Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-02 / 259. szám
1994. november 2 BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Nem lett rossz a bizonyítvány Ludányi Attila jogi elégtételt kér az őt ért vádak miatt. Kazincbarcika polgármestere szerint városa komoly fejlődésen ment át az elmúlt négy év alatt. (4. oldal) Tavasszal újra indítanák Tegnap megkezdődött az. Army Coop Kft. Diósgyőri Általános Gépgyárának - a fegyvergyárnak - hibemálása, konzerválása. Előreláthatóan tavaszig állnak. (7. oldal) Király bízik a továbbjutásban A miskolci városi sportcsarnokban ma este játsszák le a Diósgyőri KSK-SeM - Olimpiakosz Volosz női kosárlabda Ronchetti Kupa visszavágó mérkőzését. (15. oldal) Beiktatták Németh Sándort Budapest (MTI) - Göncz Árpád köztársasági elnök, a fegyveres erők főparancsnoka kedden beiktatta tisztségébe Németh Sándor altábornagyot, a Magyar Honvédség vezérkari főnökét a Honvédelmi Minisztérium Hűvösvölgyi úti épületében tartott állománygyűlésen. Deák János vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka a beiktatással egyidejűleg megvált vezérkari főnöki tisztségétől. E két beosztást ez év március 1-je óta töltötte be. 225 éves a SOTE és az orvosképzés Budapest (MTI) - A rendszeres magyarországi orvosképzés 225., valamint a Semmelweis név felvételének 25. évfordulója alkalmából ünnepi ülést és kiállítást rendeznek november 4—5-én a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Az egyetem elméleti tömbjében, a Nagyvárad téren szombaton a Magyar Orvostörténelmi Társaság tartja ünnepi ülését, míg ugyanitt vasárnap az egyetem ünnepi tanácsülése kezdődik. A programhoz kapcsolódóan szombaton délelőtt ugyancsak az elméleti tömbben kiállítás nyílik az egyetem történetéről. Az Egyetemi Tanács díszdoktori címeket is adományoz több híres és elismert külföldi professzornak. Kihasználatlan munkaalkalmak Budapest (MTI) - Mintegy 30 százalékban kihasználatlan maradt az elmúlt egy évben a németországi munkavállalási kontingens - hívja fel a figyelmet az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ). Emiatt a magyar vállalkozók összesen 188,8 millió német márka, azaz mintegy 13,2 milliárd forint várható forgalomtól estek el. Az ÉVOSZ úgy véli, hogy a kontingens kedvezőtlen kihasználtsága akkor kezdődött, amikor 1993-ban a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma megszüntette a szakmai érdekképviseleti szervezetek kontingensgazdálkodó tevékenységét, és azt hatósági jogkörbe vonta. Radnóti ismeretlen szakdolgozata Szeged (MTI) - Radnóti Miklós eddig ismeretlen francia nyelvű szak- dolgozatára bukkant Lengyel András szegedi irodalomtörténész. A költő 1934-ben készült dolgozatának címe: A 20. századi francia líra egzötizmusa. A Délmagyarország Könyv- és Lapkiadó Kft. elhatározta, hogy Lengyel András előszavával 200 számozott példányban, füzet formájában francia nyelven megjelenteti a szakdolgozatot. Ezt tegnap jelentették be a szegedi Francia napok megnyitóján. Mégis leáll a nedvesüzem Almásfüzitő (MTI) - Több hónapos halogatás után kedden vált véglegessé, hogy november 1-jei kezdettel leáll a termelés az Almásfüzitői Timföld Kft. - az egykor a magyar ipái- egyik büszkeségének számító - úgynevezett nedvesüzemében. Az üzem bezárása körülbelül három hónapig tart, és az ezzel kapcsolatos teendők csökkenése arányában mondanak fel a félezer embernek. Göncz Árpád fogadta Václav Havelt A baráti szellemet kivetítik az államközi kapcsolatokra is Václav Havel és Göncz Árpád is a kapcsolatok elmélyítését tartja fontosnak Fotó: Nagy Gábor (ISB) Budapest (MTI) - A cseh-ma- gyar kapcsolatokat még akkor sem tehetnénk formálissá, ha akarnánk - méltatta a két ország együttműködését Göncz Árpád köztársasági elnök, miután tegnap több mint egyórás megbeszélést folytatott Václav Havellel, a Cseh Köztársaság hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett államfőjével. A megbeszélést követően Göncz Árpád újságíróknak elmondta: mindkét résziül szívesen látnák a gazdasági együttműködés erősödését, és fontosnak tartják a kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzését, például az egyetemi oktatást illetően. Havel arról beszélt: Göncz Árpádhoz már több évre visszatekintő baráti jó viszony fűzi. Államfőként pedig mindketten azt tartják feladatuknak: ezt a baráti szellemet kivetítsék az államközi kapcsolatokra is. Ez legalább olyan fontos feladat, mint a különféle egyezmények. A két ország EU-tagsági aspirációi kapcsán Göncz Árpád kifejtette: a közép-európai térség országai nagyjából egy időben, egyszerre jutnak el az EU-tagságig. Fontos, hogy eközben folyamatosan egyeztessék a tapasztalatokat, a stratégiát és a taktikát. A Budapesten folyó EBEÉ felülvizsgálati konferencia jelentőségét hangsúlyozva kijelentette, Magyarország egy olyan magatartási kódex megfogalmazását látná szívesen, amely mindenki számára elfogadható, egyben kötelező is lenne. Hazánk európai biztonsági rendszerben gondolkodik, aminek fontos tartópillére a NATO. De a biztonságot komplexen közelítjük meg, beleértve például a környezetvédelmet, illetve az emberi jogokat. Václav Havel is megerősítette: mindkét ország politikájának központi eleme az európai integráció. A cseh államfő szerint Közép-Európa problémái 1996-tól az Európai Unió tárgyalóasztalára kerülnek, ami független lesz attól, hogy ezen országokat külön-külön, vagy en bloc veszik-e fel az EU-ba. Azonban úgy tartja: az észak-atlanti szövetség esetében sokkal könnyebben teljesíthetőek a felvételi követelmények, így a közép-európai országok hamarabb tagjaivá válhatnak a NATO- nak, mint az EU-nak. Összességében a cseh elnök úgy látja: a Jaltára épülő régi európai rend szétesése után az európai államok közötti kapcsolatok új modelljét a demokratáknak kell megalkotniuk. Ezzel összefüggésben nagy jelentőségűnek ítélte a decemberben Budapesten összeülő EBEÉ-csúcsot. Göncz Árpád este díszvacsorát adott Havel tiszteletére az Országházban. A magyar államfő pohárköszöntőjében utalt arra, hogy a rendszerváltozás után Csehországban és Magyarországon is megkezdődött az a folyamat, amelynek célja a jogállamiság, a demokrácia, a piac- gazdaság kiépítése. Ebben a folyamatban elévülhetetlen érdemei vamiak Václav Havel ehlöknek. Varrásból kutatják a hajléktalanokat Miskolc (ÉM - KJ) - Tegnap indult be a munka a miskolci Hajléktalanokat Segítő Szolgálat varrodájában, ahol nyolc hajléktalan, illetve tartós munka- nélküli részére biztosítanak állandó kereseti lehetőséget. A miskolci Hajléktalanokat Segítő Szolgálat működtetését ez év elejétől a Magyar Vöröskereszt B.-A.-Z. Megyei Szervezete vállalta át a miskolci önkormányzattól, tízéves időtartamra. A Népjóléti Minisztérium által támasztott követelményeknek megfelelően a hajléktalanok szállásának biztosításán kívül fontos célként tűzték maguk elé a foglalkoztatási lehetőségek megteremtését is. Ennek jegyében indították be tegnap a Baross Gábor úti intézetben azt a varrodát, ahol nyolc varrónőt, illetve betanított munkást tudnak foglalkoztatni a hajléktalanok és a tartósan munkanélküliek köréből. Mint Tóth József igazgató elHárom álláshely még betöltetlen a varrodában Fotó: Farkas Maya mondta, három álláshely még betöltetlen, betanítási lehetőséggel még várnak jelentkezőket. A varroda létesítéséhez a Népjóléti Minisztérium és a Magyar Vöröskereszt 700 ezer forintot adott, a teljes kiépítéshez, illetve felszereléshez szükséges pénz mintegy egymillió forintra rúg. A kis üzemben jelenleg szabadidőruhákat gyártanak, hosszú távra van szerződésük egy budapesti vállalkozóval. A nyereséget a