Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-27 / 228. szám
A SZELLEM VILÁGA Neander-völgyi bébi A New Scientist híradása szerint Izraelben egy neandervölgyi csecsemő ötven-hatvan ezer éves csontvázára bukkantak. A Genezáreti tó közelében végzett ásatás során egy barlangban találták a jó állapotban megmaradt csontvázat. Az álla hiányzik, de a koponya jellegzetességei alapján Joel Zik, a Tel Aviv-i Egyetem professzora szerint egyértelmű, hogy nem Homo sapiensről van szó. A lelet újabb bizonyítéka a Neandervölgyiéit szociális életének: a mintegy nyolc hónapos gyermek holttestét nyilván szándékosan' helyezték el a barlangban, és sírmellékletként egy szarvascsontot tettek melléje. Életmentő álca Miért van az, hogy olyan sok állat „kétszínű”? - A biológusok régóta sejtik, hogy a ragadozók elleni védelem miatt lehet ez így, de bizonyítékuk ez idáig nem volt rá. Most szereztek. Műanyagból olyan hernyókat készítettek, amelyek csak színezésükben tértek el az eredetiektől. Az igazi hernyó felül sötétzöld, alul világoszöld színű. A kutatók négyféle műhernyót készítettek: sötétzöldet, világoszöldet, az eredetivel megegyező színezésűt és ennek ellentétét, amely felül világoszöld, alul sötétzöld volt. Ezután megfigyelték, hogy a kihelyezett műhernyókra milyen gyakran csapnak le a ragadozók, vagyis a rigók, a verebek, a seregélyek és a cinkék. A legkelendőbbek a világoszöld hernyók voltak, őket választották leggyakrabban a madarak, ezután jöttek a világoszöld hátúak, majd a sötétzöldek. A természetben is meglévő színösszeállítás tehát valóban hatékony védelmet nyújt: ilyen műhernyókra csak elvétve találtak rá a madarak. (New Scientist) Csodagének Washington (MTI) - Amerikai tudósok olyan növényi gént különítettek el, amelynek mesterséges alkalmazásával gyorsíthatják a növények növekedését. A felfedezés elviekben lehetővé teszi, hogy műtrágyák, tápok, vegyszerek nélkül is az eddigieknél dúsabb, nagyobb növényeket termesszenek ugyanakkora területen - állítják a michigani egyetem tudósai. A kutatók klónozással különítették el, és ekképpen tudják szaporítani is a gént, amely a növények növekedési hormonjának eleme. Ez a gén termeli az enzimet, amely a növekedési hormon működését befolyásolja. A növekedésgyorsító gén segítségével nemcsak a vegyszerek használata küszöbölhető ki, hanem a termelés költségeinek jelentős csökkenése is elérhető - vélik a kutatók. Hozzáteszik azonban, hogy a gén elkülönítése még csupán az első lépés volt: a növekedés genetikai befolyásolását becsléseik szerint legkorábban 2-5 év múlva kezdhetik meg. Személyi robot Budapest (MTI) - A PC, a személyi számítógép után jön a PR, a perszonális robot - legalábbis ezt ígérik a Siemens kutatói. Évtizedünk végére ugyanis egy olyan — talán leginkább a zsúrkocsihoz hasonló -, a lakásban tájékozódni tudó robotot fejlesztenek ki, amely megkönnyíti a háziasszonyok munkáját: megterít, leszedi és elmossa az edényeket, segít a takarításnál. De az iparban is jól használható, például alkatrészek, műszerek, szerszámok szállítására, árucikkek mozgatására az üzletekben, és így tovább. Logikus döntések - az informatikában Bemutatkozik a Miskolci Egyetem Irányítástechnikai Tanszéke A pneumatikus gyártócella-makett segíti az oktatást Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem Irányítástechnikai Tanszékén többek között méréstechnikát, szabályozástechnikát, vezérléstechnikát, mikroprocesz- szortechnikát, számítógéptechnikát, digitális jelfeldolgozást oktatnak. Ajtonyi István tanszékvezető, egyetemi docenstől hallhattunk többet munkájukról. Az Irányítástechnikai Tanszék 1989 óta az Informatikai Intézet keretén belül működik. Fő oktatási területe a villamos jellegű mérés- és automatizálási üzemmérnök-képzés, továbbá az informatikus képzés. A doktorandusz képzésben három tantárggyal vesznek részt. Fontos tantárgyfejlesztést jelent a tanszék számára a bevezetés alatt álló főiskolai szintű villamosmérnök-képzés, amelynek mind az öt szakirányában (folyamatirányítási, digitális rendszer- tervező, informatikai, teljesítményelektronikai és telekommunikációs) lesznek oktatási feladataik. De természetesen nem csak oktatással, hanem kutatással is foglalkoznak. Ezek kis részben alapkutatási, nagyobb részben alkalmazott kutatási, illetve oktatásfejlesztési jellegűek. Az ipari megbízások száma sajnos elenyésző. A tanszék 1991-94 között részt vett egy nemzetközi TEMPUS project-ben, melynek kapcsán alkalom nyílt megismerkedni számos hasonló profilú nyugat-európai tanszék oktatási, kutatási tevékenységével. Ennek köszönhetően ma három nemzetközi projectben vesznek részt. Igen gyümölcsöző az együttműködésük a duisburgi, a sheffieldi, a bécsi, a valenciai, a prágai, a kassai egyetemek hasonló profilú tanszékeivel. Adatcsere rugalmasan Alap és alkalmazott kutatást a tanszék a párhuzamos programozás, a modell-bázisú hibadiagnosztika, valamint a „fúzzy” irányítástechnika területén végez. Napjainkban a számítástechnikában a párhuzamosan működő mikroprocesszorok elméleti és gyakorlati kérdései jelentik az egyik kutatási feladatot. Ehhez új típusú mikroprocesszorokat, úgynevezett transzpútereket fejlesztettek ki. Az elnevezés arra utal, hogy az egyes processzorok között igen rugalmas kommunikáció révén valósul meg az adatcsere. A párhuzamos működés azt jelenti, hogy egy időben a sok mikroprocesszor (például 32!) más-más feladatot végez, szemben a mai számítógépekkel, amelyekben egyetlen mikroprocesszor van, így egy időben csak egy számítási műveletet tudnak végezni. Ez természetesen számos új kutatási feladatot vet fel. Ezek közül az Irányítástechnikai Tanszék - nemzetközi együttműködés keretében - a párhuzamosan futó programok nyomkövetési, hibakeresési módszereinek kutatását végzi. A kutatási programban főként angol (ók a project irányítói), német, spanyol partnerek vesznek részt a hazaiak (BME és KFKI-MSZKI) mellett. Ezen téma nemzetközi aktualitását erősíti, hogy egy újabb hároméves oktatás-fejlesztési, kutatási TEMPUS pályázatot nyertek. A modell-bázisú hibadiagnosztika módszereinek kidolgozása szintén a nemzetközi tudományos élet egyik fó kutatási területe. Segítségével a jelenleginél tökéletesebb irányító berendezések készíthetők, amelyek a berendezés meghibásodásának felismerésére és kiküszöbölésére is alkalmasak. Ennek különösen a nagy értékű termelő- berendezések üzemeltetésénél van jelentősége. Ezen kutatási és oktatásfejlesztési tevékenységet támogatja a most elnyert .MODIFY” elnevezésű TEMPUS pályázat három hazai és öt külföldi partner közreműködésével. Ugyanezen pályázat keretében van lehetőség az úgynevezett fuzzy- jellegű irányítás elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatására is. E módszer segítségével a korábban nagy számítási műveletet igénylő Fotó: Dobos Klára folyamatok irányítása főként logikai döntések révén valósítható meg. A fuzzy-jellegű irányítások területén a japán és amerikai technika jár az élen. E módszert alkalmazzák például a videokamerák automatikus képminőség szabályozásánál, a gépkocsik ABS rendszerénél, a robottechnikában, de vannak humán jellegű alkalmazások is. Az Irányítástechnikai Tanszék a Mechanikai Tanszékkel, valamint a Mechanikai Technológiai Tanszékkel közösen OTKA pályázatot nyújtott be „Képfeldolgozáson alapuló számítógépes módszer kidolgozása törésmechanikai vizsgálatokhoz” tárgykörben. A pályázat eredmény- hirdetése novemberben várható. Tananyagok TEMPUS-ból Az Irányítástechnikai Tanszék több oktatás-fejlesztés tárgyú pályázatot nyert. Idesorolható a már említett két új TEMPUS project, amelynek keretén belül 4 új tárgy tananyagának kidolgozása a feladat. Természetesen ezen projectek a gyakorlati képzést is támogatják. Erre utal a fényképen látható pneumatikus gyártócella-makett, amelyet a korábbi TEMPUS pályázat támogatásával vásároltak. Intézeti pályázat keretében további három tanszékkel és a BME Automatizálási Tanszék támogatásával a MAT- LAB programrendszer bevezetésén dolgoznak a szabályozástechnika, jelfeldolgozás, méréstechnika tárgyak oktatásában. Európa valameny- nyi vezető egyetemén ezen programrendszer támogatásával történik a felsorolt tárgyak oktatása. A tanszék vezetője pályázatot nyert a „Vezérlés- és mikroprocesszortechnika számítógéppel segített oktatási anyagának kidolgozása” tárgyában. Ez kétéves munkát jelent, részben jegyzetírást, részben számítógépes programfejlesztést kell végezni. Cél, hogy e tárgyak oktatásához egy távoktatásra is alkalmas, oktatási anyag jöjjön létre. Számítógéppel vezerelt arcjáték Bár a robotok szorgalmasan és hatékonyan dolgoznak az élet számos területén, egyes tudósok mégsem elégednek meg ennyivel. Úgy gondolják, hogy az olyan robotok, amelyek „arckifejezésükkel” érzelmeket is ki tudnának fejezni, sokkal jobban érintkezhetnének az emberekkel. A Tokiói Egyetemen Fumio Ha- ra professzor és munkatársai ezért most olyan programon dolgoznak, amelynek eredményeképpen a robotok is képessé válhatnak arra, hogy „érzelmeiket” arcmimikával is kifejezzék. Hara professzor szerint ugyanis az emberek közötti érintkezésben ennek óriási szerepe van: az arckifejezés sokszor az üzenetnek több mint 50 százalékát közvetíti. A kutatók kísérleteikhez robot- fejmodellt készítettek, amellyel egyelőre hatféle érzelmet tudnak kifejezni: örömet, bánatot, utálatot, rémületet, dühöt és meglepetést. Ezt úgy érték el, hogy a robot gumiból készült arcbőre alatt olyan mozgatható alumíniumlemezeket helyeztek el, amelyek az orr, a szemöldök és a száj mozgatására alkalmasak. Az emberi arc izmai az érzelmek kifejezésére több mint negyven különféle mozgáselemet használnak. A robot arcmimikája ennél egyelőre lényegesen szegényesebb, mindössze tizennyolc elemet használ: a szemöldököknél öt-öt, az orrnál egy, míg a szájnál hét mozgó elem van, amelyeknek a mozgását egy számítógép vezérli. A robot arcának a ki- fejezóképességét egyetemi hallgatókon próbálták ki, akik a rémület kivételével (amit a düh és a meglepetés keverékeként jellemeztek) valamennyi arckifejezést könnyedén azonosították. Az egész, persze, nem sokat ér, ha a kapcsolat nem kétoldalú. A kutatók erre is gondoltak. A robot egyik szemében elhelyezett kamera érzékeli a robottal kapcsolatban álló személy arckifejezését, amelyet egy számítógép a memóriájában levő mintákkal összehasonlítva értelmez, s programja létrehozza a robot arcán az ennek megfelelő válaszkifejezést. A kutatók még nem látják pontosan, hogy alkalmazható a gyakorlatban kutatásaik eredménye, bár elsősorban, persze, olyan területekre gondolni, ahol a robotok közvetlenül az emberekkel foglalkoznak. így a betegápolásban, a gyermekek felügyeletében, az idősek ellátásában lehet majd szerepük. (New Scientist) Szeptemberi égbolt Németh Csaba Miskolc (ÉM) - Szeptember elsején (az év 244. napján) a Nap 6 óra 2 perckor kel és 19 óra 25 perckor nyugszik le. Azt is érdemes tudnunk, hogy a zsidó időszámítás a gregorián naptár szerint Kr. e. 3761-től, a „világ teremtésétől” datálódik. E szerint szeptember 6-án vette kezdetét az 5754. év, szeptember 23-án 8 óra 19 perckor kezdődött a csillagászati ősz. Ezen a napon csillagunk, a Nap pontosan keleten kel fel és nyugaton bukik a látóhatár alá. Ha a Föld (pl. a Holdhoz hasonlóan) légkör nélküli bolygó lenne, akkor ezen a napon a nappal és az éjszaka időtartama pontosan 12-12 óra lenne. Szeptember 25-én, vasárnap hajnali két órakor véget ért a nyári időszámítás. Ezután „korábban” kel és nyugszik a Nap, a nappal időtartama 11 óra 45 percre csökken. (A nyári időszámítás bevezetését a fizikusi munkásságáról jól ismert Franklin Benjámin javasolta először.) Égi kísérőnk, a Hold a 37. hét első napján (5-én) „megújult”, azaz abba a fázisába ért, amelyet újholdnak nevezünk. Ilyenkor a Holdunk a Föld és a Nap között helyezkedik el, így a napfény csak a Hold túlsó oldalát világítja meg. A Föld felé forduló oldala sötét, ezért újhold idején nem látjuk égi kísérőnk sárgás korongját az éjszakai égen. Csillagunkhoz, a Naphoz legközelebb keringő bolygó, a Holdnál nem sokkal nagyobb Merkúr megfigyelésére szeptember folyamán nem kínálkozik kedvező időszak, mivel a bolygó csupán fél órával nyugszik majd a Nap után. A Föld nővéreként is emlegetett Vénusz szintén korán, a napnyugta után egy órán belül lenyugszik, ám így is feltűnő jelenség az esti szürkületben. Sokkal kedvezőbbnek ígérkezik viszont a Mars megfigyelése. A bolygó a hónap folyamán éjfél előtt kel és az éjszaka második felében kereshető meg az Ikrek (Gemini) csillagképben. A hatalmas Jupiter megfigyelésére napnyugta után a délnyugati látóhatár közelében nyílik mód. A gyönyörű Szaturnusz egész hónapban kitűnően megfigyelhető a Vízöntő (Aquarius) csillagképben. Szabad szemmel történő megkereséséhez ajánlott csillagtérképet használni, mert könnyen összetéveszthető valamelyik csillaggal. Szabad szemmel már ahg, sót a nagyobb városokban a fényszennyezés miatt már egyáltalán nem figyelhetők meg a hónap során éjfél körül nyugvó Uránusz és Neptunusz bolygók. A hónap végén, 29-én a Harrington üstökös mintegy 101 miihó km-re közehti meg Földünket. K D Ny Lajhártelepítés Nem, ez nem valamiféle játékállat, hanem egy valódi lajhár a guyanai őserdőből. A nevéhez méltóan lusta élőlény gyomortartalmának 0,2-13,4 százalékát emészti meg naponta, s egy héten csupán egyszer könnyít magán. Főbb ellenségei a jaguár, az ocelot és persze az emberek, akik védettsége ellenére is vadásznak rá. Újabban komolyan veszélyezteti őket a Petit-Sautnál épült duzzasztógát miatt megemelkedett vízszint. A képen látható állatot szerencsére nem vadászok, hanem segítő szándékú természetvédők ejtették fogságba: az a szándékuk, hogy a veszélyeztetett lajhá- rokat a gáttól távolabbra, száraz, biztonságos területre telepítsék. (Élet és Tudomány)
