Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-28 / 229. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994. Szeptember 28.» Szerda Tanári tárlat Miskolc (ÉM) - Papp László festőművész, rajztanár alkotásaiból nyűik kiállítás szeptember 29-én a Megyeháza Galériában (Miskolc, Városház tér 1.) Rajztanárként, szakfelügyelőként, szakkörvezetőként nagyon sok fiatalt segített tehetsége kibontakozásában Papp László tanár úr. Őt pedig a Miskolci Református Gimnáziumban Imreh Zsigmond festőművész indította el a pályán. Az érettségi után a Miskolci Jogakadémián tanult, de emellett barátai segítségével részt vett a Képzőművészeti Főiskola nyári telepén Nagybányán. A háború és a hadifogság után - Domanovszky Endre tanítványaként - végzi el a főiskolát. Hazatérve Miskolcra a tanári pályát választja. A rajztanítás területén kiváló eredményeket ért el, fontos szerepet vállalt a rajztanárok továbbképzésében. 1947 óta találkozhatunk alkotásaival különböző megyei és országos tárlatokon, de külföldön is több alkalommal mutatkozott be. A nemzetközi művésztelepek mellett Európa több országában járt tanulmányúton. 1952-től vezet képzőművész kört. Ma is elhivatottan, fiatalos frissességgel osztja meg tapasztalatait a kezdőkkel, és az évek során barátaivá lett idősebb tanítványaival. Pap László: Régi Miskolc _ÉM-portré A lokálpatrióta Miskolc (ÉM - ML) - Ha tizenéveseket látok a Városház tér ivókútjának párkányán ülni - mit tettem egykor magam is -, ma már elgondolkodom azon, vajon tudják-e, tudjuk-e ki az, aki kőbe álmodta ezt a vízköpő szerkezetet? Vagy akár azt, amely csendesen húzódik meg a Béke mozi árnyékában - és szolgál, mint az az ember maga, aki valósággá érlelte ezeket az elképzeléseket, nekünk és értünk? S hogy tettét nem a pénz motiválta (hiszen többek között ezeket is társadalmi munkában készítette alkotójuk), hanem a városszeretet? Megismerkedésünkkor bizony össze kellett szednem az erőmet, hogy állni tudjam kézfogását a 75. évét taposó Tarcsi Lajosnak. Szavai nyomán egy tartalmas életút bontakozott ki előttem zavarba ejtő sokszínűségével. Nehezen összeegyeztethető, hogy az egykori lakatosinas olyan finom hangszerhez nyúljon, mint a hegedű, játsszon a cserkész fúvószenekarban és a MÁ V Szimfonikusoknál, a színházban és tánczenekarban, emellett tanuljon, majd vasutas oktatótisztként tanítson, s első újítását kövesse még számtalan. Mondták már rá: pályatévesztett, hiszen könyvekből még a kőfaragást is kitanulta. Miskolchoz kapcsolódó munkássága tulajdonképpen ezzel kezdődik. 1977-ben járunk. — Egyszer, mikor utam a Petőfi-szobor mellett vitt el - meséli -, észrevettem, hogy „szegény” majd’ ledől a posztamensről. Ügy gondoltam, hogy felkeresem az akkori KI- SOSZ-t és felajánlom: társadalmi munkában felújítom a talapzatot. Beadványomat átküldték a tanács megfelelő osztályára, de ott - úgy látszott - nem bíztak szakértelmemben, hiszen eredeti szakmám nem ez. Ezért azt találták ki, hogy újítsam föl előbb a Luther udvarban álló Csengey-szobrot, mert az „sürgősebb”. Utána jöhet - s jött is - Petőfi szobra, majd az avasi temetőben Szemere Bertalan sírja, az ivókutak, emléktáblák, vandálok rongálásainak helyreállítása... Év nem múlt el azóta anélkül, hogy Tarcsi Lajos ne tett volna valamit választott városáért, ha kellett, 15 ezer forintos nyugdíjából. Csontváry, Szalay és Rembrandt Miskolc, Leiden (ÉM - DK) - Szalay Lajos grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás nemrégiben a hollandiai Leiden város egyik kisgalériájában. Jegessy Zsuzsa, a magyar tulajdonos kérte kölcsön a Miskolci Galériától az anyagot. Dusza Éva és Dobrik István, a Miskolci Galéria munkatársai is „elkísérték” a képeket, ők tájékoztattak az útról. Leidenben (Rembrandt szülővárosában) legalább húsz kisgaléria működik. Ezek közül az egyik a Jegessy Zsuzsa alapította Zichy Galéria. Két-három éve létezik, s tulajdonosa azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megismerteti a magyar képző- művészettel az ottani közönséget. •Volt már kint tárlata Lóránt Jánosnak, Bráda Tibornak, Roskó Gábornak -jelenleg Szalay Lajosnak, október közepén pedig egy Bacchus- kiállítást tervez a galériás, ahol a magyar művészek szőlővel, borral kapcsolatos alkotásait állítják ki. A galéria képek eladásából él, de természetesen a Szalay-anyag nem jut üyen sorsra, ez „csak” tárlat. Ennek ellenére vállalt volna minden költséget a tulajdonos, de szerencséje volt, mert a miskolciak pályáztak, s kaptak is pénzt a Nemzeti Kulturális Alaptól, amiből a szállítást, a biztosítást tudták fedezni. Nem túlzás azt mondani, hogy a kiállításnak nagy sikere volt. Hiszen a mai holland konceptuális művészet közelében Szalay Lajos klasszikusként hatott. Leidenben nem is igazán erős a grafika, az ott élő alkotók a képzőművészet legbi- zarrabb aktualitásai között érzik igazán otthon magukat. A fiatalok is egyértelműen elismerték, hogy nagyon szépen rajzolt képeket látKazincbarcika (ÉM - M.L.) - Kazincbarcika városában jelenleg egyetlen „művelődésre való háznak” kell megfelelnie egy meglehetősen heterogén közösség igényeinek és kívánalmainak. Alapvető célkitűzéseiket - amellyel a jelent és a jövőt célozzák - Sajó Attila igazgató három szóban kísérelte meg összefoglalni: nyitottság, érték, humánum. Az Egressy Művelődési Központ és Könyvtár sajátos helyet foglal el az északi régió művelődési hálózatában, hiszen vállalt feladataik közé nem csupán a város, hanem a környékbeli települések közművelődésének szervezése is hozzátartozik. Hogy ez irányú munkájukat sikeresebbé tegyék, a város és a környékbeli települések együttesen létrehozták saját - ma már majdhogy Fodor Gábor a leideni galériában tak itt. Pedig a magyar művészeket eddig nem fogadták ilyen egyöntetűen... A lapokban nagy cikkek is megjelentek a Miskolcon élő művészről, meglátogatták őt városunkban hollandiai újságíiúk. A kiállítást egyébként Kibédi Varga Áron, irodalomtörténész professzor, az amszterdami egyetem tanára nyitotta meg. — Ha van egy magyar galéria Hollandiában, ahol fontosnak tekintik a magyarok propagálását az nekünk is nagyon jó - mondta Dobrik István. - Hiszen sok jó művész van Magyarországon, csak nincsenek jól „eladva”. Nyugaton a művészet határtalan, ott az érték nemzettől függetlenül létezik, áramlik. Ez így természetes. És nekünk is minél hamarabb be kell kapcsolódnunk az európai vérkeringésbe. Úgy tűnik, kialakulóban a hosszabb tízéves múltra visszatekintő - köz- művelődési alapjukat. Ez azóta - szolgáltatásaik körének bővülésével - Művelődési Társulássá avanzsált. Korábbi céljaik - a pénzeszközök koncentrálása, illetve környék szakmai-módszertani feltételeinek segítése - mára már beértek. így lehet az, hogy kialakult egy élő kulturális hálózat, így a játszóházak, színházi előadások, az amatőr együttesek fellépései széles közönséghez jutnak el. (Az amatőr szerepléseket egyébként „sikerágazatnak” jtekintik.) „Fennhatóságuk” kiteljed a Falu Tv Társulásra is, aminek segítségével a falvakban is meglévő kábelrendszeren keresztül a kistelepülések is önálló tv-műso- rokat tudnak készíteni (pl. Kuri- tyánban, Felsőnyárádon, Felsőkele- csényben), ami élénkíti a helyi közéletet, segíti az információáramlást. Ezen „kultúrpolitikájuknak” kötávú kapcsolat, bemutathatunk majd Leidenben miskolci művészeket, Kondor Béla és Feledy Gyula alkotásait, és szakmailag tudjuk segíteni az ottani munkát. A szándékon túl ennek technikai és anyagi feltételeit kell megteremteni. Bár a két galéria együttműködéséhez nincs köze, de azért meg kell említeni azt is, hogy a Szalay-kiállí- tás bemutatójának napján nyílt meg alig száz kilométerre, Rotterdamban a nagy Csontváry-kiállítás, ahol Fodor Gábor (aki később Lei- denbe is ellátogatott) köszöntötte az érdeklődőket. A kiállítások erősítették egymást, azaz nagyobb súlyt kapott a magyar művészet. Hiszen a régi nagy mester, Csontváry festményei, és a ma élő művész, Szalay Lajos grafikái a leideni kis ékszerdobozban egyaránt a magyar kultúrát népszerűsítik. szönhetően jogosan érzik úgy, hogy valóban a környék kulturális központjává váltak, de szinte napi köz- művelődési kapcsolatban álínak a Felvidék — Rimaszombat, Rozsnyó, Tornaalja - körzetével is. Kazincbarcika polgárosodásában, a lokálpatriotizmus kialakításában vitathatatlan a kultúra - így a művelődési központ kultúraközvetítő - szerepe is. Sokéves hagyományteremtő munkájuk - fennállásuk 25. évfordulóját ünnepük az idén - kötelezi őket, hogy a nyomasztó-gazdasági feltételek ellenére továbbra is közreműködjenek a város sajátos kulturális arculatának kialakításában. Idei munkatervük sem célzott meg mást, hiszen a komolyzenei koncertektől a színházi előadásokig, a Gyermekek Házától a filmmúzeumig próbálnak minden korosztály számára elérhetővé válni. Honismereti nap Edelény (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Honismereti Bizottság és Edelény város önkormányzata szeptember 30-án, pénteken délelőtt 10 órától honismereti tanácskozást rendez a Városi Rendezvények Házában. Nagy Attila polgármester köszöntője után Kanyar József, az Országos Honismereti Szövetség elnöke Á helytörténeti és honismereti oktatás koncepciója a nemzeti alaptantervben címmel tart előadást, majd Nagy Károly nyugalmazott iskolaigazgató, a Bor- sod-Ábaúj-Zemplén Megyei Honismereti Bizottság elnöke a helytörténeti források tanórai felhasználásáról beszél. Ezt követően Kissné Király Piroska általános iskola tanár mutatja be a Sajó-völgyi lakóhelyismereti munkáltató tankönyvet. A tanácskozást vezeti: Laki Lukács László, a megyei Honismereti Bizottság elnökségi tagja, a Városi rendezvények Háza igazgatója. Az előadásokat követően rendezik meg a II. Bódva-völgyi és csereháti Szathmáry Király Ádám néprajzi és honismereti gyűjtőpályázat eredményhirdetését és díjkiosztó ünnepségét. Kossuth-bankók Miskolc (ÉM) - Kossuth-bankók címmel Dobai Attila magángyűjtő anyagából nyílik kiállítás Miskolcon a Hennán Ottó Múzeum aulájában szeptember 29-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor. A tárlatot Högye István levéltárigazgató nyitja meg, majd Dobai Attila beszél a bemutatott tárgyakról. Előkészítők Miskolc (ÉM) - A miskolci Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola középiskolára felkészítő tanfolyamot szervez 8. osztályos tanulók számára magyar nyelvből, matematikából, biológiából és rajzból. Jelentkezni lehet október 5-ig telefonon (06-46/345-830) vagy levélben (Miskolc, Dayka Gábor u.4.3525). Az első megbeszélést október 5-ón, szerdán délután 3 órakor tartják. A GAMF 30 éve Kecskemét (ÉM) - Fennállásának 30 éves évfordulója alkalmából tudományos ülésszakkal egybekötött jubileumi ünnepségsorozatot rendeznek Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán (GAMF). A rendezvények szeptember 30-án Zorkóczy Béla professzor mellszobrának felavatásával kezdődnek, majd este a GAMF kamarazenekari hangversenyét hallgathatják meg az egybegyűltek. A másnapi tudományos ülésszakon a tanszékek számolnak be munkájukról. A rendezvényeken - amelyek október 5-ig tartanak - lesz még végzett hallgatók találkozója, sportnap és ifjúsági fórum is. Elkötelezettség a kultúráért Központi szerepben az Egressy Béni Művelődési Központ KÉPTÁR „Mi itt együtt gondolkodtunk és alkottunk több mint két héten át." A katalógusban ezután a mondat után már csak a névsor szerepel (Borgó, Eröss István, Uta Heinecke, Sonja Kobrehel, Roho(nczi) István, Sarah Rutwen, Ütő Gusztáv) a továbbiakban pedig fotók. A Túlsó P-art művészcsoport az Az-best régió művésztelepen töltött két hét eredményét mutatja be a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A kiállítást tegnap délután Bán András művészettörténész nyitotta meg. Mint mondta, találó nevet választottak a fiatal alkotók, hiszen állandóan a túlsó part után vágyakozunk. A művészet tehát parttalan. A csoport tagjai ehhez a parttalansághoz keresik a formát. Fotók: Dobos Klára
