Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-08 / 212. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép zz : 1994» Szeptember 8.. Csütörtök JEGYZET ___ K urzus Faragó Lajos Olvasom, hogy az önkormányzati vá­lasztások előtt távtanulási programot állí­tottak össze. Képzett képviselők - hatékony önkor­mányzat címmel szakmai segítséget kí­vánnak nyújtani a jelenlegi és a majdani önkormányzati képviselőknek a hatásos munkához. A Pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetem, az Alkotmánybíróság és a Fővárosi Oktatástechnológiai Központ szakértői munkacsoportja a jogállamról, emberi jogokról, hatalomról, a Magyar Köztársaság államszervezetéről és az ön- kormányzatokról állított össze olyan tana­nyagot, amely kötetlen módon teszi lehe­tővé a tanulást. Köztudott, hogy a képviselők munkájá­hoz sokféle szakismeret szükséges. Köz­tudott az is, hogy eleve senki nem hordja a mellényzsebében a marsallbotot, s nem birtokosa már születése pillanatában a bölcsek kövének sem. Miért ne értenénk hát egyet a távtanulási program ötletével? Miért ne tartanánk szükségesnek, hogy je­lenlegi és leendő képviselőink ilyen mó­don majd hatásosabb munkát végezze­nek? Hiszen a mintegy 16 ezer forintba kerülő tananyag audio- és videokazettá­kat, tankönyveket és szöveggyűjtemé­nyeket is tartalmaz. Az anyag elsajátítását olyan országos tutori hálózat segíti, ame­lyik a munkáját a választás napja előtt 90 nappal kezdi meg. Nekem ezzel a 90 nappal van bajom. Va­lószínűsíthető, hogy a 80 ezer önkor­mányzati képviselői helyre legalább két- szer-háromszor ennyi jelölt adatik és mindnyájan bizonyára pem végzik el a tan folyamot. Mi mégis, hatékony-mond­hatnám a mostanitól hatékonyabb - ön- kormányzatokat szeretnénk. S képviselő­ink kiválasztásakor - nem lebecsülve a tanfolyam szervezőinek jó szándékát, munkájuk hasznosságában sem kételked­ve - nem a bizonyítványukat fogjuk kér­ni. Sokkal inkább érdekelheti majd az em­bereket: miként éltek a jelöltek a közös­ségeikben? Saját nehézségeik elviselése közben vállukra vették-e mások gondjait is? Képesek voltak-e mások - az övékétől eltérő-véleményének végiggondolására, netán megértésére? Kivívták-e lakóhelyü­kön, környezetükben az ismertséget, elis­mertséget? Az aspiránsok aligha ringathatják magu­kat abba az illúzióba, hogy ez a kurzus lesz az elégséges és szükséges feltétele jó képviselővé válásuknak. A választók pe­dig aligha érhetik be egy tanfolyam elvég­zését igazoló bizonyítvánnyal. Ettől itt többre van szükség. Kevesebb az üröm, több a parlagfű Miskolc (ÉM) - A levegő pollenösszetétele már alig változik, az elmúlt napokban csök­kent a csalánfélék és az üröm pollenszáma, a libatopfélékből változatlanul közepes értéket mér a csapda, míg a parlagfű pollenszáma je­lentősen megnőtt. így például szeptember 1-jén 238 parlagfű pollen volt egy köbméter le­vegőben (ha 30 pollen van egy köbméterben, már kiváltja az allergiát). Az allergén gombae­lemek közül az Altemaria légköri koncentráci­ója általában nagyon magas volt, míg a Cla- dosporium spóraszáma a magas és nagyon magas értékek között változott. Nem sziszifuszi a takarékoskodás Százmilliókkal csökkenthető a tetemes költségvetési hiány Átépítik a Soltész Nagy Kálmán utcai hidat. A látványos, nagy beruházásokat nem lassítja a város, a kisebb be­ruházásokon próbálnának spórolni. Fotók: Farkas Maya Miskolc (ÉM - B.A.) - Akár 200-300 millió forinttal is csök­kenthető Miskolc tetemes, két­milliárdot súroló költségvetési hiánya. Ezt állítja a megyeszék­hely megbízott pénzügyi osz­tályvezetője. A város idei költségvetésének kor­rekciójáról a helyi képviselő-testü­let legutóbbi ülésén kellett volna dönteniük a szenátoroknak. Am a büdzsé módosítására tett javaslatot beterjesztő polgármester kérésére levették a napirendről az ügyet. Juhász Géza megbízott pénz­ügyi osztályvezető szerint azért, mert bár a városháza harmadik hó­napja dolgozik a korrekción, van­nak még bizonyos lehetőségek a ta­karékoskodásra. A közgyűlés óta ezzel kapcsolat­ban már tartottak is egyeztetéseket a polgármesteri hivatalban. Úgy le­hetne tovább csökkenteni az 1,9 milliárdot meghaladó forráshiányt, ha például bizonyos, szerződésben le nem kötött felújításokat, beruhá­zásokat elhalasztanának, vagy esetleg végleg lemondanának ezek­ről. A szakember szerint az szóba sem jöhet, hogy a legjelentősebb munkálatokat: a Herman Gimnázi­um tornacsarnokának építését, a Soltész Nagy Kálmán utcai híd áté­pítését, a diósgyőri villamospálya­rekonstrukciót lassítsák. Persze nemcsak a kiadások csök­kentésével lehet spórolni, hanem a bevételek növelésével is. A megbí­zott osztályvezető szerint elvi jelle­gű döntés vár szeptemberben a köz­gyűlési képviselőkre: mi legyen az ingatlanvagyonnal - és itt elsősor­ban nem a bérlakásokról, hanem a nagyobb értékű ingatlanokról van szó a város különféle vállalkozá­sokban lekötött üzletrészeivel, és a 200 milliós tételt jelentő kárpótlási jeggyel. „Ha józanul gazdálko­dunk, 200-300 millió forinttal is csökkenthetjük a forráshiányt” - je­lentette ki Juhász Géza. Nem szi­szifuszi munka ez? - kérdeztük a megbízott osztályvezetőt. A hírek szerint októbertől minimum 30 szá­zalékkal drágul az energia. Ez érzé­kenyen érintheti a költségvetést is, hiszen emiatt például arról is dön­teni kell: a város továbbra is támo­gatja-e a távfűtést, vagy a megnöve­kedett költségeken osztozik a szol­gáltatást igénybe vevőkkel. A meg­bízott osztályvezető szerint nem szi­szifuszi a munkájuk, s váratlan esetre mintegy 50 milliós tartalék­kal rendelkezik a város. Kérdésünkre azt is kifejtette: idén aligha nyúlnak hozzá a képvi­selők a helyi intézményrendszer­hez, ennek már a mostani költség- vetésre semmilyen hatása nem vol­na. Az új önkormányzatnak viszont mindenképpen lépnie kell majd eb­ben az ügyben, a megyeszékhely in­tézményrendszere túlméretezett, korszerűtlen. Az átalakítás nem azt jelentené, hogy csökkenne a helyi szolgáltatá­sok mennyisége és színvonala. De nem biztos, hogy minden intéz­ményt a városnak kell működtet­nie; amit lehet, kiadhatnának vál­lalkozásba. Elsősorban a középisko­lák ilyenfajta üzemeltetésén lehet­ne talán elgondolkodni - vélte la­punknak nyilatkozva Juhász Géza. A névtelen hadisebészek utódai Fiatal traumatológusok országos fóruma Lillafüreden Miskolc (ÉM - LGY) - A trauma­tológusok hiú emberek. Szeret­nek azzal büszkélkedni, hogy a hozzájuk került sérülteket mi­lyen gyorsan talpra állítják - vallja a megyei kórház negyven éve alapított baleseti sebészeté­nek osztályvezető főorvosa. A legjobb esetben 30 éves korában lehet egy orvosból traumatológus. A Magyar Traumatológus Társaság ma, Lillafüreden kezdődő rendezvé­nyén, a Fiatal Orvosok Fórumán a 35 év alatti szakorvosok osztják meg egymás között gondolataikat, szakmai megfigyeléseiket. Százhat­van résztvevőt várnak az ország baleseti sebészeteiről, és 110 előa­dás hangzik el a három nap alatt. A Fiatal Orvosok Fórumát a megyei kórház traumatológiai osztálya szervezte meg, ez a fórum jubileumi tudományos ülés is egyúttal: 40 éve- Magyarországon az elsők között - szerveződött az osztály. • A mi névtelen, vagy neves előde­ink a II. világháború hadisebészei. Később kiderült, hogy békeidőben is nagy szükség van az olyan sebé­szekre, akiknek az a dolga, hogy el­lássák, meggyógyítsák a sérült em­bereket. Őszinte hálával hajtunk fe­jet az egykoron élt orvosok előtt, akik lerakták e szakma alapjait. Miskolcon - 1976-ban bekövetke­zett haláláig - Csathó Péter volt a traumatológiai osztály első főorvosa- mondja Bárány István osztályve­zető főorvos. □ Mennyire népszerű manapság e fi­atal orvosi szakma? • A legtöbb medikus álmaiban sze­repel a traumatológia, ám a szakma Bárány István: A traumatológusok hiú emberek nehézségi foka olyan, amellyel nem mindenki tud megbirkózni. A trau­matológus gondjaira bíznak egy sé­rült embert, aki tetőtől talpig sérül­hetett. Az érte való felelősség a tra- umatológusé. Igaz, most már meg­kapja a speciális orvosi szakmák - az idegsebész, az urológus, a fül-orr- gégész, a szemész - segítségét is. □ Kérem, mutassa be a negyven­éves osztályt! • Száztizenöt ágyas osztályunkon időnként elérjük a 80 százalékos ágykihasználtságot is. Ez a csúcs, hiszen a feladat jellegéből fakadóan itt mindig kell lennie szabad hely­nek. Az átlagos ápolási napok szá­ma kilenc. A sérültek órákon belül végleges ellátásban részesülnek, aminek egyértelmű következménye a gyors gyógyulás. Hogy nem vára­koznak nálunk műtét előtt a sérül­tek, az csapatmunkának az ered­ménye, részük van benne a diag­nosztikai és az aneszteziológia osz­tályok, valamint a konzultáns osz­tályok munkatársainak. Négy éve új épületszámyat kapott az osztály. Felszereltségünkre mindeddig nem panaszkodhatunk. □ Az utóbbi években úgy adódott, hogy híres embereket operáltak itt, például a jelenlegi miniszterelnököt. Ebből származott-e utólag valamely előnye az osztálynak? •Szomorú volna, ha így lenne! Azt szokták mondani, hogy a traumato­lógia minősíti az egész kórházat. Ezt tudja a kórház vezetése is. Gondjaink jelenleg nem a felszerelt­séggel, hanem a tb-vel való elszá­molással vannak. Egy lábszártörést példának okáért igen sokféle módon lehet meggyógyítani. Nekünk vi­szont arra van késztetésünk, hogy a lehető legjobb megoldást válasszuk, s ezért olyan anyagért nyúljunk, amely segítségével a beteg gyorsan meggyógyul, és a lába csaknem olyan lesz, mint a baleset előtt. Ezek az anyagok többnyire sokkal drágábbak és emiatt adódnak a vi­ták a biztosítóval. □ Régebben egyfajta mérce volt, hogy ennyivel és ennyivel csökken a kiesett munkanapok száma. Fontos ez manapság is? • Kevésbé. Ám a traumatológusok hiú emberek, szeretnek büszkélked­ni vele, hogy lám, ezt a sérültet mi, így és ilyen gyorsan állítottuk talp­ra. Természetes, hogy mindig a leg­jobb megoldást választjuk a beteg érdekében és a mi örömünkre. Miskolci városháza Miskolc (ÉM) - A város közgyűlése tavaly engedélyezte, hogy a Her­mán Ottó Gimnáziumban beindul­hasson a 8 osztályos gimnáziumi képzés. A most kezdődő tanévben két osztály, összesen hatvan apró­ság került a nagyobb diákok közé. Kiderült, hogy szüleik fele azt sze­retné: legyen napközis a gyerek, hi­szen így nagyobb biztonságban tölti a délutánját. A gimnázium vezetői ezért kérték a város szenátorait, já­ruljanak hozzá egy napközis csoport indításához, és az ehhez szükséges pénzt biztosítsák az iskolának. A város képviselői legutóbbi közgyűlé­sükön igent mondtak a kérésre, ami egyben azt jelenti: évente 240 ezer forintot adnak a 30 tagú napközis csoport működéséhez. Döntsön a bizottság A miskolci közgyűlés munkáját kez­detek óta nehezíti, majd hogy nem lehetetlenné teszi, hogy a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) elő­írása szerint szinte minden - mond­hatjuk, piti - ügyben csak a testület dönthet. Az szmsz-t nemrég módo­sították, létrehozták a tulajdonosi bizottságot, amely ezentúl 10 millió forintos értékhatárig határozhat egy-egy ingatlan eladása, telekki­egészítés és más hasonló, a város pénzügyeit érintő ügyben. A leg­utóbbi közgyűlésen mór sok napi­rendet levettek a tárgyalandó kér­dések közül és a bizottságnak utal­ták. így történt ez többek között öt szirmai építési telek eladásával. Már látszik: a módosítás lehetővé teszi, hogy a közgyűlés pergőbb és érdemibb legyen, mint korábban. Módosított iskolai körzetek A múlt évben megszületett közokta­tási törvény értelmében az általá­nos iskolák fenntartóinak hatáskö­re az iskolák körzeteinek meghatá­rozása. Legutóbb Miskolcon 1978- ban vizsgálták felül az említett kör­zethatárokat, minek következtében az iskolák tanulóinak létszáma egyenletesebb megoszlású lett. Most ismét aktuálissá vált a körzet­határok módosítása, mert az egyes területek népesség-összetétele újra változott. A város az érintett intéz­mények vezetőit kérte, mondják el véleményüket, jelezzék, milyen vál­toztatásokat tartanak indokoltnak. A kérésre 17 iskola igazgatója rea­gált, így egyes intézmények beisko­lázási területéből bizonyos utcákat, vagy utca-részleteket elvettek, míg másokéhoz hozzátettek. A közgyű­lés az oktatási bizottság javaslatán alapuló alpolgármesteri előterjesz­tést elfogadta, az iskolák alapító okiratát a döntésnek megfelelően módosítandónak találta. Vendéglátói műhely A Kereskedelmi és Vendéglótóipari Szakmunkásképző és Szakközépis­kola a város egyik legzsúfoltabb, ezért mostoha körülmények között működő intézménye. Korábban az ott tanuló gyerekek - tanműhely hí­ján - vendéglátóipari egységeknél, vállalkozóknál töltötték gyakorlati képzésük idejét. De mert jött a pri­vatizálás, átalakult a szakma, meg­szűnt 200 oktatóhely, kérdésessé vált, hogyan oldják ezt meg? A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat már korábban létrehozta alapítvá­nyát a kereskedelmi és vendéglátó szakképzésért, s a gyakorlati okta­tás megvalósításához megkapta a dél-kiliáni Otthon étterem haszná­latijogát, majd tulajdonjogát. Az ét­terem eddig is tanüzemként műkö­dött, ebben a formában azonban nem volt jogosult az iskolai tanmű­helyeknek járó normatív támoga­tásra. Ezért a város legutóbbi köz­gyűlésén a képviselők egyetértésü­ket fejezték ki azzal, hogy az alapít­vány az Otthon Tanüzem használa­ti jogát meghatározatlan időre, térí­tésmentesen adja át a kereskedelmi középiskolának, s az váljon annak tanműhelyévé. Trófeák

Next

/
Oldalképek
Tartalom