Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-31 / 205. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994- Augusztus 31.« Szerda TÉKA Vita a 2000-ben Vass Tibor Van-e hazánkban valójában népi-urbánus vita? A vélemény megoszlik: sokak szerint nincs, csak antiszemiták vannak, a modernizációt kísérő eltérő értelmezések, sokaik szerint az utóbbi évek értelmiségi körei vagy népi, vagy urbánus módon vitatkoznak, és bem igazán szívlelik az eltérő habitust. Kovács Éva Indulatok a mai népi-urbánus vitában című tanulmánya, a 2000 című irodalmi és társadalmi havilapban ezt a témát járja körül. Vázlat arról, hogy miért éppen népként és urbánusként civakodik a budapesti értelmiség a rendszerváltás óta - ezt az alcímet viseli, ami a szerző szerint is provokatív. Falu-város, paraszt-polgár, aztán nemzet-állam, konzervativizmus-liberalizmus, kelet-nyugat: a népi-urbánus vita kulcsfogalmai a két világháború között, mely „ellentmondások” újra és újra testet öltenek. „Tudom, hogy a népi-urbánus vita antiszemita elemeket is tartalmaz, illetve, hogy vannak túlérzékeny zsidók is, (...) mindaddig, amíg a szereplők a beszédmódot rendre népi-urbánus vitának, önmagukat pedig népieknek és urbánusoknak hívják, addig a közgazdászok, történészek, politológusok (...) így is nevezik őket” - úja a szerző, és kétféle polémiát különböztet meg: az egyikről nincs igazán tudomásunk, és nem is hívjuk vitának, a másik a sajtó hasábjain keresztül „izgat”. 1988-tól, a Hitel című folyóirat megalakulásának évétől számítja az indulatos vita kezdetét. Aztán főbb állomásainak - többek között - a négyigenes népszavazást bojkottáló MDF-es szlogen (aki magyar, otthon marad) keltette sajtóvitát, a taxisblokád előtti Csoóri-vitát, Csurka Néhány gondolat című tanulmányának visszhangját tartja. Kik álltak egykor és kik állnak ma a porondon, miért a negyven fölötti értelmiségiek diskurzusa ez? Feltárja a történeti előzményeket, beszél a zsidózásról, bálványok döntéséről és építéséről, az egyre „népszerűbb” vita pszichológiai hátteréről. Az értékes, (és főleg!) indulatoktól mentes írás áttekinthető képet nyújt a vita eredetétől kezdve a mai alternatív beszédmódokig. Annyi pad, ahány diák Miskolc (ÉM) - A miskolci általános iskolákban az elmúlt évben több mint 2000 gyerek fejezte be a nyolcadik osztályt. A miskolci középiskolákba 6272 tanuló jelentkezett, 5358-an kezdik meg tanulmányaikat. Mivel megyei jogú város vagyunk, a regionális igényeket is ki kell elégíteni. A diákok mintegy negyven százaléka vidéki - tudtuk meg a városi művelődési osztály illetékesétől. Rendben lezajlottak a felvételik, idén is volt annyi hely, mint ahány gyerek. Érdekesség, hogy megnőtt az igény a szakmunkások szak- középiskolája iránt. Ez a képzési forma a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező fiataloknak ad lehetőséget két vagy három év alatt az érettségi megszerzésére. Bizonyára vannak még fiatalok, akik nem tudják, hol kezdik majd a szeptemberi tanévet. Hiszen mostanában tették le pótvizsgájukat, vagy más ok miatt maradtak le a jelentkezésről. A legnehezebben a városban a gyengébben tanuló lányok gondja oldható meg, a fiúknak szerencsére még több lehetőségük van szakmát tanulni. Pontosan nem lehet tudni, hogy hány fiatalnak nincs még helye, hiszen a jelentkezési lapok útját elég nehéz követni. Olykor az iskola sem ragaszkodik hozzá, de néha az is előfordul, hogy kettő van