Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-27 / 228. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Szeptember 27., Kedd Indiai táncest Miskolc (ÉM) - Az indiai Sónál Mansingh Group vendégszerepei a Rónai Művelődési Központban október 4-én, kedden este 7 órá­tól. A csoport az öt, hivatalosan is elismert, klasszikus táncstílus egyikét, az ősi formákat szigorúan őrző, áldozatként bemutatott temp­lomi táncot adja elő. Ezt az indiai hagyomány több ezer évesnek tartja. Valószínű, hogy a dél-indiai teremtésmítosz fő elemeként megje­lenő, az ismert táncoló Siva szoborral ábrázolt, világteremtő-pusztító tánc istentiszteletszerű felidézéséből alakult ki. Ismert formája szoro­san az isteni tevékenységet szimbolizálja, ké­sőbb különféle drámai kifejezőeszközökkel bő­vülve népi és klasszikus drámák előadására vált alkalmassá. Míg azonban a drámai forma minden újítást elfogad, a templomi tánc szigo­rúan őrzi ősi formáit. Az előadás elemei: rövid bemutatkozó tánc, virágáldozat, tiszta tánc, hosszabb imádság, egy dal interpretációja, rövidebb imádság, örö­met árasztó zárótánc. Az előadás előtt, alatt és után eredeti indiai ételek és tea fogyasztható. De az érdeklődőket már délután is váiják, hi­szen 4 órakor indiai áruk vására nyílik a mű­velődési központ előcsarnokában. Jegyek vált­hatók a Miskolci Nemzeti Színházjegyirodájá­ban, illetve a Well 392 Művészeti Kereskedel­mi reklámügynökségen (Miskolc, Görgey u. 12. Telefon: 46/326-507,329-910). A mozdulatok és gesztusok nyelvén elmond ható üzenetek ■TELEVÍZIÓ Mint a moziban... Horpácsi Sándor Magyarország 1956-os embervesztesége meg­közelíti (a holocaust nélkül) a második világ­háborúét. Maga a szám - kb. negyedmillió - is elgondolkodtató, de súlyosabb a veszteség, ha tudjuk, hogy főleg fiatalok és értelmiségiek hagyták el az országot. Menekülésszerűen, mert megelégelték az ötvenes években átélt terrort és nyomort, másrészt a szovjet tankok bevonulása, a Kádár-Münnieh-kormány meg­alakulása után elveszítették a reményt, hogy a dolgok érdemben megváltoznak. Jóllehet mostanában a nyolcvanas évek a téma az ilyen-olyan tanácskozásokon, van még mit kutatni, feltárni az ötvenes évekről is. Vitatható, de végül is elfogadható a tévé mód­szere, hogy a vetített film előtt hajdani jó pe- digréjű appartcsikokat, értelmiségieket szólal­tat meg. Legutóbb - az Éjfélkor című film előtt — a Sztalin-díjas Aczél Tamást, az irodalom- történész Lukácsy Sándort és az SZDSZ-alapí- tó Vásárhelyi Miklóst. Egy emberöltőnyi távol­ból már nehéz megmagyarázni, hogy felké­szült értelmiségiek hogyan is hihettek „az esz­mében”, amely malomra kerülésekor rögtön kimutatta a foga fehéijét. Csak a vallásos, fa­natikus rajongás azonosulhatott fenntartás nélkül a mi történelmünktől, kultúránktól ide­gen szemlélettel és módszerekkel, ott, ahol a veterán párttag belügyminiszter „önként” és nyilvánosan „bevallja”, hogy „hazaáruló, impe­rialista bérenc” stb., ott minden megtörténhet, s magának a (munkás)mozgalomnak, a párt­nak a tagjai vannak a legnagyobb veszélyben. Ez olyan abszurditás, amit egy mai fiatal meg sem ért. Ez szemmel is látható volt a kérdez­gető jól fésült ifjakon a műsorban. A magyar történelem egyik legsötétebb korszaka volt ez, amely nem véletlenül csúcsosodott (ha le nem is zárult teljesen) 1956 őszén a spontán felkelésbe. Árulkodott erről az 1957-ben készült Ré­vész György-film is, amely ma már dokumen- tumértékű, s nem csupán azért, mert az egyik főszereplője: Ruttkay Éva már nem él. Boldi­zsár Iván szerelmi története akkor talán bá­tornak tűnhetett, a mai néző inkább semati­kusnak érzi a remek színészi alakítás ellenére is. Éppen azt a kétségbeesést, undort, dühöt nem érzékelteti, ami több százezer magyart kiűzött a világba. A befejezés a Himnusszal ki­fejezetten direkt, már-már giccses. Azt sugall­ja, amit a korabeli törvények is, hogy aki el­hagyja az országot, az hazaáruló. „Disszidens”- írták a fehér könyvek. Holott éppen fordítva, az a rendszer árulta el, árusította ki a hazát, idegenedett el, idegenítette el fiait, akár ma­radtak, akár elmenekültek. Az Avas táncegyüttes Ázsiába ment... Miskolc (ÉM - M.L.) - Ma, ami­kor a humánszolgálat egyre in­kább és újra előtérbe kerül a közművelődésben, a művelődé­si házak egészen más, megvál­tozott feltételek és lehetőségek közé szorultak. A Rónai - Sán­dor „keresztneve” elhagyása után - öt éve egyesületi művelő­dési házként működik régi he­lyén. Önfenntartók, de hogy med­dig tudják vállalt feladatukat a város művelődésének palettáján folytatni, jövőre kiderüL A városban több mint harminc éve álló szakszervezeti székház és a hozzá kapcsolódó közművelődési intézmény, sárga épületével máig hirdeti a szakszervezeti mozgalom egykori nagyságát. Kívülről aligha látszik, de mára alaposan megvál­tozott, üzleti érdekek harapófogójá­ba került a székház sorsa. Ez pedig nem hagyja érintetlenül a Rónai lé­tezését és fennmaradásának lehető­ségeit sem. Az itt működő könyvtár már a napokban csomagol, hogy a Miskolci Egyetem Bölcsészettudo­mányi Intézetében találja meg új helyét. A székház épületeinek hasz­nosítását kft. veszi át jövőre, amely­nek elsődleges céljai között a gazda­ságos üzemeltetés szerepel. Az új üzemeltető pillanatnyilag még csak tanulmányozza a fennálló helyze­tet, de azon kérdésre, hogy mi lesz a Rónai jövője, ma még kitérő választ adnak. Korrekt megoldást ígérnek, de hogy ezalatt mit értenek, arról korainak tartják a nyilatkozatot. A kísértő múlt Amikor öt évvel ezelőtt fenntartó nélkül maradt a Rónai Művelődési Ház (és pénzügyi, valamint funkcio­nális válságokkal küszködött), elő­ször is át kellett tekinteniük költ­ségvetésükben a kiadások és bevé­telek oldalát. Tevékenységüket ke­mény költségvetési korlátok közé kellett szorítaniuk, hogy működő­képesek maradhassanak Miskolc kulturális piacán. A közművelődési hálózatban akkortájt új modellként szolgált, de kézenfekvőnek tűnt, hogy egyesületi formában működ­tessék tovább intézményüket. A munkatársak száma a korábbi egy- harmadára csökkent, az ingatla­nokra pedig használati szerződést kötöttek. Ma a színháztermet, az előcsarnokot, az öltözőket, a balett­termet és három irodájukat bérlik, amelyek használati díját - vala­mint a tíz főfoglalkozású munka­társ fizetését - a központi állami tá­mogatás (de a Művészeti és Szabad- művelődési Alap hozzájárulása) sem fedezi. A kísértő jelen A manapság elhanyagoltnak tűnő közművelődés - mint beruházás a szellemi tőkébe - hosszú távon térül meg, de éppúgy a kultúrateremtés és közvetítés színtere. A művelődési házak kiegészítői az oktatási intéz­mények munkájának, részesek a közösségi és egyéni kreativitás ki­bontakoztatásában. Mindezek gyakran csak szép célok maradnak ma, amikor az önfinanszírozás pén- zínsége szabja meg a „karitatív” kulturális tevékenység irányát.- A Rónai programjait konzerva­tív hagyományainak politikamen­tes folytatása határozza meg — mondja Utry Attila, az intézmény vezetője —, de nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül, hogy létezésünk anyagi hátterének biztosítását kell ...a névadó szobra a raktárba Fotók: Dobos Klára összeegyeztetnünk a kultúraközve­títő szereppel. Bevételi forrásnak számít a konferenciák, fesztiválok, egyházi, párt és egyéb rendezvé­nyek lebonyolítása, de a tanfolya­mok, vásárok rendszeres megtartá­sa is. Tervezhető városi vagy me­gyei pénzekkel annak ellenére sem számolhatunk, hogy feladatunk a város és környékének közművelődé­sére is kiterjed. Intézményünkben próbál a. Forrás hangversenykórus, de mi karoltuk fel az újonnan meg­alakult Avas néptáncegyüttest is, akik jelenleg Törökországban az Ázsiai Fesztiválon képviselik váro­sunkat. Ami pénzt ők a Mecénási Alaptól kapnak, az csepp a tenger­ben (bár minden „csepp” jól jön). A kísértő jövő — Ami tradicionális közművelődési feladatainkat illeti, azt úgy próbál­juk megvalósítani - és a művészeti bérleteket olcsóbbá tenni -, hogy szponzorokat keresünk az egyes előadások finanszírozásához — így az igazgató. Úgy veszem észre - ál­lítja -, hogy tevékenységi listánk azzal szemben bővült, hogy a műkö­désünk tere beszűkült. A kulturális misszió ma tulajdonképpen abból áll, hogy tud-e valaki a városban föl- lelhető értékek támogatására plusz pénzt előteremteni. Ezzel össze­függő vágyunk, hogy a város önkor­mányzata is elismeije intézmé­nyünket mint a megyét reprezentá­ló értékek közvetítőjét. Véget kelle­ne vetni annak a szemléletnek, amely négyzetméterekben méri a kultúrát. Ha a működés költségei­nek várható emelkedését (energia­árak) az új fenntartók megfejelik a bérleti díj emelésével, kompenzáció nélkül akár le is húzhatjuk a rolót. A Móra Könyvkiadó újdonságai Budapest (MTI) - Régi könyvsike­rek új kiadása, illetve a már meg­kezdett sorozatok új kötetei egy­aránt szerepelnek a Móra Könyvki­adó szeptemberi újdonságai között. A felnőtteknek szóló könyvek kö­zül, első megjelenése után várható­an újra keresett lesz a 77 híres drá­ma című kötet második kiadása. A kötet hatvanöt magyar és külföldi író hetvenhét nagy sikerű drámájá­nak bő kivonata és összefogott mél­tatása. Arany János legszebb versei A magyar irodalom gyöngyszemei sorozatban látnak újra napvilágot. Főleg diákoknak ajánlható Tótfalu­si István: Irodalmi alakok lexikona című munkája. A klasszikus művek szereplőinek tömör jellemzése segít­séget nyújt dolgozatok, olvasónap­lók írásához, illetve régi olvasmá­nyok felidézéséhez. Iskolai segédanyagnak készült, de korosztályhoz nem kötött, a fel­nőttek számára is hasznos ismere­teket nyújthat a Magyarországot bemutató földrajzi album. Az 1992- es első kiadás igen gyorsan elfo­gyott. A mostani második kiadás felfrissített adatokkal, táblázatok­kal, grafikonokkal készült. A négy­kötetes Otthonunk a világ című so­rozat, Az állatok világa című könyv jelenik meg. A mű természethű, grafikus ábrák sokaságával, jól ta­golt szövegekkel mutatja be a Föld állatvilágát a sivatagoktól az esőerdőkig. Különlegesen szép kiállítású a Magyar Huszárokról készült al­bum, Barczy Zoltán és Somogyi Győző munkája. Szakkönyvek és az adók Kundera díja Prága (MTI) - Milan Kundera, a Franciaországban élő világhírű cseh író arra kérte a Charta 77 ala­pítványt, hogy a neki odaítélt Sei- fert-díjjal járó 250 ezer cseh koronát az 1989-ben elhunytján Skácel köl­tő életművének kiadására, a költő özvegyének, Bozena Skácelovának utalja át. Kundera Halhatatlanság című, tavaly kiadott regényéért, ti­zedikként kapta meg a legtekinté­lyesebb cseh irodalmi elismerést. A Charta 77 alapítvány által 1986-óta évente kiosztott díj tavaly Bohumil Hrabalnak jutott. Skácel, a Host do domu (Vendég áll a házhoz) című irodalmi folyóirat egykori főszerkesztője 1922-ben született. A „prágai tavasz” elfojtá­sa után mellőzték, s attól fogva a költészetnek szentelte életét. Budapest (MTI) — Fél évtizedes szünetet követően a szakkönyvhét hagyományát szeretné feléleszteni a Magyar Könyvkiadók és Könyv- teijesztők Egyesülése szeptember 26-29-i rendezvénysorozatával. Az igényes szakmai kiadványokat fel­vonultató kiállítás és vásár helyszí­ne a Budapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem. A kiadói szakemberek szerint az elmúlt évben Magyarországon nap­világot látott könyveknek több mint egyharmada volt szakmai kiad­vány. A jelentős társadalmi igény azt jelzi, hogy ha használhatóak, korszerűek az információk, akkor a drágább könyv is vevőre talál. A ki­állításon és vásáron több mint húsz - régebbi patinás, illetőleg újabb ­kiadó közgazdasági, mezőgazdasá­gi, jogi, műszaki, technikatörténeti könyvét találhatják meg az érdeklő­dők a standokon. A rendezvényso­rozat alatt minden kiadvány 20 szá­zalékos kedvezménnyel vásárolha­tó meg a helyszínen. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete kezde­ményezi, hogy a pedagógustársada­lom részben leírhassa adóalapjából a könyvvásárlások költségeit. A döntéshozókhoz az a kérésük - az érintett érdekvédelmi szervezetek­kel egyetértésben -, hogy évi húsz­ezer forintos értékhatárig teremtse­nek erre lehetőséget. A több mint százötvenezer pedagógus számára ugyanis a könyv az egyik legfonto­sabb „munkaeszköz”. Túlsó P art Lillafüred, Miskolc (ÉM) - A Túl­só P-art művészcsoport alkotásaiból nyílt kiállítás az elmúlt hét végén a Palotaszálló Lillafüred Galériájá­ban. Ma, kedden délután 2 órakor pedig a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban mutatkoznak be a fia­tal művészek alkotásaikkal. A tár­latot Bán András művészettörté­nész nyitja meg. Ratkó-verselők Nagykálló (ÉM) - A nagykállói Ko­rányi Frigyes Gimnázium, Nagy­kálló városa és a Ratkó József Iro­dalmi Társaság Ratkó József szelle­miségének megőrzésére országos veísmondóversenyt hirdet gimnázi­umi és szakközépiskolai tanulók számára. Nevezni lehet négy köte­lező Ratkó-verssel és egy szabadon választott mai magyar költe­ménnyel. A kötelező versek; A kő alól; Tanyák (Leguggoltam...); Az utolsó versekből I. (H.L.-nak); Záró­ima a Segítsd a királyt! című drá­mából.- Nevezni lehet december 15- ig (Koránja Frigyes Gimnázium 4320 Nagykálló, Koránja u. 23.), a verseny 1995. április 8-án a nagy­kállói gimnáziumban lesz. A daltulajdonos Miskolc (ÉM) - Fénylik Magyaror­szág című műsorában Sinka István verseit és balladáit éneldi Dinnyés József daltulajdonos szeptember 28-án, szerdán este 7 órától a Mű­vész klubban. A koncert egy hosszú távú programsorozat első része, me­lyet Pentaton klubnak nevezett el az előadó, lényege, hogy 1994 őszé­től 25 hónapon át egy-egy alkalom­mal találkozik öt város (Szeged, Győr, Pécs, Miskolc és Debrecen) közönségével. Miskolcé minden hó­nap utolsó szerdája. Októberben Bob Dylan-dalokat hallhat a közön­ség, novemberben Izraelben élő ma­gyar származású költők verseit, de­cemberben pedig erdélyi költők iste­nes verseit hozza a daltulajdonos Miskolcra. A klub ötletgazdája váija azok je­lentkezését, akik Tinódi Lantos Se­bestyén és más énekmondók, de Cseh Tamás, Sebő Ferenc, Viszoc- kij, Donovan, Dylan és hasonló mű­vészek munkáit, stílusát szeretik, akik dalokat szeretnének írni, vagy már írtak is, és színpadra próbál­nak kerülni. Azokkal szeretne tehát találkozni, akik a dalszerzéshez ki­csit már értenek, és tovább akarnak lépni. Kilenc alkalommal - a klub­estek előtt délután 4-től fél 7-ig be­szélgetnének a az énekléshez, sze­repléshez kötődő témákról. Népünk története Miskolc (ÉM) - A magyarok erede­te, vándorlása, a honfoglalás és az államalapítás a témája Zrínyi Ilona Gimnázium által meghirdetett tör­ténelmi versenynek. A november 17-i, a Zrínyiben megrendezendő vetélkedőre október 7-ig nevezhet­nek a háromfős iskolai csapatok. Felvételi helyett Miskolc (ÉM) - Angol nyelvi-mű­veltségi vetélkedőt rendez 8. osztá­lyosoknak a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium. A versenyre angol nyelvű fogalmazással lehet bene­vezni, aminek címe A Famous British/American Person I’d Like to Meet. A legjobb 15 fogalmazás író­ját 1995 februárjában szóbeli meg­mérettetésre hívják be. Az első há­rom helyezett felvételi nélkül bejut­hat a gimnázium haladó angol tago­zatára. A fogalmazásokat november 15-ig lehet elküldeni az iskola címére. Bridzs és zeneóvoda Miskolc (ÉM) - A Vörösmarty Mű­velődési Ház őszi programjában tanfolyamokat is szervez. A bridzs- játék szépségei iránt érdeklődőket alapozó képzésük várja. 30 órás gyermekruha szabás-varrás tanfo- 1 jármukat, a gyesen és gyeden lévő kismamáknak ajánlják. A tánc- mozgás-egészség gondolatával aero­bic, baba-mama torna és dzsessz- tánc programokat is szerveznek. Most induló zeneóvodájuk temati­kája jó iskolai előkészítést biztosít a gyerekeknek. Bővebb tájékoztatást a 357-421-es telefonszámon kérhet­nek az érdeklődők. z-K I A közművelődés szűkülő terei A Rónai művház - a szakszervezettől az önfenntartásig

Next

/
Oldalképek
Tartalom