Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-03 / 208. szám

Szeptember 3., Szombat ÉM - riport ÉM-hétvége III Amíg kívül szépült, belül rohadt... A demokrácia ár(ny)a - avagy falu- és iskolavezetési gyakorlatok kezdőknek és haladóknak a kilencvenes években Fiup Gabriella Bodrogolaszi (ÉM) -1994. jú­nius 30-án Bodrogolaszi köz­ség önkormányzata alkal­matlanságra hivatkozva yisszavonta Tölgyesi István iskolaigazgatói megbízatá­sát. Ez az időpont sem nem eleje, sem nem vége a törté­netnek. A bajok már koráb­ban elkezdődtek, és valószí­nű, még sokáig eltart a pe­reskedés. aztán, amibe csak lehetett, min­denbe belekötött. Pedig az igaz­gatóságom ideje alatt nagyon sokat fejlődött az iskola. Amikor átvettem a vezetést, a kerítést három sor szögesdrót helyette­sítette. Valóban megszépült az iskola. Az év elején lapunkban is beszámoltunk arról, hogy kü­lönböző pályázatok útján 15-16 millió forintot sikerült össze­gyűjteni az intézmény számára. - Az első feladatok egyike volt a fűtés korszerűsítése, az önkor­^ volt igazgató Nyilván azt is kiderítik majd, ki tette a polgármesteri hivatal pe­csétjét az iskolaigazgató szak­mai irányítása alá tartozó óvoda vezetőjének magasabb vezetői beosztásba történő átsorolásá­ra. Nem voltunk ott, nem lát­tuk. Ráadásul, akik jelen vol­tak, azok sem egyformán emlé­keznek. A polgármester úr ép­pen szabadságon volt. Viszont az igazgató úr azt állítja, a jegy­zőasszony jóvá hagyta az átso­rolást, és a polgármester is csak két napig volt távol, tudott a do­logról, maga írta le egy levélben, hogy az iskolától különváló óvo­da vezetőjét megilleti a maga­sabb vezetői beosztás. Mielőtt minderről megtud­nánk Dúrbák József polgármes­ter véleményét, tisztáznunk kell néhány dolgot. Mert nem szeretné, ha úgy tűnne, hogy ő hívott újságírókat, megígéijük, benne lesz az újságban: nem ő szólt nekünk. (Itt kell megje­gyezni, hogy bár Tölgyesi Ist­vánnal már beszéltünk, de nem tőle hallottunk először az eset­ről.) Mindezek után jöhetnek a kérdések... nács és a társintézmény, a Ma- róthi György Általános Iskola Refoimátus Kollégium igazga­tójának a véleményét. Mind­annyian megerősítették a nyolc tanár kérését. Utána tévesztet­tem a képviselők elé ezt az anyagot, és a testület egyértel­műen visszavonta az igazgató megbízatását, ennek a döntés­nek halasztó hatálya nincs. Per­sze ezt megelőzően korábban volt egy másik ügye az átsorolás miatt, ez még bíróság előtt van.- Jól tudom, a bírósági tárgya­lás másnapján mondták ki az alkalmatlanságot?- Már előtte kérte a tantestület az intézkedésünket. Egyébként közben már megvolt a szokásos beszámoltatás is. Az igazgató azt mondta, min­den rendben van, semmi önkri­tikát nem gyakorolt, semmit nem tett azért, hogy megpróbál­ja kijavítani a hangulatot. Né­melyik tanárral már beszélő vi­szonyban sem volt.- Nem azért került erre sor, mert veszni látta a munkaügyi bíró­sági pert?- Képzelje el, az én bélyegzőm­mel és az ó nevével átsorolja a vezető óvónőt, amikor én sza­badságon vagyok! Utána azt mondja, véletlen volt. Ez a ha­táskör túllépése. A testületnek van joga a vezető óvónőt maga­sabb vezetői beosztásba sorolni, nem az iskolaigazgatónak. De volt itt egyéb fegyelmezetlenség is. Önkényesen lecsökkentette a kötelező óraszámot, ezzel „meg­szökött” a túlóra. A testület 300 ezer forintot szavazott meg túló­rára, de már 400 ezret elköltött, pedig még csak a naptári év fe­lénél jártunk.- De az előző években jól gazdál­kodott, soha nem lépte túl a költ­ségvetést, mindig maradt pénz...- Ő nem tudta túllépni, de nem is spórolt meg semmit. Egy szöggel sem rendelkezett. A költségvetésből nem ő gazdálko­dott. Ónálló intézmény nálunk nincs. A költségvetési gazdálko­dás innen történik, pénzt utal­ványozni innen, az én és a jegy­zóasszony tudomásával lehet.- Ahhoz viszont nem fér kétség, hogy az utóbbi időben megújult az iskola! Az igazgató pályáza­tok útján hatalmas pénzeket szerzett.- A hatalmas eredmény közös tett, minden pályázatot az ön- kormányzat nevében én, a pol­gármester és az iskola nevében az igazgató írt alá. Együtt sze­reztük ezeket a pénzeket. Azzal, hogy idekerültek a kárpátaljai gyerekek, sok lehetőséget kap­tunk, hiszen ezért is segített bennünket az állam. De ez nem egyedül a Tölgyesi úr eredmé­nye, hanem az önkormányzati testület tagjaié. Sőt, a kárpátal­jai gyerekek idehozatalát ő nem is akarta. Pedig ez 3,5 millió pluszt jelentett számunkra. Ha ők nincsenek itt, ugyanúgy fenn kellene tartani az iskolát, ugyanennyi tanár kellene, de kevesebb pénzből. Ő ezt nem akarta, és itt kezdődött az ellen­ségeskedés, ekkor fordult szem­be vele a tanári kar.-Az alkalmatlanság kimondása t És akiről szó sem esett... Fotók: Dobos Klára ügyelőre azt is nehéz lenne riagmondani, hány peres ügyről ^szélnek a történet szereplői. Tan, amelyik már régen lezá­rt, de akkor jelentéktelennek bűnt, most mégis felszínre ke- rü]- Van olyan eset is, melyből riég csak fegyelmi sem lett, pe­rig lehetett volna. Vannak ezen Kívül folyamatban lévő peres "gyek, és a dolgok jelenlegi állá­sa szerint akár naponta szület­hetnek újabb feljelentések. Ezek közül ha egyet kiemel­ünk, nem értenénk semmit. De ha valamennyit pontról pontra ^mesélnénk, a bíróságra jel- íernző alapossággal valameny- nyi érintettet meghallgatnánk, ?kkor sem biztos, hogy közelebb látnánk az igazsághoz. De ki rierne vállalkozni arra, hogy 'gazságot tegyen?! 4 felnégyelt” igazgató ' Talán azzal kezdődtek a ba­lok, hogy a polgármester úrnak Valaki azt mondhatta, hogy én ls indulni akarok az önkor­mányzati választásokon - mondja Tölgyesi István. - Ezért mányzat segítségével megtör­tént az épület külsejének felújí­tása - folytatja a volt igazgató. — Érdemes megnézni az iskolát. Sportpályát építettünk, az új épületszárnyban négy tanterem kapott helyet, korszerű zuhany­zók, öltözők épültek. A követke­ző lépés lett volna a tornaterem felépítése. Már ehhez is megér­kezett egymillió forint. Amikor befejeződött az új épületszámy építése, még jutalmat is kaptam a polgármestertől. Utána jött a fegyelmi. Akkor megvonták tő­lem a vezetői beosztást. Termé­szetesen a Munkaügyi Bíróság­hoz fordultam, egyelőre ez az ügy még nem zárait le. Amikor látták, hogy ezzel nem tudnak félre állítani, jött az alkalmat­lanság kimondása. Azt mond­tam akkor: nem elég, hogy fela­kasztottak, hogy biztosak legye­nek a dolgukban, még fel is né­gyeitek... Pecsétes ügyiek A Munkaügyi Bíróság bizonyá­ra ki fogja deríteni, hogy is volt az a bizonyos okirat-hamisítás. A polgármester Indulhat a magnó!- A volt igazgató szerint akkor kezdődtek a bajok, amikor kide­rült, hogy ő is indul a polgár- mesteri székért.- Ez abszolút mértékben nem így van. Ez a bodrogolaszi köz­vélemény félrevezetése. Tölgye­si István egyszer már volt a vá­lasztási ellenfelem, még a taná­csi időszakban. Amint látom, ő ezt azóta sem tudta megemész­teni. A leváltását az iskola taná­ri karának kétharmada kezde­ményezte. írásban fordultak hozzám, kérték az intézkedé­sünket, mivel normális pedagó­giai munkát nem tudtak vele folytatni. Nem kapkodtuk el a döntést. írásban kikértem az Is­kolaszék-, a Közalkalmazotti Ta­előtt nem vetődött fel, hogy eset­leg külső szervektől is véleményt kérjenek?- Ez a pedagógusok alulról jövő kezdeményezésére indult. Úgy gondolom, hogy nem szenvedett csorbát a demokrácia. Mi itt eb­ben a községben mint demokra­tikusan megválasztott szervek- iskolaszék, közalkalmazotti tanács, képviselő-testület, - dön­töttünk ebben a kérdésben.- Nem is a demokrácia, hanem a szakmaiság miatt kérdezem.- Ha nyolc tanár, a tantestület kétharmada alkalmatlannak tartja, ez elég garancia.-Nem szeretnék senkit sem meg­bántani, de tételezzük fel, hogy ők látják rosszul. A többség ön­magában még nem biztosíték...- A bodrogolaszi közvélemény is a nyolc pedagógus véleményét erősíti. Ez a megosztottság mi­nőségi különbséget is takar. A hatos csoportban a volt igazga­tón és a feleségén kívül van olyan, akinek az igazgató adott fegyelmit, szabálysértési ügye volt, elvonókúráról jött vissza....- Messziről jattként erre mm tu­dok mit mondani. De itt van pél­dául a református kollégium igazgatónőjének az esete. Talán ha három hónapja vezette az in­tézményt, amikor felkérték, hogy írja le véleményét az iskola igaz­gatójáról.-Három hónapig dolgoztak együtt, mégis leírta, hogy az is­kolaigazgató gátolja a munkáju­kat, rossz a kapcsolat. Elég sú­lyos oka lehetett, ha ezt le merte írni. De három hónap sem kell ahhoz, hogy megismerjük a má­sikat, ennyi idő alatt is renge­teg bosszúságot lehet szerezni egymásnak...- Nekünk pedagógiai vitáink voltak az igazgató úrral. A tan­testület sem a pecsét-ügyben, sem más fenntartóra tartozó kérdésben nem nyitott vitát. A tantestületben pedagógiai ala­pon kezdődtek a feszültségek. Ilyen volt például az idegen- nyelv-oktatás, a tanulók fel­mentése, vagy például, amikor fegyelmivel fenyegette az alsós kollégát, mert felcserélte a saját óráinak a sorrendjét. A refoimá­tus kollégiumban lakó kárpátal­jai gyerekek nekünk nem csak plusz munkát, hanem lehetősé­get is adtak. Hiszen nem mind­egy, hogy hány gyerekkel műkö­dik az iskola, és a falu szem­pontjából is fontos a munkale­hetőség. Ezt ismerte fel a tan­testület, de az iskolaigazgató so­kallta azt a támogatást is, amit az önkormányzat adott a kollé­giumnak. Aki ellentmondott az igazgatónak, annak nem volt megállása előtte. Ezt így nem lehetett tovább folytatni. Ezért kezdeményeztük a tantestületi megbeszélést, és végül ezért for­dultunk a polgármesterhez. En­gem mint igazgatóhelyettest kétszer váltott le az igazgató úr. Először egy szabadszombaton. Majd május 24-én azért, mert be mertem írni a körözőbe a tan­testület jogos igényét, hogy ül­jünk le, tisztázzuk a kialakult helyzetet. Erre nem volt hajlan­dó; kénytelenek voltunk az ön- kormányzat segítségét kérni... Különfélék, egyebek Mindezeken kívül beszélni kel­lene még arról is, miként lehet­séges az, hogy két közalkalma­zotti tanács van egy iskolában. A megbízott igazgató Kezdődhet a tanév Az iskola megbízott igazgatónő­je, Tóth Sándomé nem zárkózik el. a beszélgetéstől, de mint mondja, nem igazán örül ennek a lehetőségnek. Nem tesz jót az iskolának, a gyerekeknek, a tantestületnek és a falunak sem, ha rossz hírét viszik.- Szinte már szégyellem, hogy pedagógus vagyok. Kilencedik éve dolgozom vezetőként, de ennyi cirkuszt még nem láttam- fakad ki belőle a keserűség. — Lehet, hogy kívülről szépült, de belülről rohadt az iskola. Tény­leg nem a karrier miatt, hanem tisztességből vállaltam el ezt a megbízatást. A nyári szünetben előkészítettük a tanévet, meg­volt a festés, a parkettacsiszo­lás, a krétától a naplóig minden megvan, kész a tantárgyfelosz­tás. Hétfőn megtartottuk az ala­kuló ülést, megbeszéltük a to­vábbképzéseket, a javítóvizs­gákat. Épp’ csak nyugalom nincs. Nem kellene már nekik ezt csinálni... A „nekik” nyilván a tantes­tület „hatos” csoportjára vonat­kozik. De mit sérelmeztek a „nyolcak’? Megvitathatnánk, melyik a legi­tim, és melyik nem. Szembeál­líthatnánk a „hatok” és a „nyol­cak” véleményét. Mert van, aki azt mondja, nem lehetett dolgozni az igazgatóval, és van, aki álhtja: hazudik, aki ilyet mond. Feleleveníthetnénk az első fegyelmi vizsgálatot, az alkalmatlanságot kimondó ülést. Meg a többit is! Hiszen nem mindennapi eset, hogy valaki tagja az őt előbb al­kalmasnak, majd alkalmatlan­nak tartó testületnek. Külön téma lehetne a jelenlegi megbí­zott igazgató leváltása a helyet­tesi posztról. Ugyancsak megérne néhány sort a szülők aláírásgyűjtése a volt igazgató mellett. Idemásol­hatnánk a periratokat, jogtudó­sokat kérdezhetnénk az esetle­ges alaki hibákról, a bírósági ügyek várható kimeneteléről. Érdemes lenne egy szociológust is megszólaltatni arról, hogy tu­dunk-e - úgy általában - „ön- kormányozni”. De miközben mindezekről beszélnénk, talán észre sem vennénk, hogy szeptember 1-jén a bodrogolaszi iskolában is be­csengettek...

Next

/
Oldalképek
Tartalom