hajléktalanok felkutatását célul tűző utcai gondozószolgálat működtetésére és segélyezésre fordítja a Vöröskereszt. Az intézet tovább szeretné bővíteni a foglalkoztatást, egy asztalosműhelyt is kialakítanak az épületben. A berendezések beszerzéséhez azonban kevés a pénzük, ezért kisebb famegmunkáló gépeket szívesen fogadnának akár adományként, akár jutányos áron. Az adományok összegével csökkenthető az adóalap. A 8-10 főt foglalkoztató műhelyben kisebb kiegészítő bútorokat, korlátokat, lépcsőket, szegőle- ceket gyártanának. ■KOMMENTÁR Ár-Európa Marczin Eszter Azt mondom, elseje, te azt mondod, áremelés. Ezek azok a félszavak, amelyekből ma (sőt nem csak ma), itt Magyarországon biztos, hogy megértjük egymást. De talán az sem túlzás, pavlovi reflex már bennünk, hogy az elseje hallatán képzeletünk képernyőjén megjelenik az átárazó készülék. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tegnapra virradóra beállt drágulásokra csak ilyen „hagyományokból" következtethettünk. A törvényhozás már hetekkel ezelőtt megkezdte a fogyasztási adó emeléséről szóló tervezet tárgyalását. Az érvek, ellenérvek összecsapásáról nap mint nap tájékozódhattunk, tehát - ami a végkifejletet illeti - meglepetésről ezúttal szó sem lehet. Az ugyancsak tegnaptól bevezetett im- portvámtarifa-emelést is korábban bejelentette az agrártárca, jóllehet, ennek pénztárcánkra gyakorolt-pozitív vagy negatív- hatását csak később érzékelhetjük. De maradjunk a fogyasztási adónál. A legtöbb utóhatással, következménnyel járó drágulás kétségtelenül az üzemanyagárak emelkedése. Fajtától függően négy, öt, hat forinttal többet fizetünk tegnaptól a kutaknál, és már volt alkalmunk megtapasztalni, ez a „többet fizetés" belátható időn belül újabb áremelkedéseket gerjeszt. Vegyük a klasszikus példát, a szállítást. Ennek díjai értelemszerűen növekedni fognak. Az megint természetes, hogy a többletkiadást a fuvarozók tovább hárítják a gyártókra, azok aztán a kereskedőkre, akik viszont nekünk adnak majd borsosabb számlát. Az viszont már a dolognak a másik oldala, hogy (egy augusztusban készült, nyolc ország árait összehasonlító kimutatás szerint), nálunk kevesebbet a nyár végén csak Szlovákiában kértek a 98-as motorbenzin literééd. Az olaszoknál 120, a németeknél 122 forint volt az az ár, ami nálunk most lett 93 forint. Tudnunk kell azt is, hogy az ár jelentős részét mindenütt az adó teszi ki. Szinte hallom az ellenkezést: ha már összevetem a mi árainkat a nyugatiakkal, miért nem teszem ugyanezt a fizetésekkel isi A felvetés jogos, a piacgazdaság útját járó országban mindennek legyen meg a maga ára: az áruknak, az energiának, a szolgáltatásoknak - s nem utolsósorban a munkának is. Ez utóbbi területen a jelek szerint még várni kell néhány évet, hogy megközelítsük az európai színvonalat... A Bethlen Alapítvány idei díjazottjai Budapest (MTI) - A közép-európai népek testvéri együttműködése, a vallásszabadság, a felekezeti türelem érdekében munkálkodó közéleti és egyházi személyiségek, művészek tevékenységének elismerésére hozta létre díjait a Bethlen Gábor Alapítvány. Az ez évi elismeréseket ma nyújtják át ünnepélyesen az Országos Széchényi Könyvtárban. A kuratórium Bethlen Gábor-díjat adományozott: Gazda József kovásznai nő-néprajzkutatónak; Kató Béla sepsiillyefalvi református lelkésznek; Roncsol László pozsonyi költő-irodalomtörténésznek és az Oslóban élő Sulyok Vince költő-műfordítónak. Tamási Áron-díjat kapott: Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész. Márton Áron-emlékérmet kapott: Jeleníts István piarista tartományfónök; a szlovákiai Ki- rályhelmec polgárai; a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és az amerikai Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre, és a közelmúltban elhunyt Levendel László főorvos.
