Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-03 / 208. szám
II ÉM-hétvége ÉM interjú Szeptember 3., Szombat „Magyarul szól ez a táj...” Hajdú Imre Keresem a térképen a település nevét, de nem lelem. Előveszem a nem is túl régen kiadott Földrajzi nevek etimológiai szótárát. New York, Delhi benne van, ám Makrancot itt sem találom. Hiába magyar kiadású könyv, hiába magyar a szerzője, úgy látszik, Makranc nem ügy. Pedig ősi település lehet, meg hírneves. Ezt abból gondolom, hogy még ma is nem kevés család viseli a Makranczi nevet. Végre a jó öreg Fényes Eleknél, az ő precíz, 1851 -ben kiadott Magyarország geográfiai szótárában rábukkanok Makranc nevére, méghozzá cz-vel írva:„Makrancz, magyar falu, Abaúj vármegyében, Szepsihez egy órányira: 820 katholikus, 7 evangélikus, 64 református, 26 zsidó lakos. Katholikus és református templomok. Ékesíti a Bánó uraság szép lakháza. Földesura:többen. Utolsó posta: Kassa." Lám az autóbuszvezetőnk sem ismerte az odavezető utat, mert eltévedtünk. Elmentünk a Kelet-Szlovákiai Vasmű hátborzongató monstruma mellett, beértünk egy afrikai állapotokat idéző cigánytelepre, majd végre egy ősi tisztességű magyar faluba, ahol az éppen templomból hazatérő lakosság igazított bennünket útba. /\ helyes irányba, Makranc felé. Ott már vártak bennünket. Izgalommal és szeretettel. Ez a bennünket, a bogácsi hagyományőrző együttest jelenti, akik a Bogácsi fonó műsorukkal színesítették - mint azt a krónikás a helyszínen megtudta - a hagyományosnak számító Makranci Nyár kulturális, sport seregszemlét. S persze nemcsak ezt tudta meg az együttest elkísérő krónikás! Hanem azt is, hogy Makranc gyakorlatilag ma is színtiszta magyar település, ahol 1300-an élnek, s ahol az önkormányzat, valamint a járási és helyi Cse- madok szervezet közösen eltökélte, hagyományt teremtenek. Ahogy fogalmazták: őseik emlékének adózva, s ezzel példát adva gyermekeiknek. A nagy sikerű folklór műsor keretében Bodonyi András pedagógus egy szál gitárkísérettel azt énekelte: „Magyarul dobban ez a szív, magyarul szól ez a táj, Pajtás, de ha kell, a barátom a világ." Szóval, tisztességes, nem magyarkodó, ugyanakkor példás magyar ünnep a Makranci Nyár. Örömmel, izgalommal, nagy-nagy szeretettel szervezett-rendezett ünnep. Emlékezetes helye a barátkozásnak, a kézfogásnak, a szórakozásnak, s egyben a felvidékiek identitás- tudatát tápláló, éltető forrás is. A Nap is kedvét lelte e szép lankájú, távolról hegyek övezte abaúji táj, abaúji nép ünnepében, kellemes melegben, szikrázó napfényben zajlottak az események. Volt itt minden: labdarúgó-mérkőzésektől kezdve tűzoltóversenyen át, a repülőmodellezők bemutatójáig... S miközben ejtőernyősök ugráltak az égből, lent szól a nóta, perdült a láb, fogyott a finom gulyás, és csúszott a frissen csapolt sör. Két korsó között persze azt is feljegyezte a krónikás, hogy akadtak itt is e tájon, akik „kezdeményezték": szlovák nyelven tartassák a mise az ősi templomban, ahol Szent István feleségének, Boldog Gizellának a síremlékét is őrzik. /A kezdeményezést szerencsére népszavazás" követte. Az érintettek 96 százaléka nyíltan amellett voksolt, hogy a jövőben is magyar nyelven akarják hallani az Igét, s mondani az imát: Miatyánk, ki vagy a mennyekben... Erről jut eszembe Bodonyi András már említett dala. Mintha csak e döntést indokolná: „Érhet bármi baj, sohasem törik meg ez a nép..." Persze, megnyugtató nekik, ha odaátról, az óhazából segítenek, drukkolnak nekik. Újabb erőt ad a mindennapokhoz egy látogatás, egy onnan hozott szó, egy onnan érkező dal is... Boda Ferencnek, a Szepsi járási Cse- madok titkárának, a rendezvény egyik „mindenesének" kérése napnál világosabb: gyertek, segítsetek jövőre is! Örömmel tesszük. Sőt! Most már az sem zavar bennünket, hogy nem találjuk a térképen Makrancot. Térkép nélkül is oda, pontosabban visszatalálunk! Októberben megnyílhat a pácini határkapu Interjú Arnold Mihály vezérőrnaggyal, országos parancsnokkal A pácini határállomáson. Októbertől vélhetően nemcsak ideiglenesen lesz nyitva a határ-/- kapu. Fotó: Laczó József, ’ Illesy Sándor Miskolc (ÉM) - Hovatovább biztosra mondható: októberben határkaput avat Pácin és Nagykövesd között a magyar és a szlovák köztársasági elnök, s talán az sem elképzelhetetlen, hogy a Bodrogköz egy másik településénél, Lácacsékénél is megnyílhat az államhatár. Ennek elsődleges feltétele persze, hogy elkészüljön a cigándi Tisza- híd, amely összekötőkapocs lehet a felújításra szoruló záhonyi híd helyett Magyarország és Kárpátalja között. Arnold Mihály vezérőrnagy, a Vám és Pénzügyőrség országos parancsoka lapunknak adott interjújában arról is beszámolt: a testület különböző címeken jelentősen többet fizetett be a központi költségvetésbe, mint az elmúlt évben. O Kezdjük talán beszélgetésünket azzal, amely azt hiszem sok bodrogközi embert érdekel: a pácini határátkelő ügye. Tud-e valami biztatót mondani megnyitásával kapcsolatban? • Göncz Árpád köztársasági elnök úr a közelmúltban Besztercebányán, Szlovákia nemzeti ünnepén nem hivatalos tárgyalásokat folytatott szlovák partnerével, Michal Kovác-cal, s engem arról tájékoztatott, hogy októberben megnyílhat a pácini kapu. Az elnök úr felhatalmazott, hogy erről a pácini polgármestert tájékoztassam. A Vám és Pénzügyőrség felkészült a megnyitásra, s információim szerint a határőrség is. Készen áll az épület, várjuk a szlovák kollégákat. Két szolgálati lakást adunk a munkatársainknak, amit az önkormányzat biztosított. Terveink szerint egyelőre csak utasforgalomra lesz megnyitva a határ, a hídnak az áteresztő képessége, teherbírása a teherforgalmat nem teszi lehetővé. Készen állunk a nyitásra, már csak a szalag, az olló és egy pohár pezsgő hiányzik. □ Pácintól nem messze Lácacséhe is határnyitásra vár. Az a tény, hogy a közeljövőben átadják a cigándi Tisza-hidat, felértékelheti a térség jelentőségét. Mit tud ezzel kapcsolatban elmondani? • Nagy jelentősége van minden határállomásnak, a lácacsékinek különösen az lenne. Elsősorban azért, mert a záhonyi Tisza-híd helyzete kritikus, felújítása elodázhatatlan. A cigándi híd elkészültével erre lehetne terelni a forgalmat. És persze az sem elhanyagolható, hogy egy határkapu a térségek gazdasági életére is hatással lenne. Az hiszem a költségvetés biztosít erre fedezetet, egyértelműen politikai döntés szükséges ahhoz, hogy Pácin mellett Lácacséke mikor nyitható. Mi készen állunk erre is... □ Ha a híd októberre elkészül, akkor nem kizárt, hogy az év végére itt is határállomás- avatót tartanak? 0 Felelősen nem tudok erről nyilatkozni, kormánydöntést igényel a kérdés. Nálunk is, a határ túl oldalán is. Mindenesetre a szlovák vámigazgatót arra kértem a közelmúltban, hogy tájékozódjon a kormányánál a határátkelőhelyek nyitásának sorrendjéről. Nekünk vámosoknak előre kell gondolkodni, mert olyan nincs, hogy amikor megszületik a politikai döntés, akkor én még kérek hat hónapot, hogy megteremtsem a feltételeket a határnyitásra. Készen kell állnunk... □ Más. Gazdaság. A vámosok és a pénzügyőrök ha úgy tetszik jelen vannak a gazdaság minden területén. Hogyan ítéli meg, valóban olyan súlyos a válság, mint ahogy a pénzügyminiszter, vagyis az ön főnöke állítja? • Nem mondhatok mást, mint a főnököm, kritikus helyzetben van a gazdaság. □ Diplomatikus válasz. Ám még egyszer megkérdem: belülről hogyan értékelik a helyzetet? 0 A Vám és Pénzügyőrség tervezett bevételeit túlteljesítette, annak ellenére, hogy 1994-ben jelentős vámcsökkentéseket hajtottunk végre, az Európai Unióhoz történt társult tagságunk miatt. Ezt kötelező volt megtennünk. Kinnlevőségeink különben már csak nagyon mérsékelten csökkennek, nettó kinnlevőségeink összege 10 milliárd forint alatt van, ennek legalább kétharmada szerintem már behajthatatlan. Ugyanis nagyon sok cég jogutód nélkül megszűnt egy-egy több százmilliós üzlet lebonyolítása után, anélkül, hogy vámot és adót fizettek volna. Tehát nincs már kitől, mitől in-' kasszáim. □ Kormányzati oldalról milyen nyomás nehezedik a testületre? • Nem nyomás, elvárás. Továbbra is az, hogy beszedjük a pénzeket. Minél több pénzt beszedni. □ Mennyit fizettek be a központi büdzsébe az év eddig eltelt hónapjaiban? Van pontosadata? 0 Körülbelül negyvenmilliárd forinttal többet szedtünk be az előirányzatoknál, de ez nemcsak vám, hanem állami köztartozások, áfa, fogyasztási adó, és a többi. □ Vagyis? Mennyit fizettek be? 0 Kétszázmilliárd forint fölött járunk... □ Akkor most nemigen szerethetik a fináncokat? 0 Nem érzek olyan nagy ellenszenvet irántunk. Az igazság az, hogy két fajta vállalkozó van. Az egyik arra vállalkozik, hogy a joghézagokat és a szabályozatlanságokat ki- játszsza, és ebből profitál. Számukra valóban nem vagyunk szimpatikusak, de azért van egy másik kör, az ebbe tartozók a piac megtisztítása érdekében vállalják a nagyobb terheket is. Idetartozik az olajimportőrök szövetsége, a szeszelőállítók szövetsége, a kávéimportőrök, nekik létérdekük, hogy illegálisan ne jöjjön be olyan termék az országba amelyet ők hivatalosan importálnak, forgalmaznak. Furcsa gazdaság a miénk, hamisítják a zárjegyeket, a márkacímkéket. Ezeket nyomdák gyártják, kft.-k, bélés külföldön egyaránt. Nem könnyű a helyzetünk, tartok tőle a hagyományos pénzügyőri tevékenységünket kell megerősíteni, mert rengeteg olyan joghézag van, ahol nem zár a kör. Bizonyos feladatokat már visz-'0 szakaptunk, például a magas adótartalmú.' jövedéki ellenőrzést. Hadd mondjak valamit:' a jövedéki törvény hatálya alá tartozik az olaj, a benzin, de nem tartozik ide a világító- petróleum, a kerozin, a vegyibenzin. Finánc^' legyen a talpán, aki egy tartálykocsi vizsga-.' latánál megállapítja, hogy az a benzin, amit- szállít, folttisztító- vagy motorbenzin. Adataink szerint megháromszorozódott a világítópetróleum importja. Tessék mondani: ennyien áttértek a petrólámpás világításra? Vagy: duplájára emelkedett a kerozinbehozatal. □ Megkétszereződött a repülőpark is... 0 Hát persze! A petróleumból, a kerozinból elő lehet állítani jövedéki termékeket... □ Az utóbbi időben a kábítószerfogások is a figyelem középpontjába állították a vámosokat, most pedig megjelent a hasadóanyag a határon. 0 A Vám- és Pénzügyőrség sajnos nem rendelkezik olyan felszereltséggel, amivel a hasadóanyag felderíthető lenne, de tudomásom szerint a határőrségnek van, igaz, csalt korlátozott számban. Fel kell készülnünk az urán, a plutónium kereskedelmére... Ami n a kábítószert illeti: annak ellenére, hogy európai szintű a kábítószer-felderítésünk - és mi nem vadkendert foglalunk le, hanem kemény drogot, heroint, idén eddig legalább hatszáz kilogrammot -, szükség lenne egy átvilágító berendezésre, hiszen egy kamion tételes átvizsgálása 50-60 ezer forint. □ Térjünk vissza oda, hogy eddig kétszáz- milliárd forintot fizettek be a költségvetésnek. Ezek szerint akkor meg is becsülik a testületet. 0 Hát ha azt veszem, hogy három éve nem volt központi bérfejlesztés, hogy az átlagilletmény bruttó 27 ezer 900 forint... Le vagyunk rongyolódva. Ez egy fólfutóba lévő szakma, speditőrök, vállalkozók mind szeretnének egy olyan szakembert, aki a vámban, a pénzügyőri munkában otthon van. Tíz-, húsr, harmincezreket ráígérnek az itteni bérre, elmegy a finánc. Az a finánc, akinek kiképzése több százezer forintba kerül, s akit nem tudunk itt tartani. Évente kilencszáz embert pótolunk emiatt. El lehet képzelni, hogy ez mennyibe kerül. Szociális mutatók Kelet- és Közep-Európában Csontos Rozália Kelet- és Közép-Európában a szociális mutatók híven tükrözik, hogy milyen árat kéll fizetniük az embereknek a politikai és a gazdasági átmenetért - írja az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) The Progress of Nations című időszakos kiadványa. Albánia, Bulgária, Románia, Ukrajna és az Orosz Föderáció a legerősebben sújtott országok. A felnőtt lakosok elhalálozási arányszáma növekszik, a középiskolákba felvett gyerekek száma csökken és a bűnözés példátlanul gyors növekedést mutat. Az Orosz Föderációban az elhalálozási arányszám emelkedése azt jelenti, hogy 1993-ban félmillióval több ember halt meg mint 1989-ben, mégpedig legtöbben a felnőtt férfiak közül. Közép-Európában valamivel jobb a helyzet: A Cseh Köztársaságban lassan visszatérnek a normálisabb körülmények. Lengyelországban az életszínvonal erőteljes csökkenése után a „lábadozás” első jelei mutatkoznak, Magyarországon pedig a növekvő halálozási arányszámoktól eltekintve sikerül megakadályozni a legtöbb szociális mutató romlását.Viszonylag kevéssé módosította az átmenet a térség országaiban a gyermekek jólétére vonatkozó legfontosabb mutatókat: az öt éven aluli gyermekek halandóságának arányszámait, a védőoltással való ellátás szintjét és az elemi iskolai beiratkozások számát. A gazdasági helyzet romlására utaló sokkal gyászosabb statisztikai adatok - a reálbérek csökkenése, a munkanélküliség növekedése és az egészségügyi ellátás költségeinek erőteljes felszökése - azonban azt sejtetik, hogy az a környezet, amelyben a gyermekek milliói felnövekednek, sokkal nagyobb mértékben romlik, mint azt a statisztikai adatok mutatják. Az UNICEF felmérést készített az 1989 és 1992 közötti időszakról. Ennek megállapításai közül idézünk néhányat.- Az öt éven aluli gyermekek halálozási arányszáma változatlan volt a legtöbb országban, de valamelyest csökkent Magyarországon, Lengyelországban és Romániában, és növekedést mutatott Bulgáriában (1000 születésből 18-ról 20-ra nőtt).- A védőoltással való ellátást a legtöbb országban a 90 százalékosnál magasabb szinten tartották, és ez sokkal magasabb átlag mint a világ bármelyik más térségében. Az egyetlen jelentős kivétel az Orosz Föderáció, ahol a kanyaró elleni oltás szintje 82 százalékosról 62 százalékosra csökkent.- A majdnem általános alapfokú beiskolázás szintén változatlan maradt a térségben, kivéve Romániát és Bulgáriát, gjiol 97 százalékosról 94 százalékosra, illetve 96 százalékosról 89 százalékosra csökkent.- Az óvodai ellátás Magyar- ország kivételével a térség országaiban mindenütt 15-20 százalékkal csökkent.- Az átlagos életkor Románia kivételével mindenütt valamelyest csökkent, az orosz férfiak esetében két évvel.- A házasodási és a születési arányszámok erősen csökkentek mindazokban a közép- és kelet-európai országokban, ahol erről adatokat tudtak szerezni.- A családi pótlék és az anyasági segély gyorsabban apadt mint a nyugdíj.- Az egy főre jutó hús- és halfogyasztás valamennyi országban csökkent, a legnagyobb mértékben a szegények körében — Az egészségügyre és az oktatásra fordított állami kiadások a nemzeti össztermék arányában az 1989-1992-es időszakban az Orosz Föderáció kivételével mindegyik közép- és kelet-európai országban elég jelentős nö- vekedést mutattak. Az egészségügyi szolgáltatások és az oktatás minősége azonban romlott, mivel a valós költségvetések leapadnak, a fizetések mind nagyobb részt vesznek el belőlük és operatív célokra egyre kevesebb pénz áll rendelkezésre. Abaúji táj Barczi Pál rajza
