Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-07 / 289. szám
10 ELETMOD Zöld Oldal 1994- December 7-, Szerda Virágkiállítás Kecelen Kecel (MTI) - Nagyszabású virágkiállítás nyílt a hazai virágtermesztés híres központjában Kecelen. Az évente ismétlődő, sorrendben immár nyolcadik rendezvényen az ország minden részéből érkezett 26 kiállító - köztük több külföldi érdekeltségű cég - mutatta be termékeit, érzékeltetve a hazai és nemzetközi virág- termesztés, színvonalát, újdonságait. A számos kulturális programmal, virágvásárral kísért rendezvény a virágkötészeti verseny ünnepélyes eredményhirdetését követően nyílt meg a nagyközönség számára. A vetélkedésben az ifjúsági összetett csapatversenyt a fővárosi Maglódi úti Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolát képviselő tanulók nyerték. Ugyancsak ennek az intézménynek a diákja - Huszár Veronika lett az ifjúsági összetett verseny első helyezettje. A felnőttek összetett versenyében Pásztor Magdolna, a budapesti Vízivárosi Virágüzlet képviseletében érdemelte ki az első helyet. A keceli virágkiállítás látogatói egyébként külön csarnokban tekinthették meg a rajthoz állt csaknem félszáz diák és 12 felnőtt versenyző alkotásait. Azt szokták mondani, hogy aki a virágot szereti rossz ember nem lehet. Akkor különösen jó emberek azok, akik az önmagában is szép virágokból külön érdekes, és pompázatos csokrokat kötnek. Mint minden más alkotáshoz, nyilván ehhez is nagy gyakorlat, kézügyesség, szorgalom és kitartás szükséges. Am e munka révén új színt varázsolnak környezetünkbe. Segédanyag a természeti filmből Polgári László Egyedi látványt nyújt a Somoskői-vár közelében található bazaltömlés Zsolna (EM) - Az idén 21. alkalommal került megrendezésre Zsolnán az Ekotopfilm ’94 nemzetközi filmfesztivál, ahol televíziós és vi- deoprogramokkal, rövid ismeretterjesztő filmekkel lehetett benevezni. A gömöriek és nógrádiak nem kis örömére a „Füleki-hegység — utolsó tűzhányós terület” elnevezésű huszonöt perces ismeretterjesztő filmecske a Tudomány és Oktatásügyi Minisztérium magas fokú elismerésében és külön díjában részesült. A Füleki Hegység Tájvédelmi Körzet 1989- ben létesült a jellegzetes tájegység, felszínalaktani formáinak, valamint meleg- és szárazságkedvelő növény - és állatvilágának védelmére 16 278 hektár területen. Nyugati részén közvetlenül kapcsolódik a már korábban kinyilvánított magyarországi Karancs-Medves Tájvédelmi Körzethez. A tájvédelmi körzetnek jelentős természeti értékei vannak, gazdag a növény- és állatvilága, és Szlovákia területén egyedülálló vulkanikus képződmények, utolsó működő tűzhányók megkövesedett lávakitoré- seinek jellegzetes képződményei is fellelhetők itt. A természetvédelmi, ismeretterjesztő dokumentumfilmet a Szlovák Természetvédelmi Ügynökség rimaszombati kirendeltségének dolgozói készítették, közel egy év szorgos munkájával. A film a fiatalságnak, diákságnak és a széles nyilvánosságnak készült azzal a nem titkolt szándékkal, hogy majdan, mint ismeretterjesztő, módszertani segédanyag is szolgálja az oktatást. Elsősorban a biológia és a természetrajz szakos pedagógusok érdeklődnek iránta, de a természetvédelem külön is ki van benne hangsúlyozva, bemutatva azt, hogyan lehet ily értékes, párját ritkító természeti kincsek árnyékában mezőgazdasági termeléssel foglalkozni úgy, hogy maga a védett természet ne legyen megkárosítva. A filmet már szakközépiskolákban és gimnáziumokban is bemutatták nem csak a járási székhelyen, de a rimaszombati és losonci járás más helyem is. A sikeren felbuzdulva a természetbúvárok forgatócsoportja, Gaál Lajos vezetésével most egy újabb filmet készít. Ezúttal az Ajnácskő közelében található Pogány-vár természetvédelmi területét veszik nagyító alá. A Pogányvár térségében a nyár folyamán komoly archeológiái és egyéb kutatások folytak, s ennek eredményei, helyszíni felvételei szintén a körülbelül tízperces film részét képezik majd. Örvendetes tény az is, hogy rimaszombati munkahelyükre a videokamera után filmvágó berendezést is kapnak, így a jövőben már önállóan is el tudják végezni egy-egy rövid dokumentumfilm előállításának műszaki teendőit. Környezetvédők a vasút helyzetéről Budapest (ÉM) -Természet- és környezetvédelmi szervezetek az alábbi állásfoglalást alakították ki a kormány 1994. október 27-i, a vasúti közlekedés racionalizálásával kapcsolatos határozatáról, különös tekintettel a tervbe vett vasút-megszünteté- sekre, illetve az úgynevezett „önkormányzati vasút” koncepció gyakorlati megvalósítási lehetőségeire. Megdöbbenéssel értesültünk a kormányzat döntéséről, miszerint - két lehetséges ütemterv alapján, attól függően, hogy a Pénzügyminisztérium avagy a szaktárca véleménye lesz-e meghatározó - 1998-ig a jelenlegi mintegy 7800 km hosszú, magyarországi vasúthálózatból 3900 vagy 1600 km megszüntetésre, vagy legalábbis a MÁV-ról leválasztásra kerülne, valamint, hogy ebből a programból már 1995-ben megvalósítandó 900 km hosszú magyarországi vasútvonal megszüntetése, illetve esetlegesen további ezer kilométeren a forgalom szüneteltetése. Komplex kérdés A vasúti hálózat gazdaságosságának megítélése nem rövid távú, éves költségvetési vagy konjunkturális számítás kérdése, hanem egy hosszú távú - legalább 50 éves - nemzetgazdasági kihatást jelentő komplex ügy. A kormányzat az előterjesztés mérlegelésekor, az általunk is ismerten és belátottan súlyos költségvetési helyzet nyomására teljesen egysíkú, kiadási szemléletű pénzügyi adatokból kiindulva hozta meg döntését, mérlegelés nélkül hagyva a településfejlesztési, egészség- és balesetvédelmi, szociális, foglalkoztatási, honvédelmi, természet- és környezetvédelmi szempontokat és következményeket. Jelentékeny romlás Az elképzelés kidolgozóinak figyelmét elkerülte a tény, hogy a megszüntetésre ítélt vonalakról induló áru- és személyforgalom elmaradása a törzshálózat mutatóinak jelentékeny romlásához vezethet, mert a mai viszonyok között az áruszállításban ismételt átrakása, a személyszállításban átszállásos közlekedés kialakítására és fenntartására nem lehet számítani. Az anyag semmiféle számítást ez így kieső szállítási igény vonatkozásában nem tartalmaz, noha valószínűsíthető, hogy a mellékvonalakon az országos összteljesítményhez képest árutonna-kilométerben kimutatott 3,6 százalékos teljesítményarány a törzshálózati forgalomban folytatódva ennek többszörösét éri el. A mellékvonalakon regisztrált utaskilométer teljesítményarányos az országoshoz viszonyítva, 19,6 százalékos. Ennek megszűnése nyilvánvalóan jelentősen rontja majd a törzs- hálózaton közlekedő járatok kihasználtságát, de erről - megbízható információs rendszer hiányában — adat nem áll rendelkezésre. Balatoni vonal a listán Az anyag megszüntetendőnek vagy leválasztandónak ítél meg minden vasútvonalat, amelyen nagyipari központok, vagy tranzitforgalom hiányában nem bonyolódik olyan mértékű nyereséges áruszállítás, amely a világszerte közismerten veszteséges vasúti személyszállítás veszteségeit, legalább részben ellensúlyozni volna képes. A megmaradó törzshálózat négyszeres mértékű személyforgalmat lebonyolító vonalain ugyanis az előterjesztés szerint 20,1 milliárd forint személy- szállítási veszteség képződik. Még a leginkább veszteségesnek ítélt 1900 kilométernyi hálózatból is csupán ezerhatszáz kilométer lesz az, ahol a jelenlegi adatok szerint áruszállítási veszteséggel is számolni kell a kereslethiány miatt. Ily módon fordulhatott elő, hogy az észak-balatoni vasútvonal is rákerült a le- választandók/megszüntetendők listájára, a maga kétségtelenül kimagasló 430 millió forintos veszteségével. Kizárja a korszerűt Sajnálatosnak tartjuk, hogy a vasútvonalak életképességének meghatározó szempontja ma is csupán a keresztfinanszírozás lehetőségének fennállása. E kategorizálás kizárja például egy korszerű elővárosi vas- úthálózat és tömegközlekedési rendszer megteremtését, mert a Búdapest környéki, jelenleg villa- mosítatlan vácrátóti és lajosmizsei Most nincs sínen a vasút vonalak, vagy a Szombathely -Kőszeg mellékvonal, még a fővonalak személyforgalmának korlátozását is igényelné. Az ezerkilencszáz kilométer megszüntetésre ítélt hálózaton felül, a tervezet kétezer kilométer vasútvonal esetében az önkormányzati, illetve vállalkozói tulajdonba adást nevezi meg lehetséges alternatívaként. Ennek elmaradását azonban itt is a megszüntetés követné 1998-ig. Az érintett vasúthálózatot és az azon lebonyolított személy- és áruforgalmat jelentős részben nem lehet pusztán helyi jellegűnek, ezáltal helyi érdekűnek tekinteni. Az árufuvarozás egyértelműen országos viszonylatban és nem az adott vonalakon belül történik, de a személyforgalom tekintetében is vonaltól függő, hogy helyi- vagy fővonalra ráhordó jellegű-e a forgalom. Visszavetnék a fuvarozást A kormányzat ismertetett terveinek nyilvánosságra hozatalával egyidőben olyan információk is eljutottak hozzánk, hogy a kormány — ugyancsak pénzügyi okokra hivatkozva - olyan intézkedések meghozatalát tervezi, amelyek komoly mértékben visszavetnék a kombinált fuvarozást. Ez ismét a szűk látókörű, fiskális politika tarthatatlanságára világít rá, amelyet a következő adat is nyilvánvalóvá tesz: a Levegő Munkacsoport szakértőinek számításai szerint, 1992-ben a külföldi közúti tehergépjárművek Magyarországon mintegy ötvenmil- liárd forint kárt okoztak, miközben az e forrásból származó állami bevétel alig haladta meg ezen összeg egy tizedét! Egyenrangú vasútfejlesztést A vasutak megszüntetése helyett a hazai közlekedéspolitika átalakítása és a közúti beruházásokkal egyenrangú vasútfejlesztés elindítása jelentené a megoldást. Ki kell alakítani a vasúti közlekedés vonzerejének visszaállításához szükséges finanszírozási, árpolitikai, jogi hátteret. Ezzel kapcsolatban a következőkre gondolunk.- A jelenlegi Útalap helyett egységes közlekedési alap megteremtése.- A közúti közlekedés külső költségeinek számításba vétele a közlekedéspolitikai alapelvek és célok meghatározásánál, és ezen költségek fokozatos és differenciált beépítése a közúti közlekedés áraiba. — A közúti gépjárművekre vonatkozó környezetvédelmi előírások fokozatos, de ugyanakkor jelentős mértékű szigorítása.- Tarifaközösségi rendszerek kialakítása az elővárosi és regionális közlekedésben, állami árkiegészítések leszűkítése a vasúti utazásra, ott, ahol a szükséges személyfuvarozást a vasút önmagában is el tudja látúi. Vasútorientált politikát — Az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetése az autóbusz- és vasúti közlekedésben, ahol az autóbuszközlekedés csupán menetrendi Vagy tarifális előnyök, üzletpolitikai kedvezmények alapján a vasúttól elhódított utasokból tartja fenn magát. A „ráhordójellegű” autóbuszvonalak és a kötelező járatcsatlakozások rendszerének visszaállítása.- A közforgalmú közlekedési alapellátás fogalmának pontos meghatározása, és ennek alapján a gyakorlati biztosítása. — A kombinált szállítási módok adózási preferenciájának bevezetése a közúti teheráru-szállítással szemben. Diszkriminatív adózási feltételek megállapítása, a veszélyes anyagok és termékek közúti szállításával szemben. — Egyértelmű és vasútorientált közlekedéspolitika bevezetése tranzit -áruforgalom tekintetében. — Önmérséklet és fokozatosság az ingyenes tranzitengedélyek kiadásánál, a beszedett tranzitforgalmi díjak átcsoportosítása a kombinált szállítási módok fejlesztésére.- A nehéz tehergépjárművek forgalmának időbeli és térbeli korlátozása. Egyszerűsített üzemvitel Az utolsó, még meglévő, Budapestet észak-déli (Sopron-Szombathely -Pécs, Celldömölk-Kaposvár) és kelet-nyugati (Pécs-Bátaszék-Kis- kunfélegyháza) összekötések megszüntetése helyett azok színvonalassá tételén kellene fáradozni. (Például a szerbiai politikai helyzet stabilizálódását követően összeköttetés megteremtése Pécs-Szeged- Békéscsaba között Szabadkán át stb.) Az alacsony személy- és áruforgalmú 1900 kilométeres hálózaton támogatjuk a forgalom jellegének megfelelő egyszerűsített üzemvitel sürgős bevezetését, amely a személyforgalomban könnyű motorkocsik, sínautóbuszok közlekedtetését, az áruforgalomban időbeli korlátozások bevezetését és az állomási és utazószemélyzet létszámának ésszerű csökkentését jelentené. A törzshálózati forgalomban is számos helyen nyílna mód rövidített vonategységek, motorvonatok üzembe állításával az igényekhez való rugalmas alkalmazkodásra, ezáltal a veszteségek mérséklésére. Ehhez azonban nem további elvonásokra, hanem a MÁV számára juttatott támogatások célzott jellegére van szükség. Kérjük, hogy a kormányzat kezdjen széles körű társadalmi egyeztetést a fenti kérdések megnyugtató és közmegegyezésen alapuló megoldása érdekében. A Levegő Munkacsoport, A Magyar Közlekedési Klub, és a Reflex Környezetvédő Egyesület Expresszvonat indulás előtt Fotók: Laczó József Gombák a Gömöri Múzeumban Rozsnyó (EM) - A rozsnyói Bányászati Múzeum és a rimaszombati Gömöri Múzeum jó kapcsolatának és eredményes együttműködésének köszönhetően november 18-án egy rendhagyó kiállítás nyílt Rimaszombatban. A rozsnyói múzeum gyűjteményanyagát Karel Vones morva gomba- gyűjtőtől és gombaszakértőtől vásárolták meg, és ez idáig három alkalommal mutatták be a bányászvárosban. Most a jövő év február 28-ig a gömöri járási székhelyen tekinthetik meg az érdeklődők a színes, élethű modelleket, preparátumokat és részben élőgombákat. A Szlovákiában eddig fellelt mintegy 2000 ógombafajtából több mint 250-et láthat itt a látogató, köztük olyan érdekességeket és ritkaságokat, mint például a föld alatti termőtesttel rendelkező szarvasgombákat, vagy a Pogány-vár természetvédelmi körzetében nemrég megtalált pecsétviaszgombákat, a rizikéknek is nevezett tejelőgombákat és egyebeket. Bár nem kis munkát adott a kiállítás rendezőinek, de a gombák latin neve mellett magyarul is, szlovákul is fel vannak tüntetve azok megnevezései, így aztán a tinóra, szépé és vargánya viták is hitelesen eldőlhetnek, nem is beszélve az egyes fajok „terminus technikus”-airól. Magát a kiállítást az is érdekesebbé és vonzóbbá teszi, hogy az erdészeti üzem illetékesei is besegítettek a szervezésbe. Erdei avarban díszelgő gombák, friss illatot árasztó élő fenyőfák, fatörzseken megjelenő élősködő gombák és a gallyakon található pecsét- viaszgombák látványa igazi, természetes hátteret, életkörnyezetet kölcsönöz a különböző alakú, nagyságú és színű gombáknak. Víztisztító-bővítés a fővárosban Budapest (MTI) - Demszky Gábor főpolgármester adta át rendeltetésének a Fővárosi Csatornázási Művek beruházásában — mintegy 400 millió forintos költséggel — megvalósult dél-pesti szennyvíztisztító-telep új egységét. A főpolgármester szavai szerint azáltal, hogy a térség kerületeiből tisztább szennyvíz jut majd a soroksári Dunába, javulhat a víz minősége, ez pedig hozzájárulhat a természeti értékek megóvásához is. Az 1966-ban üzembe helyezett első budapesti szennyvíztisztító-telep kezdeti, naponta 30 ezer köbméteres teljesítménye 1988-ban 77 ezer köbméterre bővült. A város tervei között szerepel, hogy - négy-öt milliárd forintos költséggel - még az ezredfordulóig, a kor igényének megfelelő bővítést hajt végre. Ezzel várhatóan napi 120-160 ezer köbméternyi szennyvíztisztítást érhetnek el. Bhopali tüntetés az évfordulón Bhopal (MTI) - Több ezer ember tüntetett a közép-indiai Bhopalban a világ eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófájának tizedik évfordulója alkalmából. A katasztrófa túlélői a bezárt gyár előtt Warren Ander- sont, a vállalat volt elnökét ábrázoló szalma- és bambuszbábukat égettek el. A helyi vezetők beszédeikben azt követelték, hogy Andersont fogják perbe Indiában tömeggyilkosság vádjával, míg mások a kártérítést követelő mintegy félmillió ember kálváriájáról beszéltek. Tíz évvel ezelőtt 4000 ember halt meg, amikor a vegyi üzem egyik fémtartályából kiszivárgott a mérges gáz, és a feltételezések szerint további 3000 ember később bekövetkezett halálát is a gázmérgezés okozta. Öt évvel ezelőtt a Union Carbide 470 millió dollárt - a kért összeg egytizenketted részét - fizetett egy bíróságon kívüli megállapodás keretében Indiának a vállalat vezetőinek mentelmi jogáért cserébe. Az indiai legfelsőbb bíróság később semmisnek nyilvánította a mentelmi jogot, és a vállalat nyolc vezetője ellen emberölésért vádat emeltek, de tárgyalásra máig sem került sor. Az indiai igazságszolgáltatás lassúsága és a korrupció miatt a kártérítés kifizetése is késlekedik. Eddig csak mintegy 20 millió dollárt fizettek ki, míg ugyanerre a célra még 516 millió áll rendelkezésre.
