Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-27 / 254. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- Október 27., Csütörtök MOZI Végveszélyben (ÉM - CsM) - Az a jó a nagy országokban, hogy sokan laknak bennük, és ha a nagy számok tör­vénye alapján a több lakosból több is a rossz, mint kevésből, ugyanez áll a jókra is. A meg­vesztegethetetlen, erkölcsileg megingathatat­lan, nem a saját karrierjét, hanem a nép ügyét szem előtt tartó, a mindent vállaló megszállot­takból is soknak kell lenni. Ha pedig belőlük több van, akkor több, sőt (nagyon)sok film is ké­szülhet nemes helytállásukról. Harrison Ford- ról, az immár őszülő, kölykösen tiszta képű, ám csavaros észről árulkodó tekintetű exácsról pe­dig senki nem állíthatja, hogy nem tökéletes egy (a fentebb részletezett tulajdonságokkal rendel­kező) jó ember megformálásra. Persze ahogy változnak az idők, változik az ellenfél is, még ha éppen a CIA-ról is van szó. Mert eddig ugyebár harcolhattak az átkos ke­leti-kommunista blokk ellen, de rendszervál­tozásunkkal - eléggé el nem ítélhető módon - alaposan kihúztuk a kémfilmkészítők lába alól a talajt. De sebaj, ez a világ elég cifra ah­hoz, hogy könnyen lehessen találni célpontot. Például a latin-amerikai kábítószer-bárókat. Ennek meg még az az előnye is megvan, hogy Bogotá jóval közelebb van Washingtonhoz, mint például Moszkva. Mi kell még? Néhány, a mocskot egészen az Elnök lábáig terelő magas beosztású fickó; egy, a rossz ügy mellé szegődött alapjában vé­ve jó fiú, aki a válságos pillanatot követően igazi lélekemelő harcostársi férfibarátsággal összemosolyoghat a főhőssel; egy temetés, ahol a háromszögre hajtott amerikai zászlót át­nyújtják az özvegynek, néhány dzsungelhar­cos - és már kész. Végveszélyben a mozi. Harrison Ford, a Végveszélyben című ameri kai film főszereplője Ária- és dalest Tiszaújváros (ÉM) - A Tiszaújváros a Művé­szetért és Kultúráért Alapítvány és a Derko- vits Művelődési Központ közös rendezésében október 28-án, pénteken este fél 7-től ária- és dalestet rendeznek a Magyar Állami Opera­ház magánénekeseinek közreműködésével a tiszaújvárosi református templomban. A mű­sorban elhangzanak Verdi-, Gounod-, Mo­zart-, Erkel-, Schubert-, Bartók- és Kodály- művekből áriák, kettősök. A műsorban fellép­nek: Csonka Zsuzsa, Sánta Jolán, Bende Zsolt, Bordás György, Csányi János. Zongorán kísér: González Mónika. Minősítés előtt Miskolc (ÉM) - A miskolci MÁV Koncert-fú­vószenekar a nyarat, mint ahogy azt már évek óta megszokhatták a miskolciak, a tapolcai sé­tányon töltötte. Az idén azonban az ősz sem te­lik eseménytelenül, mert a zenekar október 28-án, pénteken tartja az ötévenként esedékes minősítő hangversenyét Miskolcon, a Bartók- teremben (Bartók tér 1. sz.). Ahogy azt a zene­kar vezetőjétől, Kalmár Pétertől megtudtuk, a mostani minősítő hangverseny abban tér el az eddigiektől, hogy nem csak az aranydiplomás minősítésüket kívánják megvédeni, de megpá­lyázzák az úgynevezett show-kategóriát is. Amennyiben ez a zsűri döntése értelmében si­kerrel járna, akkor a miskolci lenne az ország egyetlen vidéki fúvós fesztiválzenekara. A dél­után öt órakor kezdődő ingyenes minősítő hangversenyre a zenekar szeretettel váija az érdeklődő zenebarátokat. Vezényel Kalmár Péter Fotó: Dobos Klára Az inasoktól a szakmunkásokig A szervezett ipari szakoktatás százhuszadik évfordulóján Az új domborművet Kőrössy Sándor iskolaigazgató koszorúzta meg Miskolc (ÉM) - A szervezett ipari szakoktatás kezdeteinek emlékére domborművet avat­tak tegnap délelőtt a miskolci Szemere Bertalan Gimnázi­um, Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet aulájá­ban. A bensőséges ünnepsé­gen többek között részt vett Borsos István szobrászművész is, aki a különböző szakmákat megjelenítő művét Mezey Ist­ván grafikusművész tervei alapján készítette el. Miskolc évszázadokra visszanyúló története szoros kapcsolatban áll a helyi iparral, az országos iparügy- gyel. A tanoncok oktatását azonban sokáig mostohagyerekként kezelte a hazai oktatásügy. Az első inasok alig 120 évvel ezelőtt ültek először iskolapadba. A jogutód iskola mostani meg­emlékezése a 120 évvel ezelőtt tör­téntekről - mint azt Dobrossy Ist­ván, a megyei levéltár igazgatója avatóbeszédében említette - azon­ban túlnő ezen egyetlen intézmény keretem. Ez az esemény nemcsak az ipari szakképzés hőskorát idézi, de szakmai, várostörténeti jelentő­ségű is. * Városunkban az ipari szakokta­tás kezdetei a múlt század végére nyúlnak vissza. Bár az általános tankötelezettség törvényét az Eöt- vös-kormány már 1868-ban megal­kotta, éveknek kellett eltelnie ah­hoz, hogy - a későbbi ipartörvény keretében - az iparostanoncok isko­lalátogatását is kötelezővé tegyék. Hiába volt azonban a kormánynak ezen reformelképzelése, a városnak Lillafüred (ÉM - DK) - Országos konferencia kezdődött tegnap délután Lillafüreden Környe­zetvédelem az oktatásban cím­mel, a B.-A.-Z. Megyei Pedagógi­ai és Közművelődési Intézet rendezésében. A konferencia nyitóelőadását Tardy János he­lyettes államtitkár, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédel­mi Hivatalának elnöke tartotta.- Profitorientált világban élünk, ahol mind több ember küszködik napi gondokkal, így az előrelátás eléggé visszafogott - mondta Tardy János. - Viszont a környe­zetvédelmi fenyegetettség tény. A természet ugyan nem olyan, hogy egyik napról a másikra összeom­lana, de láncreakciók sorozata in­dulhat el. Ezért kell komolyan odafigyelni a problémára, és a fi­gyelem felkeltését nem máshol, mint az iskolában kell elkezdeni. Ezt nem lehet akármilyen modern jogszabályokkal megoldani, szük­séges az oktatás közreműködése! Csonka Csabáné, a Művelődési Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Ökológiai Intézet ebben a hó­napban több továbbképzést szervezett a megye pedagógu­sai részére. Szombaton délelőtt 10 órától a Tudomány és Tech­nika Házában konferenciát ren­deznek, melyet valamennyi ál­talános és középiskolai pedagó­gusnak ajánlanak. Itt elsősor­ban a környezeti nevelés gya­korlati tapasztalatairól és tech­nikáiról, a terepi munkáról szólnak az előadások. Nagy Zsuzsanna, a konferencia egyik szervezője tájékoztatott a rendezvény lényegéről. Elmondta, azokat a pedagógusokat váiják, akik úgy érzik, képtelenek tante­remben oktatni a természetről, környezetről szóló tudnivalókat. Szeretnék megismertetni diákjaik­kal a természeti rendszer kölcsön­hatásait, és ezt az iskolán belül nem tudják megvalósítani. Olyan előadókat hívtak - az Ez­redforduló Alapítvány anyagi tá­mogatásával —, akik terepen tud­nak tanácsot adni. Bátorításként nem volt annyi pénze, hogy a tanon- coknak külön iskolát építtessen. Kezdetben ezért a már meglévő — református, evangélikus, illetve ró­mai katolikus - középiskolák ter­meiben kaptak helyet a tanoncok, akiknek három év elvégzése után nyilvános vizsgát kellett tenniük. A tanítás első napját 1874. március 1-jére tűzték ki... Az oktatás gya­korlati megvalósítása azonban nem ment olyan simán, mint azt elkép­zelték. Évek múlva is gondot jelen­tett az iskolahiány, az, hogy a tan­és Közoktatási Minisztérium főta­nácsosa a környezeti nevelés tervei­ről és feladatairól beszélt. Elmond­ta, hogy a környezeti nevelés napja­inkban a jövőkép előrevetítése, fela­dat, amit meg kellene valósítani az iskolákban. Az oktatásügy olyan tartalmi korszerűsítés előtt áll, amelyben a kereljellegű szabályo­zás kinyitja a kapukat. Nem kell mindent megváltoztatni, sok olyan kezdeményezés van, amire építhe­tünk. De a lényeg az, hogy az isme­retek puszta közvetítése helyett a környezettel sokkal pozitívabb vi­szonyt eredményező nevelésre van szükség, olyanra, amely lehetővé te­szi a környezettel való harmoniku­sabb kapcsolatot az iskolából kike­rülő gyerekek számára. Ahhoz, hogy a társadalmi igényhez, a fenn­tartható fejlődéshez másképp viszo­nyuljanak a gyerekek, korán el kell kezdeni ennek megismertetését. Készülőben a nemzeti alaptan­terv, amelynek tíz műveltségi terü­letéből kettő vonatkozik a környeze­ti nevelésre. Az ökológiai össze füg­gések mellett a területek fontos kö­vetelménye a környezetbarát maga­szolgálna ez a néhány óra a peda­gógusoknak, akik „félnek” az erdő­től, nem bíznak az átjelzésekben, s ha mennek is, inkább csak a mű­úton. Merjenek elindulni! Ha nem maguk miatt, hát a gyerekek mi­att, hiszen rengeteg ismeretet tud­nak nekik a szabadban átadni. Nemcsak a biológiai alapokat, faj­ismeretet, hanem kultúrtörténeti vonatkozásokat mesélhetnek el egy-egy romos várnál, de feltalál­hatja magát az erdőben egy rajzta­nár is, hiszen fejlődik a gyerekek esztétikai érzéke, sőt rajzolni is le­het kint. Gyakorlatilag minden ta­nár megtalálhatja a szaktárgyával való összefüggést. A készülő nem­zeti alaptanterv egyik koncepciója éppen ez az integrált környezeti nevelés. Már most is vannak jó pél­dák erre. Miért kellene például mindig 6xl0-es fadobozokat gyár­tani technikaórán, amikor lehet az udvaron komposzttárolót is készí­teni?! így történt az egyik iskolá­ban, ahol a technikatanár megta­lálta a kapcsolódási pontot szak­tárgya és az ökológiai szemléletfor­málás programja között. kötelesek több mint 40 százaléka nem járt iskolába. Túlzsúfolt tan­termekben pedig lehetetlen volt a színvonalas oktatás megvalósítása. Ennek ellenére a reáltanoda célját a múlt században így határozták meg: „Célja ez iskolának, hogy a benne tanuló iparostanonc a későb­bi életpályájához megkívánható is­mereteket, az illedelmet, a jó erköl­csöt megtanulja, hogy hivatását és életfeladatát fölfogja, s ezáltal képe­sítve legyen a hazai iparososztály hasznos tagjává lehetni.” tartás fejlesztése. Figyelmet kell fordítani a szakmákhoz kapcsolódó környezetvédelemre, a környezet- barát technológiákra, illetve a szakhoz kapcsolódó környezetká­rosító hatások felismerésére. Táv­latokban a környezeti nevelés fel­tételeit kell jobbá tenni, el kell ér­ni, hogy az iskola számára a tan­eszközök, tankönyvek tartalma su­gallja azt a szemléletet, ami felé el szeretnénk indulni. Történt némi előrelépés tankönyvügyben, ám addig, míg a tankönyvi követelmé­nyek között a környezeti nevelés nem szerepel elég hangsúlyosan, addig a tankönyvíró gyakran meg­feledkezik erről. A konferencián jelenlévő mint­egy 250 pedagógus fáklyavivő lehet. Közülük már sokan eddig is beépí­tették tantárgyukba a természeti szemléletet. Ám még nem vált telje­sen értékszemponttá a környezeti nevelés. Azonban a végső cél ez — mondta az előadó. A péntekig tartó programban negyvenhét előadás hangzik el, s ebből huszonhármat megyénk pe­dagógusai tartanak. És vannak ilyen példák más tár­gyaknál is. Úgyhogy nem csak a bi­ológia szakos tanárokat váiják a szervezők a szombati programra, ahol Kosztolányi Edit Környezeti nevelés az erdei iskolákban címmel tart előadást, Gyulai Iván arról a környezetvédelmi pályázati lehető­ségekről beszél, Nagy Dezső arról szól, hogyan lehet az aktuális kör­nyezet- és természetvédelmi problé­mákat beépítem az oktatásba, illet­ve beszél a Sajó-völgy állapotáról. Hangsúlyozza, hogy a katasztrófa­pedagógiát elutasítják, vagyis nem­csak arról lesz szó, hogy milyen sú­lyos a szennyezettség, hanem a megoldási lehetőségről is. Mezei Ot- tóné a környezettel harmonikusan fenntartható mezőgazdaságról, bio­gazdálkodásról beszél. Gyulainé Szendi Éva ismerteti az Avasi Gim­náziumban már évek óta folyó öko­lógiai oktatás tapasztalatait. Lesz előadás a Bükkről és a Zemplénről - mert bár a programot a megye pe­dagógusainak tartják, de sokan kö­zülük sem ismerik helyi természeti értékeinket -, illetve bemutatnak oktatási segédanyagokat is. Rongybabás tárlat Miskolc (ÉM) - Szőllősi Rita jel­mez- és divattervező rongybabáit állítják ki az Ifjúsági és Szabadidő Ház Gyermekgalériájában Miskol­con, a Győri kapu 27. alatt. A kiállí­tást október 27-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor Huzella Péter, a Kaláka együttes tagja ajánlja a kö­zönség figyelmébe. A megnyitót kö­vetően Huzella Péter: Garabonciás Péter és a Kásavári polgárok című, óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló gyermekműsorát láthatják az érdeklődők. Irodalom és hit Kazincbarcika (ÉM) - Vallás és hit a költészetben címmel az Ama­tőr Költő és író Szövetség Észak- Magyarországi Regionális Csoport­ja október 29-én, szombaton dél­után 5 órától zenés irodalmi műsort rendez a barcikai katolikus temp­lomban. Fellépnek az alkotók, a Ságvári Endre Gimnázium diákjai, az AKISZ előadói, a Kazincbarcikai Zenei Fórum Kulturális Egyesület Kamara együttese, Bukovinszki Pé- temé (zongora), Bukovinszki Péter (cselló), Dányi Krisztián, a Színmű­vészeti Főiskola hallgatója. Megértő fiatalok Miskolc, Budapest (ÉM) - A Fia­talok a Megértésért (Youth for Un­derstanding - YFU) Magyarországi Egyesület ismét meghirdeti egyéves tanulmányi csereprogramját, amely a diákoknak lehetővé teszi, hogy más kultúrákat ismerhessenek meg. Mindez nem csak azt jelenti, hogy a gyerekek megismerkedve egy külországbeli családdal kapcso­latot teremtenek az országok és kultúrák között. Beilleszkedésük­kel megtanulják a másság megbe­csülését is. Az idegen környezetben élés lehetőségét kínálja az önmegis­merésnek. Megteremti a diákok számára azt is, hogy egy nagyobb, egyetemes kultúrkörbe is beillesz­kedhessenek. A Fiatalok a Megértésért Egyesület azon középiskolások jelentkezését várja, akik egy teljes tanévet külföl­dön (a választható országok: Dánia, Észtország, Finnország, Svájc, Finn­ország, Belgium, Hollandia, Néme­tország, Norvégia, Oroszország, Svédország, USA), egy ottani csa­ládnál szeretnének tölteni. Külföldi középiskolába akarnak járni, meg kívánnak ismerni egy másik orszá­got, annak kultúráját és szokásait. A program önköltséges, országoktól függően változik. Korlátozott szám­ban azonban ösztöndíjak elnyerésé­re is lehetőség van. Az érdeklődők november 20-ig bemutatkozó levél­lel - amelynek tartalmaznia kell rö­vid önjellemzést, hobbit, stb. - je­lentkezhetnek a következő címen: Regéczi Zoltánné területi elnök, B.-A-Z. Megyei Pedagógiai és Köz­művelődési Intézet Szakmai Média­tára, 3525 Miskolc, Széchenyi u. 35., tel.: 354-811., vagy a Fiatalok a Megértésért Magyarországi Egye­sület 1117 Budapest, Körösi J. u. 17., tel.: 1/166-74-49. A kiutazásra jelentkezőkön túl az egyesület váija olyan családok je­lentkezését is, akik cserediákok be­fogadását vállalnák. Számítanak olyan középiskolák jelentkezésére is, ahol a külföldi diákok - itt-tar- tózkodásuk alatt - tanulhatnának. A lélek ökológiája Miskolc (ÉM) - Sant Rajinder Singh, a spiritualitás tudományá­nak vezetője és a Vallások Világkö­zösségének elnöke Magyarországra látogat október 27. és 31. között. Az első és második napot Miskolcon töl­ti: 27-én este 7 órától az Egyetemvá­rosban tart előadást A lélek ökológi­ája címmel, 28-án délelőtt 10 órától a Nemzetközi Kereskedelmi Központ­ban lesz meditációs szeminárium, délután öttől pedig a lillafüredi Palo­taszállóban az Isteni Fény és Hang­áradatba való beavatásról beszél a mester, aki Magyarországról egyéb­ként a pápához megy. Sant Rajinder Singh Indiában szü­letett. 1990-ben világ körüli útra in­dult, hogy a szeretet, a béke és az emberi egység üzenetét a világ min­den sarkába elvigye. Mondja, Isten mindannyiunkban bennünk lakik. A meditáció során rálelünk Isten Fényére és a Szférák Zenéjére, se­gítségével megtanulhatunk jobb emberekké válni és megoldani az életben előforduló nehézségeket. Környezetvédelem az oktatásban Fadoboz helyett komposzttároló Konferencia a környezeti nevelés gyakorlati tapasztalatairól x

Next

/
Oldalképek
Tartalom