Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-08 / 212. szám

1994« Szeptember 8-, Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 A kormányülés témái Budapest (MTI) - A kormány csü­törtöki ülésén, Kuncze Gábor bel­ügyminiszter előterjesztésében fog­lalkozik a privatizációs visszaélések vizsgálatával és azokkal a korábbi folyamatokkal, amelyek a vagyon­kezelés jogszerűségét veszélyeztet­ték. A kormány várhatóan hatályon kívül helyezi az előző kabinet ez év januári határozatát a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvéd­ség Parancsnokságának összevo­násáról. A testület várhatóan elő- teijesztést hallgat meg a Miniszte­relnöki Hivatal feladatköréről is. Ennek következtében a tudomány- politikai, az egyházi és az ifjúságpo­litikai ügyek átkerülnének a műve­lődési tárcához. Az ezzel járó lét­számváltozás azonban nem jelenti a kultuszminisztérium bérkeretének növelését. Elképzelhető, hogy szó lesz az ülésen az Érdekegyeztető Tanács szerdai ülésén született megállapodásokról, így például az áfa-kulcsemelés októberről január­ra való elhalasztásáról. Bizottságok üléséről Budapest (MTI) - A népjóléti tárca az év hátralévő részében mindenfé­leképpen el szeretné érni, hogy a törvényhozás alkosson új jogsza­bályt a családtámogatás rendszeré­ről, valamint módosítsa a szociális és az 1975-ös társadalombiztosítási törvényt. Minderről Kökény Mihály népjóléti politikai államtitkár szá­molt be szerdán az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsá­gának ülésén. Alanyi jogúvá kíván­ják tenni a gyes-t, és el kívánják tö­rölni azt a feltételt, amely a gyed-re való jogosultságot meghatározott biztosítási időhöz köti. A tervezett módosítások összefüggésben állnak azzal az elgondolással, amely szerint 1995-ben megszűnnének a gyerme­kek után járó adókedvezmények. Keleti György honvédelmi minisz­ter az Országgyűlés Honvédelmi Bi­zottságának ülésén cáfolta azt a fel- tételezést, hogy az általa vezetett tárcánál politikai tisztogatások folynak. Név szerint ismertette, ki­ket mentett fel, s néhány esetben konkrétan is utalt a szakmai kifo­gásokra. Fehér József honvédelmi közigazgatási államtitkár bejelen­tette, hogy a minisztérium az év vé­géig a kormány elé kívánja terjesz­teni a katonák jogállásáról szóló törvénytervezetet. Taxis együttműködés Budapest (MTI) - Együttműködé­si megállapodást kötött a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége és a Taxiskamara Elnöksége. A megál­lapodás értelmében a két szervezet - önállósága megtartása mellett - együttműködik a kölcsönösen elér­hető előnyök és eredményesség ér­dekében. A megállapodás ténye kü­lön hangsúlyt kap attól, hogy a taxis érdekvédelmi szervezetek tárgyalá­sokra készülnek a közlekedési tárca vezetőivel. A mintegy 19 ezer ma­gyarországi taxist nehéz helyzetbe hozza az üzemanyagárak folyama­tos emelkedése és egyben a lakosság fizetőképességének kedvezőtlen ala­kulása és tartanak az egyre növekvő „fekete” konkurenciától is. „Mozaik 64 millió dolláros üzletet kötöttek Nem jelentett áttörést, de sikeres volt Demirel látogatása Budapest (MTI) - Sikeres ma­gyarországi vizit, fejlődő kap­csolatok, perspektivikus együtt­működés, barátsági szerződés és egy 64 millió dolláros energe­tikai üzlet - így vonták meg Sü- leyman Demirel háromnapos hi­vatalos látogatásának mérlegét szerdán a vendéglátó magyar köztársasági elnök és a vendég török államfő közös nemzetközi sajtókonferenciáján. Göncz Árpád köztársasági elnök elöljáróban hangoztatta: a zavarta­lanul fejlődő kapcsolatokat tekintve a mostani látogatás nem jelentett áttörést, ellenben további fontos mérföldkő a magyar-török viszony- rendszer történetében. A mind in­tenzívebbé váló kontaktusokra utal, hogy Süleyman Demirel kíséreté­ben több mint 50 török üzletember érkezett Magyarországra. A tárgya­lásokon érintették az együttműkö­dés lehetőségét a járműgyártásban és a mezőgazdaságban. Szó esett ar­ról is, hogy Magyarország bekapcso­lódhat Törökország erőműfejleszté­si programjába. Ennek egyik kézzel fogható jeleként csütörtökön 64 mil­lió dolláros kontraktust írnak alá egy magyar erőművi beruházásról. Süleyman Demirel utalt arra, hogy a példás magyar-török kap­csolatok stabil egyezményes-jogi alapokon nyugszanak. Ennek fon­tos eleme a szerdán aláírt ma­gyar-török barátsági és együttmű­ködési egyezmény. (A dokumentu­mot ünnepélyes külsőségek köze­pette a két államfő írta alá az Or­Süleyman Demirel az együttműkö­dés, az Európai Unió és a béke mel­lett szólt Fotó: Nagy Gábor szágházban.) Süleyman Demirel hangsúlyozta, hogy a kontinens problémáira - így' a balkáni válság­ra is - csak békés megoldások kép- zelhetőek el. A délszláv válság kap­csán, a fegyverembargó esetleges feloldását firtató kérdésre válaszol­va külön is kiemelte: Bosznia- Hercegovina ügye világméretű probléma. Senki sem kívánhatja a vérontást; a béke óhajának felül kell kerekednie és Törökország erő­feszítései is erre irányulnak. Demi­rel felhívta a „civilizált világ” figyel­mét arra, hogy ha a vérontásnak nem tudnak véget vetni, altkor akár az európai együttműködési struktú­ra, az EBEE is összeomolhat. A válságkezelésben való magyar részvétel lehetőségét illető kérdésre Göncz Ái-pád úgy válaszolt: ha van valaki, aki tevőlegesen keveset vál­lalhat a délszláv válság megoldásá­ért, akkor az - történelmi okok mi­att - Magyarország. Ugyanakkor Magyarország betartja a Jugoszlá­via elleni nemzetközi embargót, és mindent megtesz a humanitárius segélyek célba juttatása érdekében. Az együttműködés lehetőségé­nek stratégiai vetületét illetően Sü­leyman Demirel utalt arra: a Szov­jetunió szétbomlása után Törökor­szág jelenlétével erős pozíciókra tett szert a térségben. Jó kapcsolatot épített ki Közép-Ázsia, Ukrajna, a Kaukázus, a Balkán és a Közel-Ke­let felé. - A magyar-török együtt­működésnek harmadik országokra is ki kell terjednie - szögezte le Sü­leyman Demirel. A tőlük államfő hangoztatta: meggyőződése szerint mindkét or­szág igen rövid időn belül az euró­pai integráció részévé válik. Az Eu­rópai Unió kebelén belül a mélyítés és a szélesítés hívei között dúló vi­ták ügyében Süleyman Demirel az utóbbi mellett foglalt állást. A török köztársasági elnök - aki délelőtt a főváros nevezetességeivel ismerkedett - délután folytatja bu­dapesti kulturális körsétáját: részt vesz a „Szulejmán és kora” kiállítás megnyitásán a Budavári Palotá­ban. Éste a Népstadionban megnézi a magyar—török Eb-selejtező labda­rúgó-mérkőzést. A török államfő a késő esti órákban utazik el Ma­gyarországról. A munkaadók az ózdi társaság ellen A másik két oldal egyetértett, de konszenzus nem született Budapest (MTI) - Ózdon nem megoldás az elbocsátottak egy részének elvileg munkavi­szonyt, esetenként munkát biz­tosító, 1992 tavaszán alakított foglalkoztatási társaság fenn­tartása - állította a munkaadói oldal az Érdekegyeztető Tanács Munkaerőpiaci Bizottságának szerdai ülésén. Hiába próbálta meg rávenni a munkaadókat a kormányzati, illetve a munka- vállalói oldal, hogy járuljanak hozzá a társaság további fenn­tartásához, ezt újra és újra elu­tasították. Mint a munkaadók rámutattak: a társaság támogatása a Foglalkozta­tási Alapból csak látszatmegoldás. A térségben az új vállalkozásokat, így új munkahelyeket ösztönző komplex programra lenne szükség, de ennek megvalósításáért évek óta nem tesz semmit érdemben a kor­mányzat. Kifogásolták, hogy a munkaerőpiaci bizottság sem lépett fel kellő határozottsággal ilyen in­tézkedéseket követelve. A társaság fenntartásának elutasításával nem az ózdiakat kívánják hátrányos helyzetbe hozni, hanem ellenkező­leg, azt szeretnék elérni, hogy végre valóban átfogó intézkedések történ­jenek a térségben. Szerintük igaz­ságtalan és indokolhatatlan előny­höz jutnak a foglalkoztatási társa­ságba felvettek az Ózd és térségé­ben található több tízezer, illetve az ország több százezer munkanélküli­jéhez képest. A kormányzati oldal kifejtette: gazdaságilag érthető a munkaadók érvelése, de a térség, illetve Ózd sa­játságos helyzetét tekintve másról van szó. Szükséges, hogy ne jáija- nak le - egy korábbi bizottsági dön­tésnek megfelelően - szeptember végéig a társaságnál meghosszab­bított munkaszerződések. A kor­mányoldal szerint idén év végéig - a belépési időtől függetlenül - fenn­tarthatná társasági munkaviszo­nyát a jelenleg több mint 2100 dol­gozó. Csak jövő év január elsejétől szüntetnék meg azok alkalmazását, akiket már két évre vett fel a társa­ság, és azóta sem sikerült végleges munkahelyet találniuk. A kormányzat szerint 1995 végé­ig kellene fogadnia a kohászati te­rületekről a munkanélkülieket a társaságnak maximálisan kétéves alkalmazási időre. így a társaságot 1997 év végéig kellene fenntartani a Foglalkoztatási Alapnak. Mint is­meretes, a társasági munkaviszony megszűntét követően még a mun­kanélküliek szokásos járadék-ellá­tásában részesül az adott mun­kanélküli. A munkavállalói oldal támogatta a kormányzati javaslatot. Mivel a munkaadói oldal fenntartotta elu­tasító véleményét, nem jöhetett lét­re a társaság további fenntartását biztosító konszenzusos testületi döntés. A probléma horderejére te­kintettel a kormányzati oldal ezért bejelentette: javasolja a kérdésben az Érdekegyeztető Tanács Jószolgá­lati Bizottságának összelúvását. Továbbá, indítványozzák azt is, hogy az Érdekegyeztető Tanács ple­náris ülése komplexen tekintse át - a rendezés igényével - a térség problémáit. A munkavállalói oldal jelezte: a szakszervezetek levonják a munkaadók elutasító magatartá­sából a következtetéseket és nem kizárt, hogy elégedetlenségi akciói­kat indítanak nem a kormányzat, hanem a munkaadók ellenében. Ezt követően a keddi Érdek­egyeztető Tanács plenáris ülésén is elfogadottaknak megfelelően a bi­zottság munkaadói és munkaválla­lói oldala hozzájárult a Szolidaritási Alap 2,1 milliárd forintjának a költ­ségvetést tehermentesítő célra az önkormányzati jövedelempótló-tá­mogatáshoz történő átcsoportosí­táshoz. A kormányzati javaslat sze­rinti további maximum 10 milliárd forint a Szolidaritási Alapból a Foglalkoztatási Alapba átcsoporto­sításáról az érdekegyeztető felek még nem kívántak dönteni, részle­tes tájékoztatást kértek a kormány­zattól ezen alapok pénzügyi helyzetéről. Az SZDSZ reményei szerint a Li­berális Intemacionálé izlandi kong­resszusán, pénteken felveszik a pártot a teljes jogú tagok sorába, ez­zel egyidőben Pető Iván pártelnököt megválasztják a Liberális Interna- cionálé alelnökévé. Az OTP mostani tőkemegfelelé­si mutatója nem indokolja az i újabb tőkeemelést - mondta Bőd Péter Ákos, a jegybank elnöke az i Országgyűlés gazdasági bizottságá­nak ülésén. Hozzátette: Soros Györgynek az OTP-be történő be­fektetéséről a tulajdonosnak, azaz az államnak kell döntenie. A befek­tetésnél arra kell figyelni, hogy egy leendő későbbi stratégiai befektető továbbra is kedvet érezzen a priva­tizációhoz. Az első féléves külgazdasági eredmények alapján jelenleg a General Electric Tungsram Rt. a legnagyobb hazai exportőr. Tavaly 206 millió dollár volt az exportja, az idén hat hónap alatt pedig 129,1 millió, ami 47,7 százalékos növeke- (dóst jelent. Kőbaltával nem lehet űrhajót építeni Az egészségbiztosítási pénztárak informatikai találkozójáról Mályi (ÉM - FJ) - Nem várható el senkitől, hogy a papírt, ceru­zát sutba dobva pillanatokon belül használni tudja a számító­gépet. Ezt az “egészségbiztosítá­si pénztárak országos informa­tikai találkozóján jelentették ki, ahol az is elhangzott: a kor­szerű ügyvitel elképzelhetetlen a magas szintű berendezések és a hozzáértés nélkül. Kedden kezdődött és ma fejeződik be a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárait II. Országos Informati­kai Találkozója, amelynek idén Bor­sod, pontosabban Mályi adott ott­hont. Az egészségbiztosítási pénztá­rak országos és helyi vezetői tegnap sajtótájékoztatón számoltak be a ta­lálkozó céljáról, tapasztalatairól, il­letve a „cég” jelenlegi helyzetéről. A háromnapos rendezvény célja- hallottuk a háziasszony szerepét betöltő Ráczné Bodnár Lenkétől -, hogy a tizenkilenc megyéből, vala­mint a fővárosból összesereglett kollégák megismertessék egymás­sal legújabb számítógépes prog­ramjaikat. Nagy jelentősége van ilyen jelle­gű tapasztalataik kicserélésének, hiszen a korszem ügyvitel ma már elképzelhetetlen magas szintű szá­mítástechnikai berendezések, illet­ve hozzáértés nélkül. Mert gondol­junk csak arra - emlékeztetett az igazgatónő -, milyen megnöveke­dett teher nehezedik az egyes pénz­tárakra: 1990 óta sorra szűnnek meg a munkahelyi kifizetőhelyek, egyre több a munkanélküli és így tovább. Márpedig az utóbbi években jelentkezett új feladatok sora a nagyfokú korszerűsítések dacára sem egyenesen arányos a jelenleg rendelkezésre álló létszámmal, technikával. Ez utóbbi gondolatokhoz kapcso­lódva Polli Márta, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosz­tályvezetője kifejtette: kétségtelen, hogy pénzügyi nehézségeik okozzák a legtöbb fejtörést, ám a hatezerfős apparátus átképzése sem elhanya­golható probléma. A fokozatosság elve ezen a téren sem elkerülhető, nem várható el senkitől, hogy a pa­pírt, ceruzát sutba dobva pillanato­kon belül használni tudja a szá­mítógépet. Való igaz - ismerte el - az ered­mények, a kifizetések gördülékeny- sége időnként kívánnivalót hagy maga után. Viszont kőbaltával igen kömlményes űrhajót építeni. A je­lenlegi feltételek mellett tehát kénytelenek a „tűzoltásra” szo­rítkozni. Radiológus kongresszus Miskolc (ÉM) - A Magyar Radiológus Társa­ság második alkalommal rendezi olyan város­ban kongresszusát, amelyben nem működik orvostudományi egyetem. 1990-ben Sopron, most Miskolc ad otthont a nemzetközileg is számontartott szakmai rendezvénynek. A ma kezdődő nagyrendezvényre 800 résztvevőt várnak. A magyar előadókon kívül 17 ország­ból 60 radiológus számol be legfrissebb tapasz­talatairól, eredményéről. A három nap alatt 150 előadás hangzik majd el. A kongresszus három nagy témával foglal­kozik. Az első az emlőbetegségek komplex di­agnosztikája és terápiája, a második a csont­betegségek diagnosztikája, a harmadik pedig az intervencionális radiológia. A helyszíneken - az ITC-ben, a Rónai Sándor Művelődési Köz­pontban, valamint a Tudomány és Technika Házában - megtekinthetők a legnagyobb, leghíresebb, orvosi műszereket és berendezé­seket gyártó cégek termékei. A kongresszus ideje alatt a Magyar Radiológus Társaság megtartja soros közgyűlését, beszámol az el­múlt két év eredményeiről. A szervezők a kongresszus résztvevői szá­mára társasági programokról is gondoskod­tak. Megnézhetik például a miskolci születésű és évtizedekig ebben a városban dolgozó radio­lógus főorvos, Oláh József festményeiből a Ju- nó Hotelben nyíló kiállítást, az egyetemen pe­dig „Siemens bajor-estet” rendeznek. Kirándu­lásokat szerveznek továbbá Lillafüredre, Ga- radnára és a Hegyaljára. A Magyar Radiológus Társaság XVII. kong­resszusát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Röntgen és Izotópdiagnosztikai Inté­zete szervezi. Médiatörvény—tervezet Budapest (MTI) - A szabad rádiózásról és te­levíziózásról szóló törvény tervezete - többszö­ri egyeztetés és átdolgozás után - szerda reg­gelre elkészült az Igazságügyi Minisztérium­ban. Mint Sajó András alkotmányjogász, a ko- difikációs bizottság vezetője elmondta: a tör­vénytervezetet szerdán el is juttatták az illeté­kes minisztériumokhoz, az országos hatáskö­rű kormányzati szervekhez, amelyek ismét vé­leményezik az anyagot. Körülbelül 10 nap alatt dolgozza fel a kodifikációs bizottság ész­revételeiket, majd egy egész napos tanácsko­zást tartanak az érdekeltek bevonásával, ami után újabb technikai szövegezésre kerül sor. A bizottság vezetője szerint tartani tudják az eredeti határidőt és a hónap végére a kormány elé kerülhet a törvényi avaslat. A változásokról Sajó András elmondta: a tévé és a rádió elnökének jelölése pályázati ki­írás alapján történik, és az Országgyűlés tit­kos szavazással, az összes képviselő szavaza­tának többségével választja meg az elnököket. Megelőzően az az eseti bizottság végzi a jelö­lést, amely az Országos Rádió-Televízió Testü­let tagjaira is javaslatot tesz. Ebben a bizott­ságban 50-50 százalék a kormánypárti és az ellenzéki képviselők aránya. Figyelembe vet­ték a Magyar Rádió Közalkalmazotti Tanácsá­nak utolsó pillanatban megfogalmazott igé­nyét, miszerint a rádió dolgozói maradjanak közalkalmazottak. A kodifikációs bizottság ez­zel ugyan nem ért egyet, mert megoldatlan, hogyan értelmezzék a közalkalmazotti jogvi­szony keretein belül az újságírói függetlensé­get. Jelentős változtatás a törvénytervezetben, hogy az eddigi jogi szabályozással szemben en­gedélyezi a műsorszolgáltatók hálózatba törté­nő kapcsolódását. „A NAP KERDFSF Szükség van-e a Magyar Áruk Hetére? Miskolc (ÉM) - A Centrum Áruházak Rt. szeptember 12-től immár harmadik alkalom­mal rendezi meg a Magyar Áruk Hetét. Kezde­ményezésükkel eddig egyedül allnak a hazai kereskedelmi palettán. Tóth István, a miskol­ci áruház szintvezetője kérdésünkre válaszol­va elmondta: - Magyarországon az utóbbi idő­ben háttérbe szorultak az itthon gyártott ter­mékek a külföldi cikkek dömpingje miatt. Ta­lán a hatásosabb reklámok okozzák, hogy na­gyobb a kereslet a külhonból származó ruhák, lábbelik, tisztítószerek, kozmetikumok - és még hosszasan folytathatnánk a sort - iránt. Pedig - tapasztalt kereskedőnk szerint - a ná­lunk készült termékek mára már felveszik a versenyt a mondjuk: német, angol, francia címkével ellátott társaikkal. De erre fel kell hívni a figyelmet, be kell bizonyítani a vásár­lóknak: a minőséget a hazai gyártók is a leg­fontosabb piaci szempontok között tartják számon. Az sem elhanyagolható, hogy - az akár li- censz alapján is - de itthon gyártott termékek hazai munkahelyeket jelentenek, hazai dolgo­zóknak biztosítanak megélhetést. Nem titkolt szándékmik ezt is tudatosítani, ha úgy tetszik reklámozni a most kezdődő néhány hét alatt. Azt hiszem, a gyártók, a forgalmazók részé­ről megmutatkozó, egyre növekvő érdeklődés is amellett szól, igény van erre az országos akcióra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom