Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-03 / 208. szám

II ÉM-hétvége ÉM interjú Szeptember 3., Szombat „Magyarul szól ez a táj...” Hajdú Imre Keresem a térképen a település nevét, de nem lelem. Előveszem a nem is túl régen kiadott Földrajzi nevek etimológiai szótárát. New York, Delhi benne van, ám Makrancot itt sem találom. Hiába magyar kiadású könyv, hiába magyar a szerzője, úgy látszik, Makranc nem ügy. Pedig ősi település lehet, meg hírneves. Ezt abból gondolom, hogy még ma is nem kevés család vi­seli a Makranczi nevet. Végre a jó öreg Fényes Eleknél, az ő precíz, 1851 -ben kiadott Magyarország geográfiai szótárában rábukka­nok Makranc nevére, méghozzá cz-vel írva:„Makrancz, magyar falu, Abaúj vármegyében, Szepsihez egy órá­nyira: 820 katholikus, 7 evangélikus, 64 református, 26 zsidó lakos. Katholikus és református templomok. Éke­síti a Bánó uraság szép lakháza. Földesura:többen. Utol­só posta: Kassa." Lám az autóbuszvezetőnk sem ismerte az odavezető utat, mert eltévedtünk. Elmentünk a Kelet-Szlovákiai Vasmű hátborzongató monstruma mellett, beértünk egy afrikai állapotokat idéző cigánytelepre, majd végre egy ősi tisztességű magyar faluba, ahol az éppen templom­ból hazatérő lakosság igazított bennünket útba. /\ he­lyes irányba, Makranc felé. Ott már vártak bennünket. Izgalommal és szeretettel. Ez a bennünket, a bogácsi hagyományőrző együttest je­lenti, akik a Bogácsi fonó műsorukkal színesítették - mint azt a krónikás a helyszínen megtudta - a hagyo­mányosnak számító Makranci Nyár kulturális, sport se­regszemlét. S persze nemcsak ezt tudta meg az együttest elkísérő krónikás! Hanem azt is, hogy Makranc gyakorlatilag ma is színtiszta magyar település, ahol 1300-an élnek, s ahol az önkormányzat, valamint a járási és helyi Cse- madok szervezet közösen eltökélte, hagyományt terem­tenek. Ahogy fogalmazták: őseik emlékének adózva, s ezzel példát adva gyermekeiknek. A nagy sikerű folk­lór műsor keretében Bodonyi András pedagógus egy szál gitárkísérettel azt énekelte: „Magyarul dobban ez a szív, magyarul szól ez a táj, Pajtás, de ha kell, a ba­rátom a világ." Szóval, tisztességes, nem magyarkodó, ugyanakkor pél­dás magyar ünnep a Makranci Nyár. Örömmel, izga­lommal, nagy-nagy szeretettel szervezett-rendezett ün­nep. Emlékezetes helye a barátkozásnak, a kézfogás­nak, a szórakozásnak, s egyben a felvidékiek identitás- tudatát tápláló, éltető forrás is. A Nap is kedvét lelte e szép lankájú, távolról hegyek övezte abaúji táj, abaúji nép ünnepében, kellemes me­legben, szikrázó napfényben zajlottak az események. Volt itt minden: labdarúgó-mérkőzésektől kezdve tűz­oltóversenyen át, a repülőmodellezők bemutatójáig... S miközben ejtőernyősök ugráltak az égből, lent szól a nóta, perdült a láb, fogyott a finom gulyás, és csúszott a frissen csapolt sör. Két korsó között persze azt is feljegyezte a krónikás, hogy akadtak itt is e tájon, akik „kezdeményezték": szlo­vák nyelven tartassák a mise az ősi templomban, ahol Szent István feleségének, Boldog Gizellának a síremlé­két is őrzik. /A kezdeményezést szerencsére népszava­zás" követte. Az érintettek 96 százaléka nyíltan amel­lett voksolt, hogy a jövőben is magyar nyelven akarják hallani az Igét, s mondani az imát: Miatyánk, ki vagy a mennyekben... Erről jut eszembe Bodonyi András már említett dala. Mintha csak e döntést indokolná: „Érhet bármi baj, so­hasem törik meg ez a nép..." Persze, megnyugtató nekik, ha odaátról, az óhazából segítenek, drukkolnak nekik. Újabb erőt ad a minden­napokhoz egy látogatás, egy onnan hozott szó, egy on­nan érkező dal is... Boda Ferencnek, a Szepsi járási Cse- madok titkárának, a rendezvény egyik „mindenesének" kérése napnál világosabb: gyertek, segítsetek jövőre is! Örömmel tesszük. Sőt! Most már az sem zavar bennün­ket, hogy nem találjuk a térképen Makrancot. Térkép nélkül is oda, pontosabban visszatalálunk! Októberben megnyílhat a pácini határkapu Interjú Arnold Mihály vezérőrnaggyal, országos parancsnokkal A pácini határállomáson. Októbertől vélhetően nemcsak ideiglenesen lesz nyitva a határ-/- kapu. Fotó: Laczó József, ’ Illesy Sándor Miskolc (ÉM) - Hovatovább biztosra mondható: októberben határkaput avat Pácin és Nagykövesd között a ma­gyar és a szlovák köztársasági elnök, s talán az sem elképzelhetetlen, hogy a Bodrogköz egy másik településénél, Lácacsékénél is megnyílhat az állam­határ. Ennek elsődleges feltétele per­sze, hogy elkészüljön a cigándi Tisza- híd, amely összekötőkapocs lehet a fel­újításra szoruló záhonyi híd helyett Magyarország és Kárpátalja között. Ar­nold Mihály vezérőrnagy, a Vám és Pénzügyőrség országos parancsoka la­punknak adott interjújában arról is beszámolt: a testület különböző címe­ken jelentősen többet fizetett be a közpon­ti költségvetésbe, mint az elmúlt évben. O Kezdjük talán beszélgetésünket azzal, amely azt hiszem sok bodrogközi embert ér­dekel: a pácini határátkelő ügye. Tud-e va­lami biztatót mondani megnyitásával kapcsolatban? • Göncz Árpád köztársasági elnök úr a kö­zelmúltban Besztercebányán, Szlovákia nemzeti ünnepén nem hivatalos tárgyaláso­kat folytatott szlovák partnerével, Michal Kovác-cal, s engem arról tájékoztatott, hogy októberben megnyílhat a pácini kapu. Az el­nök úr felhatalmazott, hogy erről a pácini polgármestert tájékoztassam. A Vám és Pénzügyőrség felkészült a megnyitásra, s információim szerint a határőrség is. Ké­szen áll az épület, várjuk a szlovák kollégá­kat. Két szolgálati lakást adunk a munka­társainknak, amit az önkormányzat biztosí­tott. Terveink szerint egyelőre csak utasfor­galomra lesz megnyitva a határ, a hídnak az áteresztő képessége, teherbírása a teher­forgalmat nem teszi lehetővé. Készen ál­lunk a nyitásra, már csak a szalag, az olló és egy pohár pezsgő hiányzik. □ Pácintól nem messze Lácacséhe is határ­nyitásra vár. Az a tény, hogy a közeljövőben átadják a cigándi Tisza-hidat, felértékelheti a térség jelentőségét. Mit tud ezzel kapcsolat­ban elmondani? • Nagy jelentősége van minden határállo­másnak, a lácacsékinek különösen az lenne. Elsősorban azért, mert a záhonyi Tisza-híd helyzete kritikus, felújítása elodázhatatlan. A cigándi híd elkészültével erre lehetne te­relni a forgalmat. És persze az sem elhanya­golható, hogy egy határkapu a térségek gaz­dasági életére is hatással lenne. Az hiszem a költségvetés biztosít erre fedezetet, egyér­telműen politikai döntés szükséges ahhoz, hogy Pácin mellett Lácacséke mikor nyitha­tó. Mi készen állunk erre is... □ Ha a híd októberre elkészül, akkor nem ki­zárt, hogy az év végére itt is határállomás- avatót tartanak? 0 Felelősen nem tudok erről nyilatkozni, kormánydöntést igényel a kérdés. Nálunk is, a határ túl oldalán is. Mindenesetre a szlovák vámigazgatót arra kértem a közel­múltban, hogy tájékozódjon a kormányánál a határátkelőhelyek nyitásának sorrendjé­ről. Nekünk vámosoknak előre kell gondol­kodni, mert olyan nincs, hogy amikor meg­születik a politikai döntés, akkor én még kérek hat hónapot, hogy megteremtsem a feltételeket a határnyitásra. Készen kell állnunk... □ Más. Gazdaság. A vámosok és a pénzügy­őrök ha úgy tetszik jelen vannak a gazdaság minden területén. Hogyan ítéli meg, valóban olyan súlyos a válság, mint ahogy a pénz­ügyminiszter, vagyis az ön főnöke állítja? • Nem mondhatok mást, mint a főnököm, kritikus helyzetben van a gazdaság. □ Diplomatikus válasz. Ám még egyszer megkérdem: belülről hogyan értékelik a helyzetet? 0 A Vám és Pénzügyőrség tervezett bevéte­leit túlteljesítette, annak ellenére, hogy 1994-ben jelentős vámcsökkentéseket haj­tottunk végre, az Európai Unióhoz történt társult tagságunk miatt. Ezt kötelező volt megtennünk. Kinnlevőségeink különben már csak nagyon mérsékelten csökkennek, nettó kinnlevőségeink összege 10 milliárd forint alatt van, ennek legalább kétharma­da szerintem már behajthatatlan. Ugyanis nagyon sok cég jogutód nélkül megszűnt egy-egy több százmilliós üzlet lebonyolítása után, anélkül, hogy vámot és adót fizettek volna. Tehát nincs már kitől, mitől in-' kasszáim. □ Kormányzati oldalról milyen nyomás ne­hezedik a testületre? • Nem nyomás, elvárás. Továbbra is az, hogy beszedjük a pénzeket. Minél több pénzt beszedni. □ Mennyit fizettek be a központi büdzsébe az év eddig eltelt hónapjaiban? Van pon­tosadata? 0 Körülbelül negyvenmilliárd forinttal töb­bet szedtünk be az előirányzatoknál, de ez nemcsak vám, hanem állami köztartozások, áfa, fogyasztási adó, és a többi. □ Vagyis? Mennyit fizettek be? 0 Kétszázmilliárd forint fölött járunk... □ Akkor most nemigen szerethetik a finán­cokat? 0 Nem érzek olyan nagy ellenszenvet irán­tunk. Az igazság az, hogy két fajta vállalko­zó van. Az egyik arra vállalkozik, hogy a jog­hézagokat és a szabályozatlanságokat ki- játszsza, és ebből profitál. Számukra való­ban nem vagyunk szimpatikusak, de azért van egy másik kör, az ebbe tartozók a piac megtisztítása érdekében vállalják a na­gyobb terheket is. Idetartozik az olajimpor­tőrök szövetsége, a szeszelőállítók szövetsé­ge, a kávéimportőrök, nekik létérdekük, hogy illegálisan ne jöjjön be olyan termék az országba amelyet ők hivatalosan importál­nak, forgalmaznak. Furcsa gazdaság a mi­énk, hamisítják a zárjegyeket, a márkacím­kéket. Ezeket nyomdák gyártják, kft.-k, bél­és külföldön egyaránt. Nem könnyű a hely­zetünk, tartok tőle a hagyományos pénz­ügyőri tevékenységünket kell megerősíteni, mert rengeteg olyan joghézag van, ahol nem zár a kör. Bizonyos feladatokat már visz-'0 szakaptunk, például a magas adótartalmú.' jövedéki ellenőrzést. Hadd mondjak valamit:' a jövedéki törvény hatálya alá tartozik az olaj, a benzin, de nem tartozik ide a világító- petróleum, a kerozin, a vegyibenzin. Finánc^' legyen a talpán, aki egy tartálykocsi vizsga-.' latánál megállapítja, hogy az a benzin, amit- szállít, folttisztító- vagy motorbenzin. Ada­taink szerint megháromszorozódott a vilá­gítópetróleum importja. Tessék mondani: ennyien áttértek a petrólámpás világításra? Vagy: duplájára emelkedett a kerozinbehozatal. □ Megkétszereződött a repülőpark is... 0 Hát persze! A petróleumból, a kerozinból elő lehet állítani jövedéki termékeket... □ Az utóbbi időben a kábítószerfogások is a figyelem középpontjába állították a vámo­sokat, most pedig megjelent a hasadóanyag a határon. 0 A Vám- és Pénzügyőrség sajnos nem ren­delkezik olyan felszereltséggel, amivel a ha­sadóanyag felderíthető lenne, de tudomá­som szerint a határőrségnek van, igaz, csalt korlátozott számban. Fel kell készülnünk az urán, a plutónium kereskedelmére... Ami n a kábítószert illeti: annak ellenére, hogy eu­rópai szintű a kábítószer-felderítésünk - és mi nem vadkendert foglalunk le, hanem ke­mény drogot, heroint, idén eddig legalább hatszáz kilogrammot -, szükség lenne egy átvilágító berendezésre, hiszen egy kamion tételes átvizsgálása 50-60 ezer forint. □ Térjünk vissza oda, hogy eddig kétszáz- milliárd forintot fizettek be a költségve­tésnek. Ezek szerint akkor meg is becsülik a testületet. 0 Hát ha azt veszem, hogy három éve nem volt központi bérfejlesztés, hogy az átlagil­letmény bruttó 27 ezer 900 forint... Le va­gyunk rongyolódva. Ez egy fólfutóba lévő szakma, speditőrök, vállalkozók mind sze­retnének egy olyan szakembert, aki a vám­ban, a pénzügyőri munkában otthon van. Tíz-, húsr, harmincezreket ráígérnek az itteni bérre, elmegy a finánc. Az a finánc, akinek kikép­zése több százezer forintba kerül, s akit nem tudunk itt tartani. Évente kilencszáz em­bert pótolunk emiatt. El lehet képzelni, hogy ez mennyibe kerül. Szociális mutatók Kelet- és Közep-Európában Csontos Rozália Kelet- és Közép-Európában a szociális mutatók híven tükrö­zik, hogy milyen árat kéll fizet­niük az embereknek a politikai és a gazdasági átmenetért - írja az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) The Progress of Nati­ons című időszakos kiadványa. Albánia, Bulgária, Románia, Ukrajna és az Orosz Föderáció a legerősebben sújtott országok. A felnőtt lakosok elhalálozási arányszáma növekszik, a közép­iskolákba felvett gyerekek szá­ma csökken és a bűnözés példát­lanul gyors növekedést mutat. Az Orosz Föderációban az elha­lálozási arányszám emelkedése azt jelenti, hogy 1993-ban fél­millióval több ember halt meg mint 1989-ben, mégpedig leg­többen a felnőtt férfiak közül. Közép-Európában valamivel jobb a helyzet: A Cseh Köztársa­ságban lassan visszatérnek a normálisabb körülmények. Len­gyelországban az életszínvonal erőteljes csökkenése után a „lábadozás” első jelei mutatkoz­nak, Magyarországon pedig a növekvő halálozási arányszá­moktól eltekintve sikerül meg­akadályozni a legtöbb szociális mutató romlását.Viszonylag ke­véssé módosította az átmenet a térség országaiban a gyermekek jólétére vonatkozó legfontosabb mutatókat: az öt éven aluli gyermekek halandóságának arányszámait, a védőoltással való ellátás szintjét és az elemi iskolai beiratkozások számát. A gazdasági helyzet romlására utaló sokkal gyászosabb statisz­tikai adatok - a reálbérek csök­kenése, a munkanélküliség nö­vekedése és az egészségügyi el­látás költségeinek erőteljes fel­szökése - azonban azt sejtetik, hogy az a környezet, amelyben a gyermekek milliói felnöveked­nek, sokkal nagyobb mértékben romlik, mint azt a statisztikai adatok mutatják. Az UNICEF felmérést készí­tett az 1989 és 1992 közötti idő­szakról. Ennek megállapításai közül idézünk néhányat.- Az öt éven aluli gyermekek halálozási arányszáma válto­zatlan volt a legtöbb országban, de valamelyest csökkent Ma­gyarországon, Lengyelország­ban és Romániában, és növe­kedést mutatott Bulgáriá­ban (1000 születésből 18-ról 20-ra nőtt).- A védőoltással való ellátást a legtöbb országban a 90 száza­lékosnál magasabb szinten tar­tották, és ez sokkal magasabb átlag mint a világ bármelyik más térségében. Az egyetlen jelentős kivétel az Orosz Föderáció, ahol a kanyaró elleni oltás szintje 82 százalékosról 62 százalékos­ra csökkent.- A majdnem általános alap­fokú beiskolázás szintén válto­zatlan maradt a térségben, ki­véve Romániát és Bulgáriát, gjiol 97 százalékosról 94 száza­lékosra, illetve 96 százalékosról 89 százalékosra csökkent.- Az óvodai ellátás Magyar- ország kivételével a térség or­szágaiban mindenütt 15-20 százalékkal csökkent.- Az átlagos életkor Románia kivételével mindenütt valame­lyest csökkent, az orosz férfiak esetében két évvel.- A házasodási és a születési arányszámok erősen csökken­tek mindazokban a közép- és kelet-európai országokban, ahol erről adatokat tudtak szerezni.- A családi pótlék és az anya­sági segély gyorsabban apadt mint a nyugdíj.- Az egy főre jutó hús- és halfogyasztás valamennyi országban csökkent, a legna­gyobb mértékben a szegé­nyek körében — Az egészségügyre és az okta­tásra fordított állami kiadások a nemzeti össztermék arányában az 1989-1992-es időszakban az Orosz Föderáció kivételével mindegyik közép- és kelet-euró­pai országban elég jelentős nö- vekedést mutattak. Az egészségügyi szolgáltatá­sok és az oktatás minősége azonban romlott, mivel a valós költségvetések leapadnak, a fi­zetések mind nagyobb részt vesznek el belőlük és operatív célokra egyre kevesebb pénz áll rendelkezésre. Abaúji táj Barczi Pál rajza

Next

/
Oldalképek
Tartalom