Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-28 / 229. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994. Szeptember 28.» Szerda Tanári tárlat Miskolc (ÉM) - Papp László festőművész, rajztanár alkotásaiból nyűik kiállítás szep­tember 29-én a Megyeháza Galériában (Mis­kolc, Városház tér 1.) Rajztanárként, szakfelügyelőként, szak­körvezetőként nagyon sok fiatalt segített te­hetsége kibontakozásában Papp László tanár úr. Őt pedig a Miskolci Református Gimnázi­umban Imreh Zsigmond festőművész indította el a pályán. Az érettségi után a Miskolci Jog­akadémián tanult, de emellett barátai segítsé­gével részt vett a Képzőművészeti Főiskola nyári telepén Nagybányán. A háború és a ha­difogság után - Domanovszky Endre tanítvá­nyaként - végzi el a főiskolát. Hazatérve Mis­kolcra a tanári pályát választja. A rajztanítás területén kiváló eredményeket ért el, fontos szerepet vállalt a rajztanárok továbbképzésé­ben. 1947 óta találkozhatunk alkotásaival kü­lönböző megyei és országos tárlatokon, de kül­földön is több alkalommal mutatkozott be. A nemzetközi művésztelepek mellett Európa több országában járt tanulmányúton. 1952-től vezet képzőművész kört. Ma is elhivatottan, fi­atalos frissességgel osztja meg tapasztalatait a kezdőkkel, és az évek során barátaivá lett idősebb tanítványaival. Pap László: Régi Miskolc _ÉM-portré A lokálpatrióta Miskolc (ÉM - ML) - Ha tizenéveseket látok a Városház tér ivókútjának párkányán ülni - mit tettem egykor magam is -, ma már elgon­dolkodom azon, vajon tudják-e, tudjuk-e ki az, aki kőbe álmodta ezt a vízköpő szerkezetet? Vagy akár azt, amely csendesen húzódik meg a Béke mozi árnyékában - és szolgál, mint az az ember maga, aki valósággá érlelte ezeket az elképzeléseket, nekünk és értünk? S hogy tet­tét nem a pénz motiválta (hiszen többek között ezeket is társadalmi munkában készítette al­kotójuk), hanem a városszeretet? Megismer­kedésünkkor bizony össze kellett szednem az erőmet, hogy állni tudjam kézfogását a 75. évét taposó Tarcsi Lajosnak. Szavai nyomán egy tartalmas életút bontakozott ki előttem za­varba ejtő sokszínűségével. Nehezen összeegyez­tethető, hogy az egykori lakatosinas olyan fi­nom hangszerhez nyúljon, mint a hegedű, játsszon a cserkész fúvószenekarban és a MÁ V Szimfonikusoknál, a színházban és tánc­zenekarban, emellett tanuljon, majd vasutas oktatótisztként tanítson, s első újítását köves­se még számtalan. Mondták már rá: pályaté­vesztett, hiszen könyvekből még a kőfaragást is kitanulta. Miskolchoz kapcsolódó munkássága tulajdonképpen ezzel kezdődik. 1977-ben járunk. — Egyszer, mikor utam a Petőfi-szobor mel­lett vitt el - meséli -, észrevettem, hogy „szegény” majd’ ledől a posztamensről. Ügy gondoltam, hogy felkeresem az akkori KI- SOSZ-t és felajánlom: társadalmi munkában felújítom a talapzatot. Beadványomat átküld­ték a tanács megfelelő osztályára, de ott - úgy látszott - nem bíztak szakértelmemben, hi­szen eredeti szakmám nem ez. Ezért azt talál­ták ki, hogy újítsam föl előbb a Luther udvar­ban álló Csengey-szobrot, mert az „sürgősebb”. Utána jöhet - s jött is - Petőfi szobra, majd az avasi temetőben Szemere Bertalan sírja, az ivókutak, emléktáblák, vandálok rongálásai­nak helyreállítása... Év nem múlt el azóta anélkül, hogy Tarcsi Lajos ne tett volna valamit választott városá­ért, ha kellett, 15 ezer forintos nyugdíjából. Csontváry, Szalay és Rembrandt Miskolc, Leiden (ÉM - DK) - Sza­lay Lajos grafikusművész alko­tásaiból nyílt kiállítás nemrégi­ben a hollandiai Leiden város egyik kisgalériájában. Jegessy Zsuzsa, a magyar tulajdonos kérte kölcsön a Miskolci Galéri­ától az anyagot. Dusza Éva és Dobrik István, a Miskolci Galé­ria munkatársai is „elkísérték” a képeket, ők tájékoztattak az útról. Leidenben (Rembrandt szülőváro­sában) legalább húsz kisgaléria mű­ködik. Ezek közül az egyik a Je­gessy Zsuzsa alapította Zichy Galé­ria. Két-három éve létezik, s tulaj­donosa azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megismerteti a magyar képző- művészettel az ottani közönséget. •Volt már kint tárlata Lóránt János­nak, Bráda Tibornak, Roskó Gábor­nak -jelenleg Szalay Lajosnak, ok­tóber közepén pedig egy Bacchus- kiállítást tervez a galériás, ahol a magyar művészek szőlővel, borral kapcsolatos alkotásait állítják ki. A galéria képek eladásából él, de természetesen a Szalay-anyag nem jut üyen sorsra, ez „csak” tárlat. En­nek ellenére vállalt volna minden költséget a tulajdonos, de szeren­cséje volt, mert a miskolciak pályáz­tak, s kaptak is pénzt a Nemzeti Kulturális Alaptól, amiből a szállí­tást, a biztosítást tudták fedezni. Nem túlzás azt mondani, hogy a kiállításnak nagy sikere volt. Hi­szen a mai holland konceptuális művészet közelében Szalay Lajos klasszikusként hatott. Leidenben nem is igazán erős a grafika, az ott élő alkotók a képzőművészet legbi- zarrabb aktualitásai között érzik igazán otthon magukat. A fiatalok is egyértelműen elismerték, hogy nagyon szépen rajzolt képeket lát­Kazincbarcika (ÉM - M.L.) - Ka­zincbarcika városában jelenleg egyetlen „művelődésre való háznak” kell megfelelnie egy meglehetősen heterogén közös­ség igényeinek és kívánalmai­nak. Alapvető célkitűzéseiket - amellyel a jelent és a jövőt cé­lozzák - Sajó Attila igazgató há­rom szóban kísérelte meg összefoglalni: nyitottság, érték, humánum. Az Egressy Művelődési Központ és Könyvtár sajátos helyet foglal el az északi régió művelődési hálózatá­ban, hiszen vállalt feladataik közé nem csupán a város, hanem a kör­nyékbeli települések közművelődé­sének szervezése is hozzátartozik. Hogy ez irányú munkájukat sikere­sebbé tegyék, a város és a környék­beli települések együttesen létre­hozták saját - ma már majdhogy Fodor Gábor a leideni galériában tak itt. Pedig a magyar művészeket eddig nem fogadták ilyen egyönte­tűen... A lapokban nagy cikkek is megjelentek a Miskolcon élő mű­vészről, meglátogatták őt városunk­ban hollandiai újságíiúk. A kiállí­tást egyébként Kibédi Varga Áron, irodalomtörténész professzor, az amszterdami egyetem tanára nyi­totta meg. — Ha van egy magyar galéria Hollandiában, ahol fontosnak te­kintik a magyarok propagálását az nekünk is nagyon jó - mondta Dob­rik István. - Hiszen sok jó művész van Magyarországon, csak nincse­nek jól „eladva”. Nyugaton a művé­szet határtalan, ott az érték nem­zettől függetlenül létezik, áramlik. Ez így természetes. És nekünk is minél hamarabb be kell kapcsolód­nunk az európai vérkeringésbe. Úgy tűnik, kialakulóban a hosszabb tízéves múltra visszatekintő - köz- művelődési alapjukat. Ez azóta - szolgáltatásaik körének bővülésé­vel - Művelődési Társulássá avan­zsált. Korábbi céljaik - a pénzeszkö­zök koncentrálása, illetve környék szakmai-módszertani feltételeinek segítése - mára már beértek. így le­het az, hogy kialakult egy élő kultu­rális hálózat, így a játszóházak, színházi előadások, az amatőr együttesek fellépései széles közön­séghez jutnak el. (Az amatőr sze­repléseket egyébként „sikerágazat­nak” jtekintik.) „Fennhatóságuk” ki­teljed a Falu Tv Társulásra is, ami­nek segítségével a falvakban is meglévő kábelrendszeren keresztül a kistelepülések is önálló tv-műso- rokat tudnak készíteni (pl. Kuri- tyánban, Felsőnyárádon, Felsőkele- csényben), ami élénkíti a helyi köz­életet, segíti az információáramlást. Ezen „kultúrpolitikájuknak” kö­távú kapcsolat, bemutathatunk majd Leidenben miskolci művésze­ket, Kondor Béla és Feledy Gyula alkotásait, és szakmailag tudjuk se­gíteni az ottani munkát. A szándé­kon túl ennek technikai és anyagi feltételeit kell megteremteni. Bár a két galéria együttműködé­séhez nincs köze, de azért meg kell említeni azt is, hogy a Szalay-kiállí- tás bemutatójának napján nyílt meg alig száz kilométerre, Rotter­damban a nagy Csontváry-kiállítás, ahol Fodor Gábor (aki később Lei- denbe is ellátogatott) köszöntötte az érdeklődőket. A kiállítások erősítet­ték egymást, azaz nagyobb súlyt ka­pott a magyar művészet. Hiszen a régi nagy mester, Csontváry fest­ményei, és a ma élő művész, Szalay Lajos grafikái a leideni kis ékszer­dobozban egyaránt a magyar kultú­rát népszerűsítik. szönhetően jogosan érzik úgy, hogy valóban a környék kulturális köz­pontjává váltak, de szinte napi köz- művelődési kapcsolatban álínak a Felvidék — Rimaszombat, Rozsnyó, Tornaalja - körzetével is. Kazincbarcika polgárosodásá­ban, a lokálpatriotizmus kialakítá­sában vitathatatlan a kultúra - így a művelődési központ kultúraköz­vetítő - szerepe is. Sokéves hagyo­mányteremtő munkájuk - fennállá­suk 25. évfordulóját ünnepük az idén - kötelezi őket, hogy a nyo­masztó-gazdasági feltételek ellené­re továbbra is közreműködjenek a város sajátos kulturális arculatá­nak kialakításában. Idei munkatervük sem célzott meg mást, hiszen a komolyzenei koncertektől a színházi előadáso­kig, a Gyermekek Házától a film­múzeumig próbálnak minden kor­osztály számára elérhetővé válni. Honismereti nap Edelény (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Honismereti Bi­zottság és Edelény város önkor­mányzata szeptember 30-án, pénte­ken délelőtt 10 órától honismereti tanácskozást rendez a Városi Ren­dezvények Házában. Nagy Attila polgármester köszöntője után Ka­nyar József, az Országos Honisme­reti Szövetség elnöke Á helytörténe­ti és honismereti oktatás koncepció­ja a nemzeti alaptantervben címmel tart előadást, majd Nagy Károly nyugalmazott iskolaigazgató, a Bor- sod-Ábaúj-Zemplén Megyei Honis­mereti Bizottság elnöke a helytörté­neti források tanórai felhasználásá­ról beszél. Ezt követően Kissné Ki­rály Piroska általános iskola tanár mutatja be a Sajó-völgyi lakóhelyis­mereti munkáltató tankönyvet. A tanácskozást vezeti: Laki Lukács László, a megyei Honismereti Bi­zottság elnökségi tagja, a Városi rendezvények Háza igazgatója. Az előadásokat követően rendezik meg a II. Bódva-völgyi és csereháti Szathmáry Király Ádám néprajzi és honismereti gyűjtőpályázat ered­ményhirdetését és díjkiosztó ün­nepségét. Kossuth-bankók Miskolc (ÉM) - Kossuth-bankók címmel Dobai Attila magángyűjtő anyagából nyílik kiállítás Miskol­con a Hennán Ottó Múzeum aulájá­ban szeptember 29-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor. A tárlatot Högye István levéltárigazgató nyitja meg, majd Dobai Attila beszél a bemuta­tott tárgyakról. Előkészítők Miskolc (ÉM) - A miskolci Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola középiskolára fel­készítő tanfolyamot szervez 8. osz­tályos tanulók számára magyar nyelvből, matematikából, biológiá­ból és rajzból. Jelentkezni lehet ok­tóber 5-ig telefonon (06-46/345-830) vagy levélben (Miskolc, Dayka Gá­bor u.4.3525). Az első megbeszélést október 5-ón, szerdán délután 3 óra­kor tartják. A GAMF 30 éve Kecskemét (ÉM) - Fennállásának 30 éves évfordulója alkalmából tu­dományos ülésszakkal egybekötött jubileumi ünnepségsorozatot ren­deznek Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán (GAMF). A rendezvények szeptem­ber 30-án Zorkóczy Béla professzor mellszobrának felavatásával kez­dődnek, majd este a GAMF kama­razenekari hangversenyét hallgat­hatják meg az egybegyűltek. A más­napi tudományos ülésszakon a tan­székek számolnak be munkájukról. A rendezvényeken - amelyek októ­ber 5-ig tartanak - lesz még végzett hallgatók találkozója, sportnap és ifjúsági fórum is. Elkötelezettség a kultúráért Központi szerepben az Egressy Béni Művelődési Központ KÉPTÁR „Mi itt együtt gondolkodtunk és alkottunk több mint két héten át." A katalógusban ezután a mondat után már csak a névsor szerepel (Borgó, Eröss István, Uta Heinecke, Sonja Kobrehel, Roho(nczi) István, Sarah Rutwen, Ütő Gusztáv) a to­vábbiakban pedig fotók. A Túlsó P-art művészcsoport az Az-best régió művésztelepen töltött két hét eredményét mutatja be a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár­ban. A kiállítást tegnap délután Bán András művészettörténész nyitotta meg. Mint mondta, találó nevet választottak a fiatal alko­tók, hiszen állandóan a túlsó part után vágyakozunk. A művészet tehát parttalan. A csoport tagjai ehhez a parttalansághoz keresik a formát. Fotók: Dobos Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom