Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-08 / 238. szám

1994» Október 8», Szombat Gazdaság ÉSZAK'Magyarország 5 Áttekinthetetlen a tulajdonviszonyok helyzete... Fotó: Fojtán László Termékbemutató és fórum Kassán Miskolc (ÉM) - A „Visegrádi Né­gyek” azaz, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország mezőgazdasági termelői és élelmi- szeripari szakemberei immár több éve rendszeresen kiállítással egybe­kötött találkozón mutatják be ter­mékeiket, amit fórum követ. A sort most a kassai és miskolci Technika Háza közös rendezvénye bővíti. A Hemád völgye, a Sajó völ­gye, a Szárazvölgy valamint Heves megyéből Istenmezeje térségének termelői már korábban is szoros termesztési, betakarítási és értéke­sítési kapcsolatban álltak a határon túliakkal Ezt a ma kezdődő és ked­dig tartó kassai bemutató és fórum rendszerbe is foglalja. A gazda­ságok képviselői - kis és nagy ter­melők - ezenkívül a szlovák ag­rár rendtartásról is tájékozódhat­nak. Elsősorban a szarvasmarha­tenyésztők kaphatnak hasznos tud­nivalókat. A magyarországi terme­lők, állattenyésztők, élelmiszeripali szakemberek e hónap 25-én vaiják viszontlátogatásra a három ország mezőgazdászait Miskolcon. Sikeres állásbörze Esztergomban Esztergom (MTI) - Immár negye­dik alkalommal rendezett sikeres állásbörzét Esztergomban a Komá- rom-Esztergom Megyei Munkaügyi Központ. A pénteki börzén a helyi, valamint a dorogi és nyergesújfalui kirendeltsége a térség 28 munkál­tatójának csaknem 200 üres állás­helyét ajánlotta fel az érdeklődők­nek; e munkáltatók autószerelőt, vájárt, biztonsági őrt, sportszerve­zőt, villamosmérnököt kerestek. Az álláshelyek többségét röviddel a nyitás után betöltötték. A börze fon­tosságát jelzi, hogy a megyében hosszú ideig e térségben volt a leg­magasabb a munkanélküliségi ráta. A legkritikusabb a helyzet a múlt év februárjában volt, amikor is a mun­kanélküliek aránya a megyei 14,9 százalékkal szemben itt 20,5 száza­lékos volt. Mára ez az arány megyei szinten 12,2 százalékra, Esztergom­ban és térségében pedig 12,4 száza­lékra mérséklődött. Az Accoír tervei Magyarországon Budapest (MTI) - A nemrégiben megvásárolt Pannónia Hotels révén szeretne terjeszkedni Közép-Kelet- Európában az Accor Csoport - je­lentették be a nemzetközi szálloda- lánc és a Pannónia pénteki közös sajtótájékoztatóján Budapesten. Magyarországon jelenleg 15, Auszt­riában 5 és Németországban 9 kö­zös szállodája van az Accomak és a Pannóniának, amelyek bevétele az az idén valószínűleg eléri a 10,5 milliárd forintot. A tájékoztatón azt is elmondták, hogy a Pannónia tevékenységének 40 százalékát ma már külföldön folytatja. Az elmúlt 10 hónap alatt voltak ugyan problémáik, mostanra azonban a szervezet működése már közelít az Accor előírásaihoz. Miskolc (ÉM - SzD) - Magyaror­szágon egymillió-hétszázezer hektárt borít erdőség, ami az ország területének tizennyolc százaléka. Az iménti két adat azt jelenti, hogy Európában a gyéren erdősített országok so­rába tartozunk. Védeni kell hát meglévő erdeinket, különös­képpen azért, mert jelenleg az összes erdőterület csupán egy­ötöde áll természetvédelmi fel­ügyelet alatt, ugyanakkor a kárpótlási, kárrendezési folya­matok során az erdőterületből hétszázezer hektár került új tu­lajdonosok birtokába, ami mind az erdőgazdálkodás, mind pedig a természetvédelmet te­kintve új, bonyolult helyzetet teremtett.- Az erdőgazdálkodásról, valamint a természet védelméről szóló tör­vényt szerintem már a leköszönt parlamentnek el kellett volna fo­gadnia - mondja Kelemen Zoltán, az Északerdő Rt. erdőgazdálkodási osztályvezetője. — A privatizációt követően ugyanis igen áttekinthe­tetlen helyzet teremtődött nem csu­pán a tulajdonlásban, de a termé­szetvédelem, az erdőgazdálkodás jö­vőjét tekintve is. A nemzeti parkok erdőterületein a kezelési utasítá­sok, módszerek hiányoznak, ezért valamennyi érintett hivatal meg­próbálja a saját érdekeit képviselni, előtérbe helyezni. A természetvéde­lem igényei, amelyek helyenként indokoltak, helyenként indokolatla­nok, esetenként akadályozzák az erdőgazdálkodást, s ennek anyagi hátrányait viselnünk kell, hiszen a részvénytársaságot senki nem kár­talanítja, kompenzációra nincs pénz. A már elkészült természetvé­delmi törvénytervezetet a szakma, az erdészet nem ismeri, így nem is tud arról véleményt mondani. Saj­nos csak sejtéseink vannak például a természetvédelem igényeiről. Egyvalami bizonyos: a két említett törvény hiánya súlyos feszültsége­ket okoz mind az erdőgazdálkodás­ban, mind pedig a tulajdonlásban. A kárpótlás, a privatizáció ugyanis nem zárult le. Az úgynevezett első kárpótlási szakaszban az Északer­dő Rt. 123 ezer hektárnyi erdőterü­letéből 20 ezer 845 aranykorona ér­tékben, 8702 hektár erdő került magánkézbe, míg a második sza­kaszra, az úgynevezett pótkárpót­lásra 6550 hektárt jelöltek ki. Az új birtokosok kapnak ugyan tájékozta­tást arról, hogy az erdőtörvényt, va­lamint a természetvédelmi törvényt Debrecen (MTI) - Kelet-Nyugat vállalkozói konferenciát és üzletem­ber-találkozót rendez október 13. és 14. között Debrecenben, a Jointven­ture Szövetség - jelentették be teg­nap. A rendezvény témája lesz an­nak megbeszélése, hogy Kelet-Ma- gyarország - ezen belül is Hajdú-Bi­li ar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye - mi­be kell tartaniuk, sajnos azonban a tulajdonosok nemigen ismerik eze­ket a törvényeket. Mármint a régi törvényeket, amelyeket még a régi tulajdonviszonyokra hoztak, és még érvényben vannak. Az erdészek, a szakma szerint a kárpótlást miha­marább be kellene fejezni, ezt köve­tően pedig a megmaradó mintegy egymillió hektár erdőterületet to­vábbra is állami tulajdonban kelle­ne tartani. Csakis ily módon lehet­ne garantálni a korszerű erdőgaz­dálkodást. Igaz, az új tulajdonos te­rületei a társasági törvény szerinti formában továbbra is művelhetők lennének, de a társaságok a résztu­lajdonosok nagy száma miatt nehe­zen hozhatók létre. Gyakori eset, hogy egy-egy új erdőterületen an­nak nagyságától függetlenül két­száz-háromszáz tulajdonos is oszto­zik annak ellenére, hogy még ki sem tűzték a pontos tulajdoni határokat. A kárpótlási jegyzőkönyvek alap­ján, a szakemberek szerint fontos lenne mielőbb átvezetni a tulajdon­jogot, s bejegyeztetni azt a földhiva­talokban. Nem kevés nézeteltérés­re, vitára ad okot a kárpótlási je­gyért vett erdők elidegenítése. Az új tulajdonosok többsége ugyanis idős ember, aki utódaira szeretné hatni az erdőtulajdont; ám az illetékhiva­képpen töltheti be földrajzilag meg­határozott hídszerepét Kelet- és Nyugat-Európa kereskedelmében. A rendezvény fővédnöke Pál László ipari és kereskedelmi miniszter. Toldy-Ősz Iván, a Jointventure Szö­vetség elnöke a témaválasztásról el­mondta: a következő időszakban Ke- let-Magyarország fontossá válik Eu­rópa számára, mivel itt vezet a tál ezeket a tulajdonokat jóval a for­galmi érték felett értékeli, így az idős emberek sok esetben képtele­nek megfizetni az átírás költségeit.- Nagy az igény az erdőkre - mondja a főosztályvezető. Egy-egy kárpótlási árverésen igen sokan vettek és vesznek részt a licitálás­ban, s majdnem mindenütt egyez­ség születik. Ami nem leime baj. A gond ott van, hogy egy-egy össze­függő, mondjuk öt- vagy tízhektáros területen háromszáz-négyszáz em­ber is osztozik. Ez a gyakorlatban a következőképpen zajlik le: a licitá­lásra kijelölt öthektáros terület ár­verésén négyszázötvenen jelennek meg - volt erre példa a megyében -, s ha megegyeznek abban, hogy eb­ből az öt hektárból valamennyien részesednek, akkor egy-egy tulajdo­nosra az öthektáros erdő négyszáz­ötvened része jut, annak lesz birto­kosa. A részarány, a tulajdon felap­rózódik, s ezeken a legjobb szándék mellett is lehetetlen erdőgazdálko­dást folytatni. Csak ismételni tu­dom magam: fontos, hogy a parla­ment mielőbb elfogadja a természet védelméről, valamint az erdőgaz­dálkodásról szóló törvényt, és ezek minden bizonnyal megszüntetik majd a jelenlegi kaotikusnak mond­ható állapotokat. Moszkva-Berlin kereskedelmi útvo­nal egyik iránya. A nemzetközi ke­reskedelem azonban csak akkor vá­lasztja ezt az útvonalat, ha a térsé­gek megteremtik a szükséges inf­rastruktúrát. A konferencia szerve­zői meghívták a kormányzat és a helyhatóságok képviselőit, valamint a hazai vállalkozókat, és a környező országok üzletembereit. Konferencia és üzletember-találkozó SZAKÉRTŐ SZEMMEL A bankközi GIRO-ról Koleszár István (60) a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója, közgazdász, a pénzügytudományok doktora A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Bőd Péter Ákos az utóbbi idők egyik legfon­tosabb banki eseményének nevezte az elektroni­kus zsirálásra való áttérést. A tervek szerint ez a bankközi elszámolórendszer október 7-én kezdte volna meg működését, ám a szakemberek egyelő­re kockázatosnak vélték az átállást. Az újabb idő­pont október 28-a. A zsíró vagy GIRO-rendszer nem más, mint egy elektronikus átutalási rendszer, korszerű számítás- technikai központ, amely készen áll a banki üze­netek kezelésére. A számlapénzfizetések lebonyo­lításának biztonságos és a korábbi módszernél lé­nyegesen gyorsabb eszköze. Segítségével a ban­kok - készpénz forgalom nélkül - követelési és változás állományukat kölcsönösen különbözette! számolják el. Magyarországon 1990-ben kezdő­dött meg a munka a rendszer kialakításának ter­vén, és hosszú kísérletezés, többszöri halasztás után - francia tapasztalatok adaptálásával - mos­tanra létrejött a zsíróközpont. A rendszer működésének alapfeltétele, hogy a bankfiókok és a bankközpontok között megfelelő számítástechnikai adatközlő rendszer működjön. Ennek kiépítése azonban bankonként eltérő szín­vonalú. A gordiuszi csomó tehát az, hogy mennyire megoldott a pénzintézeten belüli adatát­vitel. Az átutalások ugyanis elsősorban nem azért lassúak, mert a bankok közötti átutalás technikai­lag fejletlen, sokkal inkább a bankon belüli infor­mációáramlás hibáztatható ezért. Tulajdonképen e miatt az elavult belső számlavezetési rendszer miatt késik a GIRO bevezetése is. Az eddigi tesz­tek alapján kiderült, szükség van javításokra, és a tökéletesítésre megfelelő időt kell szánni. Az átuta­lási tételeket indító bankoknak ugyanis ezentúl úgy kell dolgozniuk, hogy az átutalásra vonatkozó valamennyi adatot megértse a fogadó bank, el tud­ja számolni, könyvelni. Csak akkor érdemes áttérni a zsirálásra, ha a hiba­százalék 4 százalék körüli. Ennél több pontatlan tételt már csak nehezen, időigényesen képes ke­zelni a rendszer. Miért fontos, sürgető a bevezetés? Azért, hogy mi­nél kevesebb számlapénz legyen formálisan leköt­ve, valamint eladó és vevő között ne négy-öt nap legyen a pénzhez jutás ideje, hanem -és ez a vég­cél - csupán 24 óra. A másik fontos szempont, e papír- és készpénzkímélő eljárás bevezetésénél, hogy a fejlett országok ezt már használják, és a ha­zai pénzintézeteknek is igazodniuk kell a nemzet­közi normákhoz. Adódik a kérdés, mit kell másként csinálniuk az el­következendőkben ügyfeleinknek? Nos először is tudni kell, hogy az új rendszer bevezetésekor nem változnak meg a pénzforgalmi jelzőszámok, meg­szűnik viszont a az átutalási bizonylatok bankok közötti postázása. Fliszen, mint már szó volt róla, ezt az adattartalmat a pénzintézetek elektronikus üzenet formájában továbbítják egymásnak. Ez vi­szont elengedhetetlenné teszi a bizonylatok pon­tos, helyes kitöltését. Csak így lesz lehet­séges, hogy a partnerek időben, biztonsággal jussanak pénzükhöz. Néhány alapszabályra szeretném itt felhívni a fi­gyelmet; a már említett bizonylatokat olvasható­an, gépi úton, vagy fekete tollal, nyomtatott be­tűkkel kell majd kitölteni. Különösen ügyelni kell a kedvezményezett pénzforgalmi jelzőszámá­nak, illetve kiegészítő bankszámlaszámának pre­cíz feltüntetésére, mert ez az egyedüli informá­ció, amely alapján a zsírórendszer az átutalást to­vábbítja és jóváírja. A rosszul, hiányosan kitöltött pénzforgalmi megbízásokat a bankok sajnos nem tudják feldolgozni, és azokat hiánypótlás­ra visszaadják, ami természetszerűen késlelteti a tranzakciót. Ezek után úgy tűnhet, hogy a zsíró előnyeit főleg a vállalatok, közületek élvezhetik, hiszen a ma­gánszemélyek továbbra is a postán keresztül bo­nyolítják le befizetéseiket. A posta pedig nem csatlakozott eddig a zsíróhoz. A tervek szerint azonban a posta önálló zsíróközpontot hoz létre, amely aztán csatlakozik a bankközi átuta­lási rendszerhez. A, Életbiztosítás, lakossági bankszolgáltatás Budapest (ISB - D.Á.) - Aad Jacobs, az In­ternationale Nederlanden Group elnöke ezen a héten két napot töltött Magyaror­szágon. A holland pénzintézet vezetőjét Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemérem Középkeresztjé­vel tüntette ki. Az ING Csoport a harma­dik legnagyobb komplex pénzügyi szolgál­tatást végző vállalatcsoport a világon. A holland pénzintézet vezetői, valamint két magyarországi vállalatának képviselői szerdán közös sajtótájékoztatón számol­tak be eddigi tevékenységükről. Az igazgatótanács elnöke beszédében utalt ar­ra: budapesti látogatásának egyik apropója, hogy most avatták az Andrássy út 9. alatt lévő új székházat, amelyben együtt kap helyet az ING Bank Hungary és az N-N Magyarországi Biztosító Rt. Az ING csoport 1991-ben Hollan­dia legnagyobb biztosító társaságának, a Na- tionale-Nederlandennek és az ország harma­dik legnagyobb bankjának, az NMB Postbank Csoportnak az egyesülésével jött létre. Ä magyar vállalatokról Aad Jacobs a követ­kezőket mondta: - Két év alatt az N-N Ma­gyarországi Biztosító Rt. 36 százalékos része­sedéssel az egyéni életbiztosítási piac vezetőjé­vé vált. A biztosítási portfolio a minap lépte túl a 8 milliárd forintos határt, a díjtartalék 5,6 milliárd forintot tesz ki. Ezt a tartalékot teljes egészében Magyarországon kívánják befektet­ni. A ING Bank Hungary az angol Euromoney folyóirat értékelése szerint Magyarországon a legjobb külföldi bank címet érdemelte ki. Bordás György azt emelte ki, hogy' a válla­lat hároméves működés után jelenleg 170 ezer egyéni életbiztosítási szerződést kezel. A Na- tionale-Nederlanden Magyarországi Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója utalt arra, hogy az Európai Unió országaiban a lakossági megta­karítások közel egyharmada életbiztosítások­ban fekszik. Rejtő E. Tibor arról szólt, hogy erősíteni kívánják a tőkepiaci aktivitásukat. Az ING Bank Hungary vezérigazgatója el­mondta, hogy a pénzintézet előre szeretne lép­ni a lakossági bankszolgáltatás piacán is. Ter­veik között szerepel, hogy az NN biztosító és az ING Bank szorosabb kapcsolatra lép. Újságírói kérdésekre válaszolva Aad Ja­cobs kifejtette, számukra nagyon fontos stra­tégiai terület Kelet-Európa. Égészen Vlagyi­vosztokig vannak elképzeléseik, de Magyaror­szágon is érdekeltek például a lakossági bank­szolgáltatások terültén. Bordás György válaszai közül a nagyközön­ség számára talán az lehet a legizgalmasabb, hogy „kormánykörökből származó informáci­ókra hivatkozva” megerősítette: nagy esély' van az életbiztosítási befizetésekre járó adó- kedvezmények bevezetésére. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A mai napon kis tételben fo­lyó kereskedéstől eltekintve 321 üzletben összesen 215,171619 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) okt. 7. 1564,95 +1,88 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. október 7. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol fönt _ 169.67 172,67; 171,12 Belga es lux. frí 336,14 341,64 339,38 Dón korona .. 17,66 17,96 17,85 Finnmarka 22,44 22,78 ....... 22,69 H olland forint 61,77 62,81 62,37 ír font : 167.49 Japanyen*' 106,68 108.54 107,53 Kuvaiti dinar 358,69 365.35 361 27 Nemet marka 69.13 70,33 69,33 Non-eg korona 15.8/ 16,15 16.07 Osztrák sebül* 982,59 999*29 99220 Portugal escudo* 67,81 6S,95)£: ,68,41 Spanyol peseta* 83,39 84,85 84,18 Stűiriirímk. ; 83,46 84,78 ' 84,31 ' . Svéd korona 14,52 14,76 14,69 ÚSA-Űbllár106,70 108,70 ; ; lMt5f> 2* ECU (KP) 132,22 134,46 133,42 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Erdőgazdálkodás: hiányzó törvények

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom