Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-15 / 270. szám

8 Z Itt-Hon 1994. November 15., Kedd _ZEMFLÉNI PORTRÉ Dombóvári János Sátoraljaújhely (ÉM) - Életét a ze­ne szövi át. Immáron hét éve Újhely­ben a Lavotta János Művészeti Iskola igazgatójaként tevékenykedik. Persze nem itt kezdte pályafutását. A zenei szakközépiskola után az egri tanárkép­ző főiskolán szerezte meg a történelem­ének tanári diplomát, melyet követett a miskolci zeneművészeti főiskola mélyhegedű szakának az elvégzése. Az iskolák befejeztével Egerben ta­nított, mely időszakban a helyi, váro­si szimfonikusoknál a zenekarvezetői teendőket is ellátta. Pétervásáráról járt be a városba, majd miután felesége - aki gyermekorvos - Sátoraljaújhelyben kapott állást, ő is megpályázta az it­teni zeneiskola igazgatói posztját. Ezt elnyervén 1987. december elsejétől ve­zeti az azóta már művészeti iskolát. Mikor egy jól működő megyei ze­nei életből a városba került, termé­szetes, hogy más körülményekkel, más feltételekkel kellett szembesülnie. Először kollégáival együtt kamara- együtteseket hozott létre. Most, utólag visszagondolva szerencsésnek tartja, hogy olyan kollégákkal találkozott, akik ebben együttműködtek, egyszers­mind segítették ennek a célkitűzésnek a megvalósítását. Létrejött az újhelyi zongorás trió, mely hat évig szolgálta a zenekedvelők örömére a komolyze­nét. Napjainkban újhelyi s más tele­pülések (Rátkától Cigándig) zenészei­ből létrejött a Zempléni Szimfonikus Zenekar. Az iskola jelentős fejlődésen ment keresztül, hiszen napjainkban már ezer felett van az itt tanulók száma (1987-ben ez csupán háromszáz volt), ugyanakkor Ricsén, Cigándon és Pál- házán kihelyezett tagozatok működ­nek. Dombóvári János legfőbb kikap­csolódása a zene, s emellett szabadide­jében legszívesebben a magyar törté­nelemmel és kultúrával foglalkozik. Mindezeken túl a városi képviselő- • testület tagja, s ellátja az alpolgár­mesteri teendőket is. Három gyermekük közül kettő szin­tén a zene mellett kötött ki, hiszen ők már a miskolci zeneművészeti iskolá­ba járnak. S könnyen lehet, hogy a harmadik is ezt a pályát választja, mert - bár ő még csak általános is­kolás - szintén tanulja a hangszerek kezelését... Hagyományos technológia, borízek Mád (ÉM - K.S.) - Folyik a küzdelem és a verseny a bor­piacokért. Vannak, akik a Nyu- gat-Európában elterjedt ízlés-, nek akarnak megfelelni és ah­hoz akaiják igazítani az álta­luk forgalmazott borízeket, vannak, akik a hagyományos, hegyaljai axidatív borízekkel akarnak betörni a nyugati bor­vásárra. Ilyen a Madszolgker Kft. is, amelynek ügyvezető igazgatójával, Szurovecz József­fel beszélgettünk. A Mádi Szolgáltató és Ke­reskedelmi Kft. 1991-ben ala­kult, tulajdonosai Szurovecz Jó­zsef és egy Bécsben élő üzlet­társa. Abszolút családi vállal­kozásról van szó, csak két ál­landó alkalmazottjuk van és most vesznek fel egy harmadi­kat. Idénymunkásokat az év különböző szakaszaiban termé­szetesen alkalmaznak. Öt éve folyamatosan vásárolták a sző­Az asszony feladata A fiatalasszonyt a friss jogosít­ványával nem engedi a férj ve­zetni, amiért az asszony zúgo­lódik.- Szívem - mondja neki a férj -, neked csak egyetlen dolgod van. A rendőrökre mosolyogj! lőterületeket Mádon - a legjobb helyeken. Most van ültetvé­nyük a Szent-Tamáson, a Per­cén és a Közép-hegyen, össze­sen három hektár. A pince amely 600 hektoliteres, a társa tulajdona. Mind a szőlőter­mesztésben, mind a borelőállí­tásban a jellegzetes, hegyaljai, hagyományos módszereket al­kalmazzák ugyanakkor a teljes vertikummal foglalkoznak: a termeléstől a palackozásig és az eladásig.- Bár kordonos a szőlőnk, de rövidcsapra metszünk és így jó minőséget érünk el - mondja Szurovecz József - Az aszút nem szedjük ki és így idén 24 cukorfokos átlag lesz. Csak ki­mondottan száraz borokat ál­lítunk elő és fahordókban érlel­jük több éven át. Mire palacko­zásra kerül, a bor maligánfo- ka 12,6 és más mutatói is jók. Ezt a minőséget tartani fogjuk, Hajnalban valaki rátapad a lányos ház lakásának csengőjé­re. Az anya felkölti férjét, s mondja neki: megjött a lá­nyunk a házibuliból. Az apa dühösen nyit ajtót és szemre­hányással fogadja a lovagot. de nagyon nehéz feladat ez, hi­szen évjáratonként változik a termés minősége. Kimondottan biotermelést folytatunk, nem azért mert ez a divat, hanem azért mert ezzel is a jó minő­ségre törekszünk. Csak környe­zetbarát permetezőszerekkel - rézgálic és vasgálic - dolgo­zunk. Tetszetősek az üvegek és a címkék. A tokaji múzeumban bukkantak erre a formára, amelynek vajnai extra palack a neve és 0,5 literes. Az üve­geket Orosházán gyártják, a címkéket Ausztriában. Már van egy új-zélandi kap­csolatuk, amely ígéretes és mennyiségben, minőségben is meg tudnak felelni az igénynek.- Már több mint egy évtize­des a kapcsolatom a mádi bor- értékesítéssel. Most úgy néz ki, hogy hosszabb távon én is má­di leszek.- Fiatalember! Én mélysé­gesen csalódtam magában mert azt ígérte, hogy a lányomat tíz órára hazahozza, és most haj­nali fél három van. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy ez nem is az én lányom!... Semmi sem stimmel Gyerekek honi rajzasztala Pillangók a kertben Rajzolta: Katona Ildikó 6 éves, Sárospatak II. sz. óvoda Vizsgálják a települések arcát Jóllehet a városokra nem terjed ki a vizsgálódás, Szerencsről bizton állíthatjuk: építészeti értékeit megőrizte Fotó: Laczó József (ÉM - K.L.) - A korábbi évek építkezési stílusai - a népi épí­tészet formái - rányomták bé­lyegüket megyénk települései­nek nagyobb részére. Az építé­szeti értékek és nevezetességek többek között a mezőkövesdi ősi hadas beépítése, Tokaj főte­rének kialakítása, Ózdon pél­dául a Velence-lakótelep, Agg­telek főutcája, de sorolhatnánk tovább is azokat a védett város- és faluképi értékeket, amelyek az elmúlt korok jellegzetes épí­tészeti stílusait képviselik, azo­kat őrizték meg. Településeink arculatának vizsgálatára azonban csak most került sor. A megyei ön- kormányzat megbízásából a falvak tájépítészeti, úgyneve­zett arculatvizsgálatot készít a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézete. Vizsgálódása me­gyénk városai kivételével kiter­jed a mintegy 330 falusi tele­pülésre. A vizsgálat többek között alapul szolgál majd a települé­sek általános rendezési tervei­nek elkészítéséhez, a fejlesztés főbb irányainak meghatározá­sához. A vizsgálat kiterjed - a teljesség felsorolása nélkül - a vizsgált egység történeti fejlő­désére, a települési szerkezet kialakulására, az abban bekö­vetkezett változásokra. Megke­resik a jellegzetes épületeket, építményeket. Ennek alapján határozzák meg: melyek azok, amely védelemre, megőrzésre érdemesek, amelyek meghatá­rozzák a község, a falu jellegét, tájképi megjelenését. Arra is választ adnak: az új beépítések engedélyezésénél mire kell fi­gyelemmel lenni, hogy azok ne rontsák, hanem javítsák az összképet, emeljék és kiemel­jék a régi értékeket. Mindezt nemcsak leírásban, hanem tér­képeken is rögzítik. Ezeket pe­dig megkapják az önkormány­zatok. Megyénket négy körzet­re osztották fel. Ezekből már a zempléni és bodrogközi rész el­készült, s a teljes befejezés az év végéig várható. Tudósítások - hazai tájakról „Valamikor itt legelt a sok tehén, lehetett vinni a piacra a tejet is” (3. oldal) A TARTALOMBÓL ____ S zéphalom válni akar Kazinczy szülőhelye napjainkban még Sátoraljaújhely város része. Azonban nem biztos, hogy sokáig, hiszen a hely­béliek a különválást fontolgatják. (2. oldal) Szlovák hetilap újhelyi gyermekekről Az Extra Zemplín a nagymihályi járás független hetilapja írt a sátoraljaúj­helyi szlovák iskola tanulóiról. A cikk­ben ismertetik, hogy a magyar fiata­lok gazdag napokat töltöttek az otta­ni természeti iskolában. Kísérőjük Ph. Dr. Vlasta Stofová volt, aki az újhe­lyi szlovák iskolában már ötödik éve tanít. (2. oldal) Koldusok Most a legszegényebbek segítik a leg­nyomorultabbakat, mint hozzájuk a legközelebb állókat, mégpedig úgy, hogy sovány falatjaikat is megosztják velük. (3. oldal) Luxemburg és Tállya kapcsolatáról Nemrégiben a Magyar-Luxemburgi Baráti Társaság tagjai Szerencsre és Tállyára látogattak. A találkozó során körvonalazódott az is, hogy esetleg gaz­dasági kapcsolatok is létrejöhetnek a Baráti Társaság közreműködésével. (4. oldal) Kiállítás a Művelődés Házában Juhász Miklós fotóművész gyűjtemé­nyes kiállítását tekinthetik meg az ér­deklődők november 24-től december 19-ig a pataki művelődési intézmény­ben. A bemutatásra kerülő fotók fel­ölelik munkásságának negyvenéves időszakát. (4. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom