Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-26 / 227. szám

1994. Szeptember 27., Kedd 6 Ms — Itt-Hon JUHASZ MONIKA Miskolc, Avasalja út 56. esett Egy október harmadikán új Egy gólya szállt házunk föl S egy kisbaba a kéményünkbe beesett J Kis bűbájos, kékszemű szőkeség f Tiszta szívből kívánom, hogy Nagyon, nagyon boldog légy! Egy közeli rokonod. ' '?s 'é í'y / '' fe 1 ■ .............."■ -• ’•) ■ -« y m-íC v- Iá 5Ki:: >3; * í»J .:.., i; ^ ^MíWÁ:::» r':“' ■ 1 A „Szeretet és összefogás” jegyében köszöntőm két fiamat, a 28. és 16. születésnapjuk alkalmából, Saj óhazáról Kovcucs Jánosáé, f ill szüleik és testvéreik. * •» // / SUTI ERNONE Miskolc Drága Nagymamánk! 56. születésnapod alkalmából szívből köszöntünk, sok boldogságot és hosszú, gondtalan életet kívánunk | szeretettel: unokáid, fiaid, menyeid. % ________________ I USZKOVICS BARB 6. kisuno 1 éves születésnapja alkalmából szívből köszöntjük, gondtalan életet, sok boldogságot kívánunk szeretettel: Kakuk mama, szülei, és a Bodolai család. •56351/1K* 1 994. Szeptember 27., Kedd Itt-Hon Ms 3 A város peremén: Pereces (V.) Rövidesen teljesen visszanyeri korábbi külsejét a perecesi utca Fotók: Farkas Maya Pereces (ÉM) - Akik valaha részt vettek már valamilyen önerős fejlesztés előkészítésé­ben, szervezésében, jól tudják, az első felmérő kör még nem nyújt reális képet a szolgálta­tásra igényt tartók köréről. Sok még a bizonytalanság, a kétke­dés és persze az anyagiak is meggondolásra kényszerítik a családokat. Menet közben az­tán kibővül a lista és csak ké­sőbb éri el a jelentkezők száma a kivitelezés megkezdéséhez feltétlenül szükségest. Ugyan­erről a Matáv üzemvezetője ezt mondta: - Perecesen 350 tele­font ígértünk július 30-ig, és az ígéretünket egy kis késéssel teljesítettük is. A késéssel kap­csolatban a következőket mondhatom, hogy mi az elején igazából 314-gyel kezdtünk - valójában az sem volt még biz­tos -, rátettünk annyi vonalat, hogy elérte a 350-et. Láttuk az­tán azt is, hogy meglódult a je­lentkezés, a 350-es keret egy­kettőre kevésnek bizonyult. Je­lenleg újabb 160 jelentkezőt tartunk nyilván. A folytatás­ról most nekünk kell gondos­kodnunk, megtalálni a gyors, jó megoldást. Elektronikus központra kapcsolják Az üzemvezető feltárta azt is, hogy a 350 telefont az elektro­mechanikus crossbar-központ­ra kapcsolják, tehát ezzel a kor­szerű konstrukcióval oldják meg a szolgáltatást. (Vagy a di­ósgyőri főközponthoz teszik, vagy itt helyben konténert te­lepítenek.) Csakhogy az új igénylők jelentkezésével új megoldáson kellett gondolkod­ni. Átdolgozták az eredeti ter­veket és most együtt az összes perecesi vonal egy, a napjaink­ban világszínvonalúnak számí­tó központhoz került. Ennek szolgáltatásait felsorolni sem lenne egyszerű, az egy önálló cikk témája lehetne. Jelenleg csak azoknál nem működik a telefon, akiket a szerelők nem találtak otthon. Az a néhány nap is számít A Matáv üzemvezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a cég a né­hány napos csúszásból is presz­tízskérdést csinált magának. Ezért cserébe olyan ellentétele­zésre, kedvezményre gondol­tak, hogy az előfizetők a ké­nyelmi szolgáltatásokat 3 hó­napig ingyen vehetik igénybe. Tizenöt ilyen van, közülük né­hány: részletes számla, forró­Párkányi Zsolt, a település önkormányzati képviselője drót, hívás-átirányítás, stb. „Az a kérésem, hogy a kötbérigé­nyesekkel fogadtassák el, ez a gesztus a részünkről négy-öt­ezer forintot ér, ha pedig a köt­bért számoljuk, akkor az 2-300 forint. Úgy érzem a pár nap ké­sedelemért ilyen módon busá­san kárpótoljuk az érintette­ket” - hallottuk a helyszínen Kiss Lászlótól, aki hozzátette: - A Matáv a Városgondnokság­gal kötött szerződést a mun­kákra, így a kötbér ügyében is náluk kellene elsőként kopog­tatni, ami 3-400 perecesi eseté­ben hihetetlenül megnövelné az ügyfélforgalmat a csekély összegek kifizetése érdekében. A Matáv gesztusa ennél sokkal elegánsabb, éppen ezért van rá esély, hogy ezt a helybéliek el is fogadják. (Az is lehet persze, hogy ezeket a felajánlott, úgy­nevezett kényelmi szolgáltatá­sokat meg is szeretik, s bár­mennyire költségigényes is egyik-másik, később sem tud- naik lemondani róluk. De ez már a Matáv jó üzletpolitikáját dicséri.) Biztosan nagyra érté­kelik a perecesiek, hogy magas színvonalú szolgáltatásokra al­kalmas központra kapcsolódhat a helyi rendszer. Előfordult ké­sés más településeken is, olyan­kor a polgármesteri hivatal esetleg egy plusz nyilvános ál­lomást kért. Százhatvan igény­lőt tartanak most is számon. Egy ilyen nagymértékű fejlesz­tést követően milyenek az ő te­lefonhoz jutási esélyeik?- Közöttük olyanok is vannak, akik már régebben igényeltek telefont, de nem léptek az ön­erős fejlesztést vállalók sorába- válaszol Kiss László. - Mivel látják a jelenlegi fejlesztéseket, úgy érzik valamilyen lépésre nekik is érdemes lenne elszán­ni magukat. Figyelembe véve a perecesi lakások számát, már most elmondhatom, hogy szin­te mindegyik otthonba tudunk adni telefont. Az a szándékunk, hogy szeptember végére átte­kintjük a jelenlegi hálózatot és egy újabb beruházásra kell fel­készülni, adott esetben tervet készíteni. Amennyiben ez meg­történik, akkor a jövő év ele­jén a most még telefon nélküli lakásokban is megcsörren a te­lefonkészülék. (folytatjuk) — HETI JEGYZET---­A lulnézetben Nagy József Az a vasi lakótelepi aluljáró sorsa ren­dezettnek számít, legalábbis erre utal az a tény, hogy a bérlője vállalja a gon­dozását, cserébe kis üzleteket tart fenn a környékbeliek ellátását javítandó. Ennek ellenére rendre megkapja a kri­tikákat, mert valahogy mindig akad­nak emberek, akiknek semmi sem nye­ri el a tetszésüket. Pedig léteznek a városban olyan alul­járók is, amelyek sorsa ennél sokkal kétségbeejtőbb, ahol a falazat beton- és acélbordái meredeznek, mert valakik ráérő idejükben lepüfólték róla a már­vány, vagy márványszerű, mindeneset­re igen elegáns borítást. Az ily módon lerongyolt aluljáróban a cigarettától, az alkoholos italokig mindent kínál­nak a zugárusok, még konyhai mixe- lőt is, villanyborotvát, órát, vasalót, kö­peny alól. Veszik is ezeket tőlük, mert olcsóbban adják, mint a boltok, hiszen az előbbiek fekete gazdaságát se adó, se bérleti díj, se engedélyek, sem más, a becsületes vállalkozók megnyomorí- tására kitalált központi sápok nem vé­konyítják el. Valahogy minden eddigi erőlködést tekintve sem sikerül rendet rakni az aluljárókban. S ahol rend van, ott sem hagyják békén a vállal­kozót, jelzi Gábor József gépészmérnök, aki egyébként az emlegetett avasi alul­járó bérlője. Pedig jó lenne, ha a túl szigorú kritikus figyelem elkerülné azo­kat a területeket, ahol végre már tör­ténik valami, még dúlnak az áldatlan állapotok. A város egy kézen megszám­lálható nemes vakolattal ellátott, szép, volt polgári épületeinek falán tűrhetet­len színvonalú rajzók, tartalmukat, üzenetüket tekintve pedig a büntethe­tőség határain jóval túllépő ábrák so­rakoznak, sőt az elkövetőket olyannyi­ra felbőszítette a néhány kiemelkedően elegáns ház külleme, hogy azokat álla­ti, vagy emberi ürülékkel kenték be. Sír ez a város, és sírás közben felem­legeti a nyugati országrész lassan nagyságrendekkel jobb életnívóját. Amíg nálunk ezek a napi jelenségek kí­sérik, kísértik az életünket, vágyódá­sunk a szebbre-jobbra ködös távolba vesző álom marad. Valami hasonló módon foglalta össze- mintegy Gábor József mondatait foly­tatva - elkeseredettsége lényegét az a tősgyökeres miskolci, aki nemrég tért haza soproni, kőszegi kirándulásról, ahol kis széken kínálta az udvarban, kertben termett gyümölcsöt a bizalom­mal teli városlakó, és a kis tányérká­ban ott gyűltek a vásárlóknak az ada­gok után lefizetett forintjai - hiányta­lanul. Lehet, hogy nálunk kevesebbet tennének a tányérkába, lehet hogy akadna olyan lelkiismeretlen, aki csak a gyümölcsöt vinné el, és eszébe se jut­na pénzért kotorászni a zsebében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom