Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-24 / 251. szám

1994» Október 24. Dunai dulakodás Bős (MTI) - Szombaton, a Duna el­terelésének második évfordulóján előre bejelentett tüntetés volt a Bősi erőműnél. A Lipták Béla vezetésé­vel Bősre érkezett hat autóbusznyi magyarországi tüntetőt a helyszí­nen félszáz erőműpártoló szlovák ellentüntető várta. Az erőművtt el­lenző és pártoló csoportok között he­ves szócsata, helyenként dulakodás alakult ki. Lemondott Minarik Budapest (MTI) - Lemondott Mi­narik György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke. A tényt, amelyről a? utóbbi napokban már számos találgatás látott napvilágot, szombaton egy sajtóbeszélgetésen jelentette be az adóhivatal vezetője. Az elnöki teendők ellátásával ideig­lenesen Bokor Pál eddigi alelnököt bízták meg. Svájci küldöttség Budapest (MTI) - Gál Zoltánnak, a magyar Országgyűlés elnökének meghívására vasárnap hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezett Ric- cardo Jagmetti elnök vezetésével a Svájci Szövetségi Gyűlés Államok Tanácsának küldöttsége. A delegá­ció négynapos magyarországi tar­tózkodása során találkozik vendég­látójával, az Országgyűlés elnöké­vel. A svájci politikusok tárgyaláso­kat folytatnak Lakos László föld­művelésügyi miniszterrel, Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, Szent-Iványi István külügyminisz- tériumi politikai államtitkárral, va­lamint az Országgyűlés emberi jogi és külügyi bizottságának tagjaival. A küldöttséget fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök. Huszárnap Nagykőrös (MTI) - Sikeres kezde­ményezésként látványos huszáma- pot rendeztek vasárnap Nagykőrö­sön. Az Arany János Múzeum és az Arany János Múzeum Nemzeti Em­lékhely Alapítvány szervezésében a múzeum előtti téren fokozatosan ki­alakuló, az ország nagy történelmi alakjainak szobrait őrző emlék­parkban reggel a Barkóca néptánc­együttes tartott bemutatót, föllé­pett a Mazsorett Csoport, az Ifjúsá­gi Fúvós Zenekar, és ezt követően a jászberényi Lovasbandérium hu­szárainak látványos parádéja kö­vetkezett. Mesterségek háza Sóshartyán (MTI) - Sóshartyán- ban vasárnap megnyitották a Mes­terségek házát. A szövésre, fonásra, háncsmunkára, bőrdíszművességre lehetőséget kínáló épület annak a rövidesen kezdődő kézműves népfő­iskolának az egyik színhelye lesz, mely - akár egyedi kívánságokat is figyelembe véve - oktatással, ta­nácsadással segíti a munkanélküli­ek kenyérkeresethez jutását. Sóshartyánban nem kevesen várják a segítséget, hiszen a lakosság fele cigány, de a nem cigány származá­súak közt is igen magas a munka- nélküliek aránya. Iskolaavató Pátyod (MTI) - Antall Józsefről hazánk 1993 decemberében el­hunyt egykori miniszterelnökéről elnevezett oktatási központot avat­tak szombaton a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Pátyodon. A névadó­avató ünnepségen - melyen megje­lent Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, Sala­mon László, az Országgyűlés alel- nöke, a család képviseletében An­tall György, a néhai kormányfő fia - Szabó Iván, az MDF parlamenti frakcióvezetője és Pethő András, a község polgármestere adta át a léte­sítményt. Díszpolgárok nélkül Budapest (MTI) — A Fővárosi Ön- kormányzat illetékes bizottsága az idén nem javasolja a díszpolgári cím adományozását a Fővárosi Közgyű­lésnek. A testület állást foglalt vi­szont arról, hogy a Pro Űrbe Buda- pest-díjra öt személyt és egy kollek­tívát tart alkalmasnak. , Hétfő Hírek - Tudósítások ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Forradalmi megemlékezések Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - „Az 1956-os ma­gyar forradalom és szabadság- harc áldozatainak megkövetése nyilvánosan a inai napig nem történt meg. Ezek az emberek már megbékéltek mindazokkal, akik velük szemben bűnöket kö­vettek el, ezért méltán várnák el, hogy ez a megkövetés velük szemben is megtörténjen, mint az megtörtént - és nagyon helye­sen - a holocaust áldozataival szemben” - mondotta Miskol­con, a Zsolcai kapui emléktáblá­nál megtartott beszédében Csor­ba István, a Történelmi Igazság- tétel Bizottság megyei elnöke. Szombaton és vasárnap megyeszer- te megemlékeztek a 38 évvel ezelőt­ti napokról és a köztársaság kikiál­tásának 5. évfordulójáról. Miskol­con megkoszorúzták a Szentpéteri kapuban lévő Romek-emlékoszlo- pot, és Misley Emesének, a 13 éves korában 1956-ban agyonlőtt kis­lánynak a Munkácsy utca sarkán lévő emléktábláját. Az 1956. októ­ber 26-i ávós sortűz áldozatainak Zsolcai kapui emléktáblájánál el­mondott beszédében Csorba István sürgette, hogy a jelenlegi kormány­zat és annak vezetője kéijen bocsá­natot 1956 mártújaitól, áldozatai­tól, kövesse meg őket, mint tette azt a holocaust áldozataival szemben. Ebben az esetben teljes lenne a nemzeti megbékélés, amelyre az or­szágnak nagy szüksége lenne. A TIB helyi elnöke szerint most olyan összefogásra van szüksége az or­szágnak, amely összefogás 1956- ban volt. Az ’56-osok ebben partne­rek lesznek. A Zenepalota Bartók-termében megtartott városi ünnepségen Mis­kolc polgármestere T. Asztalos Ildikó beszédében az államalapításhoz, az 1848-as forradalom és szabadság- harchoz hasonlította 1956 októberét. Olyan sorsfordító események voltak ezek - hangsúlyozta -, amelyek ha­tással voltak jelenünkre, jövőnkre. 1956 igazsága és szellemisége közel vitt bennünket Európához. Kivívtuk a Nyugat csodálatát 1956 októberé­vel, akkor, ha csak néhány napra is, de Magyarországra költözött Európa. 1956 hétköznapjaiból mindenkinek lehet tanulságot találni. Mezőkövesden a harmincnyolc évvel ezelőtti napok áldozatainak emlékére - Győrfi Sándor Mun- kácsy-díjas szobrász és Kiss Sándor A mezőkövesdi áldozatok emlékműve kőszobrász alkotása - emlékművet avattak. Gyulai Gábor címzetes ál­lamtitkár, a régió köztársasági megbízottja beszédében felidézte 1956 októberének, novemberének történéseit, a reményteljes tizenhá­rom nap eseményeit. Kiemelte, hogy az ügyeletes történelemhami­sítók hosszú évtizedeken keresztül próbálták elhitetni a néppel, hogy 1956-ban ellenforradalom volt. Am ez a nemzet a szívébe véste ezt a dá­tumot, és mindig is úgy emlékezett, hogy 1956 októberében forradalom és szabadságharc volt az országban.- Ez a mezőkövesdi emlékmű arra emlékezett bennünket - hangsú­lyozta -, hogy a magyar nép szabad­ságszerető, és a szabadságért min­denét, a legdrágábbat, életét is haj­landó feláldozni. Mint ahogy haj­landó volt erre az a hét mezőköves­di mártír is, akiknek nevét erre az emlékműre rávésték. A tiszaújvárosi megemlékezés szónoka Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter volt, aki ezút­tal eltért a politikai beszédek gyak­ran kötelező normájától, s csak ar­ról szólott, ami személy szerint fon­tos, komoly befolyással volt életére. Mivel a forradalom leverése után született, olyan években nevelke­dett, amelyet a hivatalos politika konszolidációnak nevezett. Ezek­ben az években gyakran eszébe ju­tottak azok, akiket ekkortájt végez­tek ki, fiatal gyerekeket, öreg­asszonyokat névtelen embereket. Amilyen fontos a visszaemlékezés, az amnézia feloldása, a történelmi tudat rekonstruálása, éppúgy lé­nyeges, hogy véget éljen az elmúlt években oly gyakran látott és mél­tatlan gyűlölködés, az emlékeken való politikai célú osztozkodás. Ez méltatlan mindazokhoz, akik még élnek, akiknek életük magaslati pontja volt az 1956-os ősz. Nem le­hetnénk mi nélkülük semmik, nem tehettük volna, amit megtehettünk így. Köszönet és hála nékik, és a ki­fogyhatatlan emlékezés - mondotta végezetül a miniszter. A magyar szellem parlamentje A Magyarok Világszövetségének küldöttközgyűlése Budapest (MTI) - Szekcióülé­sekkel folytatódott szombaton a Magyarok Világszövetségének pénteken megkezdődött kétna­pos, budapesti közgyűlése. Az első szekcióban a szervezet alapszabály módosítását vitat­ták meg, a másodikban a szövet­ség stratégiájáról folytattak eszmecserét, a harmadikban pedig a magyarság jövőjéről volt szó. Bakos István, az MVSZ főtitkára az MTI-nek elmondta: többek között szó esett az 1996-ra tervezett buda­pesti IV. világtalálkozóról is, vala­mint a millecentenárium megün­nepléséről. A közgyűlés sajtótájékoztatóján mind Csoóri, mind Sütő András, az MVSZ tiszteletbeli elnöke eredmé­nyesnek és sikeresnek értékelte a kétnapos eszmecserét. Mint elhang­zott: a magyarság egészének straté­giájára vonatkozó javaslatok, észre­vételek érkeztek a küldöttek részé­ről. Dobos László, a kárpát-medencei régió alelnöke hozzátette: a tanács­kozás résztvevői nem visszafelé, ha­nem előrenéztek. Tőkés László, ki- rályhágó-melléki püspök az életre való, jövőt ígérő szövetség kezdete­ként éltékelte a találkozót. Jakabffy Ernő, a nyugati régió alelnöke el­mondta, hogy a nyugati magyarság országonként segíti a Kárpát-me­dence régiójában élő, nehezebb hely­zetű tagszervezeteket. Hozzátette: erkölcsileg és ha kell anyagilag is tá­mogatni fogják a Duna Televíziót Bakos István, az MVSZ új főtitkára „a magyar szellem szabad parla­mentjeként” aposztrofálta a szomba­ton befejeződött küldöttközgyűlést. Az SZDSZ figyel az ellenzékre Budapest (MTI) - Szombaton reg­gel az SZDSZ tisztújító küldöttgyű­lésének második napján ismerteti ték a péntek éjszaka lezajlott ügyvi­vő-választás eredményét, eszerint az SZDSZ operatív vezető testületé­be három új tag került: Kuncze Gá­bor, Demszky Gábor és Kis Zoltán, kivált Tölgyessy Péter, Béki Gabri­ella és Soós Károly Attila. Újraválasztották a küldöttek Hack Pétert, Dombach Alajost, Magyar Bálintot, Szent-Iványi Istvánt, Wekler Ferencet, Mécs Imrét és Tardos Mártont. Az eredményhir­detés után Kuncze Gábor belügymi­niszter, koalíciós miniszterelnök­helyettes kezdte el a kormányzati tevékenységet értékelő beszédét, majd Demszky Gábor Budapest fő­polgármestere és főpolgármester-je­löltje követte a szónoki emelvényen. Áz SZDSZ továbbra is vállalja a kormányzati felelősséget, és a tőle elvárható következetességgel kép­viseli választóit. A szabaddemokra­ták maradnak a koalícióban, to­vábbra is együtt eveznek koalíciós partnerükkel - jelentette ki Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-he­lyettes szombaton, az SZDSZ tiszt­újító küldöttgyűlésének második napján, a Nemzeti Sportcsarnok­ban. A belügyminiszteri tisztet is betöltő politikus hozzátette: a má­sik oldalon is kereshettek volna partnereket, de nekik nem osztot­tak evezőt a választópolgárok. Kuncze Gábor jogosnak ítélte a kormány tevékenységével szemben megfogalmazódott bírálatokat, ezek legfőbb okát a döntési mechaniz­mus kiforratlanságában, a dönté­sek elhúzódásában jelölte meg. Szólt Kuncze Gábor arról is, hogy a kormánypártok kétharmados par­lamenti többsége veszélyeket rejt magában, ezt mutatták az eddig meghozott törvények. Az ellenzékre Kuncze szerint figyelni kell, és en­nek tudatában kell a döntéseket meghozni. Az SZDSZ felelős politi­zálással képes lesz áttörni a kor­mánypártok és az ellenzék között ma még meglévő, nagyon éles ha­tárvonalat. Az önkormányzati vá­lasztásokról szólva Kuncze Gábor nem bánta, hogy helyi szinten nem sok közös jelöltet állít az országos koalíció, ez szerinte a helyi szerve­zetek döntési lehetősége volt, és ez­zel jól éltek. A küldöttgyűlésnek módosítania kellett volna az SZDSZ alapszabályát, ezt a feladatát azon­ban csak három lényegtelen ponton tudta végrehajtani, mert az előírt kétharmadnál kevesebben vettek részt a jelentősebb módosító-cso­mag szavazásán. Ä kétnapos tanácskozás Pető Iván elnöki zárszavával fejeződött be. Az újjáválasztott pártelnök szükségét érezte magyarázatot adni a küldöttgyűlés viszonylag csendes hangulatára. Pető Iván szerint en­nek egyik oka az, hogy ebben az év­ben már negyedszer tartott küldött­gyűlést a párt, és az előző két ta­nácskozásom mái- bőven nyílt alka­lom a koalícióval kapcsolatos néze­tek megfogalmazására. Ünnepi kitüntetések Budapest (MTI) - Október 23-a alkalmá­ból vasárnap a Parlamentben Göncz Ár­pád, a Magyar Köztársaság elnöke az or­szág legrangosabb kitüntetéseit adta át művészeknek, tudósoknak, pedagógu­soknak, katonáknak, újságíróknak, poli­tikusoknak és emberségből jelesre vizs­gázott embereknek. Az ünnepségen jelen volt Horn Gyula miniszterelnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök ja­vaslatára - Kossuth-díjat adományozott Faludy György író, költő, műfordítónak; a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Fischer Annie Kossuth-dijas zongoraművésznek, Gábor Miklós színművésznek; a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Étre Sándornak, a Ma­gyar Köztársaság szöuli rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetének, Ilia Mihály irodalomtörténész­nek, Kalász Márton költő, műfordítónak, Károlyi Amy költő, műfordítónak, Kállai Lajosnak, a Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola nyugalmazott főigazga­tójának, Kulin Sándornak, a Pannon Agrártudomá­nyi Egyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárának, Kocsis Károly egyetemi tanárnak, a Gö­döllői Agrártudományi Égyetem rektorának, Pomo- gáts Béla irodalomtörténésznek, Pozsgai Lajosnak, az Ybl Miklós Műszaki Főiskola főigazgatójának, Garas Dezső színművésznek, Psota Irén színmű­vésznek, Simó Sándor filmrendezőnek, Zongor Gá­bornak, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnökének. A Magyar Köztársasági Érdemrend Közép- keresztje (katonai tagozat) kitüntetést adomá­nyozta Balogh Béla vezérőrnagynak, Keczer Imre vezérőrnagynak, Tánczos Miklós ezredesnek. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiske- resztje (polgári tagozat) kitüntetést adományoz­ta Góczy Pálnak, Hatváry Hugónak, Balogh János­nak, Berger Sándornak, Csáki Andrásnak, Csoszor Endrének, Homyák Tibornak, Kerekes EÍemémck, Kő Antalnak, Székely Eleknek, Tálas Józsefnek, Tur­bók Gyulának', Geresdy Lászlónak, Németh József Györgynek', Szász Tibornak, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem gazdasági főigazgatójának, Temesy Tibornénak, a Bánki Donát Műszaki Főiskola gaz­dasági igazgatójának. Török Imrének, a Budapesti Műszaki Egyetem gazdasági és műszaki főigazgató­jának. Bényei József író, újságírónak. Erdódy János író, műfordító, újságírónak, Jánosy István költő, műfordítónak, Kopré József költő, újságírónak, Ma­jor Ottó írónak, Nagy Miklós kritikus, irodalomtör­ténésznek, Pákolitz István író, költőnek, Rákosy Gergely írónak, Szalay Károly író, irodalomtörté­nésznek, Temesi Ferenc írónak, Antal László műfor­dítónak, Karig Sára műfordítónak, Bakó Márta színművésznek. Csongrádi Mária rendezőnek, Do­monkos Béla szobrászművésznek, Fónay Márta színművésznek, Földi Teri színművésznek, Gaál Gabriella előadóművésznek, Gyulai Gaál János ze­neszerzőnek, Harsányt Frigyes színművésznek, Ha­vas Ferenc balettművésznek, Horváth Teri színmű­vésznek, Iglódi István rendezőnek, Kabos László színművésznek, Komlós Juci színművésznek, Kon- rád työrg}’ brácsaművésznek. Kovács Apollónia elő­adóművésznek, Kovács Erzsi előadóművésznek, Maár Gyula filmrendezőnek, Nyáry Éva festőmű­vésznek, Olsavszky Éva színművésznek, Szenes Iván író, zeneszerzőnek, Szombathy Gyula színmű­vésznek, Tavaszy Noémi grafikusművésznek, Vá­mosi János előadóművésznek, Záray Márta előadó­művésznek; Kedvessy Györgynek, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi tanárának, Frisnyák Sándornak, a Besse­nyei György Tanárképző Főiskola tanszékvezető fő­iskolai tanárának, Pecznik Jánosnak, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem nyugalmazott egyetemi ta­nárának, Reiman Istvánnak, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi docensének, Fried Istvánnak, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, Lásztity Radomirnak, a Buda­pesti Műszaki Egyetem egyetemi tanárának, Zi ho­len Endrének, a neveléstudomány doktorának, Kiss Jenő nyugalmazott tanárnak, Medvigy Mihály pia­rista tanárnak; Balogh Péternek Szombathely váro­si főmérnöknek, Darázsi Mátyásnak Szigetvár pol­gármesterének, Farkas Imrének, a Nógrád Megyei Önkormányzat főjegyzőjének, Fekete Zoltánnak, a Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Köz- társasági Megbízotti Hivatal Nyíregyházi Területi Hivatala vezetőjének, Kiss Lajosnak Hévíz polgár­mesterének, Bán Tamásnak az Igazságügyi Minisz­térium főosztályvezetőjének, Bánfalvi Kálmánnak, Bokor Péter filmrendezőnek, Dienes Istvánnak, a Magyar Nemzeti Muzeum főmuzeológusának: Föld Ottónak, a MAFILM nyugalmazott igazgatójának, Frigyesi Andrásnak, a Szekszárdi Német Színház igazgatójának; Györiné Czeglédi Mártának Jász- fényszaru polgármesterének; Hamar Péter filmesz­tétának, Lőcsei Gabriella újságírónak, Irinkov Geor­ginák, a Magyarországi Bolgárok Egyesülete elnö­kének; Pálmai Kálmánná Paál Rózsának, a Művelő­dési Minisztérium főosztályvezető-helyettesének; Polónyi Istvánnak, a Művelődési Minisztérium fő­osztályvezetőjének; Pusztai Lászlónak, az Országos Kriminológiai és Kriminahsztikai Intézet igazgató­jának; Rétfalvi Ferencnek, zenetudományi munkás­sága ehsmeréseként; Somfai László Erkel Ferenc- djjas zenetörténésznek, az MTA Zenetudományi In­tézet osztályvezetőjének; Szende Aladár nyelvész­nek, Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató­nak; Vékony Lajosnak , a Művelődési Minisztérium főtanácsosának; Vida Istvánnak, az Igazságügyi Minisztérium főtanácsosának. A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiske- resztje (katonai tagozat) kitüntetést adományoz­ta Béres László ezredesnek. Birkás József ezredes­nek. Cserháti Tibor tű. ezredesnek. Gáspár József ez­redesnek. Gorza Jenő mk.ezredesnek, Halász Csaba Jenő ezredesnek, Hantos Ferenc László r.ezredes- nek. Mádi János ezredesnek. Nagy Béla ezredesnek, Nagy Gyula ezredesnek, Orbán Péter r.ezredesnek, Piószeghy János ezredesnek, Seres József hór.ezre­desnek, Szabó Sándor nemzetőr ezredesnek, Tóth Sándor ezredesnek, Bartus Mihály alezredesnek, Bátai István r.alezredesnek. Bíró János alezredes­nek, Körmendi Zoltán alezredesnek, Szerencsés László r.alezredesnek, Varga József hór.alezredes­nek, Cs. Szabó András pv.ómagynak, Gyükér István r.fóhadnagynak; Horváth Kálmán ny. r. ezredesnek, Palotás Iván bv. ezredesnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom