Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-15 / 270. szám
4 A Itt-Hon 1994. November 15., Kedd FABULA Kulturális ajánlat Gönc - A Nagyközségi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő 8-12 és 12.30- 17.30-ig, kedd 8-12 és 12.30- 17.30-ig, szerda: zárva, csütörtök: 8-12 és 12.30—17-ig, péntek: 8-12 és 12.30-17 óráig, szombat, vasárnap: zárva. Gönc - A Huszita-ház, vagy ahogy mások nevezik, a Cseh-ház állandó kiállítása nyitvatartási ideje: a turisták igényeihez alkalmazkodóan, de általában hétköznap reggel 8-tól délután ötig. Forró - A nagyközségben, a hajdani fogadó, ma étterem patinás műemlék- épületének emeletén található Abaúj Múzeum megtekinthető hétköznap délelőtt 10-től este 6-ig. Csobád - A Tájház nyitvatartási ideje: hétfő-kedd: szabad, szerda: reggel 8-tól délután 5-ig, csütörtök: 8-tól 17 óráig, péntek: reggel 8-tól este 7-ig, szombat: reggel 8-tól déli 12-ig. A Tájház előtt autóparkolót alakítottak ki a helybéliek, a kertben pedig szabadtéri kiállítást régi mesterségek használati tárgyaiból. De van a kertben fedett pihenő, a gyerekeknek hinta, valamint étkezési lehetőség is. Encs - A József Attila Városi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő reggel 8- tól 12-ig, 13 órától délután 4-ig, kedden: 7.30-tól 12-ig, 13-tól 16-ig, szerda: szünet, csütörtök 7.30-tól 12-ig, 13- tól délután 4-ig, pénteken 7.30-tól 12- ig, illetve 13-tól délután fél 4-ig. Szombaton zárva. A beiratkozási díj felnőtteknek 50 forint, diákoknak 20 forint. Videó-kölcsönzés kedden és pénteken. Telefon: 385-656. Szikszó - A Városi Könyvtár nyitvatartási ideje, hétfő zárva, kedd: 10 órától délután háromnegyed 6-ig. Szerda: délelőtt 10-tól 17.45-ig. Csütörtök: délelőtt tíztől 17.45-ig, pénteken zárva. Szombat reggel 8-tól déli 12-ig. Vasárnap zárva. Telkibánya - Az Encsi Közművelődési Intézmények tizenegyedik alkalommal rendezik meg a Cigánygyerekek Életmódtáborát augusztus 5-12. között, valamint a felső tagozatos tanulók hagyományos olvasótáborát a telkibányai Gyermek és Ifjúsági Táborban. Az olvasótáborban 50, a cigány életmódtáborban pedig 40 gyerek vesz részt. Abaújdevecser - Autós mozi szerdán és pénteken este 9-től premierfilmek. Szikszó - Mozi működik a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A filmvetítők minden hétfőn és pénteken este hat órától váiják a mozirajongókat. Nepomuki Szent János szobra ismét visszakerült a Hernád-partra Hidasnémeti (ÉM - B.Gy.) - Gönc felől érkezve, akár a közútról, akár a vonat ablakából tekintettünk ki, egy szobrot vehettünk észre. Ez azt jelentette: rövidesen Hidasnémetiben vagyunk. Nepomuki Szent János szobrát azonban az elmúlt években hiába keresték az erre járók, nem találhatták, mert az új híd építésekor elkerült a helyéről. Az időjárás viszontagságai, meg a szakszerűtlen tárolás következtében majdhogynem az enyészetté vált. A község múltbeli értékeinek őrzői azonban megmentették ettől a sorstól. Felújították a szobrot. A szenteléssel egybekötött avatási ünnepséget november 5-én tartották. Hidasnémeti község önkormányzata és a „Múltbéli Értékeink Megőrzéséért Alapítvány” kuratóriuma dicséretes összefogása eredményeként most ismét ott áll a Hernád- hídfőnél lévő parkban, a Gönc felőli oldalon Nepomuki Szent János szobra. Közel az eredeti helyéhez. Most már a göncrusz- kaiak is megnyugodhatnak végre, hiszen közülük sokan úgy gondolták: amikor nem volt szobor a hídfőnél, akkor az eső sem tudott „átmenni” a Her- nád-hídon, ugyanis ezzel „magyarázták”, hogy porzott az út Göncruszkán, amikor a másik oldalon zuhogott az eső. Ezen a „gondjukon” bizonyára „segít” majd a Nepomuki Szent János szobor. Az ünneplő közönséget Makó István, Hidasnémeti polgár- mestere köszöntötte, majd felkérte Rozsnyai István kuratóriumi elnököt, hogy ismertesse a közadakozásból létrejött alapítványi szobor történetét. „Történelemórájából” megtudhatták a jelenlevők, hogy már az 1200-as évek elején ismert a település. Alnémeti néven azon tíz német telepesfalu egyike, amelyet a vizsolyi ispánság fogott össze. Később Alsónémetinek nevezték egészen a XVI. századig. Amikor a község a Perényiek birtokába került, jelentős vámszedő és harmincad- hely lett, így Vámosnémetinek keresztelték. A XIX. századtól hidjai miatt aztán Hidasnémetiként szerepel. A királyi út Debrecenből, Tokajból, Göncön, Hidasnéme- tin át vezetett Kassára. A Her- nád gyakori áradásai 1730-ban a hidat és a hozzávezető utat teljesen megrongálták. A környék urai azonban sokáig nem tudták eldönteni, hogy kik viseljék a költségeket. A pénzügyi huzavona miatt így 18 esztendeig (!) szedte áldozatait a folyó. Végül gróf Csáky Antal gönci földbirtokost, abaúji főispánt bízták meg a híd és a hozzávezető út megépítésével. A „mű” 1748-ra készült el. A kancellária javaslatára Mária Terézia gróf Csáky Miklós vá- radi püspöknek adta meg a vámszedési jogot, 2334 aranyforint lefizetése ellenében. Ekkor készült el Nepomuki Szent János szobra is, hogy védje a hidat és az arra járókat a további pusztulástól. A közhiedelem szerint Nepomuki Szent János a gyónási titok vértanúja. IV. Vencel cseh király felesége gyóntatójául választotta. A királyné hűtlenségéről úgy akart meggyőződni, hogy rá akarta venni: árulja el, mit gyónt neki. Erre nem volt hajlandó, ezért kegyetlenül megkínoztatta. Révai Nagy Lexikona szerint kezeit a hátára láncolták, száját fával fólpec- kelték, lábait a fejéhez kötötték, s a prágai Károly-hídról a sebesvizű Moldvába dobatta. Nepomuki János így lett a gyónási titok vértanúja, s a kivégzésének módja miatt a vízen életveszélyben levők, a hosszú utakon eltörődött vándorok és minden úton járó ember segítő, védő, óvó szentje, oltalmazója. XIII. Benedek pápa 1729- ben avatta szentté. Ekkor született a pártfogásáért mondandó könyörgés, ami így hangzik: „Istenünk, mi Nepomuki Szent Jánost a gyónási titok megtartásáért a vértanúság koronájával ékesítjük, hogy példája szerint élvezhessük azok boldogságát, akik szavukkal soha nem vétettek.” Alakja a XVIII. század óta egyre népszerűbb. A molnárok is védőszentjüknek tekintik. Megyénkben jelenleg 36 Nepo- mulu Szent János szobrot tartanak nyilván, de közel ötven lehet. A Hidasnémetiben levő eredeti szobor homokkőből készült, így az időjárás viszontagságai miatt a finomabb részei letöredeztek. Az új híd 1986- os építésekor ráadásul el is vitték a helyéről, és a szakszerűtlen tárolás miatt tönkrement. Egy kertben találták meg, fej nélkül, három részben. A Római Katolikus Képviselő-testület javaslatára a helyi önkormányzati képviselő-testület és a polgármester támogatásával 1993 nyarán a „Múltbéli Értékeink Megőrzéséért Alapítványt” hozták létre e szobor és más műemlékek megmentése érdekében. Először a szobor rekonstruálására gondoltak, de annyira megrongálódott, hogy ez nem volt járható út. Ráadásul a posztamense is elveszett. Hogy miért akarták megmenteni a hidasnémeti községvédők a műemlékszobrot? Mert annyi mindent „megélt”. „Láthatta”, amint Klapka tábornok katonáival nem hagyja felgyújtani a hidat Schlick osztrák tábornok hadainak. „Megélte” az első, majd a második világháborút, s szemtanúja volt amint meghiúsították e nagy fontosságú közúti híd felrobbantását. Ipolyi Arnold szerint „minden műemlék elenyésztével történelemkönyvünk egy-egy lapja szakad ki”. A hidasnémetiek jól tudták ezt, és nem hagyták. Pályázatot írtak ki a szobor elkészítésére. Több jelentkező is akadt. Pál Mihály kőfaragó művész - aki a sátoraljaújhelyi Nepomuki Szent János szobrot faragta -1,1 millió forintot kért. Végül Varga Zoltán négy variánsa közül az általa is javasolt 550 ezer forintos műkőszobor mellett voksoltak. 1993 őszén megrendelték, ez év júliusára elkészült, az avatása mégis csak november 5-én lehetett fizetési nehézségek miatt. Az alapítványba ugyanis csak lassan gyűlt a pénz. Az induló tőkét a helyi önkormányzat 300 ezer forintja jelentette. A Római Katolikus Égyház gyűjtést indított el. Támogatta az ügyet a Pál- házi Fafémtek Kft., a Dóla Rt. (a volt varroda), a takarékszövetkezet, az ÁFÉSZ és a falu lakossága. A szoboravatási ünnepség szakrális részében Kostyál László plébános megszentelte a szobrot, majd Csapó Imre református lelkész igefelolvasása következett. Végül Kormos Illés görög katolikus parókus mondta el imáját. A község polgármestere, Makó István ezután örömét fejezte ki, hogy ha nehézségek árán is, de sikerült a település évszázados jeles szimbólumát újjáéleszteni. Azt sem kell szégyellni, hogy volt egy testület - az első szabadon választott ön- kormányzat -, amely indíttatást érzett az alapítvány létrehozására. Most ismét védőszent őrzi Hidasnémetit az árvizek pusztításától, vigyáz az átkelőkre és óvja az úton járókat éppúgy, mint ahogy azt elődje „tette” évszázadokon át. 1994. November 15., Kedd Itt-Hon A 5 Tíz esztendő alatt újjáépült a szántói református templom Abaújszántón a református templom teljes felújítása mintegy tíz évet vett igénybe s ezalatt az idő alatt négy részletben folytak a munkálatok. Negyedik nekirugaszkodásra lett készen minden. Fotó: ÉM-archív Kardos Sándor Abaújszántó (ÉM) - A híres, nevezetes templomok, kastélyok valamikor is több részletben, esetleg értizedeken át épültek, hiszen a költségeket csak folyamatosan, lassan tudták előteremteni. De ezeknek az épületeknek a karbantartása, felújítása is tisztes pénzt igényel. Ezért van az, hogy egy- egy templom mai renoválása is több részletben történhet meg. így van ez Abaújszántón is, ahol a református templom teljes felújítása mintegy tíz évet vett igénybe s ezalatt az idő alatt négy részletben folytak a munkálatok. Negyedik nekirugaszkodásra lett készen minden. Korhűt János kurátor mondja: - „Tíz évvel ezelőtt határoztuk el, hogy rendbe hozzuk a templomot. Először a tetőt csináltuk meg, mert volt olyan eset, hogy prédikálás közben a lelkipásztorunkra csurgóit az eső. Ezután a külső vakolat következett, majd a templombelső és az orgona. Az orgonánk is beázott annak idején és már öt éve nem működött, csak harmonium mellett volt egyházi éneklés. A harang villamosítását is modernizáltuk. Volt időszak, amikor úgy tűnt nem tudjuk befejezni a munkálatokat pénzeszközök hiányában, de most már látjuk, hogy sikerülni fog, és a környék legszebb temploma lesz ez a miénk.” A reformáció már a korai időszakban megjelent a településen, volt időszak a XVI. században, amikor a gótikus stílusban épült római katolikus templom volt a reformátusok használatában, majd különböző felekezeti villongások után 1752-re felépült a mai református templom, északi végében a huszonnyolc méteres toronnyal. A templomhajó belseje kilencszer huszonkét méter, 648 ülőhellyel. Az épület barokk-stílusjegyeket hordoz magán, famennyezete sík. A hajó keleti oldalán van az orgona, amelyet Angster József épített és előbb a sárospataki Református Főiskola orgonája volt, majd 1953- tól szolgálja az abaújszántói gyülekezetét. Szabó Árpád vajai orgonaépítő mester az átalakításról mondja: „Ez egy pneumatikus tasniládás orgona volt, most elektromos vezérlésű tasniládás pneumatikus orgona lesz. Az elektromos alkatrészek Németországból kerültek a hangszerbe, az új játszóasztal Magyarországon készült, de elektromos részei német eredetűek. A ját szóasztalt azért kellett kicserélni, mert a régi elhasználódott, beázott és most a mai kornak megfelelő került a helyébe. Az átalakítás után má- sabb lesz a hangszer, minimálisra csökken a hibalehetőség, az elektromos fúvóberendezés is zajtalanná válik, pontosabb megszólalású lesz, a hangzása megélénkül, így alkalmassá válik arra, hogy hangversenyezni is lehet rajta a jövőben.” A templom ilyen nagyméretű átépítésére fennállása óta immáron másodszor kerül sor, mert 1864-ben leégett és ezután nem sokkal később átépítették. Most nyolcszáz lelket számlál az abaújszántói református egyház. Több mint százharmincán fizetnek egyházi hozzájárulást és ezeknek a híveknek az adakozása és munkája eredményezte azt a többmilliós forintértéket, amelynek során újjáépült templomuk és parókiájuk. Külföldi adakozás nincs ebben az értékben, de a helyi katolikusok is adakoztak és segítettek munkával. A kőművesmunkákat Póta László, az asztalosmunkákat Majoros Bertalan végezte. Voltak olyan vállalatok, akik az építőanyagot olcsóbban adták, amikor megtudták, hogy egyházi célra vásárolnak. Rangli László helyi vállalkozó a homokot ingyen adta, a sofőr a sóderhordáskor csak az üzemanyagért kért pénzt. Az Itt-Hon konyhája A Pálháza előtt található Nagy-Tanya Vendégfogadó szakácsának (egyben tulajdonosának), Nagy Györgynek a receptjeivel ismerkedhetnek meg olvasóink. Vadóc leves tárkonyosán (Rapsic leves) Sovány lefaggyúzott, lehártyázott fiatal marha- vagy szarvashúsból jó pörköltet készítek, nem sajnálom belőle a fokhagymát és kevés őrölt köménymagot sem. Amikor félfóvése van, az előre elkészített, megtisztított, apró kockára vágott burgonyát hozzátesszük. Fűszerezem még apróra vágott gombával, 2 darab babérlevéllel, csipetnyi tárkonnyal. Vízzel vagy csontlével felengedjük és készre főzzük. Tejfólből- lisztből kötést (habarást) készítünk, a levest a tűzről levéve, óvatos keverés mellett besűrítjük. Visszatesszük a tűzre és beforraljuk. Kellemes fűszeres, savanykás ízűnek kell lennie, ünnepi asztalon is megállja a helyét. Dupla borda karácsonyra (Kedvesemnek) A hentesnél duplára szeletelt bordát kérünk, úgy hogy minden második szeletnél vágja át a csontot. Az így szeletelt húst besózzuk és kiverjük. Dió tölteléket készítek: A megtisztított, ledarált dióbelet megfőzzük kevés sóval. Főtt sonkát finom lyukú darálón ledarálom vagy finomra összevágom. Házi füstölt szalonnát apró kockára vágom és üvegesre kipirítom. Az így előkészített anyagokat keverőtálba teszem, befűszerezem sóval, kevés borssal, 1 reszelés szerecsendióval. Hozzáütök kettő egész tojást és jól kikeverem. Az előkészített bordákat ezzel a töltelékkel betöltőm. Hústűvel vagy fogvájóval összetűzöm. Lisztbe mártva forró olajon vagy zsúon elősütöm. Edénybe tesszük. Az elősütő zsírba kevés paradicsompürével, liszttel, kevés borssal jó pecsenyelét készítünk. A húsokra öntjük és puhára pároljuk. Tálalás előtt a hústűket vagy fogvájót kihúzzuk. Köretnek burgonyakrokettet, vagy burgonyafánkot adunk. De jó habos burgonyapürével is.
