Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-19 / 221. szám

1994. Szeptember 19., Hétfő Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Katonai eskütétel Hódmezővásárhely (MTI) - Hat- százhúsz újonc katona tett esküt szombaton Hódmezővásárhelyen arra, hogy a Magyar Köztársaságot híven szolgálja, s ha kell élete árán is megvédi a hazát. Az ünnepélyes eskütétel a brit és a magyar himnuszok elhangzásával kezdődött, ugyanis az ünnepsé­gen felsorakozott a brit Coldream Gyalogos Gárdaezred 7. százada is. Az újoncokat Keleti György mi­niszter köszöntötte. A honvédelmi miniszter beszédében hangsúlyozta: bár nem jut elég pénz a hadseregre, a katonákról való gondoskodásra, a hivatásosok eg­zisztenciális gondjainak enyhítésé­re az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak. A sorkatonákra vonatkozó szabá­lyokon igyekeznek ésszerűen vál­toztatni. A jövő évben már civil ruhában hagyhatják el a laktanyát, s a napi­rendben könnyítések lesznek. Miklós Árpád az elnök Miskolc (ÉM) - A Magyar Igazság és Elet Pártja szeptember 16-án tartotta megyegyűlését Miskolcon. A tagság Miklós Árpádot választot­ta elnöknek, Bíró Tamást és Koppá­nyi Györgyöt pedig alelnöknek. A becsületbíróság elnöke Udvarhelyi Nándor, alelnökei pedig Móré György és Varga János lettek. A MIÉP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tagsága kegyelettel emléke­zett azokra a székely-magyar kato­nákra, akik ötven évvel ezelőtt hősi­esen védték Magyarország határát a Keleti-Kárpátokban a szovjet túl­erővel szemben. Az 1994. augusztus 26-tól szeptember 15-ig tartó hősi küzdelemben ezerötszáz székely­magyar katona áldozta életét Ma­gyarországért. A jelenlegi magyar kormányt minő­síti _ mondta emlékbeszédében Miklós Árpád -, hogy az anyaország még egy koszorúval sem tisztelte meg a hazánkért életüket áldozó hősök emlékművét. Az utolsó búcsúról Oj*-'' " Miskolc (ÉM) - A miskolci Sem­melweis Kórház igazgatósága, tudo­mányos bizottsága, valamint az idén tavasszal létrejött Erzsébet Hospice Alapítvány tudományos ülést rendez szeptember 20-án, ked­den 13 órai kezdettel a kórház kul­túrtermében. A téma: teendőink a haldoklók kö­rül. Simkó Csaba belgyógyász, az alapítvány orvosa bemutatja az Er­zsébet Hospice Alapítványt, majd Polcz Alaine, az ismert pszicholó­gus, a Magyar Hospice Alapítvány elnöke tart előadást A haldoklás fo­lyamata a beteg, a család és az egés­zségügyi dolgozó szempontjából nézve címmel. Két amerikai szakember is eljön a tudományos ülésre. Vincent Evans, a Hospice Buffalo igazgatóhelyette­se a haldoklók fájdalomcsillapításá­nak alapelveiről és gyakorlatáról, Gregory Poleon, a Hospice Buffalo gyógyszerész konzultánsa pedig a fájdalomtól eltérő tünetek kezelésé­ről beszél. A tudományos ülésre há­ziorvosokat és a város, a megye töb­bi kórházának vezetőit, orvosait hívták meg, de szeretettel várnak minden érdeklődőt. Pályázataink nyertesei Miskolc (ÉM) - Pénteken a Quick Travels Utazási Irodánál sorsoltuk idegenforgalmi rejtvénypályáza­tunkat. A helyes megfejtés ez volt: Boldogkő vára. Az iroda útjaira ér­vényes, egyenként 2500, 1500 és 1000 Ét értékű utazási utalványt nyertek a fenti sorrendben: Kovács Istvánná (Felsőzsolca), Lénárt Já- nosné (Miskolc), Birkás Imréné (Miskolc). Idéző című irodalmi rejtvénypályá­zatunkat a Calypso Kisvendéglő szponzorálta. A helyes megfejtések ezek voltak: 1- Áprily Lajos versének a folytatá­sa: ...,,a visszahívó föld zenéje éget” 2. Jékely Zoltán versének a folyta­tása: ...„csak meg ne haljak itt. Ha­za, haza!” Kétszemélyes vacsorajegyet nyer­tek, 1000 Ft értékben: Mudui Lász­ló (Miskolc), Zsebe Gyula (Encs), Gallik Béláné (Miskolc), Rekó Rita (Miskolc), Darai Krisz­tina (Miskolc). Erre menekült IV. Béla Emlékmű a Muhi csata utolsó ütközetének színhelyén A polgármester reméli, hogy a fiatalok zarándokhelye is lesz az emlékmű Fotó: Dobos Klára Bükkszentkereszt (ÉM - KJ) - Emlékművet avattak tegnap a bükkszentkereszti Lófő-tisztá- son, a Muhi csata utolsó ütköze­tének színhelyén. Balogh Sándor, a község helytörté­nésze - az idősebbek elbeszélései­ben - többször találkozott azzal a legendával, amely szerint a mostani Lófő-tisztáson, a Mészárszék-nyak­nak is nevezett területen gyakran megfordultak a tatárak, s mészár­lásaik „kedvelt” színhelye is volt ez a tisztás. A történész utánajárt a legendá­nak, s kutatásai során nyilvánvaló­vá vált, hogy IV. Béla király a Muhi csatából erre menekült Bélapátfal­vára, s itt zajlott le a csata utolsó üt­közete is. (Bükkszentkereszten van egy Béla-völgy is, amely szin­tén az uralkodó útvonalának emlé­két őrzi.) A történelmi esemény színhe­lyén Balogh Sándor kezdeményezé­sére állítottak és avattak emlékmű­vet tegnap Bükkszentkereszten, a Lófő-tisztáson. Az emlékmű jórészt társadalmi összefogás eredménye­ként valósult meg, a Honvédelmi Minisztérium - a terméskőből emelt obeliszken látható - IV. Béla királyt ábrázoló domborművet ké­szíttette el. Mint azt Bodnár Tibor, Bükk­szentkereszt polgármestere meg­nyitóbeszédében elmondta, szeret­nék, ha az öregek ajkán fennmaradt legenda nyomán felavatott szobor a későbbiekben a fiatalok zarándok- helye is lenne. A Honvédelmi Minisztérium ne­vében Erdős László ezredes, a HM hagyományőrző irodájának vezetője ünnepi köszöntőjében méltatta a kezdeményezést, majd leleplezte az emlékművet, amelyet megáldott Ladocsi Gáspár római katolikus tá­bori püspök és Takaró Károly dan­dártábornok, református tábori püspök. Balogh Sándor történész, az emlékmű megálmodójának törté­nelmi megemlékezése után a jelen­lévők koszorúkat helyeztek el a szo­bor talapzatánál. Az Állami Számvevőszék véleménye az 1994. évi pótköltségvetésről Budapest (MTI) - Az Állami Számvevőszéknek az a vélemé­nye, hogy a kormánynak a tör­vényes előírások szerint is pót­költségvetést kellett készíteni. Összeállításánál azonban több tízmilliárd forintnyi olyan té­telt nem vettek figyelembe, amely még az idén bevételként, illetve finanszírozási forrás­ként jelentkezhet. Az Állami Számvevőszék szerint az 1994. évi adatok, a várható elői­rányzatok alakulása alapján a pót­költségvetés készítési kötelezettsé­gének mindkét törvényes előfeltéte­le teljesült. Az államháztartási tör­vény ugyanis akkor kötelezi a kor­mányt pótköltségvetés benyújtásá­ra, ha év közben olyan körülmények merültek fel, melyek a költségvetés teljesítését jelentősen veszélyezte­tik, illetve a költségvetésben elői­rányzott általános tartalékot fel­használták. Az ÁSZ megállapítja: az idei évben a hiány várhatóan 51 milliárd forinttal haladná meg az eredeti költségvetési törvényben tervezett összeget. Egyúttal a pót­költségvetés benyújtásáig a kor­mány a 25 milliárd forintos általá­nos tartalékból 23 milliárd forintot használt fel, illetve kötött le, ami az előirányzat 92 százaléka. Az ÁSZ szerint az is megállapítható, hogy a pótköltségvetéssel a kormány a hi­ány jelentős növelése nélkül terem­tette meg a kiadási többletek fede­zetét, és az Országgyűlés jóváha­gyását kéri a kiadási előirányzatok teljesítéséhez. Az 1994. évi eredeti költségvetés előirányzatai — pótköltségvetés nél­kül - várhatóan úgy alakultak vol­na, hogy év végén összességében 6,9 milliárd forintos bevételkieséssel kellett volna számolni. A kiadások azonban jelentős mértékben, több mint 44 milliárd forinttal haladták volna meg az eredetileg tervezett mértéket. A kormánynak az állam- háztartási törvény (ÁHT) előűja, hogy az általános tartaléknak csak a 40 százalékát használhatja fel az első félévben. Az 1994. évi költség- vetési törvényben rögzített 25 milli­árd forintból az első félévben tényle­gesen mintegy 12,8 milliárd forint­ról már döntöttek, vagyis felhasz­nálták az előirányzat 51,1 százalé­kát. A számvevőszék szerint a pót­költségvetési törvényjavaslat meg­teremti az 1994-ben várható több­letkiadásokra a fedezetet. Ugyanakkor a pótköltségvetés­sel betelj esztett intézkedéscsomag nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek az államháztartásban je­lentősebb változtatásokat indítaná­nak el, esetleg a kiadásokat hosz- szabb távon mérsékelnék. Az ÁSZ szerint a pótköltségve­tésben nem vettek figyelembe na­gyobb összegű „tartalékpénzeket”, így például az 1993. évi zárszáma­dási törvényjavaslat 19,5 milliárd forintos privatizációs bevétel azon­nali befizetésére kötelezi az ÁVÜ-t, az elkülönített állami pénzalapok­nak járó privatizációs bevétel miatt. A zárszámadási törvény ugyan még nem született meg, az ÁSZ szerint ilyen nagyságrendű potenciális be­vételt a pótköltségvetésben indokolt számításba venni. Mintegy 14 milliárd forintos „tartalékpénzt” fedezett fel az ÁSZ a költségvetési pénzeket kezelő Ál­lami Fejlesztési Intézet Rt.-nél. A nagyberuházások folyószámla veze­tésével kapcsolatban az ÁFI Rt. ugyanis az előző évekről felhalmo­zódott költségvetési pénzeszközöket kezel. Az ÁSZ úgy ítéli meg, hogy a pótköltségvetés potenciális forrását bővíteni lehetne, ha ezeket átmene­tileg bevonnák a költségvetési hi­ány finanszírozásába. A helyi ön- kormányzatok beruházásaihoz nyújtott tavalyi, címzett és céltámo­gatás ellenőrzéséről készített ÁSZ- jelentésből megállapítható, hogy ilyen címen 11 milliárd forint hal­mozódott fel az ÁFI-nál. A Világki­állítási Alap által kibocsátott felső- oktatási kötvény bevétele - több mint hárommilliárd forint — az alap költségvetésében nem szerepel, er­ről ezért a pótköltségvetés nem is rendelkezik. A 3 milliárd forintot szintén az ÁFI kezeli. A pótköltségvetési intézkedés- csomag a központi költségvetési szervek körében a támogatás-meg­takarítást elsősorban a készletbe­szerzések, felújítások, néhány eset­ben a bérelőirányzat visszafogásá­val éri el. Az előirányzatok ilyen tí­pusú lefaragása a feladatok felül­vizsgálatára azonban nem teljed ki, valódi hosszabb távon ható megta­karítást ezért ilyen intézkedésekkel nem lehet elérni - szögezi le az ÁSZ. A pótköltségvetésben közzétett várható bevételeket a számvevő- szék a forgóalap ez évi első nyolc ha­vi adatai alapján összességében tel­jesíthetőnek ítéli. A 44 milliárd fo­rintos kiadási többlet realitásának minősítésére azonban csak az in­doklásban szereplő információk áll­tak a számvevők rendelkezésére, így az ÁSZ szerint a pótköltségve­tésben közzétett 1994. évi előirány­zatok teljesítése, az államháztartá­si információs rendszer hiányossá­gai miatt nehezen ítélhető meg. A hit tovább élteti a bölcsészek reményét Megnyitotta új tanévét a Miskolci Bölcsész Egyesület Miskolc (EM - GYG) - Az ujgyőri református templomban tartot­ta tanévnyitóját a Miskolci Böl­csész Egyesület. Ezen az egyesületiek számára im­már hagyományosnak tekinthető helyen, az újdiósgyőri református gyülekezet templomában nemcsak a hely szelleme miatt hangzott el oly gyakran a hit, a remény és a sze­retet fogalma, hanem annak okán is, hogy ennek az immár félévtize­des tevékenységet magáénak tudó egyesületnek mindháromra igen nagy szüksége van. Erről beszélt az újdiósgyőri tiszteletes, Kovács Imre a templomi szószékről, ezekről kö­szöntőbeszédében Kobold Tamás al­polgármester, aki a város elöljáró­sága nevében üdvözölte az új és a régi hallgatókat. S erről Gyárfás Ágnes az egyesület elnökasszonya, aki a régi és új tanárokhoz, vala­mint a hallgatókhoz intézett szava­iban ugyancsak azt hangsúlyozta, ami élteti a reményt az, hogy az in­tézetben folyó oktató tevékenység eredményeihez méltó rangot fog kapni. Ennek kapcsán, Gyárfás Ág­nes beszámolt néhány olyan siker­ről is, amelyre bármely főiskola, egyetem büszke lehetne. Többek kö­zött arról, hogy a bölcsész egyesület hallgatói közül sokan külföldi egye­temeken tanulhatnak máris to­vább, Rómában, Damaszkuszban, Tokióban — a német szakosok kü­lönböző német egyetemeken -, s re­mény van arra is, hogy a kínai nyel­vet tanulók Pekingben folytathas­sák tanulmányaikat. De a tanévnyitó alkalmával szó­ba került jó kapcsolatrendszerük fejlődése is (mostanában éppen a Dél-Koreai Intézettel, amely máris nagyértékű adományokkal segíti a miskolci egyesületet). Hubertusz, Diana mai szolgái Miskolc (ÉM - GyG) - Felénk Hubertusz nem túl gyakori férfinév, de annál kellemesebb ital. Feltehető, hogy ilyentájt, a vadásznapok ide­jén is többeknek jut eszébe, mint az, hogy az ital névadója a vadászok védőszentje, akit ná­lunk nem eléggé elítélhető módon egy hölgy, bizonyos Diána helyettesít a naptárban, aki­nek ugyancsak van némi köze a vadászathoz. Tény, hogy akár Diána, akár Hubertusz, ilyen kezdődő őszidőben felrázza a vadásztár­sadalmat, útra indítja a vadászokat, akiknek a fiile máris szarvasbógésre, puskaropogásra hegyeződik, mint kutyáiké a bozótba roskadt, hullott vad zajára. Ez az időszak a vadászidény kezdete, tehát ünnep. Vidékünk az ország egyik vadat legbő-, vebben termő területe, olyan, ahol világhíres trófeák teremnek. Nagyvadjaink - szarvas, óz, vaddisznó - mostantól kezdve félthetik irhá­jukat, agancsaikat, agyaraikat attól, hogy tró­fea gyűjteménybe kerüljenek. Olyanba, ami­lyeneket Ózdon, az Általános Művelődési Köz­pont galériájában öt vadásztársaság, a Han- gonyi Zöldmező, a Gyepes völgye, az Ózdi Ko­hász-Bányász, az ugyancsak Ózdi Rákóczi, va­lamint a Széchenyi Zsigmond VT. vadászai si­kereik bizonyítékaként állítottak ki. Sikereik bizonyítékaként, nem munkájuk eredménye­ként, mert amint mondani szokták, a vadász nem ott kezdődik, hogy el tudja ejteni a vadat, hanem ott, hogy a nem golyóra érett állat lát­tán le tudja engedni a célzásra emelt fegyver csövét. Bizony, a vadászetika, s a vadászfegye­lem, a vadászszenvedély tárgyának a vadnak a megbecsülése sok más területen is példa le­hetne. Mert igaz ugyan, hogy a vadászok ün­nepelni is tudnak, fotókiállítással, (a lillafüre­di Palotaszállóban) lövészversennyel, (Bogá­cson) sportlövő versennyel, (Tokajban) sőt va­dászhajót (nem halászt) is indítottak tegnap Alsóbereckitől a Bodrogon - ahol bizonyára egy-két kupica Hubertuszt is felhajtottak, de fő gondjuk most is az, mint mindig, az ország, a vidék vadállományának megőrzése és fej­lesztése. Idénykezdésükkor kívánjuk nekik, hogy sikerüljön. Az erdélyi magyar bankhálózatért Bukarest (MTI) - Erdélyi magyar bankháló­zat létrehozása érdekében adott ki felhívást a romániai magyar közélet több ismert szemé­lyisége. Mint arról a Romániai Magyar Szó be­számolt, az aláírók között van Benkő Samu akadémikus, Cziiják Árpád rk. kanonok, ko­lozsvári érseki helynök, Csiha Kálmán refor­mátus püspök, Erdő János unitárius főjegyző, Farkas Árpád költő, Cs. Gyímesi Éva egyete­mi tanár, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesz­tője, Kányádi Sándor költő, Mózes Árpád evangélikus püspök, Pohrádszky László főis­kolai tanár, Tőkés László református püspök. Az eredetileg a kolozsvári Szabadság ha­sábjain közreadott felhívás szerzői sürgetik, hogy a piacgazdaság feltételei között alakuló pénzélet, a bankszakma szakembereinek be­kapcsolásával jöjjön létre egy részvénykibo­csátó konzorcium, amely a romániai törvé­nyek adta lehetőségekhez igazodva különböző névértékű részvényeket bocsátana ki és az így létrejött tőke segítségével bankhálózatot te­remtene Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásár­hely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsi- szentgyörgy székhelyekkel. A beinduló hitelélet mind a vállalkozók, mind a munkanélküliségtől fenyegetett városi alkalmazottak, mind pedig a faiusi gazdák se­gítségére lehetne. „Ez az utolsó lehetőség gaz­dasági életünk megteremtésére, talpra állá­sunkra!”, - hangsúlyozzák az aláírók, akik kö­zött azonban, mint azt a Romániai Magyar Szó is megjegyzi, egyetlen gazdasági szakem­ber, bankember nem található. A miniszter dániai tapasztalatai Budapest (MTI) - Novemberben Budapesten találkoznak a hasonló egészségügyi-szociális problémákkal küzdő kelet-európai országok egészségügyi miniszterei - jelentette be szom­baton Kovács Pál népjóléti miniszter, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodájának koppenhágai, rendes közgyűléséről érkezett haza. Ámost befejeződött koppenhágai közgyűlé­sen résztvevő 49 ország delegációi értékelték az elmúlt éri WHO-programokat. A miniszter sikerként értékelte, hogy Ma­gyarország bekerült a közgyűlésen megala­kult kömyezetegészségügyi bizottságba. Eb­ben hazánkon kívül Nagy-Britannia, Finnor­szág és Hollandia vesz részt, Részvételünk an­nak köszönhető, hogy Magyarország egy ko­rábbi fórumon vállalta a WHO kömyezetegész­ségügyi programjának kipróbálását. Ez a terület nálunk elhanyagolt, a minisz­ter tájékoztatása szerint a magyar lakosság 51 százaléka szennyezett levegőjű településen él. Ezért külön jelentősége van a programban va­ló részvételünknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom