Észak-Magyarország, 1994. augusztus (50. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-06 / 184. szám
EM-hétvége Heti mellékletünkben: riport, interjú, rejtvény, műhelybeszélgetés, heti eseményösszefoglaló (9-16. oldal) L. évfolyam, 184. szám 1994. augusztus 6., szombat Ára: 17,90 Ft rMAGiARORSZAG BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Nem szórakozás... Augusztus végén Hollandiába utazik a megyei közgyűlés delegációja. Szabó György nyilatkozik a nemzetközi kapcsolatok építésének stratégiájáról. (4. oldal) R 7 1 HÉTVÉGE Kilógunk a takaró alól... A kormányzat szerint az ország lakossága egyszerűen tűlköltötte magát az utóbbi években, vagyis több pénzt vásárolt el, mint amennyit megtermelt (5. oldal) Az atomtámadás évfordulóján Kaposvár (MTI) - A Magyar Béke- szövetség Kaposváron a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás évfordulója alkalmából nemzetközi békenapot rendezett. Az eseményen a Közép-európai Párbeszéd című előadói konferencián a regionális együttműködés lehetőségeiről és a kisebbségi híd szerepéről több külföldi és hazai politikus szólt. Köteles György, a Magyar Békeszövetség elnöke hangsúlyozta: olyan régióban élünk, amelyben nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne emeljük fel szavunkat a béke mellett. Több mint 20 ország rendelkezik nukleáris fegyverrel. A békenapon nemzetközi gyermekrajz-kiállí- tást nyitottak: a Művész moziban ingyen nézhették meg a kaposváriak Spielberg filmjét, a Schindler listáját, Lehotka Gábor orgona-koncertet adott a kaposvári Nagyboldogasszony templomban. A program gyertyagyújtással zárait, a demonstráció arra figyelmeztetett, hogy olyan fegyverek vannak az emberiség kezében, amelyekkel el- pusztítható az egész világ. ________ A posta feladatai versenyhelyzetben Debrecen (MTI) - Nyolcéves szünet után ismét országos szakmai fórumon tekintik át a legfontosabb tennivalókat a postások: a XIV. Országos Postás Konferenciát pénteken nyitották meg a Debreceni Agrártudományi Egyetem színháztermében. A találkozón a 43 ezer hazai postai dolgozó képviseletében mintegy háromszázan vesznek részt, s ott vannak a szlovák, a kárpátaljai és az erdélyi postások képviselői is. A szakmai fórumon egyebek között áttekintik, hogy az elmúlt években az ország politikai, gazdasági és társadalmi szerkezetében bekövetkezett változások milyen átalakulási folyamatot eredményeztek a magyar postai szervezetben. Véleményt cserélnek arról, hogy a piac- gazdaság diktálta versenyhelyzetben hogyan fejleszthetők tovább a postai szolgáltatások. Száz éve kezdték a földalatti építését Budapest (MTI) - Száz esztendővel ezelőtt, 1894. augusztus 13-án kezdődtek meg a budapesti földalatti vasút építési munkálatai. A millenniumi ünnepségekre készülve fogalmazódott meg a földalatti vasút terve, amely „lehetővé teszi a centenáriumi események helyszíneinek - a Belváros, valamint a Városliget - összekapcsolását, a gyors közlekedést a világvárosiasodó Budapesten”. A gigantikus munka két esztendeig tartott. A forgalom 1896. május 2-án indult meg az európai kontinens első kéregvasútján, amely a világon elsőként üzemeltetett motorkocsikat. Autósok figyelmébe Budapest (MTI) - Ezen a hét végén sem számíthatunk légköri frontra, tovább tart az átlagosnál 5-7 fokkal melegebb idő. Amíg a korábbi napokban száraz volt a levegő, most egyre jobban növekszik a páratartalom. Fülledtté vált az idő, ami tovább nehezíti a szervezet alkalmazkodását a hőséghez - derül i tyí az Országos Rendőr-főkapitányság Balesetmegelőzési Irodájának közlekedésmeteorológiai előrejelzéséből. Felhívják a gépkocsivezetők figyelmét, hogy amennyiben lehet, a hajnali-kora reggeli, vagy a késő délutáni órákban keljenek útra. A bizalom megteremtéséért Óvatos derűlátással Horn Gyula pozsonyi látogatásáról Vajon lebontják-e a nagymarosi körgátat, mielőtt újra napirendre kerülhet a vízlépcső építése? - ezt is befolyásolhatják a Horn-Moravcik tárgyalások Fotók: Nagy Gábor (ISB) Pozsony (MTI) - Horn Gyula óvatos derűlátással nyilatkozott egynapos pénteki pozsonyi hivatalos tárgyalásairól, amelyeken - mint a délután megtartott sajtóértekezleten hangsúlyozta - vendéglátója, Jozef Morav- cík szlovák kormányfő részéről messzemenő konstruktivitást tapasztalt. A magyar miniszterelnök a sajtó képviselői előtt kifejtette: kölcsönös érdek a kapcsolatokban sok éve fennálló feszültség csillapítása, illetve megszüntetése, s a bizalom megteremtése. Ennek fontos feltételeként említette meg Horn Gyula a magyar-szlovák alapszerződés létrehozását - s ezen belül a kisebbségek jogaival összefüggő kérdések rendezését —, a bősi problémakörben történő előrelépést, továbbá a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztését. Az alapszerződésről szólva Horn Gyula hangsúlyozta: olyan dokumentumról van szó, amelyre a szerződések egész rendszere épülhet. A szerződés kidolgozása szempontjából nem a gyorsaság, hanem a politikai akarat a döntő - mondta. A Magyar Köztársaság szerint az alapszerződésben ki kell mondani a határok sérthetetlenségét és a területi követelésekről való kölcsönös lemondást, továbbá a határok átjárhatóságát. Ezzel a kérdéskörrel Magyarország összeköti a kisebbségek kérdését, ugyanis ennek rendezése nélkül nem képzelhető el jó viszony. A magyar küldöttség jelezte: az alapszerződésbe bele kell foglalni, hogy a két fél kötelezettséget vállal a kisebbségi jogok érvényesítésére. Ami a hősi vízlépcsőt illeti, Horn Gyula a sajtóértekezleten hangsúlyozta: a magyar küldöttség tudatta a vendéglátókkal, hogy egyrészt fenntartja a hágai keresetet és tovább bontja a nagymarosi körgátat, másrészt azonban mielőbb megoldást kíván találni a Szigetközt fenyegető veszélyekre és a vízmegosztás kérdésére. Horn Gyula szerint Magyarország gesztust vár a szlovák féltől és úgy gondolja: Szlovákia azonnal eleget tehetne annak az elvárásnak, hogy Dunacsúnynál másodpercenként 50 köbméter vizet juttasson a Szigetköz megmentésére, ugyanakkor a mosonyi Dunába másodpercenként 20 köbméter lenne az elfogadható minimum. Jozef Moravcík bevezető nyilatkozatában igen fontosnak tartotta az alapszerződés mielőbbi aláírását, de úgy vélte, hogy az ősszel esedékes parlamenti választásokig ez már kivitelezhetetlen. Hangsúlyozta: az alapszerződésben alapvetően meg kell jelennie a szlovákiai „Európa politika-kontextusának, melynek a határokat és a nemzetiséget érintő kérdések is a részét alkotják. Örülünk, hogy a határgaranciák kérdésében jelentős előrelépés történt” - mondta. A szlovák miniszterelnök változatlanul elveti a nemzetiségek jogainak kollektív gyako- rolhatóságát, és ellentétben a kollektív jogokat is szorgalmazó magyar állásponttal, az egyéni jogokra helyezi a hangsúlyt. Horn sajnálatosnak nevezte, hogy a vízmegosztás kérdésében nem sikerült elfogadtatni az Európai Unió szakértőinek ajánlásait, ezért fontos a szakértői tárgyalások haladéktalan megkezdése. Már malomban az új „élet” Miskolc (ÉM) - A Borsodi Gabonaipari Részvénytársaság miskolci malmában már a legkorszerűbb európai technikával őrlik a búzát. Azt követően, hogy a gabona beérkezik a tárolókba, zárt rendszeren, fejlett gépi technológiával - szinte emberi kéz érintése nélkül - készül a kenyérnek való. Az üzem 20 ezer tonnás silója mostanra 16 ezer tonnáig megtelt az új terméssel - tudtuk meg Bárczy Istvántól, a társaság szakemberétől. Egyelőre ezt a készletet keverik a tavalyi búzával, de hamarosan már csak a frissen betakarított kalászos kerül a garatba. A minőséggel elégedettek a gabonaforgalmisok, és a mennyiségre sem panaszkodnak. Fotó: Laczó József-------------KOMMENTÁR---------------S üket fülek Bánhegyi Gábor Negyvenkilenc évvel ezelőtt ezen a hajnalon ért Hirosima légterébe bombaterhével az Enola Gay nevet viselő repülőgép, hogy ledobja az első atombombát a városra, tízezreket ítélve ezzel azonnali, további százezreket pedig lassú halálra. Három nappal később ez a jelenet újrajátszódott Nagaszakiban, ahol újabb százezrek annak köszönhették életüket, hogy a bomba célt tévesztett és nem az eredetileg tervezett helyszínre, a belváros kellős közepébe csapódott. Az amerikaiak erődemonstrációja „fényes” sikert aratott, pár héten belül a japánok belátták, elvesztették különháborújukata hatalmas kontinens ellen. Az atombomba háborús pályafutása ezzel a két robbantással szerencsére véget is ért. Más kérdés, hogy azóta se vége, se hossza a kísérleti atomrobbantásoknak. Egy felmérés szerint a második világháború óta minden kilencedik napra jutott egy kísérleti robbantás jelezve a vélt és valódi ellenfeleknek, az erő a mi birtokunkban is jelen van és a kezünket is ott tartjuk a gomb környékén. Ma már minden magára valamit is „adó” ország rendelkezik nukleáris fegyverrel, vagy legalábbis olyan látszatot igyekszik kelteni maga körül (lásd legújabban Eszak-Koreát), mintha birtokolnák az atombombát. Sajnos, alighanem má r senki nem kapja fel a fejét, nem ijed. meg, ha azt hallja, hogy Kína vagy akár Észak-Ko- rea rendelkezik atomfegyverrel. Nem ijed meg, mert egy ilyen fegyver birtoklása általában csak demonstrációs jelleggel bír, üzenetet közvetít. Olyan üzenetet, amely sajnos negyvenkilenc év után is süket fülekre talál szerte a világon. A volt Jugoszlávia nagy része már harmadik éve robbanásoktól hangos, Ruandában még alig ért véget a több millió emberáldozatot követelő polgárháború, de a vesztesek mára visszavágásra készülnek, Haiti partjainál már csak egy intésre várnak az amerikai katonák, Libanont ismét bombázzák az izraeliek. Az már tényleg csak zárójelben jegyzendő meg, hogy az eredeti tervek szerint nem is lakott területre akarták ledobni azt a bizonyos bombát, „csak” Tokió partjainál készültek egy „bemutató jellegű” robban tásra. Talán mégis az eredeti terv mellett kellett volna maradni, hiszen a második világháború valószín űleg akkor sem tartott volna tovább, és az eltelt időszak is fényesen bebizonyította, a „demonstráció” tökéletesen félresikeredett. Mert közel fél évszázad kevés volt ahhoz, hogy Hirosima üzenete célba érjen. Kisebbségi fesztivál Jászberény (MTI) - Az Európai Régiók Kisebbségi Folklór fesztiválja pénteken kezdődött Jászberényben. Az immár negyedszer összehívott találkozó célja a Kárpát-medencében élő kisebbségek kulturális hagyományainak, valamint a határainkon túli magyarság értékeinek bemutatása. A háromnapos program Hodorog Luca moldvai csángó-magyar énekes emlékére tartott reggeli szentmisével kezdődött. Ezt követően a fesztiválhoz kapcsolódójelentős művészeti eseményként a Középeurópai Művésztelep és Szabadiskola alkotóinak kiállítása nyílt meg a Dériné Művelődési Központban, ahol Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő, a kezdeményezést támogató Illyés Gyula Alapítvány kuratóriumának elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta: remélhetően az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország nem keiül valamiféle kommersz világba, hanem meg tudja őrizni nemzeti sajátosságait és értékeit.
