Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-05 / 262. szám
8 ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG Kultúra z 1994- November 5.,Szombat TELEVÍZIÓ Devictus vincit Horpácsi Sándor Az utolsó magyar szent egy Árpád-házi királylány. Újabban viszont egy magyar bíborost: Mindszenty Józsefet akarnak boldoggá, majd szentté avatni. Válaszreakció ez az elmúlt ötven év magyar, s azon belül a katolikus egyház történetére. Akit üldöznek, megaláznak, az nem csupán részvétet, rokonszenvet kelt, de fel is értékelődik. Márpedig Mindszenty (Pehm) Józsefet üldözték, bebörtönözték, brutálisan verték az ávós pribékek, mert keményen, m akacsul képviselte elveit, a magyar katolikus egyházat. Óriási tehertétel volt a Rákosi-, majd a Kádár- rendszernek, sőt az egész katolicizmusnak is. Mert ellentmondásos figura volt. Kicsit ana- chronisztikus, aki legitimista volt, azaz királykoronázó főpap, amikor egy vesztett világháború után országunkat elözönlötték a szovjet tankok, hivatalos ideológiává lett a marxizmus bolsevik változata és az ateizmus. Ez a változás nem a minőséget hozta, hanem az emberi-személyiségi jogok lábbal tiprását, visszalépést a bizánci középkorba. Mindszenty József kétségtelenül bátor ember volt. Fellépett a másik ateista diktatúra, a nácizmussal szemben is. Szerepértelmezése szerint Athleta Christi volt, hajlamos a mártí- romságra is, amelyet szinte provokált is. Nos, éppen ezzel okozott gondot Vatikánnak is, amely tudomásul véve a status quot keresse a kibékülést, kompromisszumot Moszkvával. Tudjuk, hogy ez mindmáig nem valósult meg teljesen, holott XXIII. János, II. Pál, II. János Pál érdemei felbecsülhetetlenek. II. Pál azért szólítja fel Mindszentyt a lemondásra, hogy legalizálhassa Kádárékkal az egyház helyzetét. De az agg bíboros nem mond le, s ez a makacssága egyszerre parancsol tiszteletet, mert helytállása erőt ad híveinek, ugyanakkor konzervativizmusa meg is nehezíti, el is odázza a magyar katolicizmus modernizálását, megújulását. Mindezekről csak érintőlegesen esett szó a kétrészes Devictus vincit (Legyőzetve győz) című kétrészes tévéfilmben. Bizonyára lesz vita egyházi körökben is, hogy ez a tévéfilm mennyire hiteles, használt-e vagy ártott-e Mindszenty emlékének, a katolikus egyháznak. A történelem még nem mondta ki az utolsó szót. Maga a tévéfilm inkább illusztráció volt, a mártír Mindszentyt, a szenvedő egyházat mutatta be. A történelem, az utókor bosszúja, hogy a hajdan félelmetes hatalmat (például Rákosit) nevetséges pojácának láttatja. Keserves dolog a múltat bevallani és meghaladni. Krisztus szeretetet, toleranciát, irgalmat hirdetett. A harcot magunkkal kell megvívni az újra és újra támadó gonosszal, aki bennünk (is) él. Peregrinus-premier Budapest (MTI) - A Peregrinus Színház Shakespeare A vihar című darabjával mutatkozik be ezen a hét végén a fővárosban, a XI. kerületi Karinthy Színházban. A darab főszerepét Prosperót, Körtvélyessy Zsolt játssza. A további szerepekben színpadra lép Urbán Andrea (Tündér Ariel), Babits Barnabás (Alonso), Reisen- büchler Sándor (Antonio), Bor László (Ferdi- nánd), Németh Zsuzsa (Miranda), Zák György (Caliban), Galambos Péter (Stephano), valamint Vadász Attila (Trinculo). Shakespeare művét Babits Mihály fordításából Trömböcky P. Péter dolgozta át, és ő rendezte az előadást is. A Peregrinus társulatát a Nemzeti Színház egykori stúdiósai, illetőleg a művészi elképzeléseikkel, szándékaikkal szimpatizáló idősebb művészek hozták létre. A társulat szeretne eljutni produkcióival azon kistelepülésekre is, amelyeknek polgárai ritkábban élvezhetik az élő színház varázsát. Körtvélyessy Zsolt rendszeresen vendégszerepei a Miskolci Nemzeti Színházban is. Legközelebb november 16-án, szerdán délután 5 órától a Játékszínben láthatjuk. Előadásában az Egy őrült naplója elevenedik meg. Léggömbbel repülő szállóigék Széchenyi István nevét vette fel az avasi 33-as iskola A tegnap délelőtt megtartott névadóünnepségen felavatták az általános iskola új zászlóját is Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Az avasi 33. Számú Általános Iskola tegnaptól már Széchenyi István Általános Iskola. Ezt a nevet szavazta meg a tantestület és tanulóifjúság, amikor arról volt szó, hogy „nevesedni” kellene. „Mi nem biztos, hogy ezt adtuk volna, lehet, hogy Deákot” - mondja az ünnepség előtt a kislány. »Persze megszavazta az iskola, mert sokat tett Magyarországért, meg valaki a legnagyobb magyarnak is nevezte... Ki is?” - áll meg a gondolat, de szerencsére társai válaszolnak kérdésére. „Hát Kossuth. Te ezt nem tudod?” Dehogynem, tudja ő, csak most éppen nem jutott eszébe. És tud még nagyon sok mindent. A rövid beszélgetésben megelevenedik Széchenyi. Röpködnek a szállóigék, a tettek. Pláne, mikor az előző napi Széchenyi és kora című játékos vetélkedő feladatait mesélik: „Voltak lufik, azokat ki kellett pukkasztani, és a benne lévő szavakból összeállítani a szállóigéket. Meg papírból kellett építeni a Lánchidat. Először meg is ijedtünk, mikor mondták, hogy a feladat a Lánchíd megépítése, mert féltünk, hogy nem bújuk el a nehéz láncokat... Az alsósoknál az elsősök lettek az elsők, de persze nekik könnyebb feladataik voltak, a Kinder tojásból kellett kiszedegetni a selyemhernyókat. Mert Széchenyi szaporította el azokat is...” Hogy lufikba kerültek a szállóigék, az persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezek a mondások csak úgy szétdurrannának a levegőben. Nem. Széchenyi gondolatai nem szállnak el, hanem „megülnek” az emberben. Nem hiába írták a meghívóra: „Az egyéni tökéletesedés egyben a nemzeti haladás alapvető feltétele...” Vagy ami a tablón állt: „S emeljük hazánkat a dicsőbb nemzetek sorába.” Vagy amit Vel- key László gyermekgyógyász professzor idézett köszöntőjében: „Az Széchenyi Párizsben - ahogy az 5. b osztályos Béres Sándor látja idő több, mint pénz. Mert a pénz pótolható, de az elfecsérelt idő örökre elveszett...” Egy fiatal, ha ezek között a gondolatok között nő fel, lassan megérzi, megérti amire a „legnagyobb magyar” utalt. Természetesen T. Asztalos Ildikó polgármester asszony által sem maradt (meg)idézetlenül a gróf. „Magunkban a hiba, de magunkban a feltámadási lehetőség is” - mondta ezt, keresve az egykori reformer maiságát, üzenetét. Hiszen ez a kor is hasonlít egy kicsit a reformkorhoz, most is sok van, mi átgondolandó. És Széchenyi mindig tudta, hogy nem más a hibás, előbb magunkban, környezetünkben kell „körülnézni”... Az országban mindenütt látjuk keze nyomát, Naplójában pedig majdnem minden dologra találunk útmutatót. Gondolatainak fénye be fogja ragyogni az iskolát, szellemiségével gazdagodhatnak a diákok - mondta a polgármester asszony. A Freedom Forum a sajtóért Szentpétervár (ÉM) - Október végén a Freedom Fórum tizedik nemzetközi hírkönyvtárát nyitotta meg - ezúttal - Szentpéterváron. A könyvtár naprakész, pontos adatokkal áll az újságírók, újságírást oktatók és tanítók, írók, médiaszakértők és médiavezetők, valamint kormányhivatalnokok rendelkezésére. A Szentpéterváron létesített hírkönyvtár az első ilyen jellegű könyvtár Oroszországban. Jelenleg Európában hét, Ázsiában két Freedom Fórum könyvtár működik. A könyvtár szolgáltatása ingyenes, állománya aktuális újságokat és referencia anyagot, nemzetközi lapokat és magazinokat, CD-ROM-ot és online elektronikus adatbázisokat tartalmaz. A könyvtár munkatársai készen állnak arra, hogy kérésre információt szolgáltassanak és segítséget nyújtsanak a számítógép és az elektronikus adatbázis használatában. A Freedom Fórum a szabad sajtónak, a szólásszabadságnak és a lelkiismereti szabadságnak szentelt független, nemzetközi, célorientált alapítvány. Legfontosabb célkitűzéseit programjain keresztül valósítja meg, melyek közé tartoznak: a Freedom Fórum Média Tanulmányok Központja, a New York-i Columbia Egyetemen és a Freedom Fórum „First Amendment Center” a Vanderbilt Egyetemen, Nashville-ben, Tenessee államban. Programjai között szerepelnek még: konferenciák, kiadói tevékenység, hírközlés-bővítés, kapcsolatépítés, továbbképzés és kutatás az Amerikai Egyesült Államok területén és világszerte. A Freedom Fórum nem fogad el meg nem alapozott pályázati kérelmeket, és csakis saját programjaihoz kapcsolódóan, megbízottai döntése alapján utal ki juttatásokat, korlátozott számban. Támogatásokat nem kérelmez és nem fogad el. A Freedom Fórum munkáját a Frank E. Gannett által 1935-ben létrehozott, mára 700 millió dolláros vagyonnal rendelkező alapítvány támogatja. Á Freedom Fórum Nemzetközi Központja Arlingtonban, Virginia államban található. További információ: Simon Miklós, Burson-Mars- teller 201-2895,201-2922. A nap (és a díj) kétséges fénye Fernando Arrabal, a kitüntetett Párizsban élő spanyol író Párizs (MTD - Fernando Arrabal, a Párizsban élő és Francia- országban rendkívül elismert spanyol író, aki hazájában provokatívnak számító akcióiról és véleménynyilvánításairól ismertebb mint irodalmáról, most egyszerre két díjat is kapott; az Espasa Calpe kiadó esszédíját egy sajátos tanulmánykötetéért, és a nemzetközi Nabokov-díjat egy regényéért. A mostanában sok vitát kavart irodalmi díjakkal kapcsolatban Arrabal úgy vélekedik, hogy sem kérni, sem visszautasítani nem szabad őket. Az esszédíjjal kapcsolatban így nyilatkozik: „Ennek az esszédíjnak a pozitív oldala az, hogy Spanyolországban eddig engem amolyan botrányos aranyifjúnak tekintettek, mintha nagy néha csak azért járnék ide, hogy a menyasszonyomat meglátogassam (a menyasz- szony maga Spanyolország lenne). Hát már éppen ideje, hogy elkezdjék a műveimet is olvasni, nemcsak azokat, amelyeket mostanában írtam, hanem a régebbieket is.” Arrabal szeretné, ha nem csak „enfant terrible”-ként látnák a hazájában, hanem .komoly szerzőnek, jónak vagy rossznak, tragikusnak vagy tragikomikusnak, amilyenek a műveim”. - Azt mindenesetre sajnálom, hogy Spanyolországban csak a felszínre figyelnek, nem jutnak el a lényegig. Azt sem értem, miért ilyen ellenségesek velem szemben, hisz azt hiszem, a műveim megérdemelnének egy komoly akadémiai szintű elemzést - mondja. A 62 éves író emberemlékezet óta Párizsban él, de azért azt mondja; „Párizsban mindig be vannak csomagolva a bőröndjeim, mert mindig arra gondolok, hogy hazajövök.” Arrabal nem szereti, ha kategorizálják. Például politikailag. „Nem vagyok én se baloldali, se jobboldali. Vegyék már észre, alig írtam a politikáról, összesen csak úgy 160 oldalnyit 19 kötet könyvben.” De azért, szokásához híven, kritizálja a „kultúra bürokratáit”: - A hatalom szomorú dolog, és a kultúrával semmilyen viszonyban nem szabadna lennie. Továbbra is azt javaslom, hogy a hatalom adja el mindenét, amije csak van. A mai világ tele van Salierikkel, akik nem hagyják alkotni a Mozartokat — mondja Fernando Arrabal. Az Espasa esszédíjjal kitüntetett mű, La dudosa luz del dia (A nap kétséges fénye) napló formájában íródott, és tele van álmokkal, melyek színtere egyrészt Melilla (itt született Arrabal) és Madrid (itt volt fiatal), másrészt Ciudad Rodrigo (ahol egy apácától írni és olvasni tanult). Arrabal esszékötete a párizsi irodalmi életről is képet ad; felvonulnak olyan szerzők, mint Bemard Henry-Lévy, Alain Robbe-Grillet, Eugene Ionescu, Michel Bútor, Milan Kundera és mások. A nap kétséges fénye elsősorban a benne leírt álmok erotikus tartalmával fog botrányt okozni (Spanyol- ország még mindig nagyon prűd ilyen szempontból). Az erotikus álmok szereplői egyébként a spanyol politikai és társadalmi élet aktív résztvevői; sohasem lehet tudni, hogy az álmok mennyire alapulnak a valóságon, illetve pletykákon. Arrabal ezekről a részletekről így nyilatkozik: „Kevés pletykát mondok el, csak olyanokat, amelyiknek van tanulsága. Személyes dolgokat nem mesélek el. Csak a világgal kapcsolatos gondolataimat írom le, amelyben élek.” Hegyalja képei Mád (ÉM) - „Valamennyien közvetlenül kötődünk a Hegyaljához. Alkotótevékenységünkben jelentős szerepet foglal el a Hegyaljának és környékének képi megjelenítése. Célunk, hogy a kiállítások látogatói elé táljuk alkotásainkat, ezzel is kifejezve ragaszkodásunkat hazánk egyik igen jelentős és gyönyörű tájegységéhez...” Az idén alakult Hegyalja Alkotó Csoport „vallomása” ez a néhány mondat. Első kiállításukat augusztus 20-án, Mező- zomborban láthatta a közönség. A csoport Hegyalja több településén (Mezőzombor, Bodrogkeresztúr, Mád, Rátka, Tárcái, Szerencs, Sátoraljaújhely) szeretne kétévenként új alkotásokkal bemutatkozni. Legközelebb Mádon szerepelnek, ez a kiállítás november 6-án, vasárnap délután 5 órakor nyílik. (A csoport tagjai: Eperjesi János, Homyák Pál és Majercsik János.) Iskolanévadó Sajószentpéter (ÉM) - Pécsi Sándor nevét veszi fel 35. évfordulója alkalmából a sajószentpéteri 3. Sz. Általános Iskola november 9-én, szerdán. Az ünnepi műsor délelőtt 10 órakor kezdődik, Pécsi Sándor féldombormúvét (Máger Ágnes alkotása) Samu István polgármester adja át. Majd a Pécsi Sándor-emlék- terem megnyitásával folytatódik a program, ahol a Paál László művészcsoport kiállítását, illetve iskolatörténeti kiállítást láthatnak az érdeklődők. Délelőtt 11 órakor kötetlen beszélgetés kezdődik Pécsi Sándorról a meghívott művészekkel és rokonokkal. Délután 4 órakor a Városi Művelődési és Sportközpontban az iskola tanulói és a meghívott művészek műsort adnak, 6-kor pedig Pécsi Sándor-filmet vetítenek. November 10-én rendezik meg a Pécsi Sándor-szavalóversenyt, illetve a városi színháztörténeti vetélkedőt. Ekkor értékelik a sajószentpéteri témakörű rajzpályázatra beérkezett alkotásokat is. Délután 3 órától a művelődési központban az egri Harlekin Bábszínház előadását, majd este 6-tól ismét egy Pécsi Sándor-filmet láthat a közönség. Az ünnepségsorozat befejezéseként november 11-én, pénteken sportnapot tartanak. Amatőr évadnyitó Mezőcsát (ÉM) - A nyári szünet után, az őszi munkák befejeztével megélénkült a városban az amatőr művészeti csoportok tevékenysége. Felelevenítették régi programjukat és megkezdték újabb műsorszámaik tanulását, gyakorlását is. A régi-új repertoárból november 4-én, pénteken este öt órától bemutatót tartottak a mezőcsáti Művelődési és Közösségi Ház színháztermében. Fellépett az általános iskola énekkara, a művelődési ház néptáncegyüttesének kis- és nagycsoportja, az általános iskola zenetagozatának furulya- és rézfuvósegyüttese, a Gyöngyvirág ci- teraegyüttes, valamint a Kále Lulu- gya folklóregyüttes. Miller professzor London (MTD - Arthur Millert, az amerikai drámaírót kortárs színháztudományi professzorrá választotta az Oxford University. Az előkelő angol egyetem kortárs színháztudományi tanszékét 1989- ben alakították, s a 79 éves író januárban veszi át irányítását. A megállapodás szerint Miller nem költözik Oxfordba, az Egyesült Államokból jár majd át, és egy év alatt legalább három előadást kell tartania. Bay Gyula halála Budapest (MTI) - Hatvannyolc éves korában, október 30-án elhunyt Bay Gyula színművész-író. Bay Gyula 1948-ban debütált színpadon. Játszott Szegeden, Budapesten, Miskolcon, Pécsett, majd a Kecskeméti Katona József Színház társulatának volt tagja. Visszatérve a fővárosba a Petőfi, illetve a Jókai Színházban lépett fel, 1960 és 1986 között pedig a Madách Színház művésze volt. Nyugdíjba vonulását követően előadóművészként lépett pódiumra. Nőj nagyra, fiam! címmel regénye jelent meg öt esztendővel ezelőtt. Költeményeinek, elbeszéléseinek többsége az Ezredvég című fo- lyóiratban látott napvilágot.
