákos, Miskolc. III. Jászai Tamás és Tóth Róbert, Miskolc. Középiskolások: I. Máté Valter, Sajóbábony. II. Fraknói Anna. III. Rápolthy Lívia. Különdíj: Nyitrainé Pásztor Ágnes és Racskó Ildikó óvónők, Székesfe­hérvár, Megyeház utcai óvoda. A táblástársasjáték-pályázat leg­jobb alkotásai az Ifjúsági Ház Gyer- mekgnlériájában (Miskolc, Győri kapu 27.) december 8-tól 22-ig lát­hatók és kipróbálhatók. Játék angol nyelven A két héttel ezelőtti mondatok for­dítása: (Több, jó megoldás is elfo­gadható.) Soha nem bocsátók meg, viszont mindent elfelejtek. Szakértő az, aki fél a többi tárgytól. A mai első mondatot John F. Ken­nedy amerikai elnök mondta: Ask not what your country can do for you, ask what you can do for your country. A második mondat szerzője isme­retlen: God loves the poor, and that is why he made so many of them. Ennek a két mondatnak a magyar nyelvű fordítását kell leadni (illetve levélben eljuttatni) a játék megjele­nése utáni 8 napon belül a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár első emeletén az idegen nyelvi rész­legben Némethné Orbán Máriának. Csak 15 éven aluliaktól várunk megoldásokat. A miskolci Angol Nyelvi Klub, a já­ték meghirdetője, a legjobb és leg­szorgalmasabb megoldók között négyhetenként egy angol nyelvű könyvet sorsol ki. Ezért kéijük, hogy a megoldás után a leadott lap­ra írjátok rá a neveteket, korotokat, lakcímeteket vagy a telefonszámot, amelyen keresztül elérhetünk ben­neteket, valamint iskolátokat is, mert az esztendő végén külön jutal­mat kapnak a legügyesebb gyere­kek és iskolák. A legutóbbi megfejtők közül könyv- jutalmat nyert: Komjáti Zsolt (13 éves), a Parasznyai Általános Isko­la tanulója és Dues Ágnes (11 éves), a Szirmabesenyői Általános Iskola tanulója. Összeállította: Csörnök Mariann Megtörtént hát, a nyertesek nem várattak bennünket sokáig: novem­ber 23-án átadtuk az 50 éves Eszak- Magyarország jubileumi rajzpályá­zatának díjait, kihirdettük, hogy a fődijat az alsózsolcai 3. Számú Álta­lános Iskola pályázói kapták, és a pályázat jeligéjéhez híven (Rajzolj - és bulizz!) december 2-án már buliz­tak is. Tehették, hiszen a fódíj nem más volt, mint 10 ezer forint, amit házibulira költhettek. Ez a buli azért más lett, mintha egyvalaki győzedelmeskedett volna. Hiszen egy iskola több osztályának diákjai közösen nyertek, így termé­szetes,, hogy a házibuliból suli-buli lett. És innen kezdve Ráki István igazgató vette kezébe az irányítást. Mert egy iskolát (sőt az iskolások barátait, hozzátartozóit, ismerőseit) nem könnyű 10 ezer forintból jólla­katni. így született meg a disznóto­ros ötlete. Aki éhes volt, az bevonult az ebédlőbe, ott friss kenyér, és há­zias hurka és kolbász várta némi savanyú uborka kíséretében, „öblí­tőként” pedig üdítő, kóla és szörp közül lehetett választani. Mikor mi odaértünk, már lejárt a nagy kajálás ideje, csak a későn jövők gyűrték magukba az illatos „disznóságot”. A többiek az aulában ropták a megyaszói Tini-Sztár együttes jóvoltából. De egy kicsit meg kellett szakítanunk a táncot: kár lett volna, ha megolvad a fődíja­soknak szánt pluszmeglepetés, a marcipánnal bevont emeletes csoki­torta. És Juhász Csaba fogta a nagy kést, nekiveselkedett, némi „téb- láb”, próbálkozás (egy kis trancsíro- zás is belefért), azután megszületett az első, majd a többi szelet. Az el­tüntetéssel már kevesebb baj volt... De vissza a táncparkettre. Va­dász Anita ugyan (másokkal együtt) jobb szeretett volna diszkót, mondjuk Albánt, de sokan voltak, akiknek a rock’n roll is megmozgat (Nekik egy hét kellett ahhoz, hogy legalább belepillantsanak abba a sokrétű témába, amit ágy lehet egy szóba foglalni: másság. Nekünk sem lenne elég ez az egyetlen alkalom ar­ra, hogy akár fsak érintőlegesen fog­lalkozzunk a mássággal, a „má­sokkal”, a hozzájuk fűződő viszo­nyunkkal, beidegződéseinkkel. Ezért úgy gondoltuk, egyszerűen beszámo­lunk arról, mi is történt egy héttel, ezelőtt egy budapesti gimnázium­ban. Az ötletet ugyanis tudomásunk szerint nem védték le, nem kell kü­lön engedély, ha valaki követni akarja.) Évekkel ezelőtt, a felhőtlen leninis­ta időkben történt, vala, hogy — s et­től külön döbbenetes — az egyik pes­ti általános iskola nebulói „zsidóégetést” rendeztek a vécében. Manapság pedig? Nem telik el olyan hét, amikor ne olvasnánk va­lamilyen faji, vallási, etnikai cso­port elleni atrocitásról. Az elköve­tők rendre tizen- és huszonévesek. Ezek a hírek, illetve élmények késztették a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjait a cse­ta a lábait. Olyannyira, hogy egy szám erejéig még e sorok írója is ki kellett hogy essen tudósítói szerepé­ből, nem mondhatott nemet a felké­résnek... Suli-buli élőzenével Közben kiderült, a suli-buli egyáltalán nem ritkaság ebben az iskolában, mint ahogy az sem, hogy lekvésre. Nem is akármelyikőjüket, hanem a „kisded” második évfolya­mosokat. A Ki, ha mi nem? jelmon­datot zászlajukra tűzve sikerült megnyerniük valamennyi diáktár­sukat és a tanárikart. Emblémát is készítettek, amelyen két mosolygó pálcikaember hajol össze. Egyfor­mák, de úgy is mondhatnánk, hogy egymás tükörképei. Épp’ kezet fog­nak... Mindezt a december 28-ától összehívott, hatnapos demonstráci­ójukhoz találták ki. A rendezvény- dömping a Másság hete címet kap­ta. Céljuk volt a legszélesebb körű betekintést nyújtani, felhívni a fi­gyelmet a komplex probléma összetevőibe, fölkutatni a gyökere­ket és a lehetséges megoldásokat. A nem mindennapi, hazánkban eleddig páratlan kezdeményezés koordinálását Dobszay Ambrus igazgatóhelyettes vállalta el. Maxi­málisan támogatva a fiatalok ötle­tét. Igaz - mint azt beszélgetésünk­kor elárulta -, eleinte nem értettek egyet a diákok választotta „szlogen­nel”, mondván, kissé pökhendin hangzik. Nos, az „ötletgyárosok” nem engedtek... Olyannyira nem, Wágner Géza tanár úr (és egyben igazgatóhelyettes) tanítványai nyernek egy rajzpályázaton. Haza­in vagy külföldin. Izsófalva, Kis­kunhalas, Budapest, Miskolc, To­run, London, Sydney, Canberra - hogy csak a legutóbbi sikereik hely­színeit soroljuk. Most éppen Japán­ba küldtek rajzokat. És ha úgy megy tovább a sor, ahogy eddig (tudniillik, ha pályáznak, akkor nyernek is), nagy valószínűséggel felkerül Tokió is a fenti listára. Míg mi az igazgatói irodában né­zegetjük az okleveleket, addig az aulában tovább dühöng a rock’n roll. Azután csend lesz. Állítólag előkerült egy magnó, lesz igazi dizsi is. De ezt már nem tudjuk megvár­ni, mint ahogy a buli végére tarto­gatott, csokival leöntött kuglófok megszegését sem. Még mindig so­kanjönnek, de mi az árral szemben kifelé tartunk. Őket a szórakozás váija, minket a munka. Sebaj. Öt- ven év múlva, ha 100 éves lesz az Észak, újra bulizhatunk egyet! hogy a közös szervezőmunka ered­ményeként több mint 100 ezer fo­rint támogatást gyűjtöttek össze (a Soros és a Wallenberg Alapítvá­nyoktól, valamint a Fővárosi Köz­gyűléstől). A pénzből neves és ke­vésbé ismert, ám szakterületét min­denképpen értő módon művelő sze­mélyiségeket - szociológusokat, pszichológusokat, vallástudósokat stb. -, valamint színházi és néptán­cos csoportokat hívtak meg. Ézen- kívül rengeteg filmet is kikölcsönöz­tek, de a tőkéből különféle fotó- és képzőművészeti kiállításokra is fu­totta. Az éhes, megfáradt résztve­vőknek, az újra, másra kíváncsiak­nak esténként népiétel-kóstolóval kedveskedtek. Álljon itt a programok közül né­hány magáért beszélő cím, illetve név. Filmek: Száll a kakukk fészké­re, Rocktérítő, Virágot Algernonak, Baraka, Éjszaka a földön. Előadók: Hegedűs Zsuzsanna (Tégy a gyűlö­let ellen! mozgalom), Czeizel Barba­ra, Feldmájer Péter (a MAZSIHISZ elnöke). És folytathatnánk a sort, amelyből mindenképpen kiemelés­re érdemes Szabó Zsuzsanna pszi­chológus beszélgetőtársa, egy im­már öt éve AIDS-vírusgazda férfi, aki vállalta a fiatalok előtti nyilvá­nosságot. Ó egyébként a drog, AIDS, homoszexualitás témájú nyi­tónap vendége volt. A következő na­pok tematikája a mozgássérültek és fogyatékosok, valamint a vallási (zsidók, krisnások) és a hazai etni­kai kisebbségek (németek, szlová­kok, szerbek és horvátok, továbbá cigányok) aktuális problémái köré szerveződött. A tanárikar segítőkészségét di­cséri, hogy a rendezvénysorozat ide­jén nem kérték számon az előző na­pokon tanultakat. Sőt, a témákhoz vágó órákon új anyag helyett a Más­ság hetén szerzett tapasztalatokat elemezték a gyerekekkel. Folytatás mindenképpen lesz - már csak ami­att is, mert a Tégy a gyűlölet ellen! aktivistái egyébként is tervbe vet­ték az iskolák bevonását. A másság - és ismérve - sokféle lehet... Fotó: Dobos Klára Ki, ha mi nem? - gimnazisták a másságért MTV - zenei díjak Az MTV sajnos - egyelőre - nem veszi figye­lembe, hogy az Éretlen Paradicsom csak két­hetentejelentkezik. így eshetett meg, hogy ép­pen „két Paradicsom” közötti időpontot válasz­tott a díjátadásra. De nem volt az olyan régen, hogy' ne lenne érdemes megemlékezni róla. Te­hát: november 24-én este a berlini Branden­burgi kapu előtt rendezett ünnepélyes díjki­osztáson átnyújtották az MTV televízió (Music Television) első európai zenei díjait (MTV Eu­ropean Music Awards). A kitüntetettek: A legjobb férfi énekes: Bryan Adams (Kanada) A legjobb női énekes: Mariah Carey (Egyesült Államok) A legjobb rockegyüttes: Aerosmith (Egyesült Államok) A legjobb Cover-Version: Word up - Gun (N agy-Britannia) A legjobb táncteljesítmény: The Prodigy (Nagy-Britannia) A legjobb dal: 7 seconds - Neneh Cherry és Youssou ’N Dour A legjobb együttes: Take That (Nagy-Britan­nia) A legjobb rendező: Mark Pellington - a svéd Whale együttes Hobo Humpin, Slobo Babe cí­mű videoklipjéért Az év legjobb új együttese: Crash Test Dum­mies (Kanada) A Freeyour mind kiilöndijat az amnesty inter­national kapta - ezt a U2 ír együttes énekese, Bono vette át *

Next

/
Oldalképek
Tartalom