Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-08 / 264. szám

8 M Itt-Hon 1994. November 8., Kedd _MISKQLCI PORTRÉ A villanyszerelő Miskolc (ÉM - V.Z.) - A miskolci vá­rosi sportcsarnok számos rangos ese­ménynek adott már otthont, gondol­junk csak például a formációs táncver. senyekre, a sörfesztiválokra, a koncer­tekre, vagy a rendszeresen megtartott sportrendezvényekre. Ha egy-egy ilyen rendezvényre ellátogatunk, mind­annyiunknak teljesen természetes, hogy kitűnően megvilágítva látjuk ked­venc sportolóinkat, zenekarunkat, vagy éppen táncospárunkat. Csak ke­vesen tudják, legfeljebb a közelállók, hogy mennyi munka lehet a terem vi­lágításának karbantartásával, amit itt nagyrészben Halász Jánosnak (36), a miskolci városi sportcsarnok villany- szerelőjének kell megoldania, aki 1975. július 1-jétől dolgozik az intézmény­ben. Autószerelő szeretett volna len­ni, de nyolcszoros túljelentkezés mi­att inkább a villanyszerelői szakmát választotta a 101. Számú Szemere Ber­talan Szakmunkásképző Intézetben, ahol végül is ezt a szakmai végzettsé­get szerezte meg. Tanulmányait és pá­lyakezdését csak édesapja - aki a Di­ósgyőri Vasgyárban kovácsként dol­gozott - tudta egyengetni, mivel édes­anyja két és fél éves korában meghalt. Édesapja Ongán él, ahol Halász János az általános iskolai tanulmányait vé­gezte, és önálló életének megkezdésé­ig, nősüléséig, 1978-ig lakott. Azóta két gyermek boldog édesapja, a nagyobbik fia a 2. Számú Szakközépiskolában másodéves tanuló, híradástechnikai szakra jár, kisebbik gyermeke harma­dik osztályos az általános iskolában. - Amikor a városi sportcsarnokhoz ke­rültem, eleinte szinte kizárólag villany- szerelői munkát végeztem, de az évek folyamán majd mindegyik szakmából kaptam „ízelítőt”, így mostanra már lassan elvégzem a lakatos, vizes vagy akármelyik munkát, amire itt éppen szükség van. Szeretem ezt az össze­tett munkát, és jóleső érzéssel tölt el, hogy sok ezer embernek - bár a hát­térből - biztosítom a nyugodt, gondta­lan kikapcsolódást. , Halász Jánost szabadidejében is az hajtja, hogy valamit készít az otthona, a rokonok számára, valamit, ami ta­nulmányaival, szakmájával összefügg, és persze olyat is, ami távol áll attól, de az ezermester érdeklődését vonzza. Mai miskolci zenekarok (2.) Az Atomic együttes első lemeze - kemény stílusban Balról jobbra: Gyurcsán Szabolcs (basszusgitár), Szilágyi Ta­más (gitár, ének), Csibi Attila (dob), Perényi Dénes (gitár) Varga Zoltán Miskolc (ÉM) - Az együttes­alakulás egy hosszabb folyamat volt, 1992 óta játszanak a je­lenlegi felállásban. Több demo- kazettájuk jelent meg, ezek közül az utolsó kettő az „Everything For Nothing” és a „Who Hasn’t Been Back” című nagyon jó fogadtatásban része­sült mind a közönség, mind a hazai és a külföldi zenei szak­lapok részéről. Magyarországon és külföldön is rengeteget kon­certeznek. 1992 nyarán Csehor­szágban játszottak a helyi ma­nagement szervezésében, majd ősszel Németországban vendég­szerepeitek a német Flesbcrawl együttessel. Ugyancsak velük léptek fel három magyarorszá­gi turnéjukon. 1993 februárjá­ban közös koncertkörúton vet­tek részt az Akela együttessel. Ugyanezen év őszén szlováki­ai, majd ismét magyarországi koncertek következtek. Közben első nagylemezük anyagán dol­goztak, majd a stúdiófelvételek után sikerült szerződést kötni­ük a svájci Undertone’ Records lemeztársasággal két lemez ki­adására, melyek közül az elsőt kazettán és CD-n már meg is lehet venni: Svájcban, Belgium­ban és Hawaii-ban. Magyar-or­szágon - mivel nem találtak ki­adót, csak az ő terjesztésükben lehet megszerezni lemezüket. Mindenesetre furcsa, hogy Svájcban, ahol nagyobb a kon­kurencia és több zenekar van, ki merték adni a kazettát, Ma­gyarországon pedig nem.- Nagyon sajnáljuk, hogy itthon nem sikerült kiadót ta­lálnunk. Miskolci együttes lé­vén, nagyon szerettük volna Magyarországon kiadni az anyagunkat, de sajnos, vagy szerencsére csak Svájcban si­került kiadót találni szponzo­raink segítségével. Első leme­zünk kemény stílusát a kiadás körül felgyülemlett méregnek és dühnek is köszönhetjük.- Csinálja végig valaki azt, amit mi végigcsináltunk, és majd megnézzük milyen zenét fog játszani. Ezt a mondaniva­lót nem lehet lazább körítéssel eljátszani. Rövid időn belül szeretné­nek egy elfogadható videoklipet készíteni, jövő év elején pedig Svájcban lesz egy koncerttur­néjuk és tavaszra kaptak meg­hívást Erdélybe is. Közben ter­mészetesen dolgoznak a máso­dik lemez anyagán, amely sa­ját bevallásuk szerint, hallgat- hatóbb lesz szélesebb rétegek számára is.- Vidéki zenekaroknál gya­kori probléma, hogy előbb- utóbb Budapestre „kell” köl­tözniük.- Annak ellenére, hogy Ma­gyarországon szinte minden fon­tos a fővárosban történik, szó sem lehet róla, hogy Pestre köl­tözzünk. Mi büszkék vagyunk arra, hogy Miskolcon lakunk, és innen tudtuk megjelentetni a kazettánkat. Itt vannak a bará­taink, barátnőink, egyszóval minden ehhez a városhoz köt minket. Aki kíváncsi az Atomic zenekarra, az november 26-án megnézheti őket az Ady Műve­lődési Házban, az Akela együt­tes előzenekaraként. Gyerekek honi rajzasztala A háromfejű sárkány László Zsolt, miskolci, második osztályos tanuló rajza. (Kaffka Margit Általános Iskola) L. A Jókai-lakótelepen élni Madártávlatból a város egyik legfiatalabb lakótelepe Emódi Gyula Miskolc (ÉM) - A Jókai-lakó- telep a hetvenes és a nyolcva­nas években létesült a Petőfi tér, a Fazekas utca, a Dózsa György út és a városi temetők egy részének dombvonulata ál­tal határolt területen. Szép zöld­övezetekkel, fásított parkokkal és játszóterekkel rendelkezik. Kilenc-tízemeletes és három sor négyszintes - amely összes­en huszonegy lépcsőházat számlál - lakóépületet foglal magába. Alagsorai hivatali és üzlethelyiségeknek, személy­gépkocsi-tárolóknak ad helyet. A garázsok azonban nem ele­gendőek, emiatt a parkírozók zsúfoltak. A lakótelepen a névadójáról elnevezett ABC-áruház, általá­nos iskola és gyógyszertár - ezt már 1994-ben hozták létre - épült. Bölcsőde, óvoda, felnőtt és gyermek körzeti orvosi ren­delők is vannak. A Miskolci Szimfonikus Zenekar immár felújított épülete ugyancsak e területen található. Közelében két szobor áll.- Szeret itt lakni? - kérde­zem beszélgetés közben az egyik törzslakótól.- Igen - válaszol.- Miért?- Viszonylag csendes, tisz­ta levegőjű terület. Lakásunk kényelmes és összkomfortos, erkélyes, nem messze esik a belvárostól, az autóbusz- és a villamosmegállóktól. Közel van­nak az üzletek, a gyermekin­tézmények, helyben az egészség- ügyi alapellátás és persze a ját­szóterek. S nem utolsó sorban az emberek jellemzően kultu­ráltak és barátságosak.- Mit nem szeret itt?- Például azt, hogy gyakor­ta szemetes a telep, és nem tisztítják rendszeresen, a fűté­si idényben a távhőszolgáltatás nem mindig kielégítő, a kutyá­kat nem a kijelölt helyen sétál­tatják, az ebek összepiszkítják a parkosított területeket, oly­kor a homokozógödröket, a kis utcákban nem ritkán gyorsan közlekednek a járművekkel, a járdákon kerékpároznak, mind­ez elsősorban a gyermekek szá­mára balesetveszélyes, a szü­Fotó: Fojtán László lök számára viszont nyugtala­nító. Az iskola előtti útszakasz gyalogátkelője - indokolt köz­lekedési jelzőrendszer hiánya miatt - ugyancsak balesetve­szélyes. Még valami: helyen­ként néha olyan erősen szól a rádió, a magnó, hogy az már zavarja a nyugalmat. Ezeken is lehetne változtatni.- Hogyan?- Többek között közhasznú munkák szervezésével szebbí- teni, jobbítani lakóhelyünket, nagyobb odafigyeléssel óvni környezetünk tisztaságát, ját­szótereink eszközeit johban megbecsülni, a nagyon elhasz­nálódottak helyére újakat be­építeni, a homokozók homokját időnként teljesen kicserélni, fo­kozottabb körültekintéssel, ön­fegyelemmel közlekedni, az is­kola előtti útszakasz gyalogát­kelőjéhez jelzőlámpát vagy „fekvőrendőrt” elhelyezni. A kérdésre adott válaszok helytállóak a fontos tennivalók megfogalmazásával együtt. Ezt akár tanúsíthatom is, hiszen családommal együtt én is itt lakom. Mai miskolci zenekarok A folytatásban most olvasóink az Atomic együtessel ismerkedhetnek (8. oldal) A TARTALOMBÓL Fáklyagyújtás után Perecesen elkészült a földgázvezeték, amelyről mostantól hétszázötven csa­lád otthonába jut el a korszerű fűtő­energia. A jelentős beruházás része an­nak a nagyívű programnak, melynek keretében a megyeszékhely megkezd­te a peremkerületi településrészek fel­zárkóztatását. A korszerű szolgáltatás üzembe helyezésén T. Asztalos Ildikó polgármester szólt a helyiek erőfeszí­téseiről is, hiszen a perecesiek maguk is jelentős összeggel járultak hozzá a vezeték megépítéséhez. (2. oldal) Megelőzhető balesetek Az ősz alaposan próbára teszi a gép- járművezetőket, hiszen az esős, boron- gós napok érkeztével számottevően megváltoznak a látási és az útviszo­nyok. A fékút lényegesen megnő, a le­hullott, nedves levelekkel borított asz­falton könnyen megcsúszhatnak, kipö­röghetnek a kerekek. A KRESZ-okta- tó ezenkívül sok fontos tudnivalóra hívja fel a közlekedők, autósok, gyalo­gosok figyelmét. (3. oldal) Nyolcosztályos oktatás Az általános iskolában már régen így van, ám a krónikás most arról számol be, hogy miként tervezték meg az ugyancsak nyolcosztályos oktatást a Herman Ottó Gimnáziumban. Erről beszél az iskola igazgatónője, nyilvá­nosság elé tárva érveit. Meghallgatta a riporter a „másik illetékes felet”, a diákok képviselőit is. (4. oldal) Muhitól Diósgyőrig A tatárokkal vívott vesztes Muhi csa­tára már sokan és sokféleképpen em­lékeztek az elmúlt évszázadok alatt, megidézve azt a kevés ránk maradt le­írást, amiből a történészek következ­tetéseket vonhattak le, amelyek segít­ségével valamelyest rekonstruálni le­het a történteket. Köztük azt is, hogy annak idején merre menekülhe­tett a későbbi országépítő nagy kirá­lyunk IV. Béla. (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom