Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-04 / 234. szám
1994- Október 4., Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Fejlesztési szerződés Budapest (MTI) - Pál László ipari és kereskedelmi miniszter és Luc van den Brande flamand miniszter- elnök hétfőn együttműködési szerződést írt alá a két ország kapcsolatainak fejlesztésére. A megállapodás értelmében a flamand kormány segíti a magyar gazdaság szerkezeti átalakítását, a beruházásösztönzést, továbbá a kis- és középvállalatok együttműködését. A szerződés oktatási, kulturális és idegenforgalmi területen is a kapcsolatok fejlesztését irányozza elő. Keresztény gondok Miskolc (ÉM) - A Miskolcon élő keresztény értelmiség gondjai és feladatai címmel Kobold Tamás, a város alpolgármestere tart előadást ma, délután 5 órától a Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerületének székházában (Kossuth u. 17.). A Keresztény- Értelmiségiek Szövetsége miskolci tagozata minden érdeklődőt vár. A zsidókárpótlásról Budapest (MTI) - A zsidókárpótlás ügye, a magyar zsidóságot ért sérelmeknek a Párizsi Békeszerződésben foglaltak szerinti rendezése lesz az egyik témája a Budapesten hétfőn megkezdődött magyar- izraeli igazságügyi tárgyalásoknak. Shlomo Guberman helyettes fóál- lamügyész vezetésével négytagú izraeli igazságügyi delegáció érkezett Budapestre. A vendégekkel tárgyaló magyar küldöttséget Csiha Judit politikai államtitkár vezeti. Orvoshiány, bezárás Balassagyarmat (MTI) - A város lakóinak tiltakozása ellenére a balassagyarmati kórház orvoshiány miatt bezárta a gyermekosztályt. Az osztály már tavasz óta csak helyettesítések révén működött, úgy tűnt azonban, ezzel a megoldással áthidalják azt az időt, amely az álláshirdetések eredményességéhez szükséges. Azonban a pályázatok nem jártak sikerrel. A korszerű fűtésről Gyula (MTI) - Gyulán tegnap megkezdődött a Köröstherm ’94 országos fűtéstechnikai szeminárium, amelyen 70 cégtől mintegy 200 szakember vesz részt. A fűtő- berendezések tervezői, gyártói, forgalmazói, üzemeltetői és javítói számára rendezett kétnapos tanácskozáson 28 előadás hangzik el energiapolitikai, gazdasági, környezetvédelmi és közvetlen szakmai kérdésekről. Ölt a mustgáz Szendrő (ÉM) - Alighogy megkezdődött a szüret, bekövetkezett az első tragédia is. Egy 71 esztendős szendrői férfi vasárnap reggel kiment a falu melletti borospincéjéhez, ahol bort akart fejteni. Délután két órakor szomszédja talált rá - élettelen testére. A mentőautóban ugyan még észleltek nála életjelenségeket, de a kórházban már csak a halál beálltát tudták konstatálni. Az elsődleges adatok szerint halálát szénmonoxid-mérgezés okozta. Mozaik Az ausztriai Regensburgban a hét végén rendezett nemzetközi ifjúsági gépíróversenyen az egyéni, és a csoport versenyben is hazánk képviselői szerezték meg az első helyet. A Kertészeti Tudomány a Kertgazdaság című folyóirat jogutódjaként jelenik meg ezentúl negyedévenként ezer példányban, tartalmilag és formailag is megújítva. Kétnapos hivatalos látogatásra ma hazánkba érkezik Nikos Kouris görög védelmi miniszterhelyettes Fehér József vezérőrnagynak, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárának meghívására. Az ORFK és a MÁV összehangolt intézkedéseket tervez - egy tegnap aláírt megállapodás értelmében - a nemzetközi vonatok fokozott rendőri, és vasúti rendészeti ellenőrzése érdekében. A kivonulásra nem volt indok, csak ürügy Budapest (MTI) - A Koalíciós Egyeztető Tanács (KÉT) hétfői ülésén a szocialista és a szabad- demokrata politikusok egyetértettek: az ellenzék kivonulásának az önkormányzati törvény- csomag szavazásáról nem volt érdemi indoka. Az alkotmány módosítása, amelyre az ellenzék később hivatkozott, csak ürügy volt, mivel ez korábban szóba sem került a vitákban, véleménykülönbség ugyanis az önkormányzati és az önkormányzati választási törvény esetében volt. Az alaptörvény módosításai közül hárommal minden ellenzéki párt egyetértett, a negyedik elem, a köz- társasági megbízott intézményének felszámolása pedig a Fidesz támogatását élvezte. így összegezte az SZDSZ elnöke és frakcióvezetője a KÉT véleményét az ülést követő sajtótájékoztatón. Pető Iván bejelentette azt is, hogy a két koahciós párt délután arra kéri majd a köz- társasági elnököt: a lehető legkorábbi időpontra tűzze ki az önkormányzati választást. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője azt jegyezte meg: a kivonulás egyértelművé tette, hogy az ellenzék nem a megegyezést kereste, hanem a választás időpontját akarta kitolni. Az ellenzéki arrogancia épp olyan taszító, mint a kormánypárti arrogancia - fűzte hozzá Szekeres, majd reményét fejezte ki, hogy az ellenzék változtat viselkedésén, mivel a T. Háznak idén még számos törvényt meg kell hoznia. A KÉT ülésének témája volt az új alkotmány előkészítése is, ennek tárgyalása során az Országgyűlés elnöke beszámolt az ellenzéki pártokkal folytatott megbeszéléséről és arról, hogy a négy párt csak bizonyos feltételek teljesülése esetén hajlandó részt venni az alkotmányozás előkészítésében. A kormánypárti frakciók Pető Iván tájékoztatása szerint kidolgoznak a jövő hétre, a KÉT ülésére egy előzetes javaslatot az alkotmány előkészítésére. A koalíció azonban abban már most is egységes, hogy az új alaptörvényt az ellenzéki pártokkal együttműködve kell megalkotni. Egyetért a két párt abban is, hogy nem mdokolt új in- tézmények létrehozása, az új alkotmányt a meglévő intézményrendszerre kell felépíteni. El tudja fogadni a koalíció továbbá azt az ellenzék által is megfogalmazott igényt, hogy az új alkotmány előkészítésének bázisa az Országgyűlés és ne az Igazságügyi Minisztérium legyen. A kompromisszumhoz, az együttműködéshez azonban két fél kell - vélte Pető az ellenzék mostanában tanúsított magatartására célozva. Göncz Árpádban bízik az ellenzék Budapest (MTI) - Megfontolt döntést vár az ellenzék Göncz Árpád köztársasági elnöktől a Parlamentben „szokatlan körülmények között átdarált” önkormányzati törvénycsomag aláírása előtt - jelentette ki Demeter Ervin, az MDF fővárosi frakcióvezetője. Felhívta a figyelmet: a kormányzat újabb „merényletet” készít elő az önkormányzatok ellen: a cél- és címzett támogatásokat a jövőben csak a szakminisztériumok egyetértése esetén kaphatják meg. A Fidesz szóban mondja el Göncz Árpád köztársasági elnöknek, hogy mérlegelésre utalja vissza a parlamentnek az önkormányzati törvény módosítását, mert szerintük ez az utolsó lehetőség a konszenzus kialakítására - mondta Deutsch Tamás, a Fidesz képviselőcsoportjának helyettes vezetője. Az alkotmányban szerintük maradt egy nonszensz rendelkezés: a köztársasági elnök által most kitűzött időpont lesz a jövőben is az önkormányzati választások dátuma. A Fidesz a kormány által beterjesztett expótörvény-módosítást jelen formájában egyszerűen alkalmatlannak tartja a kérdés eldöntésére. Az önkormányzatokról és azok választásáról szóló törvények módosítása a nemzeti és etnikai kisebbségeket illetően előrelépést jelent a kisebbségi törvényben foglaltakhoz képest, de a szabályozás még mindig aggodalomra ad okot - nyilatkozta Lásztity Pero. A Kisebbségi Kerekasztal ügyvezető elnöke kifogásolta, hogy a magyarországi kisebbségek nem delegálhatnak képviselőt az Országos Választási Bizottságba. A nyelvi asszimilációt segíti elő, hogy a nemzetiségi jelöltek és az őket támogató szervezetek nevét leszámítva, minden más információ csak magyar nyelven kerülhet a szavazólapokra. A kisebbségi önkormányzatok megválasztásához szükséges érvényességi küszöb felállítását súlyos diszkriminációnak tartja. A kisebbségi kerekasztal képviselői még az önkormányzati választások kiírása előtt szeretnék kifejteni fenntartásaikat Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Elkobzott ruha menekülteknek Mintegy 3 tonnányi különféle, főként alsó- és felsőruházatot, valamint lábbeliket tartalmazó ajándékcsomagot adott át a vám- és pénzügyőrség a nagyatádi menekülttábor lakóinak tegnap Budapesten. Az adományt azokból a lefoglalt árukból állították össze, amelyeket csempészet, illetve vámorgazdaság címén koboztak el jogerősen országszelte. A vám és pénzügyőrség ezeket az árukat általában értékesíti. A parancsnokság átérezve a Magyarországon élő menekültek nehéz helyzetét döntött úgy, hogy térítésmentesen ad át a táborban élők számára szükséges áruféleségeket, különös tekintettel a közelgő téli időszakra. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Új lap az újhelyi médiapalettán Sátoraljaújhely (ÉM - M. I.) Kéthetente jelenik majd meg a Helyi Krónika című lap Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon. Áz első szám október 6-án kerül utcára, s ez szó szerint értendő, hiszen a tegnap tartott sajtótájékoztatón Ducsai Attila főszerkesztő - egyebek mellett - azt is elmondotta: rikkancsok (rajtuk kívül boltok és az Északhír) árusítják a 16 oldalas újságot. Áz Axis—4 Bt. kiadásában készülő A/4-es formátumú helyi krónika mást és másképpen szeretne - legalábbis az önkormányzati lapokhoz képest. Szerkesztési alapelvnek tartják, hogy a 3000 példányban megjelenő lapban úgymond jobban az események, a hírek hátterébe néznek, több oldalról megközelítve az adott témákat. Öt oldalt szánnak a közéleti kérdéseknek, hármat a kultúrának, kettőt a hirdetéseknek, míg a többiben egyéb híreket, tudósításokat közölnek. Kezdetben hat külső munkatárs írásaival találkozhatnak a lapban azok az olvasók, akik majd kifizetik érte a 24 forintot, merthogy ennyi lesz az ára. Egyre aktívabbak nálunk a külföldi bűnözők Budapest (ISB - HM) - Korábban a külföldiek csupán kisebb súlyú bűncselekményeket követtek el hazánkban, ma viszont egyre veszélyesebb, és egyre súlyosabb cselekményeket követnek el - hangzott el hétfőn a „Nyitott tárcák” elnevezésű sajtóértekezleten. Két éve, 1992-ben 1536 bűncselekményt írhattunk a külföldiek számlájára, ám ez a szám 1993-ra megsokszorozódott: 12800 nem magyar állampolgár által elkövetett vagyon elleni bűncselekményt regisztráltak Túrós András, az Országos Rendőr-főkapitányság egyik vezetője arról számolt be, hogy az ország, és állampolgárai védelme érdekében az idegenrendészeti hatóságok szigorúan vizsgálják azokat a jogszabályi feltételeket, amelyek megléte esetén megadható egy külföldi számára a tartózkodási engedély. A rendőrség különválasztotta az ázsiai országból érkező, és a más államokból Magyarország területére lépő idegenek idegenrendészeti ügyeinek kezelését amellett, hogy a jogszabály természetesen egyenlő mértékben vonatkozik mindenkire. A Menekültügyi Hivatal szakértője kifejtette, a menekülteket támogató alapba a költségvetésen kívül az ENSZ is juttat pénzt, de külföldről, valamint magyarországi személyektől, szervezetektől is érkezik adomány. az évezred vége lehet a cél EU-csatlakozás: Budapest (MTI) - Nem lehet konkrét választ adni arra a kérdésre, hogy Magyarország mikor lehet az Európai Unió teljes jogú tagja - jelentette ki Hans Beck nagykövet, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője hétfőn tartott sajtóbeszélgetésen. Ő, személy szerint a gyors bővítés híve, és üdvözölné, ha hazánk az évezred végére beléphetne az Unióba. Megítélése szerint már nem lehet több időt elvesztegetni, és az EU, valamint az olyan országok, mint Magyarország, Csehország és Lengyelország között jelenleg meglévő távolságot rövidíteni kellene. Hans Beck Horn Gyulával és Kovács Lászlóval tisztázta: Magyarország nem a társulási szerződés újratárgyalását kezdeményezi, hanem a szerződés adta lehetőségek jobb kiaknázására törekszik. A nagykövet nem tagadta, hogy az Európai Unión belül különböző lobbyk megkísérlik érvényesítem érdekeiket, és az Unió bővítésének legfőbb akadálya a mezőgazdasági termékek mennyisége, valamint a rendelkezésre álló pénzalapok elosztása. Ugyanakkor biztatónak nevezte Magyarország részesedését a Pha- re-programból, amelynek legalább a felét - Beck szerint - beruházásokra kellene fordítani. Az EU szeretné, ha hazánk egyre intenzívebben bekapcsolódna a szervezet politikai életébe. Hans Beck megítélése szerint a magyar lakosság politikai érdeklődésű részének is el kellene gondolkodnia azon, hogy milyen legyen a jövő Európája. _A PARLAMENTBŐL Valami bűzlik... Budapest (ÉM - BI) - Baljós előjelekkel kezdődött a tegnapi nap. A tűzoltók ugyanis hamarabb érkeztek az Országházba, mint a honatyák. Egyesek fustszagot véltek érezni a kupolateremben, mások a füstöt is látták, s a kilenc kocsival kivonuló tűzoltók a bűz miatt befogták az orrukat; tűzre, gyújtogatásra utaló nyomot nem találtak. A bűz oka ismeretlen. Am nem ennek az afférnak az okán kezdődött egyórás késéssel a tényleges munka (a nyugdíjtörvény és a pótköltségvetés vitája) a T. Házban. Napirend előtt hétfőn is folytatódott, illetve vihart kavart a pénteki ellenzéki kivonulás, hatása. Kónya Imre (MDF) példa nélkülinek tartja az alkotmányos alapintézmény működésének konszenzus nélküli megváltoztatását. Az ellenzék tiltakozásképpen vonult ki az alkotmányt is érintő, választási törvényeket is módosító szavazás előtt. A koalíció első olyan látványos lépése ez, amely nem az ország érdekeit, hanem a megszerzett pozíció erősítését szolgálja. A pénteki nap betetőzése volt egy rosszfajta folyamatnak. Kuncze Gábor belügyminiszter válaszában elmondotta, hogy közmegegyezés jött létre - a köztársasági megbízott hivatalának kivételével - a közvetlen polgármester-választásban, a megyei közgyűlés működésében, az idegenek szavazási részvételében, s különben is ebben az évben lejár a helyi testületek képviselőinek mandátuma. A választójogi törvények változtatásának kapcsán létrejött az ötpárti egyeztetés. Úgy tűnt, hogy elfogadható az egy forduló is, az ellenzék küszöböt javasolt, s a koalíció ezt elfogadta tárgyalási alapnak. Ám az egyeztetésből számháború lett, s a kormány számára nyilvánvalónak tűnt a többiek időhúzó szándéka. (Válaszában Kónya Imre fölényes, hatásvadász kioktatásnak minősítette a miniszteri beszédet, s csalódottságát fejezte ki Kuncze Gábor demokráciái affinitása iránt.) Csépe Béla (KDNP) szerint valami nincs rendjén, hiszen tíz nappal ezelőtt a belügyminiszter még hajlott a korábbi törvényen alapuló helyi választásokra. Áder János (Fidesz) arra figyelmeztetett, hogy hasonlóra nem volt példa a rendszerváltás óta. A 72 százalékos többség mindent eldönthet, és jövőre új alkotmányozási folyamat kezdődik. Győriványi Sándor (FKGP) a parlamenti diktatúra első jelének tekinti a pénteki voksolást, s ezért döntött úgy már korábban a párt, hogy nem vesz részt a közös megbeszéléseken. A délutáni program a nyugdíjemeléssel foglalkozott. A részletes vita holnapra marad, de az föltételezhető, hogy az arra rászorultak január 1-től visszamenőleg 8 százalékos nyugdíjemelésben részesülnek. A vitában felszólaló ellenzéki képviselők bírálták a koalíciót mondván, hogy ez a huzavona kampányfogás, hogy korábban is csöngethetett volna a pénzespostás, hogy az ellenzék és a társadalom érdeke volt-e erősebb, vagy pedig a koalíció belátása. A késő estig tartó ülésen terítékre került a pótköltségvetés folytatásának általános vitája is. _ A NAP KÉRDÉSE Lesznek-e kisebbségi önkormányzatok? Miskolc (ÉM - MSZ) - A kisebbségi törvény értelmében az idén először saját ön- kormányzatot alakíthatnak a nemzetiségi és etnikai kisebbségek. Mivel várható, hogy hamarosan kitűzik a helyhatósági választás idejét, mind sürgetőbb dönteniük, hogy élnek-e a lehetőséggel, hiszen ettől az időponttól számítva tíz napon belül be kell jelenteni a kisebbségi önkormányzat alakításának szándékát. Ezért Burai Aladártól azt kérdeztük, lesznek-e Miskolcon kisebbségi önkormányzatok? Burai Aladár, a miskolci cigányság kisebbségi szószólója azzal kezdi válaszát, hogy már ez a tíznapos határidő sem áll: hat napra rövidítették az önkormányzati csomag elfogadásakor. Még gyorsabban cselekedni kell - és fognak is. A Phralipe Független Cigányszervezet és a Miskolci Független Cigányszervezet (ez utóbbinak a vezetője Burai) már régóta tárgyal erről. Tudják, hogy kilenctagú kisebbségi önkormányzatot állíthatnak, és élnek is a lehetőséggel. A két szervezet között sok nézeteltérés volt, ahogy Burai fogalmaz: most elásták a csatabárdot. Úgy vélik, hogy egy kilenctagú testület hatékonyabb képviseletet valósíthat meg, mint egyetlen szószóló. Figyelnek arra is, hogy az új miskolci önkormányzat megalakulásakor olyan rendeletek szülessenek, amelyek ezt biztosítják - szeretnének bekerülni a képviselő-testület mellett működő bizottságokba, és így még hatékonyabban képviselni a miskolci cigányok érdekeit. Amint az államelnök kihirdeti a választás időpontját, azonnal kérik a jelentkezési lapot és gyűjtik az induláshoz szükséges ötven aláírást. Számítanak a pártok támogatására is. Srobár Sándor a miskolci szlovákok szószólója szerint még képlékeny a helyzet, keresik a kisebbségi önkormányzat lehetséges tagjait. Nem az a gondjuk, hogy nincsenek megfelelő személyek, hanem hogy aki megfelelő, az elfoglaltsága miatt nem ér rá közgyűlésekre járni.