belőle... A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet tájékoztatása szerint a következő iskolákban jelentkezhetnek még a fiatalok. A Diósgyőr-Vasgyári Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben van még néhány hely fémforgácsolóknak, gépszerelő lakatosoknak. Az iskolában azoknak a diákoknak tartották fenn ezeket a helyeket, akik évet ismételtek volna, de valamilyen ok miatt kimaradtak, helyükre másokat várnak. A Szemere Bertalan Gimnázium Szakközépiskola és Szakmunkásképző lányokat vár fonónónek, illetve van három-négy hely fiúknak, szerszámkészítő szakon. A Debreczeni Márton Gimnázium Szakközépiskola és Szakmunkásképzőben még jelentkezhetnek néhányan az általános gimnáziumi osztályba, illetve a villamosipari technikus alapozó ötéves képzésre. Ha van elég jelentkező, indítanak lányoknak motortekercselő osztályt, illetve vájárképzést is. Nagyon sokan jelentkeztek a kereskedelmi szakközépiskolába, ezért - bár szokatlanul sok diák került be - sokakat kellett visszautasítaniuk. Viszont hasonló „vonalon” a kereskedelmi és idegenforgalmi továbbképző tanköteles koron belül is indít kétéves képzést, iskolarendszeren kívül. Ezt elvégezve is szakmunkásbizonyítványt kapnak a diákok, ám itt tandíjat kell fizetniük. Szerettek volna az idén valamelyik általános iskolában 9-10 osztályos képzést indítani, hogy a középiskolákba fel nem vett gyerekek ott tanulhassanak, amíg tanköteles korban varrnak. Am ehhez a tanterv nem készült el. Erdély sebei tovább szaporodnak Ahogy Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője látja Gyöngyösi Gábor Miskolc (ÉM) - Kántor Lajos kolozsvári író, kritikus és szerkesztő a Ceausescu-féle kommunista rezsim 1989 decemberi összeomlása után váltotta fel a Korunk főszerkesztői székében Rácz Győzőt, akit némi pártaktivista és cenzori (bár ilyen Romániában hivatalosan nem létezett) tevékenység után ültettek a nagymúltú folyóiratot 1957-es újraindításától kezdve főszerkesztőként jegyző Gáli Ernő helyére. Ezt az eseményt elöljáróban azért kell mindjárt megemlíteni, mert az erdélyi és hazai magyar olvasók ismeretei a létező magyar irodalmi élet részleteit illetően - talán nem véletlenül - kölcsönösen hiányosak. Kevesen tudják például azt is, hogy az RMDSZ mintájára van -, mert az ottani magyar írók megalakították - RJVDSZ is, azaz Romániai Magyar írók Szövetsége, amelynek megválasztott elnöke ugyancsak Kántor L^jos. Vele beszélgettünk arról, hogy milyen is a mostani erdélyi helyzet, hogyan látják azt az írók, s hogyan értékelik azokat az elképzeléseket, amelyek az egész magyarságot érintik. • Az erdélyi magyarok úgy tartják, s ebben több mint hetven esztendeje - tehát Trianon óta nem történt változás, hogy a magyarság érdekei azonosak - mint ahogy - tapasztalhatjuk mindenütt magunk körül, a románok, szlovákok, ukránok, szer- bek, szlovének, horvátok is azonosaknak tartják a magukét. Arra példát, hogy az anyaországban lakó nép és a határokon túl, valamilyen idegen néptestbe került kisebbség más érdekeket valljon magáénak, szinte nem is lehet találni. Igaz, olyan helyzetet is alig, amelyben a kisebbségek erőszakos úton kerültek volna más népek közé. Ilyenbe, az évezred utolsó évszázadában csak a magyar nép került, tehát helyzete bátran nevezhető speciálisnak. Abban az értelemben is, hogy továbbra is megmaradt Európa legnagyobb nemzeti kisebbségeit adó nemzetnek, hiszen a többiek - legutóbb az oroszok kerültek ilyen furcsa helyzetbe - önként, vagy a politikai érdekek által irányítva tehatékonyabb a tanulás, és később könnyebben kezdik a második nyelv elsajátítását. Mint szakértő, más iskoláknak is ajánlanám, hogy legalább tömbösítsék az órákat, nehogy a két nyelvvel elriasszák, megzavarják a diákokat. □ Szerencsések az a gyerek, akinek a tanára nemcsak a nyelvért, hanem az országért is lelkesedik. Ehhez viszont szükség van személyes tapasztalatokra is! • Nem valami titkos úton jutottam el Angliába. Valamelyik napilapban találtam rá az Európa-ház pályázati felhívására, ifjúsággal foglalkozó szakemberek számára szerveztek tanulmányutat. Majd ezt követően az ESU - English Speaking Union - az angolul beszélők világszövetsége szervezett angoltanárok számára továbbképzést, és talán éppen az előző tanulmányútnak köszönhetően kértek fel a csoport vezetésére. A Művelődési Minisztérium, a British Council és a Pro Cultura Klebels- berg Kunó emlékére szakalapítvány támogatásával harminckét tanár vehetett részt a kéthetes programon. A nyelvi, módszertani továbbképzéseken színes segédanyagot kaptunk, játékos módszereket tanultunk. A szaktanárok igényességére jellemző, hogy soha senki egyetlen percet nem késett az előadásokról, minden órát pontosan megtartottak, egy percet nem vesztegettek hiábavalósággal. Persze arra is gondoltak a nyelviskola vezetői, hogy minél többet lássunk az országból, esténként külön programokat, hétvégén kirándulásokat szerveztek. Az iskola mottója: Tanuld a nyelvet, éld a nyelvet! Szakértőként szeretnék minél többet átadni a kint szerzett tapasztalatokból, hozzáférhetővé tenni a segédanyagokat. És persze segíteni, hogy egyre több tanár és diák „élhesse” a nyelvet. Tanuld a nyelvet, éld a nyelvet! Miskolc (ÉM - FG) - Az angolt tanító tanárok és az angolt tanuló diákok tudják csak igazán értékelni Csótainé Bárczy Klára szerencséjét, aki ebben az évben kétszer is eljutott Angliába. A miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola tanárnője, a Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet szakértője az angoltanárok tanévelőkészítő továbbképzésen is beszámolt angliai tapasztalatairól. • Annak idején a Zrínyi Gimnáziumban Árokszállássy Zoltánná tanított bennünket angolra. Olyan tanárnő volt, hogy az osztályunkból heten voltunk csoporttársak a debreceni egyetem angol szakán. Ennek ellenére Sárika néni csak a nyugdíjazása előtt pár évvel jutott ki először Angliába. Az egyetemen az oroszosok számára természetes volt a moszkvai, leningrádi részképzés, a németesek az NDK-ba jártak, de a mi csoportunkból kettőnknek sikerült ösztöndíjjal kiutaznunk Angliába. Az anyanyelvi környezetben történő nyelvgyakorlás szempontjából ma is lényegesen nehezebb helyzetben vannak az angolt tanulók, tanítók, mint a német vagy akár a francia szakosok. De testvériskolát, esetleg gyakorlati lehetőséget sem könnyű találni a diákjaink számára Angliában. □ Pedig az iskolájukban képzett kereskedőknek, vendéglátós szakembereknek igazán szüksége lenne erre... • Az iskolákban jelenleg németet, angolt oktatunk, és szerencsére újra felismerték a diákok és a szülők is, hogy az oroszt sem szabad hagyni. Külön engedéllyel sikerült elérnünk, hogy a diákok nem két nyelvet tanulnak kis óraszámban, hanem elsőtől egy nyelvvel foglalkoznak, de azzal intenzíven. így sokkal Aki járt Stratfordban, nem csak az angolt, de Shakespeare-t is jobban érti lepedtek le, vagy át azokba az országokba, amelyeknek függetlenné válása után kisebbségeivé váltak. Ezért, legfeljebb önmagukat okolhatják, meg az ilyen betelepedési folyamatokat forszírozó tényezőket, de az őket befogadó, vagy kényszeKántor Lajos Fotó: Laczó József rűségből eltűrő népeket nem. Azokba az országokba, amelyekben magyarok élnek ma kisebbségben, magyar bevándorlás a honfoglalás óta, tehát ezeregyszáz éve nem történt. Annál többen telepedtek be viszont olyan népelemek, amelyek ma az illető ország többségét adják. Románia magyarlakta területeire románok, a szlovákiai magyar vidékekre szlovákok, s így tovább... □ Ebből törvényszerűen következik, hogy a régi, az őslakos többség száma apad, az új többség pedig szaporodik. Ugyanez történik intézményeivel is. • Pontosan. És nem pusztán azért, mert a magyarság hamarabb tért át az egykére, meg a születésszabályozásra - ami lélekszámát az egész Kárpát-medencében apasztja -, hanem éppen az emlegetett bevándo- roltatási, kolonizálási politika folytán. Érdekes, hogy Trianon után, a nyíltabb polgári politikát folytató román királyságban a magyar határ közelében kialakított faluláncot, még kolóniáknak nevezték, nem sokat törődve azzal, hogy a román őslakosságra való hivatkozás így magával az elnevezéssel megkérdőjeleződik. De ilyen kolóniák minden erdélyi megyében, minden város vagy régebbi község mellett is létrejöttek, s csak a Ceausescu-éra falu- rombolásai idején kezdték mondani, hogy a magyar elnyomás és erőszakos asszimiláció szorította ezeket a betelepített román népelemeket a községek, városok szélére. Sajnos, a világ olyan naiv, hogy még az ilyen badarságot is elhiszi, mint ahogy ma is a lélekszám és nem a fejlettségi színvonal szerint ítélkezik. Ma sem érdekel senkit, hogy Románia lakosságának háromnegyed része tanulatlan, elmaradott, ennélfogva könnyen manipulálható. Attól még Románia középnagy európai ország, amelyet a maga 21 vagy 23 milliójával - attól függ, mennyit mondanak - az európai integrációs folyamatban nem lehet figyelmen kívül hagyni. □ Es az intézmények? • Köszönöm, megvagyunk - már mint azok, amelyeket meg nem szüntettek, be nem zártak, vagy amelyeknek az életrehívását eleve nem is engedélyezték. A Korunk még megvan, de már kiköltöztették helyéről, a Helikon, a régi Utunk vegetál, papírt, szerzői gárdát számról számra kell összekaparnunk, de tiszteletdíjat fizetni már réges-régen nem tudunk. Az a csoda, hogy még egyáltalán vagyunk, s néha megjelenünk. Az iskolákról, egyetemről, a magyar konzulátus visszaállításáról pedig jobb ha nem is beszélünk. A magyar sajtó sem ejt már szót ezekről, csak az olyan dolgokról, amelyeknek botrány vagy szenzáció szaga van. □ Hogy állnak most az ásatások? • Pontosan úgy, ahogy eltervezték. Szétküldték a világba a tér alaprajzát, bejelölve, hogy csak az északi oldalon ásnak egy keskeny árkot, hogy a szobrot és a templomot ne veszélyeztessék, aztán elkezdték az árokhúzást a déli oldalon a szoborral szemben, ahhoz közeledve. Amint mondják és terjesztik, magyar fegyvereket keresnek, amelyeket magyarok szállítottak volna a város alatti katakombákba a ’89-es események alatt. Holott áldozatai - akiket bebörtönöztek, akik elestek az aradi, bukaresti, temesvári lövöldözésekben - jóformán csak a magyaroknak voltak. Ebben az ellopott forradalomnak nevezett micsodában, más fegyvert el sem sütöttek, csak románt. Ha találni fognak, az sem lehet más. Irodalmi műhely Miskolc (ÉM) - Az Új Bekezdés Művészeti Egyesület szeptember 9-től minden hét péntekjén délután 5 és este 7 óra között kortárs művészeti témákról műhelybeszélgetéseket szervez a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetben (Miskolc, Széchenyi út 35.). A találkozások során kialakuló stúdió az egyesület Időjelek című folyóiratának munkájához kapcsolódik. A beszélgetések nyitottak, szeretettel várják a középiskolás, egyetemista fiatalokat. Református évnyitó Miskolc (ÉM) - A Lévay József Gimnázium augusztus 31-én, szerdán délután 4 órától az avasi református templomban tartja ünnepélyes évnyitó istentiszteletét, amelyen részt vesz a 19. Számú Bükk Cserkészcsapat is. Szeretettel várnak mindenkit, öregdiákokat és cserkészeket egyaránt. Igazgatóválasztás Gyula (MTI) - Csiszár Imre Jászai; díjas rendezőt, a budapesti Nemzeti Színház egykori igazgató-főrendezőjét állította négy évre a Gyulai Várszínház élére a Körös-parii város önkormányzata a képviselő-testület hétfői ülésén, az esti órákban megtartott szavazást követően. A hat pályázó közül a városi és a megyei önkormányzat kulturális bizottsága Sík Ferenc Kossuth-díjas rendezőnek, a Nemzeti Színház főrendezőjének, a Gyulai Vár-színház művészeti vezetőjének és Árkosi Árpád rendezőnek a pályázatát tartották a legjobbnak, a képviselők viszont másképp látták: mind az első, mind a második választási fordulóban Csiszár Imre kapta a legtöbb szavazatot. Régészbotrány Békéscsaba (MTI) - Három teherautónyi régészeti leletet foglalt le a rendőrség a békéscsabai önkormányzat által fenntartott Munkácsy Mihály Emlékházban és az őskori műkincseket illegálisan elszállító régész-házaspár lakásán. A nagy értékű régészeti anyagot a rendőrség visszaadta a Munkácsy Mihály Múzeumnak, ahonnan azok. titokban elkerültek. A rendőrségi akcióban a csabai múzeum szakemberei is részt vettek. A leletek most már biztonságban vannak, a múzeum a vizsgálat idejére lezárta a régészeti raktárait. Goldmann György, a békéscsabai múzeum volt régésze, áld jelenleg SZDSZ-es városatya, a helyi önkormányzat kulturális bizottságának az elnöke s az idén felavatott Munkácsy Mihály Emlékház vezetője, valamint felesége, Szénászky Júlia, a Munkácsy Mihály Múzeum régésze augusztus 4-én - az ügyeletes muzeológus tiltakozása ellenére - egy kis teherautónyi régészeti anyagot vitt ki a közgyűjteményből. Miután a múzeum kérése ellenére sem kapta vissza a több fordulóval elszállított őskori régészeti kincseket, a vezetés följelentette a régészházaspárt a rendőrségen, ezt követően indult vizsgálat Goldmannék ügyében. A békési megyeszékhely politikai közéletében tevékeny szerepet betöltő házaspár mindeddig azzal utasította el a vádakat, hogy ők csak kiállítást akartak rendezni és a város gyermekeinek akarták megmutatni a közgyűjtemény őskori régészeti értékeit. Speciális kultúra Budapest (MTI) - A fogyatékkal élő emberek és barátaik IÍ. nemzetközi kulturális fesztiválját rendezik meg Budapesten szeptember 4-e és 8-a között. A fesztivál képzőművészeti, és iparművészeti tárlatának az Állatorvostudományi Egyetem VII. kerületi István utca 2. szám alatti épülete ad majd otthont, szeptember 6-án. Színpadi bemutatókat tekinthetnek meg az érdeklődők szeptember 7-én és 8-án a Petőfi Csarnokban. A rendezvénysorozat művészeti gálával zárul. Á Budapest Kongresszusi Központban a hivatásos előadók között lesz például Benkő Dániel gitárművész, Marczis Demeter és Moldován Stefánia Liszt-díjas énekes, a Semmelweis Vonósnégyes, Németh Tamás zongoraművész.
