Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-08 / 238. szám
6 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994- Október 8», Szombat Monk világa filmen Budapest (ÉM - M.L.) - Meredith Monk - zeneszerző, énekesnő, filmkészítő, koreográfus - pályafutását 1964 óta több mint hatvan tánc, zenei, színházi és filmalkotás fémjelzi, amelyek nagy részét komoly díjjal ismertek el a művészet berkeiben. Közel harmincéves alkotói munkássága során az előadóművészek legkreatívabb személyiségévé vált. A Budapesti Őszi Fesztivál keretében megrendezett előadói estje másnapján - a Magyar Mozgókép Alapítvány támogatásával - a Toldi moziban levetítették két filmjét. A „Book of days” (Napok Könyve) 1988-ban készült és — mint Meredith Monk legtöbb művét - ezt is átszövi a zene és a mozgás. A film történetének középpontjába egy középkori zsidó kislány áll, akit rémisztő álmok kínoznak. A látomások visszatérő képeiből a néző hamarosan rájön, hogy azok a huszadik századból származnak. A kislány erről mit sem tud, s rabbi nagyapja - akinek álmairól mesél - sem tud rá magyarázatot adni. Fejtegetései csupán a vallás körében maradnak. A lányka titokban rajzokat készít a megálmodott dolgokról - repülőgép, autó, lőfegyver. Megnyugtatást csak a városfalakon túl élő bolond asszonytól kap, akivel - mint kiderül - álmaik hasonlóak. A kislány élete visszatérhet tehát a szokott rendjébe. Őt és a város lakóit végül az pusztítja el, amiről nem akarnak tudomást venni: a járvány, amely a szomszédos városból terjed. A filmbeli múltban feltűnik - képekben is megjelenített - huszadik századbeli jelenünk, így egyszerre mozgunk a pillanatnyi és az egyetemes létezésben. Mindebben megfogalmazódik az az örök probléma, amelyet az idő viszonylagossága jelent. Az elgondolkodtató, tragédiára kiélezett képek felvetik a Föld pusztulásának egyik lehetséges történetét. Az „Ellis Island”-del (Elli Szigete) Monk az Amerikába a századforduló idején érkező bevándorlókra emlékezik. A bebocsáttatásra várók termének falai közé képzelhetjük akár honfitársainkat is, azokat, akiknek „megmérettetését” a rendezőnő mérőrudakkal szimbolizálja. Elfelejtett emberi sorsok megjelenítése,ez. Mindazoké, akik hontalanul érkeztek az Újvilágba más hazát, más életet keresni maguknak. A filmet a CINE fesztiválon Arany Sas-díjjal tüntették ki. TÉKA Magyar Napló Vass Tibor Az 1960-as évek végén új önkifejezési formát jelentett hazánkban a performence és a happening. Jelentése előadás illetve esemény, ötvözi a költészetet, a képzőművészetet, a zenét, a színházat. Az Egyesült Államokból indult ez a műfaj, elsősorban a képzőművészek körében vált népszerűvé. Az alkotó lett a műtárgy, akire festettek, szöveget írtak, táncoltatták, esetleg ütötték-verték. Ladik Katalin, aki egyike á leg(el)ismertebb magyar performereknek, eredeti szakmáját tekintve színművész. Indulásakor az Új Symposion című (vajdasági) folyóirat szellemi köréhez tartozott. „Amikor Európában és Jugoszláviában mindenki a beetnik-irödalomra esküdött, én már akkor is az ősi, népi gyökerekhez menekültem... Igen ám, de ezt hagyományos szerepekkel nem lehet, mert hiszen azok eszköze a nyelv, tehát egy új műfajt kellett kialakítani.” - vallja Ladik. A népművészet, a szakrális rítusok mozzanataival töltötte meg előadásait, korszerű sámánt játszott. „Én egyszerűen visszakanyarodtam a költészet ősi alapjaihoz.” Márpedig ez az ősi alap egyszeri és megismételhetetlen, a video korszaka előtt még rögzíthetetlen is. Nehéz megbékélni a múlandósággal, ezért ritkán találunk olyan embert, aki csak a happeningek- nek él. Ladik Katalin sem ilyen. Verseket publikál, igaz, ritkán olvashatjuk írásait, de ezekben „maradandót” alkot. Erotika és halál: kedvenc, visszatérő témái. „Életem deléig abban reménykedtem, hogy az összeillő androgin hím és androgin nőstény létezik... A paradicsomi emlékképből kialakult elképzelés folyton arra ösztönzi őket, hogy keressék a másik felüket, de egy idő után rá kell döbbenniük, hogy a földi létben nem találhatják meg. Magányos embernek az istene is magányos”. Ez a keserű érzés hatja át egész költői művét, előadásait. Bár az életre szavaz, hisz azt mondja, örülhetünk, hogy részesei lehetünk az örök körforgásnak, a múlandóságnak. Ellentmondásnak tűnik-e egyszerre beletörődni és ellene küzdeni, elfogadni az elmúlás tényét, és jelet hagyni az örökkévalóban? Ezekről a kérdésekről is szól a szeptembertől havonta megjelenő, tartalmában és küllemében megújult Magyar Napló, Az ötujjú egész című írásában. Őszi epizódok a nyári színházért Dobos Klára Miskolc (ÉM) - A képviselő legyintett: „Ja, magát csak a nyári színház érdekli? Most, amikor költségvetést tárgyalunk, és milliókról döntünk?”... Miért is tagadnám, Miskolc Megyei Jogú Város szerdai közgyűlésére ezért a napirendi pontért mentem el. Első „feladatként”, a személyi kérdések tárgyalásánál szerepelt a Miskolci Nyári Színház igazgatói megbízása. Aztán majdnem megelőzte kilenc sürgősséggel felvett téma, de szerencsére az egyik képviselő is úgy vélte, ha már odarendelték a „személyeket”, tárgyalják azokat a kérdéseket, hadd menjenek aztán ők is dolgukra... Most talán mégse... A kulturális bizottság elnöke (Szabadfalvi József) ismerteti a pályázókat, elmondja: meghallgatták őket, Deák Gabriella ötletei figyelemre méltóak és szellemesek, de nincs megfelelő szakmai gyakorlata, Kecskés Tiboméról nem egyöntetű a bizottság tagjainak véleménye, viszont M. Németh Erzsébetet - akinek szeptember végén járt le igazgatói megbízatása - egyhangúlag javasolják. Azt viszont nem szeretnék, ha most döntene a közgyűlés ebben a kérdésben, mert nekik más javaslatuk is volt. Mégpedig az, hogy vonják össze a Miskolci Nyári Színházat és a Kulturális Menedzser Irodát. (Itt egy kis szünet következik, felvetődik a kérdés, vajon miért nem jutott el a polgármesterhez és a képviselőkhöz ez a kulturális bizottsági indítvány, vagy beadvány vagy akármi? De a lényeg, hogy nem jutott el, így hiába minden, ez a kérdés nem is tárgyalható.) De csak befejezi a bizottsági elnök a gondolatait, elmondja, azért lenne az összevonásra szükség, mert a nyári színház szezonális intézmény. Annak idején a közgyűlés volt az alapítójuk, a kulturális bizottság ellenzése mellett. A pénzügyi nehézségek miatt azonban nagyobb intézménnyé nem válhatott a nyári színház, ezért nem is érdemes fenntartani. Úgyhogy jó lenne, ha a közgyűlés most csak megbízást adna, nem nevezne ki igazgatót, mert az nehezítené az esetleges összevonást... A következő képviselői megszólalás (Kiss Péter) már arról szólt, hogy szeptember végén lejárt a művelődési intézmények átszervezését célzó vizsgálódások határideje. A polgármester asszony (T. Asztalos Ildikó) azt válaszolta erre, hogy nem tartozik a napirendi ponthoz, s kérte a testület tagjait, szavazzanak arról, kineveznek-e igazgatót, vagy a következő alkalommal vizsgálják meg az összevonás lehetőségét, s akkor döntsenek a személyi kérdésről is. Végül a téma alig tízperces tárgyalása után 8 igen, 21 nem szavazattal és 9 tartózkodással „napolták el” a kérdést. Akkor talán mégis... Na, menjünk dolgozni! - lélegzik fel a történtek után Németh Erzsébet. De ez a fellélegzés nem a megkönnyebbülés sóhaja, düh és szomorúság egyaránt vegyül benne. Mert igen, dolgozni kellene. Ilyen bizonytalanságban viszont nehéz szervezni. Pedig a jövő évi tervek már nagyvonalakban megvannak. Hiszen - bár tényleg a nyárhoz kapcsolódik a legtöbb feladatuk, de a szervezés, az előkészítés nagy része most történik.- Igenis, hátráltatja a munkát ez a sok huzavona - tör ki mégis belőle minden erejével a feszültség. Aztán már nyugodtabban folytatja: - A pénzügyi ellenőrző bizottságnak volt egy határozata, amely szerint fölül kell vizsgálni az intézmények működését, meg kell nézni, hogyan tudnának közösen működni egyes intézmények. Erről tudtunk, így igazából nem ért váratlanul ez a „döntetlenség”. Át kell gondolni, mit módosítana a munkán, ha együtt dolgoznánk. Annyi bizonyos, hogy az elvekhez, amiket kialakítottunk, ragaszkodni fogunk. Nem tartjuk lehetetlennek az összevonást, amenynyiben az azt jelenti, hogy gazdaságosabban működhetünk, jobban ki tudjuk használni az anyagi lehetőségeket. De hogy alakulnak majd a státusok? És leginkább, meddig tart ez a bizonytalanság?! Ha a jogi vonzatok... A másik érintett, a Kulturális Menedzser Iroda vezetője, Stehlik Ágnes sincs túl jó kedvében. Kollégáival ülnek az irodában, s próbálkoznak a történtek elemzésével. Természetesen a nyári színház, a nyári rendezvények vannak „műsoron”, amiből a menedzser iroda eddig is nagy részt vállalt. S arról is folyik a szó, mennyire helyes vagy nem helyes az a vonal, amit a nyári színház művészeti vezetője képvisel. Megengedheti-e magának, hogy nagy összegekkel túllépje a kereteket, és Miskolc város szégyene-e, ha nincs közönsége egy várbéli nyári Cosi fan tutte előadásnak, és egyáltalán, ettől lesz-e európai egy város?! Hamar kiderül azonban, hogy az összevonást ők sem ellenzik. Am ennek jogi vonzatai is vannak - mondja a vezető -, elő kell rá készülni, nem lenne jó, ha menet közben jönnének elő a problémák. Az biztos, hogy nevet kellene változtatni, de még ez a legkevesebb. Két kis intézményt bizonyos szempontból együtt gazdaságosabban lehet működtetni. Vagyis megfelelő előkészítéssel az erőket össze lehet vonni a város kulturális életét szem előtt tartva... De mikor? Hiszen itt is folyamatos a szervezés, itt is előre kell gondolkodni, és ha változik a felállás, biztosan változnak a lehetőségek is. A „világ” szeme a jogászokon, kulturális szakembereken. Van aki azt mondja, halogatás következik, még egy darabig nem lesz döntés. Van aki azt, minden attól függ, hogyan pörgetik fel az eseményeket, hiszen egy nap 24 órából áll. A kérdés tehát annyi: legyinte- nek-e a miskolci nyári rendezvényekre, tisztelt képviselők?! Nyílt nap Miskolc (ÉM) - A miskolci And- rássy Gyula Műszála Középiskola régi hagyománya a végzős általános iskolások tájékoztatása. Ennek sok formája alakult ki az évtizedek során, a nyolcadikosok számára azonban a legérdekesebb bizonyára a „nyűt napként” ismert rendezvény. Ekkor még „kötelezettségek” nélkül vehetnek részt a tanítási órákon, nézhetnek be az iskola szaktantermeibe, műhelyeibe, laboratóriumaiba. Idén először október 10-én nyitja meg kapuit az Andrássy a tájékozódni vágyó diákok és szüleik előtt, majd december elsején lesz még egy alkalom az ismerkedésre. A látogatók először egy iskolaismertető videofilmét láthatnak, majd részt vehetnek valamelyik délelőtti órán. Ökopedagógia Miskolc (ÉM) - Több továbbképzés és egy konferencia megrendezésével kívánja segíteni e hónapban a megyében dolgozó pedagógusokat a Miskolci Ökológiai Intézet. Október 18-án és 25-én a globális környezeti ismeretek oktatásának és finanszírozásának lehetőségeiről tájékoztatják az érdeklődőket. Lehet jelentkezni az október 29-én, szombaton a Miskolcon a Tudomány és Technika Házában megrendezendő konferenciára is, melyet valameny- nyi általános és középiskolás pedagógusnak ajánlanak. Itt elsősorban a környezeti nevelés gyakorlati tapasztalatairól és technikáiról, a terepi munkáról szólnak az előadások. A programokról érdeklődni a következő telefonszámon lehet: 46/352-010, 349-806. Szerzői jog változása Budapest (MTI) - Az Alkotmány- bíróság ez évi állásfoglalásában megállapította, hogy a szerzői jogi törvény végrehajtásáról rendelkező 1969-es művelődési miniszteri rendelet egyik paragrafusa - bár tartalmában nem alkotmánysértő - alkotmányellenes. Ez a rendelkezés azt írta elő, hogy egyes művészeti alkotások átruházása esetén, ha az közvetítő vállalat közreműködésével történik, a Magyar Alkotóművészek Alapítványhoz a vételár 5 százalékát kitevő járulékot kell fizetni. Határozatában az Alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy vz említett rendelet törvényi szintre tartozó kérdést szabályoz. Ezért döntött úgy tegnap, október 6-án a kormány - amikor elfogadta a szerzői jogi törvény módosítását célzó tervezetet -, hogy a törvény- módosítással a megfelelő jogforrási szintre emeli a vitatott rendelkezést. A módosításra kerülő törvény sürgős és kivételes eljárását kérve terjesztik az Országgyűlés elé. Hittudomány - egyetemi szinten Nyíregyháza (MTI) - Egyetemmé szervezik át a nyíregyházi Szent Athanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolát - hangzott el a minap a nyíregyházi önkormányzat ülésén, ahol a képviselő-testület az átalakulást segítő feladatairól tárgyalt. Áz egyetemmé szerveződés első fokozata már meg is történt: az intézmény csatlakozott a Vatikán Római Pápai Keleti Intézetéhez, s az idei új tanévtől annak kihelyezett tagozataként működik. A hallgatók hat évig tanulnak, fél évig papi gyakorlaton vesznek részt, és szakdolgozatot is kell készíteniük. A végzők úgynevezett baccalaureátus tudományos fokozatot kapnak. Az átalakulás második ciklusa további két év tanulást igénylő szakosodásra szolgál. A 7. évet már gyakorló papként is végezhetik a hallgatók. A plusz két esztendő elvégzése után, minden egyházi egyetemen és főiskolán taníthatnak majd a licenciát kapott végzettek. Harmadik fokozat pedig az önálló egyetemmé válás lesz, mely öt-hat év múlva, az ezredfordulón lehetséges. Nyíregyháza önkormányzata támogatja az egyetemmé alakulást. Újabb épületeket bocsát az intézmény rendelkezésére, továbbá úgy határozott: amennyiben új egyetemi épületkomplexum kialakítása szükséges, a belvároshoz tartozó területen térítésmentesen ad majd telket az egyháznak. KÉPTÁR Tánc az Isteneknek Az indiai templomi tánc - amelyet d hagyomány több ezer évesnek tart — szigorúan őrzi ősiformáit. A dél-indi_• *______t ' A ’ jZ\íj. ... ' . , e z a szent tánc, a világtéremtő-pusztító Siva istenség megélevenedése. Fotók: Dobos Klára
