Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-29 / 282. szám
A SZELLEM VILÁGA GYARORSZÁÖ KEDDI MELLÉKLETE • 1994. NO VE Kulturális Kitekintő Szabadtéri Játékok Szeged (MTI) - Elkészült a Szegedi Szabadtéri Játékok jövő évi műsorterve. A felújított nézőterú csillagtetős színházban 1995 nyarán két musicalt mutatnak be. Az évad nyitóelőadása július 19-én, majd még további három estén Dés László Valahol Európában című zenés darabja lesz. Ismét láthatja a közönség az idén nyáron nagy sikert aratott Miss Saigon című musicalt, amelynek az ez évi bemutatója szabadtéri világpremier volt. Nemzetközi szereposztással keiül t színre Verdi A trubadúr című operája. A szabadtéri játékoknak és az Operaháznak ez az előadás immáron a harmadik közös produkciója, az idén nyáron, illetve tavaly egy- egy operát ugyancsak együtt állított színre a két intézmény. A könnyedebb zenét kedvelőknek Interope- rett-gálát kínál a szabadtéri. Szeged immáron a nemzetközi néptáncmozgalom zarándokhelyévé vált: a kétévenként megrendezésre kerülő néptáncfesztivál gálájának hagyományosan a Dóm téri színpad ad teret. A jövő nyáron a Játékok ötödik bemutatója a nemzetközi néptáncgála lesz. Würtz-grafíkák Szekszárd (MTI) - Würtz Ádám, az idén nyáron elhunyt kiváló grafikusművész emlékkiállítása látható a szekszárdi Művészetek Házában. A nagyszabású tárlat a művész életművének keresztmetszetét adja, 120 illusztráció, egyedi rajz, rézkarc, szitanyomat és linómetszet bemutatásával. A szülőföld tiszteleg a művész emléke előtt azzal, hogy Szekszárdon rendezték meg az első nagy emlékkiállítását: Würtz Ádám a Tolna megyei Tamásiban született, ott is temették el. Énekverseny Budapest (MTI) - A magyar és a veronai operaház között létre jött kulturális keretszerződésnek köszönhetően 1995. június 18-tól 22-ig Budapesten rendezik meg a II. Nemzetközi Énekversenyt. A rendezvény fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök lesz. A rangos kulturális vetélkedőt Donizetti: Szerelmi bájital című operájának főbb szerepeire hirdetik meg, bármely nemzetiségű versenyző részére. A győztesek lehetőséget kapnak a Magyar Állami Operaházban 1995 októberében tartandó négy, illetve a Veronai Aréna Teatro Filar- monicoban 1996 januárjában megrendezendő hat előadáson való bemutatkozásra. Tájképfestészet Hatvan (MTI) - Immár a XI. Országos Tájképfestészeti Biennálé nyílt meg a Hatvani Galériában november 26-án, szombaton. A tárlaton ezúttal csaknem száz művész mutatkozik be alkotásaival. A kiállítás története 19 éves múltra tekint vissza. Azóta felváltva rendezik meg az országos portré, illetve tájkép biennálét. A most bemutatott munkák nagy része olajfestmény, illetve akvarell, de szerepelnek más technikával készült tájképek is. Camus-regény Madrid (MTI) - Albert Camus francia író halálának 34. évfordulójára kiadják spanyolul és katalánul posztumusz regényét, „Az első em- ber”-t. Új kiadást ér meg Herbert R. Lottman Camus biográfiája is. „Az első ember” befejezetlen kézirata abból a gépkocsiból került elő, melyben Camus 34 évvel ezelőtt halálos balesetet szenvedett. 34 év után a lánya döntött úgy, hogy kiadja a regényt. A történet Camus születésének éjszakáján kezdődik, az író azért ír, hogy felidézze az anyja alakját, aki egyébként spanyol származású volt. Az asszony analfabéta volt ugyan, de Camus tőle kapta meg a szükséges gyöngédséget és szeretetet. Tőle, az anyjától, áld hallgatott, de mindent kitalált. Négy világrész legszebb pipái A kiállítás anyagát válogatta Szelestey László és Makoldi Sándor, a jelenkori pipakollekciót összeállította: Mayer Csaba és Kökéndy Ákos Debrecen (ÉM) - Soha ennyi pipát nem láthattunk még együtt Magyarországon, mint a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen nemrégiben megnyílt Pipaszó című tárlaton. A négy világrész pipái közül nagyon sok a Tokaji Múzeumból került most Debrecenbe. Az indián pipáktól a japánig sokféle érdekesség látható (főleg a bécsi Österreichisches Tabakmuseumnak köszönhetően), de a hely szelleme megköveteli, hogy a gazdag debreceni cseréppipakészítés is méltón képviselve legyen a debreceni Déri Múzeum, a Tokaji Múzeum és magángyűjtők anyaga által. Az olcsó, de híres kis cseréppipák jeleik szerint csoportosítva láthatók a tárlókban, de ott vannak a speciális tá- nyéros, társas pipák, pipacégérek, pipatóriumok, alakos dohánytartó edények, a díszes pásztorkészségek is. (Ä mai pipakészítók címeit is megtaláljuk a munkáik mellett). És kivételesen teljes a kiállításon az a faragott fapipa-kollekció (a Néprajzi Múzeumból, Kaposvári Múzeumból, Déri Múzeumból kölcsönözve), ami néprajzi talányával régen foglalkoztatja a szakmát, a lovon és sárkányon utazó kardos vitéz alakja, segítő állataival, mint egy Attila- szobor. Bár hagyományos tajtékpipák, faragott fa és gyökérpipák is bőven láthatóak az anyagban, a fentiekből kitűnik, hogy mégis a válogatás szempontja e kiállításon főleg a pipákon lévő jelek jellegének függvénye. A megnyitó beszédében Pap Gábor művészettörténész kifejtette, amit az 56 oldalas, kísérő tanulmányokkal is ellátott katalógus is hangsúlyoz, hogy a pipázás a hétköznapi szinten túl rituális jelleget is ölt sok népnél, amit főként a pipákra rótt jelek, formák igazolnak. Talán meglepetésként hathat, hogy e jelleg a debreceni cseréppipákon is kimutatható. Részletes kifejtését a katalógusban találja meg az érdeklődő, ha a kiállítás megtekintése után a pipák üzenetére, a pipaszóra is kíváncsivá válik. A tárlat december 16-ig látogatható az egyetem nyitvatartási idejében. Negyedszázad Thália szolgálatában Kassa (MTI) - A kassai Thália Színház megalakulásának 25. évfordulója alkalmából az elmúlt hét végén ünnepségsorozatot tartottak a Hernád-parti városban. A színházi konferencián felvidéki magyar színházi szakembereken kívül jelen volt Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója, Med- gyessy Éva, a budapesti Színháztörténeti Intézet munkatársa, továbbá a Maros vásárhelyi Nemzeti Színház, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a Gyergyó- szentmiklósi Figura Stúdió, a Nagyváradi Szigligeti Színház képviselői. A konferencia résztvevői előtt a kassai színjátszás 250 éves történetét Kováts Miklós tanár elevenítette fel, s Beke Sándor rendező, a kassai Thália Színház megalapítója idézte fel a negyedszázaddal ezelőtti színházalapítás körülményeit. Pásztó András dramaturg elmondta, hogy a kassai Thália fennállása óta 105 bemutatót tartott, és 8 stúdióelőadás premierjét is számon tartják. Á színház legemlékezetesebb időszakának az első hat évet jelölte meg, amikor Beke Sándor számos darabot (Goldoni: Két úr szolgája, Tamási: Vitéz lélek, Örkény: Tóték stb.) vitt sikerre. Az Altona foglyait viszont a politikai hatalom már betiltotta, és Beke Sándornak távoznia kellett a színháztól, később az országból is. 1980-82-ben Gágyor Péter rendező és Szigeti László dramaturg egyszer még megpróbáltak igazi színházat csinálni Kassán, de a szakmai elismerés ellenére politikai okokból nekik is távozniuk kellett. A színház életben maradása lényegében az alapító tagok, a színészek szinte ember feletti erőfeszítésének köszönhető. Pásztó András nem titkolta, hogy a megváltozott társadalmi körülmények között is színházukban két régi gond: az állandó rendező hiánya és a társulatépítés jelenti a legnagyobb problémát. A konferencia után a Thália 25 évét bemutató dokumentumkiállítást is megnyitották Kassán. A rendezvénysorozat keretében átadták a Márai Stúdiót, és megrendezték a határon túli magyar színházak képviselőinek tanácskozását. Egy patinás épület születésnapján Rimaszombat (ÉM - P.L.) - Korabeli feljegyzések szerint a Rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnázium igazgatóválasztmánya Bodor István igazgató javaslatát elfogadva 1897. június 4-én új iskolaépület építéséhez szükséges megfelelő telep^ vásárlását határozta el, a majd százezer forintos államsegély megszerzésére bizottságot hozott létre. A bizottság 1899. május 15-én kereste fel Wlassics Gyula vallás- és közoktatási minisztert, aki a kérelem pártfogásáról biztosította a küldöttséget. Az épületre pályázatot írtak ki, s így 1902. február 28-ig huszonhárom tervjavaslat érkezett. Ezek közül Tóth Béla rimaszombati építész tervét találták a legelőnyösebbnek, így őt bízták meg a végleges tervdokumentáció elkészítésével. A munkálatok elvégzésével pedig a helyi kisiparosokat bízták meg. Az első „kapavágás” 1903. március 23-án történt, majd az alapkövet ünnepélyes keretek között a diákság jelenlétében 1903. április 21-én helyezték el. A helybéli kisiparosok derekasan helytálltak. Őszre az épület tető alá került, és a belső vakolást is elvégezték. A szigorúan igényesen szemlélődő 90 esztendő után is meggyőződhet a lokálpatriotizmus hajtóerejéről, hisz az iskolát a rima- szombatiak, maguknak, utódaiknak építették. A város észak-keleti részén a belváros zajától aránylag távol emelkedik a neoreneszánsz francia és német elemeket sikeresen ötvöző négyszintes impozáns épület, mely napjainkban is jellegzetes része a város látképének. Az épület 56 méter széles homlokzatát az épület szárnyain páros és hármas tagolt- ságú ablakok változása élénkíti. A kilencvenéves rimaszombati gimnázium Fotó: ÉM-archív Az épület szárnyait elválasztó központi épülettömb mértéktartóan kiemelkedik a szárnyak közül, és kifejezi az épület rendeltetését. A földszint erőteljes tömbjéből kiemelkedik a szárnyas kapu, mely sokak befogadását jelképezi, de befelé szűkül a román stílustól kölcsönzött gondolatot sugallva: ki itt belépsz hagyd magad mögött gondjaidat. A kapu záróköve Athéné baglya, a bölcsesség szimbóluma. Külön figyelmet érdemel a főbejárat fölötti erkély. A második emeleti ablakok párkánya alatt szögletes keretben három köralakú plasztikát helyezett el az építőművész. Kálvin és Luther képmása között a két felekezet közös akaratát kifejező testvéri kézszorítás és az 1853. évszám, mely köztudottan az intézetek egyesülésének esztendejét jelzi. A második emeleti félköríves ablakok felett: „Litteris et virtutibus” latin nyelvű felirat olvasható, vagyis ,A tudománynak és a tiszta erkölcsnek”. A középső díszes homlokzatot a szemlélődő előtt a tetőszerkezetből kiemelkedő csonkagúla alakú torony emeli a magasba, melyet díszes vasrács tesz légiessé. Az épületben eredetileg tizenegy tanterem, fizikai és természetrajzi előadóterem volt, az utóbbiakban lépcsőzetesen emelkedő padsorokat alakítottak ki. Az előadótermek mellett tanári szobákat és szertárakat találhattunk, de volt orvosi rendelő, az alagsorban pedig étterem is. Az épülethez egy háromszáz négyzetméter alapterületű tornacsarnokot. is illesztettek. Mindezt másfél év alatt építették fel, és nagyszerűen szervezett munka eredményeképpen 1904. október 11-én átadták rendeltetésének. Új német helyesírás Becs (MTI) - A nyelvtudósok döntésüket meghozták, s a következő hónapokban végleges formába öntik a német helyesírás új szabályait. Eközben pedig hallgatják az ellenvéleményeket és vitákat - senki nem kételkedik abban, hogy ilyesmiben nem lesz hiány. Á német nyelvterület 15 tudora sokéves kutatás és tanácskozás után a múlt héten megtartott bécsi zárókonferenciáján összesítette a nyolcvanas években megkezdett kutatásokat, s hat fő ponton döntöttek változtatások mellett. Azt azonban senki nem állítja, hogy e módosítások valóban egyszerűsítéseknek nevezhetők. Nem fogadták el például a csupa kis kezdőbetűvel való írás javaslatát. Sőt - még több is lesz a nagybetűvel kezdődő szavak száma: minden esetben, amikor az illető szó főnévként szerepel, nagy kezdőbetű illeti meg. A bizottság eredetileg a többi nyelvhez hasonló megoldást javasolt, vagyis csak a tulajdonneveket, és a mondat első szavát vélte nagybetűvel írandónak. Az előterjesztést a hírek szerint több német tartományban elvetették, mondván, hogy unalmas, egyhangú lenne így a nyelv. A jövőben kevesebb lesz az elviselhetetlenül hosszú összetett szavak száma: a külön avagy egybe dilemmát a külömrás javára döntötték el. Egyszerűsítik a mondatközi írásjelek használatát: az és kötőszóval kapcsolt mondatrészek közé többé nem kell vessző. Németesítik az idegen szavakat, így a sok „ph” és „th” helyett „fA” és „tÁ” írandó, illetve mindkét forma helyes. Az másmódnál maradva: „Ortografie” - vagy a régi „Orthographie” egyaránt használható, de nem keverhető a kétféle írásmód, következetesen kell használni. Az „Ortographie” helytelen - mondja az új szabályzat. A szavak elválasztása ezentúl egyszerűsödik, s a szótagokat követi, így az eddig összetartozó mássalhangzók most szétválhatnak. Kérdés, egyszerúsödik-e a zűrzavar a két „s” írása körül, ugyanis nem törlik például az úgynevezett „scharfes S-t” - a két „s”-t helyenként helyettesítő duplabetűt. Egységesítik azonban használatának szabályát: a jövőben az előtte álló hangzó lesz a döntő, rövid hangzó után mindig két „s” hosszú után „scharfes s” írandó. Az új szabályzatról a megállapodást előreláthatólag 1995 végén, Bécsben írják majd alá Ausztria, Németország és Svájc képviselői. Az érintett oktatási miniszterek ezután rendeletként hirdetik ki. 1996. január 1-jétól az új szabályok tetszés szerint alkalmazhatóak, s már megjelennek az első, ezeken alapuló tankönyvek is. 2001-tól pedig-csaknem pontosan száz évvel az előző nagy helyesírási reform után - használatuk kötelezővé válik. Európai filmdíjak Bonn (MTI) - Szász János rendező Woyzeck című filmjéért — egy francia művésszel megosztva - megkapta ,Á fiatal alkotó legjobb európai filmje” díjat az Európai Filmakadémiától. Az európai Oscar-díjnak nevezett Felix-dí- jakat most hetedik alkalommal osztották ki, és az elismeréseket Michel Piccoli francia, valamint Max von Sydow svéd filmszínészek nyújtották át Berlinben. Az év legjobb európai filmjéért járó Felix- díjat Gianni Amelio olasz rendezőnek ítélték oda „Lamerica” című filmjéért. A mű egy' olasz üzletember útiélményein keresztül az albániai lakosság sanyarú helyzetét, mindennapi túlélési gondjait mutatja be. Amelio immár harmadszor kapott Felíx-díjat. A legjobb fiatal filmesnek járó elismerést Szász János rendező Georg Büchner drámájának - az eredetivel azonos című - kortárs filmadaptációjával érdemelte ki. Ugyanezen díj másik jutalmazottja a francia Agnes Merlet, aki „Le Fils du Requin” című filmjében egy testvérpárt mutat be, amely nehezen tud megbarátkozni környezetével. A legjobb színésznek és a legjobb rendezőnek járó díjat pénzügyi okokból nem osztották ki a meglehetősen szerény körülmények között tartott ünnepségen. A legjobb dokumentumfilmért járó Felix-dí- jat. a szarajevói SAGA nevű filmes csoportnak ítélték, amely két év óta készíti filmes beszámolóit az ostromlott város lakosságának életéről. Az egész életműért járó elismerést a 93 éves Robert Bresson francia rendező kapta, ám egészségügyi okok miatt nem tudta személyesen átvenni. Vasárnap Berlinben átadták a filmkritikusok nemzetközi szövetségének, a FIPRESCI-nek a díját is, amelyet ezúttal Nanni Moretto olasz rendező kapott „Cario Diario” (Szerelmes napló) című művéért.
