Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-31 / 205. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994- Augusztus 31.« Szerda TÉKA Vita a 2000-ben Vass Tibor Van-e hazánkban valójában népi-urbánus vi­ta? A vélemény megoszlik: sokak szerint nincs, csak antiszemiták vannak, a moderni­zációt kísérő eltérő értelmezések, sokaik sze­rint az utóbbi évek értelmiségi körei vagy né­pi, vagy urbánus módon vitatkoznak, és bem igazán szívlelik az eltérő habitust. Kovács Éva Indulatok a mai népi-urbánus vi­tában című tanulmánya, a 2000 című irodalmi és társadalmi havilapban ezt a témát járja kö­rül. Vázlat arról, hogy miért éppen népként és urbánusként civakodik a budapesti értelmiség a rendszerváltás óta - ezt az alcímet viseli, ami a szerző szerint is provokatív. Falu-város, paraszt-polgár, aztán nemzet-állam, konzer­vativizmus-liberalizmus, kelet-nyugat: a népi-urbánus vita kulcsfogalmai a két világ­háború között, mely „ellentmondások” újra és újra testet öltenek. „Tudom, hogy a népi-ur­bánus vita antiszemita elemeket is tartalmaz, illetve, hogy vannak túlérzékeny zsidók is, (...) mindaddig, amíg a szereplők a beszédmódot rendre népi-urbánus vitának, önmagukat pe­dig népieknek és urbánusoknak hívják, addig a közgazdászok, történészek, politológusok (...) így is nevezik őket” - úja a szerző, és kétféle polémiát különböztet meg: az egyikről nincs igazán tudomásunk, és nem is hívjuk vitának, a másik a sajtó hasábjain keresztül „izgat”. 1988-tól, a Hitel című folyóirat megalakulásá­nak évétől számítja az indulatos vita kezdetét. Aztán főbb állomásainak - többek között - a négyigenes népszavazást bojkottáló MDF-es szlogen (aki magyar, otthon marad) keltette sajtóvitát, a taxisblokád előtti Csoóri-vitát, Csurka Néhány gondolat című tanulmányá­nak visszhangját tartja. Kik álltak egykor és kik állnak ma a porondon, miért a negyven fölötti értelmiségiek diskurzusa ez? Fel­tárja a történeti előzményeket, beszél a zsidózásról, bálványok döntéséről és építéséről, az egyre „népsz­erűbb” vita pszichológiai hátteréről. Az értékes, (és fő­leg!) indulatoktól mentes írás áttekinthető képet nyújt a vita eredetétől kezdve a mai alternatív be­szédmódokig. Annyi pad, ahány diák Miskolc (ÉM) - A miskolci általános isko­lákban az elmúlt évben több mint 2000 gyerek fejezte be a nyolcadik osztályt. A miskolci középiskolákba 6272 tanuló je­lentkezett, 5358-an kezdik meg tanulmá­nyaikat. Mivel megyei jogú város vagyunk, a regionális igényeket is ki kell elégíteni. A diákok mintegy negyven szá­zaléka vidéki - tudtuk meg a városi mű­velődési osztály illetékesétől. Rendben lezajlottak a felvételik, idén is volt annyi hely, mint ahány gyerek. Érdekesség, hogy megnőtt az igény a szakmunkások szak- középiskolája iránt. Ez a képzési forma a szak­munkásbizonyítvánnyal rendelkező fiatalok­nak ad lehetőséget két vagy három év alatt az érettségi megszerzésére. Bizonyára vannak még fiatalok, akik nem tudják, hol kezdik majd a szeptemberi tanévet. Hiszen mostanában tették le pótvizsgájukat, vagy más ok miatt maradtak le a jelentkezés­ről. A legnehezebben a városban a gyengébben tanuló lányok gondja oldható meg, a fiúknak szerencsére még több lehetőségük van szak­mát tanulni. Pontosan nem lehet tudni, hogy hány fiatalnak nincs még helye, hiszen a jelentkezési lapok útját elég nehéz követni. Olykor az iskola sem ragaszkodik hozzá, de néha az is előfordul, hogy kettő van belőle... A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógi­ai és Közművelődési Intézet tájékoztatása sze­rint a következő iskolákban jelentkezhetnek még a fiatalok. A Diósgyőr-Vasgyári Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképzőben van még néhány hely fémforgácsolóknak, gépszerelő la­katosoknak. Az iskolában azoknak a diákok­nak tartották fenn ezeket a helyeket, akik évet ismételtek volna, de valamilyen ok miatt ki­maradtak, helyükre másokat várnak. A Szemere Bertalan Gimnázium Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző lányokat vár fonónónek, illetve van három-négy hely fiúk­nak, szerszámkészítő szakon. A Debreczeni Márton Gimnázium Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképzőben még je­lentkezhetnek néhányan az általános gimná­ziumi osztályba, illetve a villamosipari techni­kus alapozó ötéves képzésre. Ha van elég je­lentkező, indítanak lányoknak motortekercse­lő osztályt, illetve vájárképzést is. Nagyon sokan jelentkeztek a kereskedelmi szakközépiskolába, ezért - bár szokatlanul sok diák került be - sokakat kellett visszau­tasítaniuk. Viszont hasonló „vonalon” a keres­kedelmi és idegenforgalmi továbbképző tankö­teles koron belül is indít kétéves képzést, isko­larendszeren kívül. Ezt elvégezve is szakmun­kásbizonyítványt kapnak a diákok, ám itt tan­díjat kell fizetniük. Szerettek volna az idén valamelyik általá­nos iskolában 9-10 osztályos képzést indítani, hogy a középiskolákba fel nem vett gyerekek ott tanulhassanak, amíg tanköteles korban varrnak. Am ehhez a tanterv nem készült el. Erdély sebei tovább szaporodnak Ahogy Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője látja Gyöngyösi Gábor Miskolc (ÉM) - Kántor Lajos ko­lozsvári író, kritikus és szer­kesztő a Ceausescu-féle kom­munista rezsim 1989 decemberi összeomlása után váltotta fel a Korunk főszerkesztői székében Rácz Győzőt, akit némi pártak­tivista és cenzori (bár ilyen Ro­mániában hivatalosan nem léte­zett) tevékenység után ültettek a nagymúltú folyóiratot 1957-es újraindításától kezdve főszer­kesztőként jegyző Gáli Ernő he­lyére. Ezt az eseményt elöljáró­ban azért kell mindjárt megem­líteni, mert az erdélyi és hazai magyar olvasók ismeretei a léte­ző magyar irodalmi élet részlete­it illetően - talán nem véletlenül - kölcsönösen hiányosak. Keve­sen tudják például azt is, hogy az RMDSZ mintájára van -, mert az ottani magyar írók megalakítot­ták - RJVDSZ is, azaz Romániai Magyar írók Szövetsége, amely­nek megválasztott elnöke ugyancsak Kántor L^jos. Vele beszélgettünk arról, hogy mi­lyen is a mostani erdélyi hely­zet, hogyan látják azt az írók, s hogyan értékelik azokat az el­képzeléseket, amelyek az egész magyarságot érintik. • Az erdélyi magyarok úgy tartják, s ebben több mint hetven esztende­je - tehát Trianon óta nem történt változás, hogy a magyarság érdekei azonosak - mint ahogy - tapasztal­hatjuk mindenütt magunk körül, a románok, szlovákok, ukránok, szer- bek, szlovének, horvátok is azono­saknak tartják a magukét. Arra példát, hogy az anyaországban lakó nép és a határokon túl, valamilyen idegen néptestbe került kisebbség más érdekeket valljon magáénak, szinte nem is lehet találni. Igaz, olyan helyzetet is alig, amelyben a kisebbségek erőszakos úton kerül­tek volna más népek közé. Ilyenbe, az évezred utolsó évszázadában csak a magyar nép került, tehát helyzete bátran nevezhető speciá­lisnak. Abban az értelemben is, hogy továbbra is megmaradt Euró­pa legnagyobb nemzeti kisebbségeit adó nemzetnek, hiszen a többiek - legutóbb az oroszok kerültek ilyen furcsa helyzetbe - önként, vagy a politikai érdekek által irányítva te­hatékonyabb a tanulás, és később könnyebben kezdik a második nyelv elsajátítását. Mint szakértő, más iskoláknak is ajánlanám, hogy legalább tömbösítsék az órákat, ne­hogy a két nyelvvel elriasszák, meg­zavarják a diákokat. □ Szerencsések az a gyerek, akinek a tanára nemcsak a nyelvért, hanem az országért is lelkesedik. Ehhez vi­szont szükség van személyes tapasz­talatokra is! • Nem valami titkos úton jutottam el Angliába. Valamelyik napilapban találtam rá az Európa-ház pályáza­ti felhívására, ifjúsággal foglalkozó szakemberek számára szerveztek tanulmányutat. Majd ezt követően az ESU - English Speaking Union - az angolul beszélők világszövetsége szervezett angoltanárok számára továbbképzést, és talán éppen az előző tanulmányútnak köszönhető­en kértek fel a csoport vezetésére. A Művelődési Minisztérium, a British Council és a Pro Cultura Klebels- berg Kunó emlékére szakalapít­vány támogatásával harminckét ta­nár vehetett részt a kéthetes prog­ramon. A nyelvi, módszertani to­vábbképzéseken színes segédanya­got kaptunk, játékos módszereket tanultunk. A szaktanárok igényes­ségére jellemző, hogy soha senki egyetlen percet nem késett az előa­dásokról, minden órát pontosan megtartottak, egy percet nem vesz­tegettek hiábavalósággal. Persze ar­ra is gondoltak a nyelviskola vezetői, hogy minél többet lássunk az ország­ból, esténként külön programokat, hétvégén kirándulásokat szervez­tek. Az iskola mottója: Tanuld a nyelvet, éld a nyelvet! Szakértőként szeretnék minél többet átadni a kint szerzett tapasztalatokból, hozzáfér­hetővé tenni a segédanyagokat. És persze segíteni, hogy egyre több ta­nár és diák „élhesse” a nyelvet. Tanuld a nyelvet, éld a nyelvet! Miskolc (ÉM - FG) - Az angolt ta­nító tanárok és az angolt tanuló diákok tudják csak igazán érté­kelni Csótainé Bárczy Klára szerencséjét, aki ebben az év­ben kétszer is eljutott Angliába. A miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátói­pari Szakközépiskola tanárnő­je, a Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet szakértője az angoltanárok tanévelőkészí­tő továbbképzésen is beszámolt angliai tapasztalatairól. • Annak idején a Zrínyi Gimnázi­umban Árokszállássy Zoltánná ta­nított bennünket angolra. Olyan ta­nárnő volt, hogy az osztályunkból heten voltunk csoporttársak a deb­receni egyetem angol szakán. En­nek ellenére Sárika néni csak a nyugdíjazása előtt pár évvel jutott ki először Angliába. Az egyetemen az oroszosok számára természetes volt a moszkvai, leningrádi részkép­zés, a németesek az NDK-ba jártak, de a mi csoportunkból kettőnknek sikerült ösztöndíjjal kiutaznunk Angliába. Az anyanyelvi környezet­ben történő nyelvgyakorlás szem­pontjából ma is lényegesen nehe­zebb helyzetben vannak az angolt tanulók, tanítók, mint a német vagy akár a francia szakosok. De testvér­iskolát, esetleg gyakorlati lehetősé­get sem könnyű találni a diákjaink számára Angliában. □ Pedig az iskolájukban képzett ke­reskedőknek, vendéglátós szakembe­reknek igazán szüksége lenne erre... • Az iskolákban jelenleg németet, angolt oktatunk, és szerencsére új­ra felismerték a diákok és a szülők is, hogy az oroszt sem szabad hagy­ni. Külön engedéllyel sikerült elér­nünk, hogy a diákok nem két nyel­vet tanulnak kis óraszámban, ha­nem elsőtől egy nyelvvel foglalkoz­nak, de azzal intenzíven. így sokkal Aki járt Stratfordban, nem csak az angolt, de Shakespeare-t is jobban érti lepedtek le, vagy át azokba az or­szágokba, amelyeknek függetlenné válása után kisebbségeivé váltak. Ezért, legfeljebb önmagukat okol­hatják, meg az ilyen betelepedési fo­lyamatokat forszírozó tényezőket, de az őket befogadó, vagy kénysze­Kántor Lajos Fotó: Laczó József rűségből eltűrő népeket nem. Azok­ba az országokba, amelyekben ma­gyarok élnek ma kisebbségben, ma­gyar bevándorlás a honfoglalás óta, tehát ezeregyszáz éve nem történt. Annál többen telepedtek be viszont olyan népelemek, amelyek ma az il­lető ország többségét adják. Romá­nia magyarlakta területeire romá­nok, a szlovákiai magyar vidékekre szlovákok, s így tovább... □ Ebből törvényszerűen következik, hogy a régi, az őslakos többség száma apad, az új többség pedig szaporodik. Ugyanez történik intézményeivel is. • Pontosan. És nem pusztán azért, mert a magyarság hamarabb tért át az egykére, meg a születésszabá­lyozásra - ami lélekszámát az egész Kárpát-medencében apasztja -, ha­nem éppen az emlegetett bevándo- roltatási, kolonizálási politika foly­tán. Érdekes, hogy Trianon után, a nyíltabb polgári politikát folytató román királyságban a magyar ha­tár közelében kialakított faluláncot, még kolóniáknak nevezték, nem so­kat törődve azzal, hogy a román ős­lakosságra való hivatkozás így ma­gával az elnevezéssel megkérdőjele­ződik. De ilyen kolóniák minden er­délyi megyében, minden város vagy régebbi község mellett is létrejöt­tek, s csak a Ceausescu-éra falu- rombolásai idején kezdték monda­ni, hogy a magyar elnyomás és erő­szakos asszimiláció szorította eze­ket a betelepített román népeleme­ket a községek, városok szélére. Saj­nos, a világ olyan naiv, hogy még az ilyen badarságot is elhiszi, mint ahogy ma is a lélekszám és nem a fejlettségi színvonal szerint ítélke­zik. Ma sem érdekel senkit, hogy Románia lakosságának háromne­gyed része tanulatlan, elmaradott, ennélfogva könnyen manipulálha­tó. Attól még Románia középnagy európai ország, amelyet a maga 21 vagy 23 milliójával - attól függ, me­nnyit mondanak - az európai integ­rációs folyamatban nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. □ Es az intézmények? • Köszönöm, megvagyunk - már mint azok, amelyeket meg nem szüntettek, be nem zártak, vagy amelyeknek az életrehívását eleve nem is engedélyezték. A Korunk még megvan, de már kiköltöztették helyéről, a Helikon, a régi Utunk vegetál, papírt, szerzői gárdát számról számra kell összekapar­nunk, de tiszteletdíjat fizetni már réges-régen nem tudunk. Az a cso­da, hogy még egyáltalán vagyunk, s néha megjelenünk. Az iskolákról, egyetemről, a magyar konzulátus visszaállításáról pedig jobb ha nem is beszélünk. A magyar sajtó sem ejt már szót ezekről, csak az olyan dolgokról, amelyeknek botrány vagy szenzáció szaga van. □ Hogy állnak most az ásatások? • Pontosan úgy, ahogy eltervezték. Szétküldték a világba a tér alapraj­zát, bejelölve, hogy csak az északi oldalon ásnak egy keskeny árkot, hogy a szobrot és a templomot ne veszélyeztessék, aztán elkezdték az árokhúzást a déli oldalon a szobor­ral szemben, ahhoz közeledve. Amint mondják és terjesztik, ma­gyar fegyvereket keresnek, amelye­ket magyarok szállítottak volna a város alatti katakombákba a ’89-es események alatt. Holott áldozatai - akiket bebörtönöztek, akik elestek az aradi, bukaresti, temesvári lövöl­dözésekben - jóformán csak a ma­gyaroknak voltak. Ebben az ellopott forradalomnak nevezett micsodá­ban, más fegyvert el sem sütöttek, csak románt. Ha találni fognak, az sem lehet más. Irodalmi műhely Miskolc (ÉM) - Az Új Bekezdés Művészeti Egyesület szeptember 9-től minden hét péntekjén délután 5 és este 7 óra között kortárs művé­szeti témákról műhelybeszélgetése­ket szervez a B.-A.-Z. Megyei Peda­gógiai és Közművelődési Intézetben (Miskolc, Széchenyi út 35.). A talál­kozások során kialakuló stúdió az egyesület Időjelek című folyóiratá­nak munkájához kapcsolódik. A beszélgetések nyitottak, szeretet­tel várják a középiskolás, egye­temista fiatalokat. Református évnyitó Miskolc (ÉM) - A Lévay József Gimnázium augusztus 31-én, szer­dán délután 4 órától az avasi refor­mátus templomban tartja ünnepé­lyes évnyitó istentiszteletét, ame­lyen részt vesz a 19. Számú Bükk Cserkészcsapat is. Szeretettel vár­nak mindenkit, öregdiákokat és cserkészeket egyaránt. Igazgatóválasztás Gyula (MTI) - Csiszár Imre Jászai; díjas rendezőt, a budapesti Nemzeti Színház egykori igazgató-főrende­zőjét állította négy évre a Gyulai Várszínház élére a Körös-parii vá­ros önkormányzata a képviselő-tes­tület hétfői ülésén, az esti órákban megtartott szavazást követően. A hat pályázó közül a városi és a me­gyei önkormányzat kulturális bi­zottsága Sík Ferenc Kossuth-díjas rendezőnek, a Nemzeti Színház fő­rendezőjének, a Gyulai Vár-színház művészeti vezetőjének és Árkosi Ár­pád rendezőnek a pályázatát tartot­ták a legjobbnak, a képviselők vi­szont másképp látták: mind az első, mind a második választási forduló­ban Csiszár Imre kapta a legtöbb szavazatot. Régészbotrány Békéscsaba (MTI) - Három teher­autónyi régészeti leletet foglalt le a rendőrség a békéscsabai önkor­mányzat által fenntartott Mun­kácsy Mihály Emlékházban és az őskori műkincseket illegálisan el­szállító régész-házaspár lakásán. A nagy értékű régészeti anyagot a rendőrség visszaadta a Munkácsy Mihály Múzeumnak, ahonnan azok. titokban elkerültek. A rendőrségi akcióban a csabai múzeum szakem­berei is részt vettek. A leletek most már biztonságban vannak, a múze­um a vizsgálat idejére lezárta a ré­gészeti raktárait. Goldmann György, a békéscsabai múzeum volt régésze, áld jelenleg SZDSZ-es városatya, a helyi önkor­mányzat kulturális bizottságának az elnöke s az idén felavatott Mun­kácsy Mihály Emlékház vezetője, valamint felesége, Szénászky Júlia, a Munkácsy Mihály Múzeum régé­sze augusztus 4-én - az ügyeletes muzeológus tiltakozása ellenére - egy kis teherautónyi régészeti anyagot vitt ki a közgyűjteményből. Miután a múzeum kérése ellenére sem kapta vissza a több fordulóval elszállított őskori régészeti kincse­ket, a vezetés följelentette a régész­házaspárt a rendőrségen, ezt köve­tően indult vizsgálat Goldmannék ügyében. A békési megyeszékhely politikai közéletében tevékeny sze­repet betöltő házaspár mindeddig azzal utasította el a vádakat, hogy ők csak kiállítást akartak rendezni és a város gyermekeinek akarták megmutatni a közgyűjtemény ősko­ri régészeti értékeit. Speciális kultúra Budapest (MTI) - A fogyatékkal élő emberek és barátaik IÍ. nemzet­közi kulturális fesztiválját rendezik meg Budapesten szeptember 4-e és 8-a között. A fesztivál képzőművé­szeti, és iparművészeti tárlatának az Állatorvostudományi Egyetem VII. kerületi István utca 2. szám alatti épülete ad majd otthont, szep­tember 6-án. Színpadi bemutatókat tekinthetnek meg az érdeklődők szeptember 7-én és 8-án a Petőfi Csarnokban. A rendezvénysorozat művészeti gá­lával zárul. Á Budapest Kong­resszusi Központban a hivatásos elő­adók között lesz például Benkő Dá­niel gitárművész, Marczis Demeter és Moldován Stefánia Liszt-díjas énekes, a Semmelweis Vonósnégyes, Németh Tamás zongoraművész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom